Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-12-12 / 49. szám
Budapest, 1931 december 12 Ifiit. évfolyam 49, szám UJ BUDAPEST f 1 JSPOUTIKAI «•A Előfizetési árak: £g«sz évre......................................................30 pengő Eél évre..............................................................13 pengő Egyes szám Art» 60 fillér l FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBY ANDOR DH I Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca 9. Telefon; Aul. 828-23. Postatakarékp. chequestámla: 30913 i swiiwi ■—ma Az üzeni koncenfráciü menclrcnúje Pelrovácz Gynla részletesen ismerteti a Keresztény Községi Párt álláspontját az üzemek leépítésének mikéntiét és sorrendiét illetően — Az Autóbuszüzem és a Beszkárt egyesítésétől a íorgalom lényeges javulása várható — Megindul a Harc az üzemek kisipari műhelyei ellen Beszhárl-probtémáh A nyomasztó gazdasági viszonyok egyre kedvezőtlenebbé való alakulása következtében a folyó évben tizenkét millióval csökkeni a Beszkárt által szállított utasok száma, ami az 192S. évi utasforgalomhoz képest már harmincnyolc millió, mintegy tizenkét százalékos csökkenést jeleni. Természetes, hogy csökkenő utasforgalom mellett változatlan teljesítményt fenntartani nem lehel, mert hiszen a nagyobb teljesítmény nagyobb üzemi költséggel jár és ezért a Beszkárt kénytelen rátérni a forgalom racionalizálásának uijára. Az az expozé, amelyben Folkusházy vezérigazgató és Patz igazgató a sajtó képviselői előtt ismertették a, Beszkárt racionalizált ■menetrendjének jövendőjét, ha meg jis felel a vállalat és a részvény- tulajdonos főváros érdekeinek, egyáltalán nem biztató és kétségtelen, hogy a közönség köréből számos ■panaszra és zúgolódásra fog alkalmat adni. A maga brutalitásában mered elénk a probléma: mi a fontosabb, a Beszkárt pénzügyi egyensúlya, vagy az utazóközönség kényelme? Itt tehát nem arról van szó, hogy két perccel vagy három perccel tovább kell-e várnia reggelenként a munkájába siető pesti polgárnak a munkahelyére vivő villamosra, hanem kockán forog a vállalat rentabilitása, sőt a főváros költség- vetése is, mert hiszen kétségtelen, hogy a Beszkárt által a fővárosi háztartás céljaira juttatott rendes és rendkívüli területhasználati dijak nélkül ez a költségvetés deficites lenne. A választás ily körülmények között nem is nehéz, hiszen a főváros tulajdonát alkotó Beszkárt háztartási egyensúlya előtt meg kell hajolnia a közönség kényelmi szempontjainak. Hú körülmények között azonban kettőzötten fontos, hogy a vasúttársaság forgalmi osztálya kellő tapintattal, frisseséggel és igyekezettel iparkodjon a jelentkező bajokat kiküszöbölni és kezét állandóan a közlekedés érverésén tartva, minden bürokratizmustól mentesen akkor és olyan helyre vesse a kocsikat, amikor és ahol azokra a forgalom bárminemű emelkedése miatt szükség van. Helyes a Beszkárt vezetőségének az a. szociális szempontja, hogy ezernégyszáz, a forgalom csökkenése folytán feleslegessé vált alkalmazottat nem bocsát el, nem dob ki az utcára, de fontos az, hogy ezek az egyéb vonatkozásban feleslegessé vált alkalmazottak a forgalom jóságának és biztonsagának erdekeben legyenek f oglalkoztatva. Az ut, amelyre a Beszkárt vezetősége lepett, apró és hegyes kövekkel van telehintve, ezek a kövek szúrni, csípni és harapni fognak, amikor jelentkeznek majd az állítólag elhanyagolt városrészek, a protekciós kerületek, a síró küldöttségek. A város érdeke azonban minden resztet érdek fölött uralkodik és az a legfőbb törvény. Ez a szabály mindig érvényes, de különösen fontos most, a megpróbáltatásunk napjaiban. Dicsérjük a kezdeményezés bátorságát Folkusházy Lajosban és kívánjuk, hogy a racionalizált menetrend keserű piluláját megértő bölcsességgel fogadja a türelmetlen budapesti publikum. — Az Uj Budapest tudósitójától — A törvényhatósági bizottság közgyűlésének az a határozata, amely megbízást adott a polgármesternek arra, hogy a fővárosi üzemi problémák megoldására vonatkozóan konkrét előterjesztéseket tegyen, rövidesen gyakorlati eredményeket fog elérni. Sipőcz polgármester Borvendég alpolgármesternek adott megbízást a problémák gyakorlati megoldásának előkészítésére. Lapunkban már ismertettük Borvendég alpolgármester felfogását az előkészítés módozataira nézve. A polgármester megfelelő előkészítés után minden egyes üzemre külön-külön javaslatot fog a főváros törvényhatósági tanácsa elé terjeszteni. A végleges döntés a pártok állásfoglalásától függ. A különböző pártok vezetői sorra nyilatkoztak már a lapokban arról, hogy a fővárosi üzemi problémák megoldása tekintetében milyen álláspontot foglalnak el. Egyedül a Keresztény Községi Párt tartózkodott eddig határozott véleménynyilvánítástól — nyilvánvalóan azért, mert a kérdés megoldását nem tartja egyszerű problémának. Az Uj Budapest munkatársának értesülése szerint a Keresztény Községi Párt tagjai között a legutóbbi napokban bizalmas megbeszélések folytak az üzemi problémák megoldásáról. Ezeken a megbeszéléseken kialakult a Keresztény Községi Párt egységes állásfoglalása. Pefro¥öcz országgyűlési képviselő, a Keresztény Községi Párt vezető tagja, aki úgy a pártnak, mint a törvényhatósági bizottság egyetemének is egyik legkitűnőbb közgazdasági szakértője, erről a kérdésről a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az üzemi problémák megoldása irányában első lépésnek kell tekinteni azt az előterjesztést, amely most készült el a Beszkárt és az Autóbusz- üzem egyesítésére vonatkozóan. A polgármester ur javaslata már a legközelebbi napokban tárgyalás alá kerül és remélhetően megindítója lesz egy egészségesebb és racionálisabb üzemi gazdálkodásnak. Rendkívül sok szempont szól az egyesítés mellett. TJgy a pénzügyi, mint a szociális és a közlekedési szempontok egyaránt az egyesítést követelik. Az egyesítés nemcsak gazdaságosabb üzemvezetést tesz lehetővé, hanem lehetőséget nyújt a közlekedési politikának egészen uj alapokra való fektetésére is. Amikor a Beszkárt megváltotta a Közúti és a Városi Vasút vonalait, elmulasztotta ezeket a relációkat racionalizálni. Annakidején a közúti vasút és a városi vasút vonalai konkur- rcns vonalak voltak. A konkur- rencia volt az egyedüli szempont ezeknek a vonalaknak a kicir- kalmazásánál. Az igen sokszor nyakatokért vpnalvezetés nem is any- nyira közlekedési érdekeket, mint inkább konkurrens érdekeket szolgált és a Beszkárt ezeket a konkurrencia- alapon kicirkalmazott vonalakat változatlanul fenntartotta akkor is, amikor ezek a vonalak egy kézbe kerültek és a közlekedési érdekek szolgálatába lettek volna állíthatók. Ez a magyarázata annak a sok érthetetlen relációnak és párhuzamos vonal- vezetésnek, ami a mai napig is jellemzi közúti közlekedésünket. Hogy csak egy példát emitsek: itt van ci 2-es számú vonal, amelynek vonal- vezetése minden fantáziát meghalad. De lehetne hivatkozni ebből a szempontból másik példára: a Belváros szűk utcáin keresztül kacskaringósan vezetett villamosvonalra is. Most teljesen azonos helyzetben van az Autóbuszüzem, mert a Beszkárt- tal való konkurrencia elkerülésére, t hát fordított indokból ugyancsak kénytelen a legagyafurtabban kicirkalmazott vonalvezetést adni járatainak, amelyek nem a forgalom, nem a közönség érdekeit és nem is az Autóbuszüzem érdekeit szolgálják a fölös kocsikilométerekkel, hanem egyedül azt a célt, hogy ne legyen konfliktus a két közlekedési vállalat érdekei között. Az Autóbuszüzemet addig, amig gyermekcipőkben járt, vétek lett volna egyesíteni a Beszkárt-taL, mert az akkor még ott uralkodó ortodox vezetőség ezt a modernebb konkurrens vállalatot feltétlenül megfojtotta, vagy legalábbis életképtelenné tette volna. Ma azonban az Autóbuszüzem. már saját lábán tud megállni és a Beszkárt vezetőségében is megérlelődött az a jobb belátás, hogy a modernebb közlekedési eszközök elől a közönséget elzárni nem lehet és igy akarva, nem akarva egészen uj, kizárólag az okos racionális gazdaságos közlekedés céljait szem előtt tartó vonalvezetést kell készítenie az egyesült két vállalatnak Budapest közlekedési hálózata számára. Az uj hálózatnak lesznek központi vasúti vonalai, amelyek a perifériák lakosságának kiszolgálására hivatottak, de lesznek azután olyan autóbusz-vonalai, amelyek a sűrűbb lakosságú belterületek közönségének a kiszolgálását tekintik majd legfőbb feladatuknak. Ezeknek a villamos és autóbuszvonalaknak kölcsönösen támogatniok kell egymást úgy, hogy az átszállójegyek a közönségnek módot adjanak gyorsabb és közvetlenebb közlekedésre. A pénzügyi eredmények nem maradhatnak el ennek az uj rendszernek a bevezetésénél. Mind a két vállalatra csak előnyös lehet ez az egyesítés. Ez nekem határozott meggyőződésem. De ha mutatkoznak is átmeneti nehézségek, a közönség érdeke azt diktálja, hogy ennek a két vállalatnak nem egymás ellen, hanem egymással karöltve kell a főváros közönségének szolgálatába állania. — Teljesen hasonló a helyzet a többi fővárosi üzemek problémainak a megoldása tekintetében is. A polgármesternek teljesen hasonló egyesítési javaslatot kell előterjesztenie a három nagyüzem központi igazgatásának az egyesítéséről. Az Elektromosiníívek, a Gázművek és a Vízművek központi igazgatásának egyesítése feltétlenül olcsóbbá és gazdaságosabbá teszi az adminisztrálást. Hasonló a helyzet a fürdőüzemeknél is, amelyeknek közös vezetése, beszerzéseinek közös alapra helyezése és különleges célok szolgálatába való beállítása szintén a közönség érdekébe való cselekedet volna. Emellett feltétlenül jobb pénzügyi eredmény is várható volna. Az élelmezési üzemek között szintén van lehetőség az egyesítésre, ha csak az élelmiszerüzem mellett működő ló- husüzemet és a kenyérgyárat tekintjük is. Általában az a véleményem, hogy a fővárosnak igen kevés olyan üzeme van, amelyeket meg lehet egy tollvonással szüntetni. Inkább csak azokat az aberrációkat kell megszüntetni, amelyek háborús jellegűek. Ilyenek például az egyes üzemek kebelén belül működő kisipari műhelyek, a kórházak mellett és a betegellátás terén működő, de teljesen felesleges gyógyszerüzem és a müszerüzem, továbbáí néhány olyan kisebb vállalat, amely az esztendők folyamán nem bizonyította be azt, hogy fenntartása közérdek volna. Ezeknek az üzemeknek a megszüntetése nem okoz változást a főváros költségvetésében, de a közönség érdekei sem szenvednek sérelmet. Ezeknél a kis kisipari műhelyeknél, továbbá a gyógyszerüzemnél és a müszerüzemnél igenis a megszüntetés szükségessége mellett kell állást foglalni. Helyet kell itt adni annak az elvnek, hogy amit akadály és veszély nélkül elláthat a magánipar és a magánkereskedelem, ott szükségtelen külön üzemnek a fenntartása. Petrovácz Gyula hangsúlyozta még, hogy az üzemi problémák megoldásánál megfelelő gondossággal kell eljárni, hiszen minden legkisebb lépés is szociális érdekeket érint. A főváros vezetősége nem dönthet egyik napról a másikra^ egyes üzletágak és üzemek feladásáról, mert hiszen száz és száz exisztencia sorsa forrott össze ezekkel az intézményekkel. A polgármester a megfelelő előkészítő tárgyalások alapjáp karácsony után teszi meg előterjesztését az üzend problémák megoldására vonatkozóan. Ez az előterjesztés előbb az üzemi szakbizottság, majd a törvényhatósági tanács elé kerül és afölött a törvényhatósági tanácsban előreláthatóan élénk, minden részletre kiterjedő vita indul meg.