Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-12-22 / 50-51. szám
IMi. évfolyam 50—51. szám Budapest, 1931 december 22 UJ BUDAPEST jArosp Előfizetési érák.: E04tsz évre......................................................30 pengfl Eél évre .............................. ..............................13 pengő Eg yes széna éré 60 fillér DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas i vor-utca O. Telefon: Auf 828-23. Postatakarékp. chequeszémla : 30913 \ magyar főváros karácsonya irta: SIPŐCZ JENŐ ír., polgármester A szeretet és béke ünnepe az idén súlyos gondokkal terhelt mindenütt s a karácsony ünnepi hangulatát sötétén bedu nyék ólja a közeljövő bizonytalanságának nyomasztó érzése. Zavartalan és gondtalan öröm kevés házban lesz az idei karácsony szent estéjén és nemcsak a magyar karácsony lesz ilyen borús az idén. Messze országokban is, ahol még a tavalyi karácsony ünnepének fényét a teljes és tökéletes boldogság ragyogta be, az idén nem egy család karácsonyfája alatt ott fog kuporogni a gond, a bizonytalanság, a reménytelenség és a kétségbeesés és ezek fölött úrrá csak ott lesz a bizalom, a hit és a reménykedés, ahol egy erős lélek tudja ráparancsolni az emberekre a sursum cordá-t. Budapest karácsonya sem olyan, amilyennek azt tavaly képzeltük volna. Tavaly is nehéz helyzetben volt már a főváros, de erős volt a bizakodásunk abban, hogy az 1931. év folyamán olyan jelentős változások fognak bekövetkezni a világpolitikában, amelyek éreztetni fogják hatásukat a magyar gazdasági életben is; ezeknek folyományaképpen a székesfőváros gazdasági helyzete is megjavul és jobb korácsonyunk lesz 1931-ben, mint amilyen 1930-ban volt. Sajnos, ezek a reménységek nem váltak be, ami nem a fővároson és nem ennek a fővárosnak szorgalmas és dolgos népességén múlt. A viszonyok világszerte még súlyosabbak, mint 1930-ban voltak és igy természetes, hogy a helyzet nálunk is csak rosszabbra fordult és az idei karácsony még súlyosabb gondokkal lepett meg bennünket, mint a tavalyi. A fővárosnak és lakosságának súlyos gazdasági helyzete visszatükröződik abban a költségvetésben, amelyet az 1932. évre állítottunk össze és noha ez a budget még életbe sem lépett, máris intézkednünk kellett olyan irányban, hogy az ügyosztályok tiz százalékkal redukált hitelkeretben tegyék csak meg a maguk javaslatait és intézkedéseit. Bármilyen fájdalmas is volt ebben az irányban rendelkezni, a nehéz viszonyok által ránk kényszeritett óvatosság diktálta ezt az elővigyázatossági rendszabályt, amely provideál arra az esetre, ha az adójövedelmek tekintetéhen a csökkenő irányzat meg nem állana és meg nem változna. A bevételi források folytonos apadása kényszeritett bennünket arra is, hogy a magyarok karácsonyfájának egyik legszebb ágát törjük le, a fővárosi tisztviselők karácsonyi segélyét, amely pedig nemcsak a tisztviselőnek, hanem a kereskedelemnek és iparnak is öröme volt és ezeknek a karácsonyi ajándéka is volt a tisztviselőkön keresztül. Bármily sajnálatos is volt, bármilyen nehezünkre is esett megvonni a tisztviselőktől ezt a segítséget, amelyet a tradíció és a megszokás már szinte joggá szentesített, mégis meg kellett tenni a korlátozó intézkedést, mert nem akartam kitenni a főváros tisztviselői karát annak, hogy olyan helyzetbe kerüljön, mint amilyenbe néhány német nagyváros sodródott, amelyek között akad olyan is, amelyik hat naponkint adja ki a városi tisztviselők és alkalmazottak ötnapi fizetését. Elsősorban a tisztviselők és alkalmazottak fizetését, nyugdiját és lakbérét akarom biztosítva látni és minden egyébre, segélyre, jutalomra stb. csak azután kerülhet a sor. Miután pedig a közelgő január elsejei fizetések és nyugdijak sincsenek még ebben a pillanatban biztosítva, nem lehetett egy, az összes fizetési osztályokra kiterjedő karácsonyi segélyt adni és meg kellett elégednünk azzal, hogy azt a legkisebb fizetési osztályok számára biztosi thassuk. A székesfőváros tisztviselőkara ezzel ismét egy nagy és elismerésre- méltó áldozatot hoz, amelynek értékét még emeli az is, hogy amikor a munkában való áldozatosságról van szó, akkor a főváros tisztviselői kara mindig a legjobbat és legtöbbet nyújtja, ami embertől tudás, szorgalom és lelkiismeretesség tekintetében kitelik. A sivár pénzügyi helyzet, amelynek ködbe borult sötét határain alig-alig lát szili derengeni a reménységnek egy-egy sugara, már az idén is állandóan a legsúlyosabb helyzetek elé állította a főváros közigazgatását, bénitólag hatott az adminisztráció egész munkásságára és valószínű, hogy a jövő évben még nehezebb feladatok elé állítja a főváros vezetőségét. Már az idén is a takarékos- sági intézkedések egész sorozatát kellett életbeléptetni, hogy a főváros közigazgatásának, ha nem is zavartalan, de legalább szőkébb keretbe szorított életét biztosíthassuk s az természetes, hogy ezeknek az intézkedéseknek a hatását nemcsak a tisztviselők érzik meg a fizetésredukción, az adózáson, a segélyek és jutalmak stb. elmaradásán keresztül, hanem megérzi azokat a közigazgatás különböző területein a főváros közönsége is, amely pedig a legutóbbi években meglehetősen felfokozott igények kielégítését követelte a főváros vezetőségétől. így például természetes, hogy a közönséget kellemetlenül érinthette az, hogy — amikor a lakosság újabb és újabb villamos- relációk beállítását és uj villamosvonalak építését követelte — a takarékossági intézkedések következtében csökkenteni kellett még a meglévő villamosvonalak és relációk forgalmát is E pillanatban még nem lehet tudni, hogy a redukciók terén milyen messzire kell mennünk. Hiszen még csak tavaly májusban hirdették ki az uj fővárosi törvényt, amely uj kerületek felállítására kötelezte a székesfővárost, — mert erre valóban szükség is lenne s a pénzügyi nehézségek miatt eddig sem kerülhetett rá a sor és valószínű, hogy jövőre még kevésbbé lehet erre gondolni, mert a pénzügyi nehézségek a közigazgatási apparátusnak inkább a csökkentését, mint megduzzasztását követelik. Gondoltak e Berlinben valaha arra, hogy ott a kerületek számát ne növeljék, hanem csökkentsék? Berlin kerületei sokkalta nagyobbak, mint a budapestiek és ott most a kerületek összevonására gondolnak, hogy az adminisztratív apparátust csökkenthessék, mert ők már tavaly és tavalyelőtt kihasználták az összes egyéb takarékossági lehetőségeiket és most már a közigazgatási apparatus „leépítésére“ kell rátérniök. Nálunk Budapesten még súlyosbítja a helyzetet az, hogy fél kézzel — noha két kéz is kevés erre — azoknak a nehézségeknek az áthidalásán kell dolgoznunk, amelyeket a súlyos gazdasági helyzet teremt nap-nap mellett, félkézzel pedig azokon az uj berendezkedéseken kell dolgoznunk, amelyet az uj fővárosi törvény szab meg a főváros adminisztrációja számára. Az egyik is, a másik is természetszerűen magával hoz zökkenéseket és zavaros helyzeteket és normális gazdasági viszonyok között is egy ilyen uj átszervezés, úgyszintén egy régi szervezetben is a mai súlyos gazdasági viszo nyok mindenütt a legnehezebb feladatok megoldása elé állítják a felelős tényezőket. Most, hogy a kettő egybeesik és az uj szervezés és a világgazdasági élet által teremtett súlyos pénzügyi helyzet nehézségeit egyszerre kell megoldanunk: az adminisztráció munkássága a legnagyobb fokban van igénybevéve. De szívesen dolgozik mindenki, mert ha csak halványan dereng is a látóhatáron, erős a hitünk mégis, hogy az 1932. év karácsonya már nem lesz ilyen .sivár, ilyen szomorú és ilyen gondterhes, amilyen az 1931. évi volt. Azt szeretném, hogy ha más nem is kerül az idén a díszeitől megfosztott kopár karácsonyfa, a magyarok karácsonyfája alá: a hit, a bizalom és a reménység egy jobb jövő ránkvirradásában, ott legyen minden fa alatt és minden magyar családban akadjon egy erős léj^k, amely a megpróbáltatások, a nehézségek és a nélkülözések ellenére is rá tudja parancsolni környezetére a, magyar akaratot, a magyar hitet s a magyar reménységet: a magyar sursum cordát.
