Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-04-30 / 17. szám

IX. évfolyamszám---­Bu dapest, 1932 április 30 TU BUDAPEST 'an*toöxsoVn4 tW“£“ 7 VÁROSPOLITIKAI Előfizetési érák: egész évre...................................................30 pengfl Pél évre ............ 15 pengő Egyes szám éra 60 fillér DOBV ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-utca g. Telefon: Aut. 828-23. Postatakarékp. chequeszámla : 30013 A közigazgatási aisőbiróságofeat szervező törvény- javaslat tontos szerkezeti változásokat eszközöl a fővárosi adminisztrációban A fővárosi intézkedések ellen beadott fellebbezések és panaszok legnagyobb részének fellebbviteli fóruma a belügyminiszter helyett a közigazgatási alsóbiróság lesz - Eltörlik a gyámügyi küldöttséget, az árvaszék fellebezési fóruma is a közigazgatási bíróság Gallina Gallina tanácsnok első jelentése, amelyben a székesfőváros közigaz­gatásának racionalizálására vonat­kozó javaslatait terjeszti elő, a pol­gármester előtt fekszik. A tanácsnok szükségesnek tartja, hogy a megbíza­tás kezdete óta végzett két hónapi munkásságáról jelentést teggyen: a jelentés magában foglalja a. tanács­nok tartalmas előtanulmányait, rendszeres és részletes programját, amely végeredményben nemcsak a főváros személyzeti kérdéseit öleli fel, hanem az életnek és a főváros­inak szoros kapcsolata révén a társa­dalmi problémák egész sorozatát is felszínre veti. A szolgálati pragma­tika, az alkalmazottak felvétele és továbbképzése, az ügyvitel normali­zálása és ezzel kapcsolatosan egy­szerűsítése, a műszaki adminisztrá­ció és a segédhivatalok racionalizá­lása. az uj elöljáróságok és a kodifi- kációs osztály, amely az uj szabály­rendeleteket dolgozná ki, felállítása, a városházi vezérkar megszervezése a polgármester munkájának meg­könnyítésére: a főfejezetei ennek a valóban nagyszabású és nagyértékű programkitüzésnek, amely megvaló­sulása esetén máról-holnapra uj és friss nedvekkel tölti meg az admi­nisztráció elaggott érrendszerét. Gallina tanácsnok azon könyvei kapcsán, amelyek utcáink esztétiká­ját akarják kiképezni, Budapest utcanevekről elmélkednek, vagy a városháza legutóbbi tiz esztendejé­nek históriáját mondják el a mai és az utánunk jövő nemzedékek szá­mára, megállapítottuk, hogy benne szerencsésen egyesül a tudós a gya­korlati emberrel: a sokszázados fo- liánsokon merengő polihisztort nem lehet, de nem is kell elválasztani a modern korszaknak mindenben a gyakorlati élet követelményeit szem- előtt tartó férfiújától. Ez a két ki­tűnő tulajdonság adja meg az első számú racionalizálási jelentés igazi karakterisztikonját. A városjog és a várostörténet kitűnő tudósa, akinek képzettségén Conche Győző tanítása érzik. egyben a városi közigazgatás elsőrendű szakembere, aki egy hosz- szu emberöltőt töltött el a hivatali íróasztal mellett, a városi jogi és műszaki igazgatás legkülönbözőbb és egymástól legtávolabb levő ága­zataiban. Ezeket a személyi adottsá­gokat tudva tárul fel előttünk a ta­nulmány számbamenő előterjesztés igazi értéke: a várostudomány em­berének gyakorlati ismeretek alap­ján készített munkássága, amely tö­kéletes és páratlan a maga nemében. A városházi hierarchia szabályai szerint azonban a racionalizálási biztos csak javasolhat, de nem in­tézkedhet. Várospolitikusok hozzá­járulása és a polgármester pecsétje szükségesek ahoz, hogy a javaslat­ban foglalt elgondolások részeseivé és irányítóivá váljanak a valóságos életnek. Kicsit félünk attól, hogy a bürokrácia ellen irányuló javaslat áldozata lesz magának a bürokráciá­nak: ankétok és konferenciák fürdő­vizével könnyen kiönthetik az egész­séges és életrevaló csecsemőt is. Fon­tos ez okból, hogy nnii Gallina ja­vaslataiból meglevő törvényes in­tézkedés sérelme nélkül a polgár- mester által megvalósítható, gyor­san megvalósuljon, azok a részek pedig, amelyeknél törvényhozási in­tézkedés vagy más faktorok elhatá­rozása szükséges, állandóan napi­renden maradjon. Gyűljön ki és lobogjon a fáklya­fény a városi közigazgatás kháoszá- banl — Az Uj Budapest tudósítójától — Az államnál és a fővárosnál egy­képpen nagy erővel folyik a racio­nalizálási munka: az állami hivata­lokat illetően Magyary Zoltán dr. kormánybiztos, a városházán pedig Gallina Frigyes tanácsnok, az elnöki ügyosztály vezetője dolgoznak hó­napok óta azon, hogy a közigazga­tás egyszerűsítésével és észszerüsité- sével részben a hatóságok munkáját könnyítsék, személyzeti és dologi ki­adásaikat csökkentsék, részben, hogy az ügyes-bajos dolgukat intéző kö­zönség idejét és idegét kíméljék. A közigazgatásnak az egész vonalon való egyszerűsítésében jelentékeny szerepet fog játszani törvényerőre emelkedése után az a javaslat, amely a közigazgatási bíróságról szóló 1896:XXVI. t.-c. módosításáról és ki- egészitéséről rendelkezvén, jelentős szerkezeti módosításokat eszközöl a fővárosi adminisztrációban is. A törvényjavaslat, amely minden valószínűség szerint a költségvetési vita lezárása után, május végén, jú­nius elején kerül a képviselőház bi­zottságai elé, a közigazgatási alsó­biróság intézményét veszi tervbe. A közigazgatási alsóbiróságokat a szükségnek megfelelő számban az ítélőtáblák székhelyén állítják fel és azok két részben általános közigaz­gatási és pénzügyi osztályban mű­ködnek. A közigazgatási alsóbiróság hatáskörébe tartozik a fővárost il­letően a törvényhatósági tanács, a közigazgatási bizottság, a kijelölő­— Az Uj Budapest tudósítójától — Élénk feltűnést keltett a bét ele­jén a londoni lapoknak az a közlése, amely szerint az angol alsóházban újból szóvátették a budapesti köl­csön legutóbbi annuitásának elma­radását, A pénzügyi államtitkár — ez alkalommal ötödször! — azonnal válaszolt az interpelláló képviselő­nek, megállapítván, hogy a kormány több alkalommal interveniált Ber­linben, ahol a magyar főváros által szabályszerűen befizetett törlesztési összeg átutalás közben fennakadt. A képviselőház tudomásul vette az választmány, a kerületi választmá­nyok és a fővárosi üzemigazgatósá­gok megalakítása tárgyában hozott határozatok ellen beadott panasz, a fővárosi állások betöltése körül fel­merülő törvény- vagy jogszabály- sértések ellen beadott panasz. Fontos része a tervezetnek az a fe­jezet, amely a közigazgatási bizott­ság mellett felállított és ma is mű­ködő gyámügy-küldöttség hatáskö­rét árvaszéki ügyekben teljesen megszünteti, az árvaszéki határoza­tok ellen beadott fellebbezésekben a másodfokú határozathozatal jogát az uisof oku közigazgatási bíróságra ru­házva át. Ez a paragrafus megszün­teti a mai rendszert, amikor egy po­litikai testület kezébe volt letéve fontos családjogi és vagyonjogi kér­désekben beadott fellebbezések sor­sa. A közigazgatási alsóbiróság fel­állításával kapcsolatosan árvaszéki ügyekben a jövőben csak kétfoku fellebbezésnek lesz helye: az akták csak bizonyos fontos esetekben me­hetnek fel nem a belügyminiszter­hez, mint eddig, hanem a felsőfokú közigazgatási bírósághoz. Egyes ese­tekben viszont az árvaszék határo­zata ellen közvetlenül a felső köz- igazgatási bírósághoz kell felleb­bezni. Árvaszéki ügyekben harmad­fokú fellebbezésnek helye semmi kö­rülmények között nincs. A törvényjavaslat szerint tovább­ra is a felső közigazgatási bíróság hatáskörébe fognak tartozni az or­szággyűlési képviselői és felsőházi államtitkári választ, ami azonban korántsem jelenti azt, hogy a német kormány Budapest ezen résztörlesz­tésére feloldja a devizaátutalási ti­lalmat és . megengedi, hogy a szó- banforgó összeget — 31.000 angol fontot — a német Reichs-Bank a londoni Lloyds-Banknak ténylege­sen kifizesse. Mivel a fővárosi kölcsönöknek az angol alsóházban és a londoni la­pokban való tulgyakori emlegetésé­vel kapcsolatban az a hiedelem kel­het szárnyra, hogy a főváros vezető­ségének és pénzügyi ügyosztályának tagválasztások, nemkülönben a tör­vényhatósági bizottsági tagválasztá­sok ellen beadott panaszok. Az ille­tőségi ügyek, a főváros főpolgár­mesterének választása ellen beadott panaszok, az időszaki lap alapításá­ra, valamint a már bejelentett kö­rülményekre vonatkozó változásokra vonatkozó bejelentés tudomásulvéte­lének megtagadása ellen, továbbá érték szerint adóügyek ellen beadott panaszok ezentúl a közigazgatási felsőbíróság hatáskörébe tartoznak. Mint látjuk, a törvényjavaslat erő­sen mentesíti a belügyminisztériu­mot az eddigi törvényes rendelkezé­sek szerint odakerült fellebbezések és panaszok elintézését illetően. A fentebbiekben — az Uj Buda­pest által jelen alkalommal az egész sajtóban elsőnek ismertetett — tör­vényjavaslat oly nagyarányú válto­zásokat kontemplál a főváros köz- igazgatásában és annyira uj ala­pokra helyezi az árvaszék működé­sét, hogy okvetlenül szükségesnek tartanók, hogy mielőtt a javaslat a parlamenti szakbizottságok elé ke­rül, a belügyminiszter ankéton is­mertesse a tervezetet a főváros ve­zetőségével és a fővárosban megvá­lasztott országgyűlési képviselőkkel. Kétségtelen ugyanis, hogy a főváros a maga speciális szempontjai sze­rint olyan módosításokat fog a ja­vaslaton eszközölni, amelyek előse­gítik és támogatják a belügyminisz­ter kétségtelenül korszakalkotó je­lentőségű koncepcióját. mulasztása vagy hanyagsága követ­keztében történhetett meg, hogy a főváros átutalása Berlinben elakadt, — szükségesnek tartottuk a város­házi közvélemény számára az eset kivizsgálását a 31.000 font kalandos pályafutását illetően. Az átutalás történetét és általánosságban a fő­városi törlesztőszolgálat mikéntjét illetékes helyen a következőkben közölték az Uj Bu­dapest munkatársával: — Megállapítjuk, hogy a 31.000 fontos átutaláshoz a fővárosnak at­tól a pillanattól kezdve, mikor a Miért nem érkezett meg még mindig a fő­város 31.000 fontja Berlinből Londonba? A főváros nem tehet róla. hogy a Reichs-Bank nem tesz eleget a Nemzeti Bank átutalásának — Az angol alsóházban immár az ötödik interpelláció sürgeti a január 1-én esedékessé vált törlesztést

Next

/
Thumbnails
Contents