Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-16 / 15. szám
UJJBUDAPTST 1932 április 16. HelfeRsieín Karom hovezomester, útépítési uaiiaiuozü ül., Hungária-hörul 71 T e I e 1 o n : 91-3-6Q _______ Ka ndi István hövezőmcster III., racsirtamező-u. 1 Neumann Ferenc oki. mérnök kövezőmester útépítési vállalkozó VII., Egressy-ut 34 Telefon: 96-6-40 ODendorfer Júzsel kövezőmester Vili., Ludoviceum-u.18 Telefon: 38-4-65 Schalter Antal ut és csatorna építési vállalkozó II., Biai-ut 21 Telefon: 52-2-91 Beinisch és Wohl oki. mérnökök, építési vállalkozók ¥11., Ajtóst Dürer sor I oki. mérnökök, kövezőmesterek l.j Horthy Miklós-ut 29 Telefon : 69-2-99 Krausz Ferenc hövezőmester VI., Hungária-körut 71 Telefon: 91-3-64 Schaffer György útépítési vállalkozó II., relvinci-u. 17 Telefon: 52-3-64 uerseniitárgiiaiasi nirdeimény Utalással a "Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános versenytárgyalást hirdetek a székesfőváros közkórházai részére teljesítendő mosógép, facsarógép és gőzmángorló szállítási munkákra. A bánatpénz tekintetében a fentebb említett „Hivatalos hirdetések“ rendelkezései az irányadók. A vonatkozó költségvetési kiírás nyomtatványai ivenként 0.50 pengőért kaphatók 1932. évi április hó 15-től kezdve naponta d. e. 12—2 órák között a polgármesteri XIII. (magasépitési) ügyosztály, IV„ Központi városháza, III. emelet 342. sz. szobájában. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágosítás megszerezhető Központi városháza III. em. 328. sz. hivatali helyiségben. Az ajánlatok 1932. évi május hó 14-én (szombat) d. e. %11 óráig a polgármesteri XIII. (magasépitési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon ügyosz- 1ály üléstermében (III. em. 354. sz.) 11 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1932. évi április hó 12-én. A polgármester rendeletéből: Szinte s. k. A jegolcsúbD“ ds a ..munkamegosztás" eme ez ut- és csetoreeéeltésl KOzmunhähnäl A mai gazdasági viszonyok megkövetelik a minden téren való takarékosságot. Ez a takarékosság- azonban ne leg-yen túlzott, főleg- a produktiv tőkebefektetéseknél nem, hanem onnan vegyünk el valamit, melyről előrelátható, hogy nem hasznothajtó. Olyan kiadás, melynek eredményeként a befektetett tőke a gazdasági és kereskedelmi élet forgatagába kerül, kisemberek kezén megy keresztül, csak hasznothajtó és gyümölcsöző kiadás. Ilyen természetű a fővárosi ut- és csatorna- épités is. Ilyen munkákat kell forszírozni ! Úgy hirlik, hogy a belügyminiszter be akarja vezetni a négyhetes munka meghirdetését, éppen most, mikor sietni kellene és megrövidíteni a bürokratikus intézkedéseket. Nem tudjuk megérteni ezt a tervet egyszerű közmunkáknál. Egy vállalkozónak két hét elegendő egy nagyszabású munka pályázatára. Útépítésre vagy csatornamunkára illegnem napok, hanem mondhatni csak órák kellenek. Ha egy vállalkozónak munkára van szüksége, úgy az nem várja meg, mig annak hirdetését valamely közlönyben olvashatja, hanem előre érdeklődik a hivatalokban a kiírások dátuma felől. S a pályázat élőmunkáival időre elkészül úgy, hogy a kiirás után egy-két nappal már kész lehet az ajánlatra. Tehát a miniszternek ez a terve egy mai időkben felesleges és káros hatású elgondolás. Ilyen intézkedésekre semmi szükség sincsen. Ma azon kell lenni, hogy az iparos és a munkás mielőbb munkához jusson. A fővárosi II. ügyosztály igy gondolkozik, sajnos azonban, neki sincs még meg a módja, mielőbb munkához juttatni iparosait. Derék kövező és útépítő iparosaink nevét ott látjuk a főváros legkészségesebb és legrendesebb adófizetői között, s esőbb“ odaítélési elveknek az ut- és csatornaépítésnél való gyakorlati alkalmazásával, azok előnyeivel és hátrányaival. A munkamegosztási elvnél a cél az, hogy minél több cég jusson jelentőségéhez mérten munkához, illetőleg keresethez. Lássuk most ezt a gyakorlatban. Ha abból indulunk ki, hogy mindenkinek kell munkát kapni, úgy a versenytárgyalási döntések után mindig kevesebb lesz a munkára jogosult cégek száma. Viszont emelkedik a már munkát kapottak száma. Rég tudott dolog, hogy az év elején mindenki igyekszik mielőbb munkához jutni, állandó emberei bérét nem sajátjából, hanem egy munka költségéből fedezhetni. Mindebből világos és ismert az is, hogy az év elején a hatalmas konkurrencia miatt olcsóbbak az árak, mint az épitési szezon alatt. De igy van ez főleg ma, mikor az iparosság szinte már egy éve nem tudott dolgozni, viszont állandó munkásai megvannak és azokat kénytelen fizetni. Akik tehát az év elején jutnak munkához, azok a fentemlitett okból kifolyólag anyagilag hátrányban vannak a későbben munkához jutottakkal szemben, mert hisz később a kereseti lehetőség növekszik. Ugyanis a munkamegosztási elv alapján munkát igénylők számának csökkenéséből önkéntelenül adódik az a vállalkozói elgondolás, hogy kisebb konkurrencia esetén drágábban lehet munkához jutni s ez igy is van a gyakorlatban. Ugyanez a munka tavasszal olcsóbb, mint lenne nyáron vagy őszkor. Ez a körülmény okvetlenül figyelembe veendő a döntési elv megállapitásánál. Ha a főváros kimondja a „munkamegosztás“ elvét, úgy számolnia kell, hogy mégis április közepén a II. ügyosztálynál, eltekintve a kiadott fenntartási munkáktól, nincs kiírás, mert nem adják meg erre az ügyosztálynak az anyagi lehetőséget. Pedig az e célra fordított pénz hamarosan visszafolyna a közpénztárakba, mert hisz egyelőre csak annyi munkát kérnek sürgősen az iparosok, hogy annak jövedelméből adóikat, és köztartozásaikot befizethessék. A fővárosi adókimutatás szerint is van pénz, ha nem is annyi, mint kellene, de legalább ami van, abból használjanak fel valamit, hogy legalább annyi munkát kapjon mindenki, hogy, ha mást nem, hát adóját kereshesse meg. Ne addig várjunk, mig az a kevés iparos is tönkre megy, aki még megmaradt. Az ut- és csatornaépítési közmunkák odaítélésénél az ügyosztály vezetőjének nemes intenciói szerint újabban „a munkamegosztás“ szociális elve kezd érvényesülni. Ezzel kapcsolatban érdemes foglalkozni a Közszállitási Szabályzat sokat vitatott hibás rendelkezései kapcsán a „munkamegosztási“ és „legola szezon alatt drágán lesz kénytelen munkát kiadni. Ezt pedig ma kerülni kell. Megtörténhet tehát, hogy nyáron, dacára az esetleg normálisan befutó és olcsó ajánlatoknak, az elv kényszerű alkalmazása miatt drága ajánlat mellett kell dönteni. Ezt elkerülendő, a takarékossági okok miatt még sem egy esedékes cég kapja a munkát, hanem az olcsóbb ajánlatok közül az kap megbízást, kinek már volt vagy van is munkája. De ekkor az elv ebben a formájában megbukik. Ha szigorúan akarnék venni az elv fenntartását, úgy a legegyszerűbb volna, ha. a főváros meg’állapitaná egy munka rezsiköltséget — erre, tekintve a főváros szakképzett mérnökeit és a kialakult árakat, a fővárosnak módja van — megállapítaná a polgári hasznot, melyet már az adóhivatal is figyelembe vesz és megmondaná előre, melyik munkát melyik cég kapja. Ez egy ideális munkamegosztás volna. De ez, tudjuk, nem lehetséges. Ebből következik tehát, hogy a munkamegosztás csakis a Uj kiírások: „reálisan legolcsóbb“ elvvel együtt alkalmazható. A főváros mai helyzete megkívánja, hogy minél kevesebb pénzből minél több munkát végeztessen. A „legolcsóbb“ elv tehát a jelen idők elve kell hogy maradjon, csak kellő megszorítással. A „munkamegosztás“ pedig mint ezen elv korrektivuma szerepelhet. Ha a főváros kitart a „reálisan legolcsóbb“ elv mellett, úgy ez magával hozza a munkamegosztást is. Nem lesz cég, mely ma már az adózás miatt is sok olcsó munkát akarjon vállalni, mert csak adóját növeli, kereset nélkül. A munkamegosztás önmagából fog eredni, maga a. reális versengés fogja erre a cégeket kényszeríteni. Ha irreális árral nem lehet munkát kapni, úgy ezzel kapcsolatban minden kérdés önmagától megoldódik. Ha egy ajánlatban csak egy rezsin aluli egységár van, azt félre kell tenni és nem lesz iparos, ki ezek után nem lenne meaelégedett s a kiíró hatóság is könnyebben dönthet. Az mindenesetre biztos, hogy az ut- és csatornaépítési ügyosztály közismert szaktudásával és bölcsességével, mint mindig, most is meg fogja találni a megoldást, hogy lefokozott anyagi lehetőségek mellett a legtöbbet és legjobbat produkálja úgy a főváros közönségének, mint a közmunkákat végező iparosoknak teljes megelégedésére. Egy kövezőmesber. A főváros fel akarja emelni a csatorna- éplíkezésl jótállást egy évről háromra. Szegény ország vagyunk, takarékoskodnunk kell, minél kevesebb pénzből minél jobbat és többet produkálni, kerülni a felesleges kiadásokat. A magános ember vagyona is állami vagyon, arra is vigyázni kell. Feleslegesen senkit sem kell terhelni. A csatornaépítési jótállás megszigorítása esak egy szükségtelen kiadást jelent, a mit a munka természete nem kivan meg. Munkák után leteendő biztosíték egy megterhelés, mert vagy a banknak kell megfizetni a garanciát, vagy ha az iparos saját pénzét teszi le, úgy annak kamatait vagy forgótőkéje lekötöttségét kell bekalkulálnia ajánlatába. Minden munkánál jogosult a több évi garancia, esak csatorn a-m nkán á 1 nem. Kern jogosult pedig azért, mert 1. a fővárosi közcsatorna épitési munkáinál egy állandóan a munkahelyen tartózkodó okleveles mérnök van kint reggeltől estig, aki mindenre felügyel és mindent lát. Betonkeverést csak a mérnök felügyelete mellett szabad végezni, a beton bedolgozását ugyancsak szigorúan ellenőrzi. Betonkeverési vagy bedolgozási hibák nem fordulhatnak elő, tehát a betonnak jónak muszáj lenni; 2. a beton természete is olyan, hogy vagy jó és akkor eltart nem 3, hanem 30 évnél to vább is, vagy nem jó és akkor nem két év múlva, hanem két hónap múlva megy tönkre. Mint földalatti építmény úgyis meg van kellően védve, kopást nem szenvedhet, épitési hiba miatt egy év múlva már nem mehet tönkre. Vannak, a budai részen főleg helyek, ahol a csatorna betonja tönkrement, de nem épitési hibák miatt, hanem a fenti helyeken levő agresszív talajvizek behatása folytán. F, miatt pedig még vállalkozót sosem vontak felelőségre és nem is fognak. Nem h i n- nők, hogy e miatt akarni a város a jótállást felemelni. jjCIMR ■ MAGYAR ÚTÉPÍTÉSI RT BUDAPEST, V., ZOLTÁN-U. 11 telefon: 230-59 és 121-37 Modern utak épitési vállalata Készít : öntött es hengerelt aszfalt-, shett-, topeka-, aszfa t m akad ám- és k e r a m i t-b urkolaiot Az Uj Budapest minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. * „Topeka“-rcndszerii aszfaltburkolási munkákra, valamint petrolszurkos gyalogburko- latok készítésére a Kerepesi-temető főbejárata előtti téren. Határidő: 1932 április hó 19 (kedd) d. e. %11 ó. Utremlezésl munkákra a Kerepesti-uti temetőben. Határidő; 1932 április hó 19 (kedd) d. e. till ó. Papíráru szállítására a székesfőváros házinyomdája részére. Határidő: 1932 április hó 26 d. e. 12 ó. Rugggyantabélyegzők szállítására a főváros hivatalai, iskolái, üzemei részére. Határidő: 1932 május hó 2 d. e. 12 ó. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. CAIDERONI ÉS TÁRSA látszerészeh Budapest, V., Vörösmarty-tér 1. Telelőn: Aut. 811 48. S zemüvegek, orresiptetők, lor- gnettek, színházi- és versenylátcsövek a legjobb kivitelben. TénuKépészetl cihheh. Képes árjegyzékek kiuánatra díjmentesen! ÁLTALÁNOS NYOMDA. KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. BUDAPEST, VL. NAGYMEZÖ-UTCA 3. Felelős: Dr. Uj István.
