Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-02-28 / 8. szám
. Petrovácz Gyula elmondotta még- az Uj Budapest munkatársának, hogy a kereszténypárt a törvényhatósági tanács legközelebbi ülésein a legerélyesebben fogja követelni konkrét és megvalósítható beruházási tervek bemutatását, sőt ezen túlmenően a pénzügyi fedezet előteremtése iránt is komoly lépéseket tesz. Főként az építkezési tevékenység fellendítésére kell a főváros vezetőségének törekednie, mert ez az iparág foglalkoztat legtöbb embert. WIHARTFERENC ÉPÍTÉSZ ÉS ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b. Telefon : József 350—97. állandó bútorvásár a Központi Városháza épületében BUDAPEST. IV,, KÁROLY KIRALY-UT 28 Telefon : Auf. 896-06. háló. ebédlő és uriszoba bútorok szalongarniturák, rekamierek, Kedvező fizetési feltételek. Hároitos és Paszoménuos mesterek orsz. Sí. lílENTSIK FERENC MHipköieszeie szabadalmazol! Irattári ttblaggar BUDAPEST. IV.. UÁCZI-UTCA 51 Nagy arany Telefon : érmekkel kitüntetve Automata 840 ~ 02 Tulajdonosok : Mentsik Ferenc és Menlsik Viktor BriindI János udvari szállító, ségügyi műszaki berendezések gyára Budapest, VII., Péteriig Sándor ucca 34 Központi tütés. — Melegv z készülék. — Vízvezeték Csatornázási- és g zbeiendezések. — Berendez városoknak vízmüveket, csatornázásokat és deritütelepeket. Telefon József 315—19 ÖRÖKLAKÁSOK. A mai modern követelményeknek mindenben megfelelő, olcsó elsőrendű kivitelű örökla kások kaphatók lakbértör esztéssel Tótra-u. és Bosnyák-utcai házakb n (Thököy-u közvetlen közelében1 Bővebbet Gábor Miklós mérnök, ö öklakós és kislakás építő irodájában, V,, Mérleg u 2. 1. 6 sz, d e. 10-től 1-ig, d. u. 4-től 6-ig Tel. : 822-13 UJJBUDAj 'jxn 1931 február 28 Célok és remények Hit várnak a kereskedők és iparosok az uj tőrTényliatóság'tól ? Irta: Ilovszky János törvényhatósági tanácstag Az ipar és kereskedelem — mint a legnagyobb adóbeszolgáltató rétege Budapest lakosságának — az adott helyzetéből íolyólag fokozott figyelemmel lciséri a törvényhatóság előkészületben levő terveit, amelyet Budapest lakosságának érdekében kíván megvalósítani. A fokozott figyelem mellett várja is azokat a javaslatokat, azokat a rendelkezéseket, amelyek a mai sivár gazdasági helyzetből kivezető eszközöknek bizonyulhatnak. Igen soka t- várnak ... így bizony nehéz feladat előtt áll a törvényhatósági közgyűlés és még nehezei) 1» feladat előtt a törvényhatósági tanács, amely az uj fővárosi törvény alapján nagy hatáskörrel bir. Azok a programok, amelyeket a főpolgármester, a polgármester és a pártvezérek adtak, az ipar és kereskedelem teljes tetszésével találkoztak és meg- nyugtatólag hatottak, de hogy az ezekből született bizalmat véglegesíteni lehessen, ahhoz szükséges, hogy a programok végrehajtásának megkezdése azonnal meginduljon. Ezenkívül egyet soronkivül óhajt már ez a nagy adózóréteg: hogy a törvény- hatóság minél előbb szüntesse meg azokat az üzemeket, amelyekről annyiszor elmondották már, hogy feleslegesek, vagy deficitesek, vagy célszerűségi szempontból sem jelentenek semmit. Várja az ipar és a kereskedelem, hogy a főváros továbbra is évről évre erősíteni fogja a Budapesti Kisipari Hitel- intézetet, hogy nemes hivatását még jobban betölthesse és várja, hogy minél előbb vigye dűlőre a törvényhatóság azokat a javaslatokat, amelyek a városfejlesztéssel kapcsolatban már alaphatározatokra és kialakult véleményekre támaszkodnak. Különösen várja annak a grandiózus tervnek a keresztülvitelét, amely a Tabán megépítésére vonatkozólag hangzott el W o 1 f f Károly részéről s várja, hogy az idegen- forgalom nagy európai országutjába Budapest hathatós, áldozatkész és évekre előre kidolgozott idegenforgalmi propagandával bekapcsol tassék, és kívánja azt is, hogy az adminisztráció egyszerüsitessék és gyor- sitassék ... Ezeket várják és lia ezekre a legkomolyabb törekvést fogják látni, úgy a bizalom a törvényhatóság és a tanács iránt nagyon meg fog erősödni. Méltán. * Négy héttel ezelőtt az idege n í o r- g a 1 o in fellendítéséről Írtam egy cikket e lap hasábjain, amelynek keretében felvetettem azt a gondolatot, hogy Páris, Berlin, Sevilla, Nápolynak a köztudatba átment jelmondatait alapul véve („Nápolyi látni és azután meghalni“, „Berlin Európa Newyorkja“ sth.) Budapest számára is ki kell találni együ olyan rövid és a valóságot is l'cdő r‘űlmondatot, amely azonkívül, hogy a 4á5udapest fürdőváros“ fogalmát fedi, sejtteti, érzékelteti Budapest minden szépségét. És felhívja az idegeneket, hogy érdemes és miért érdemes idejönnie. E cikk kapcsán egy „reflexió“ is megjelent az U j Budapest következő számában, de egy csomó levelet is kaptam javaslatokkal: 1. Volt, aki azt javasolta, hogy az idegenforgalmi propaganda általános jelmondata az legyen: „Budapest a Bunamenti tündérváros“. 2. Volt, aki azt a jelmondatot javasolta: „Budapest a Nyugat kapuja“. 3. Más: „tűzzenek ki 16 soros versszövegre pályázatot és az elfogadott pályaműre dalpályázatot“. Ez a levélíró azzal indokolta meg javaslatát, hogy „Voltál-e már májusban Bécsben?“ cimü dal több idegent vitt Bécsbe, mint háromhavi másirányu idegenforgalmi propaganda. 4. Volt, aki azt irta, adjunk ki kotta- füzetet, amelyben művészi fényképek propagálják a fővárost és a füzet cime: „Budapest képben és dalban“ legyen. 5. Volt, aki Salzburg mintájára ünnepi játékokat akar tartani. 6. Aki utcai farsangi felvonulásokat javasol rendezni. Ezeket a javaslatokat azért hoztam fel, hogy ime vannak, akik érzik az átütő és lenditő erejét az idegenforgalmi pénznek és hogy vannak, akik szívesen foglalkoznak és ajánlanak megoldásokat az idegenforgalom feliem! itűsére. Ezzel nem azt akarom megállapítani, hogy jók-e vagy rosszak-e a fenti propoziciók, csak azt, hogy ötletekben nem vagyunk szegények. Mindenesetre jó volna, ha az U j Budapest az idegenforgalom kérdésére állandóan nyitva tartaná a hasábjait. SZENTGYÖRGYIÉS TÁRSA TBits. VÍZ. G\l. Vili., DAROSSDTCA öö. SZ. Telefon: József 308—97. BUKOVA LAJOS ÉPÜLETÜVEGES ÉS KÉPKERETEZO Budapest, IX., Lónyay-ufca 48. TELEFON: AUT. 870-26 özu. Biberai jözseinjj pa£'dísn“£íp‘ Alapittatott 1871-ben. — Pala- és cserépfedések javi ása és évi jóKarbantartása. Uj építkezések befedése a legjobb kivi éiben. Budapest, II., Ostrom-utca 14. Telefon: 512-20 Baranyai Béla és Társa I., kér. Bercsényi-utca 5. Telefon: Lá. 265. Központi etage-fütéii, vizmQ-berendezéaek áa műszaki vállalata. Nonplus ultra kazánok gyáitó védalata. GATTYAN PÁLI kövezőmester és útépítő vállalkozó I BUDAPEST, V1I.,EGRESSY-UT IS j KERESZTÉNY SZflBÓIPAROSOK SZÖVETKEZETE FINOM POSZT0 NAGYÁRUHÁZA BUDAPEST FÚÜZLET: IV., KÁROLY KIRÁLY-UT 30. FIÓKÜZLET: II., ZSIGMOND UCCU 14. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát. Valódi angol szövetekben és más gyártmányú divat különlegességekben nagy választék. Hazai szövetekben, bélésárukban és szabókellékekben a legolcsóbb bevásárlási forrás. Hitelképes egyéneknek tizetési kedvezményt nyújtunk. Városházi történetek AZ ELSŐ KÖZGYŰLÉS, amely ugyan szintén rendkívüli formában hivatott össze, de legalább hivatalosan egyébbel is foglalkozott, mint választással, kedden délután „zajlott le“ az uj városházán. Szinte hiányoztak a főpolgármestert és a polgármestert választó közgyűléseken megszokott zászlók és diszbeöltözött hajdúk, hétköznapi szürkeségben szerénykedtek a márványos falak, a teremben pedig, ez alkalommal először, farkasszemet nézett a két tábor . . . Végigtekintve a hullámzó, zajon- gó, feleselgető közbekiáltó, párbeszédeket folytató törvényhatósági bizottságon, csak most tűnik szembe, mennyi a novicius, valamennyi párton! Hányán vannak, akiket jóformán senki sem ismer, harmincéves gyerekek és őszhaju aggastyánok vegyesen. Hány jellemző arc, markáns profil, akiket az ember, nem tud hová elhelyezni emlékezete tárházában: — Hopp, ezt az arcot már láttam valahol! Csak azután emlékszünk vissza, hogy igen, a legutóbbi köz- g y ülésen láttuk a bizottsági tag urat! * CSENDESEN FOLYDOGÁL A VITA, a szocialista Kertész után Petrovácz következik. Higgadtan, okosan, parlamentárisán beszél, a tizenegy esztendő, mióta a fórumon mozog, hallatlan rutint és vitatkozást készséget fejlesztett benne. Nem izgatják a közbeszólások, ha nagyobb pergőtűz indul eqy-eqy frappáns megállapítása nyomán, mint gyakorlott debattefhez illik. megvárja a pohár vízben keletkező vihar elültét és azután, mintha mi sem történt volna, folytatja mondó- káját. Van mondanivalója, és szónoklata kapcsán kiugrik belőle az építészmérnök, aki több mint félszáz gyönyörűen megkonstruált templommal ajándékozta, meg az országot: pompásan vannak felépítve beszédei, nem hiányzik belőlük a szilárdan felépített törzs, a gótikus díszként ható elmés aperszük, a bástyák és tornyok, melyek megtámadhat atlanná teszik a jól megalapozott álláspontot. Sikere van, tagadhatatlanul nagy sikere a hivatalos kampányt megindító első jobboldali szónoknak. A közép tapsol neki, általában, legalább igy messziről az újságírói karzatról sokkal összetartozóbbnak látszik a két jobboldali párt, mint annak előtte. Éber Antal, aki, noha. most hivatalos minőségben került a közgyűlési terembe, régi helyén ül, szintén tapsol neki és egy megállapítása kapcsán parázs vitába keveredik Petrovácz miatt a szocialistákkal. Beszéde végén azonban még a baloldali hegyen is összecsattan egy-két tenyér: egynéhány Rassay- párti bizottsági tag eszmél önfeledten arra, hogy Petrovácz tulajdonképpen nem saját pártja, hanem a. főváros egész polgársága nevében, igy az ő nevükben is beszélt, amikor tiltakozott a munkanélküli segély ellen... * A TÁRSALGÓ ÉS A BÜFÉÉ TERMEI majdnem üresek, bizonyságául annak, hogy odabenn erős nap van. Csak Deut se h Mór és H offmann Mihály úgyis mint patentirozott üzemellenes bajnokok surrannak ki a büffé ajtaján egy- egy terjedelmesre szabott csomaggal, amely az átkozott élelmiszerüzem finom csemegéit, disznófej sajtját, virslijét, kolbászát tartalmazza. Hiába, a demokrata, üzemellenes bajnokok magánkereskedelmet prédikálnak és Községit esznek... Őszintén meg kell állapítani, hogy a társalgókban nem esik szó a közgyűlési témáról, inkább a kijelölő választmány ülése és a jövő szerdai az alpolgármestereket megválasztó közgyűlés izgatja a kedélyeket. Információ, híresztelés, tipp van bőven. A legvadabb kombinációk kelnek szárnyra, de dugába dőlnek azonnal, naivitások, a legjobban ér- tesültség látszatával felszerelve. Listák forognak közkézen, egyben azonban megegyezik mindenki: — Mához egy hétre többet tudunk! * PAK OTS JÓZSEF ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, aki különben városházi minőségében a demokratákhoz tartozik, közölte velünk, hogy ő volt az a. baloldali bizottsági tag, aki mint azt az U j Budapest megírta, az elmúlt közgyűlésen egy társalgóbeli beszélgetés kapcsán jó keresztény n e k vallotta magát, mire Huszár Károly megjegyezte, hogy ő csak keresztény, és hogy a kereszté n y és a. jó keres z- tény között az a különbség, ami a m ad á r és a jómadár között. Megállapította az egyébként is kitűnő kedélyű Pakots Jóska, hogy önagy méltóságának ezt a félig kedélyes, félig csípős megjegyzését nem vette zokon, sokkal jobb viszonyban lévén a Társadalombiztosító Intézet kegyelmes elnökével, semhogy a megjegyzést sértőnek találhatta, volna. — Sőt — mondotta a góbé észjárásáról közismert Pakots nekünk — annyira frappirozott ez a remek hasonlat, azaz inkább szójáték, amit Huszár mondott, hogy még akkor is elfelejtettem volna haragudni, ha lett volna rá okom. Gratuláltam is az igazán kitűnő mondásért Huszárnak, aki azonban szerényen elhárította a. dicséretet: — Nem uj dolog ez, kedves Jóska, húsz év óta minden nép- gyűlésen elmondó m, é s m i ndi g na g y sikert, érek el vele. . . * LÁZÁR MIKLÓSRÓL, TOKAJ KÖVETÉRŐL, szól ez a másik kis városházi történet, aki a legutóbbi közgyűlési választások alkalmából bízom/ kimaradt. Pakots József, akit viszont több helyen választottak meg, éppen a ferencvárosi mandátumát tartotta meg, ahol Lázár Miklós következett utána. Kétségtelen, hogy ha már demokratákra egyáltalában szükség van a közgyűlési teremben, kár, nagy kár Lázár Miklósért, hogy kimaradt, Elcserélnők két másik szabadonvá- lasztott demokratáért. Értékes működést fejtett ki a legutóbbi ciklusban: még mindenki emlékszik egyik kitűnő költségvetési beszédére és arra a nagy társadalmi akciót megindító felszólalására, amelyben a nyomor-katasztert mutatta be a közigazgatási bizottság egyik multesztendei ülésén. Senki sem köteles galambszivü ellenfélnek lenni, különösen akkor nem, ha az illető újságíró, akik általában nevezetesek a másokénál nagyobb térfogatú epéjükről. Mi csodálkozni való sincs tehát azon. ha Lázár Miklós hétfői lapjában A Reggel-ben következetesen kerüli, hogy Pakots
