Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-11-21 / 46. szám

1931 november 21 OJ BUDAPEST 5 Nincs fennakadás a fővárosi kölcsönök annuitásainak devizaellátásában Kedvező mederben haladnak a függőkölcsönök prolongációjára vonat­kozó tárgyalások — Lamotte tanácsnok a főváros háztartási és pénz­tári hiányáról, a költségvetési előirányzat helyes mértékéről, a tarifa- emelési tervek reaktiválásának lehetőségeiről és a főváros többi pénzügyi problémájáról — Az Uj Budapest tudósítójától — Elkészült a főváros uj költségve­tése. A törvényhatósági bizottság még egy költségvetési közgyűlést tart, amikor az egész vitát be kell fejezni. A közgyűlési vita nem eredményezett különösebb változta­tásokat azon a költségvetési terve­zeten, amelyet a főváros törvény- hatósági tanácsa állapított meg. A tanácsi tervezet azonban lényeges eltéréseket mutat az eredeti polgár- mesteri tervezettel szemben. Éppen azért, mert az eredeti tervezet és a tanácsi javaslat között mélyreható differenciák voltak, felmerül a kér­dés még mértékadó várospolitikai körökben is, vájjon az uj, most már elfogadottnak tekinthető költségve­tés valóban egyensulyozott-e és nem kell-e attól tartani, hogy az elért megtakarítások és a bevételi elő­irányzások túlzottak és a jövő év folyamán meglepetések következ­hetnek be, amelyek azután a fővá­ros háztartásának zavartalanságát veszélyeztethetik. Ezekről a kérdé­sekről hosszabb beszélgetést foly­tattunk dr. Lamotte Károly tanács­nokkal, a főváros pénzügyi ügyosz­tályának vezetőjével. Érdeklődtünk aziránt, hogy a maga részéről, mint a főváros pénzügyminisztere, sta­bilnak tekinti-e az rtj költségvetést, milyen tervei vannak arra az eset­re, ha a főváros jövő évi háztartá­sában zavarok következnének be és általában megkértük arra, hogy is­mertesse a főváros aktuális pénz­ügyi problémáit. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta az Uj Bu­dapest munkatársának: — Még sohasem okozott olyan súlyos nehézségeket a költségvetés összeállítása, mint az idén. Ezek­nek a nehézségeknek egyik magya­rázata az a súlyos gazdasági vál­ság, amely a főváros háztartásában kétszeresen érezteti a maga hatá­sát, de magyarázatul szolgálhat az a körülmény is, hogy a jövő felől teljes bizonytalanságban vagyunk és igy az előirányzatok realitását illetően könnyen tévedhetünk. Sen­ki sem tudja előre megmondani, hogy a bevételek előirányzásánál megfelelő mértéket alkalmaztunk-e, olyan mértéket, amelyet az elkövet­kezendő események igazolni fog­nak-e, vagy sem. Senki sem vállal- kozhatik a jós szerepére. Éppen Őzért egyelőre nem is csinálunk gon­dot magunkak abból a kérdés­ből, vájjon az előirányzott bevé­telek tekintetében nem leszünk-e meglepetéseknek kitéve. Mi mindenesetre számításba vettük a legutóbbi hónapok tapasztalatait és ezek alapján készítettük a bevé­teli előirányzatot. A jövőben leg­főbb feladatunknak fogjuk tekin­teni azt, hogy a bevételek alakulá­sát megfigyeljük. A polgármester ur közgyűlési expozéjában maga is hangsúlyozta, hogy nagyon gondo­san fogjuk figyelni a bevételek ala­kulását. Erre azért lesz szükség, hogy azonnal megtehessük a szük­séges intézkedéseket, mihelyt a fő­városi bevételeknél olyan esési ten­dencia nyilatkoznék meg, amely ká­ros befolyást gyakorolhatna a ház­tartási viszonyokra. Mihelyt azt fogjuk tapasztalni, hogy a bevételek nem folynak be abban a mértékben, ahogy azo­kat előirányoztuk, azonnal uj, megfelelő javaslatot készítünk az elmaradt és nélkülözhetetlen bevételek pótlására. Egyelőre erről a kérdésről többet nem beszélhetek... • Lamotte pénzügyi tanácsnok ezek­kel a kijelentésekkel nyilvánvalóan a. tarifaemelési tervek reaktiválásá- nak a lehetőségére gondolt. Közbe- vetően felvetettük azt a kérdést is, hogy milyen tervei vannak a fővá­ros pénzügyi ügyosztályának a ta­valyi és az ezévi hiányok pótlására. Lamotte tanácsnok ezeket felelte: — Az 1930. évi háztartási hiány­ról a valóságnak meg nem felelő hírek kerültek forgalomba. Kétféle hiányt kell megkülönböztetni. Az egyik fajta hiány az, amely az 1930. évi háztartás zárszámadásában je­lentkezik, ez az összeg 600—700 ezer pengő között mozog. Ezt az össze­get előirányoztuk a jövő évi költ­ségvetésben és igy könyvelésileg ezt a hiányt fedeztük. Van azután az 1930. évi háztartásban egy pénz­tári hiány, aminek az a magyará­zata, hogy kevesebb volt a tényle­ges bevétel, mint amennyi bevétel­re a főváros jogosan számíthatott. Magyarul ez azt jelenti, hogy a pénztárban a készpénz keve­sebb, mint amennyinek ott len­nie kellene és ez a hiány úgy állott elő, hogy a fővárosnak követelései vannak bizonyos felekkel szemben. Ezeknek a hátralékoknak a beszál­lítását kell szorgalmaznunk ... — Ami az ezévi hiányt illeti, en­nek a méreteit egyelőre nem, tudjuk meg állapítani. A főváros háztartá­sára nézve a novemberi adónegyed bevételeinek a végeredménye a dön­tő. Minden évben itt dől el végle­gesen a kérdés, vájjon a bevételek az előirányzott mértékben folytak-e be, vagy sem. Ha ezt az eredményt ismerni fogjuk, akkor alakul majd ki előttünk a decemberi -i zárlatnak a képe. Addig tehát, amíg ezt az eredményt nem ismerjük, nem nyil­váníthatunk véleményt sem az ez­évi háztartási hiány nagyságáról, sem pedig arról, hogy ezt a hiányt miképpen pótoljuk. Megemlítettük Lamotte tanács­nok előtt a fővárosi függőkölcsönök ügyét. A súlyos helyzet következté­ben kétségtelenül nehézségek me­rülhetnek fel a főváros függőköl- csön-problémáinak a megoldásánál. A főváros közönségét is érdekli ez a kérdés, éppen ezért megkérdeztük Lamotte tanácsnokot, hogy megtör­téntek-e már az intézkedések a le­járói függőkölcsönök mcghosszab- bitása iránt. Lamotte tanácsnok vá­lasza igy hangzott: — A függőkölcsönök prolongálá­sa érdekében folyamatba tettük a szükséges intézkedéseket. A tárgya­lások már előrehaladott stádium­ban vannak. A fővárosnak nyolc­— Az Uj Budapest tudósitójától — A költségvetési tárgyalás izgal­mai után a főváros minden osztá­lyában meg fog indulni a munka. Különösképpen a közművelődési ügyosztály az, ahol a csendes napok dolgos egymásutánját nem igen za­varják nagyobb szenzációk, hiszen az ügyosztályi tevékenység gerin­cét képező képzőművészeti ügyek lehetőségeinek szűk kereteit előre megszabja a költségelőirányzat. Az ügyosztály kitűnő vezetőjének, Né­methi/ tanácsnoknak, buzgalmán és millió dollárt kitevő fiiggőkölcsö- nei vannak. Két részből állanak ezek a függőkölcsönök. Az egyik: négymillió dollár, ez év december 31-én jár le. Itt kizárólag magyal­ban kok vannak érdekelve. Az érdekelt hazai pénzintézetek­kel tárgyalásokba bocsátkoztunk és minden remény megvan arra, hogy a függőkölcsönök prolon­gálását a főváros érdekeinek megfelelően fogják meghosszab­bítani. A fliggőkölcsön másik része — ugyancsak négymillió dollár, — 1932 junius 30-án jár le. Itt a ber­lini Mendelssohn bankház van ér­dekelve. A függőkölcsönnek ezt a részét a Községi T akar ékpénztár közvetítette. Itt még több mint fél- esztendei időnk van hátra a rende­zésig. Ennek a kérdésnek az elin­tézése tehát nem sürgős, de már ebben az irányban is ér­deklődtünk. ugyancsak megvan minden reményünk a kedvező prolongációra. Önként adódott ezzel a problémá­val kapcsolatosan az a kérdés is, hogy a fővárosnak nem okoz-e ne­hézségeket azoknak a devizáknak az előteremtése, amelyekre a kamat­terhek kifizetésénél szüksége van. Eziránt is konkrét kérdést intéz­tünk Lamotte Károly tanácsnok­hoz. A következő választ kaptuk: — Ebben a tekintetben soha sem­mi fennakadás nincsen. A kormánnyal folytatott tárgya­lásom alapján minden egyes esetben kézhezltapjuk a szüksé­ges devizákat. Mihelyt vala­milyen esedékesség bekövetkezik, a Nemzeti Bank előterjesztésünk alapján minden egyes esetben kiszolgáltatja a szükséges de­vizamennyiséget. Minden hónap 25-én esedékessé vá­lik körülbelül 900 ezer pengő. Ezen­kívül természetesen vannak még félévi esedékességek is. Ismételten hangsúlyozom, hogy ebből a, szem­pontból soha semmiféle nehézségek sem merültek fel. Lamotte Károly dr. pénzügyi ta­nácsnok végül mindezek alapján megái lapította, hogy a főváros pénzügyi helyzete teljesen rende- zettnek mondható. A főváros hitel- képessége csorbítatlan, a háztartás menetében olyan zavaró momentu­mok, amelyek különösebb kompli­kációkat idézhetnének elő, nem me­rülhetnek fel. lelkesedésén múlott, hogy a magyar képzőművészet mai válságos hely­zetében nem faragtak le túlsókat az ügyosztály költségelőirányzatából és ily körülmények között a főváros a képzőművészeti alkotásokat illetően szinte változatlan mennyiségben tel­jesítheti vásárlói hivatását. A kép­zőművészeti vásárlásokon túlme­nően azonban egyéb nagyobb elgon­dolások is foglalkoztatják Némethy tanácsnokot, ezek közül legfonto­sabb probléma: mi legyen a. Ká­rolyi-palotával? A palota kertje már több mint egy esztendeje megnvilt a nagy­közönség számára és az valóban kozkincse már a parkokban szűköl­ködő Belvárosnak. A palotában részben magánlakások vannak, rész­ben a gázmüveknek bemutatóhelyi­sege. Nagyobbrészt szegén)/ embe­rek laknak a palotában, akiket a háború utáni lakásínség helyezett a rekvirált lakások ósdi helyiségeibe e?, mindig nem tudtak onnan elköltözni. Ez a körülmény, a palota belső berendezésének a modernséget minden tekintetben nélkülöző mi­volta vetette fel azt a gondolatot, hogy a Károlyi-palotát, amely a hozzátartozó kertnek területileg több mint egyharmadát foglalja el. le kell bontani, hogy ezzel is na­gyobb legyen a közkert. Felmerült az.l} .gondolat is, hogy a főváros sajátítsa ki a Károlyi-kert és a Muzeum-körut között levő négy-öt házat, ami által egyetlen hatalmas kert keletkezne a központi egyetem­től a Nemzeti Múzeumig. Ezekről a kérdésekről beszélget­tünk Némethy Károly dr. tanács­nokkal. Az idea — mondotta Né­methy, — hogy az uj és a régi egye­temet, t az Egyetem-téri templomot és a Nemzeti Múzeumot az egyesí­tett Károlyi-kert és Muzeum-körut kapcsolja össze, valóban grandió­zus, azt azonban több okból nem tartom ^ megvalósíthatónak. Nem megvalósítható elsősorban pénzügyi okokból: hiszen a Magyar-utcai, il­letőleg Muzeum-köruti házsor ki­sajátítása milliókba kerülne, arról nem is beszélve, hogy a palotának ma is van bizonyos bérbevétele, amely a lebontás után természet­szerűen teljesen megsemmisül. — I)e fontos művészi szempontok is a lebontás ellen szólnak. Kevesen tudják, de igy van: a Károlyi-palota a főváros egyetlen tiszta empire stí­lusú épülete, amely ebbeli minősé­gében a Műemlékek Országos Bi­zottságának felügyelete alatt áll. Kérdés, hogy az illetékes hatóság ezen okokra való tekintettel meg­engedné-e a palota lebontását? A Károlyi-palotával nekem egyéb ter­veim vannak, amelyek véleményem szerint még a mai gazdaságilag annyira súlyos időben is szerény keretek között fokozatosan megvaló­sítható. — Az a tervem, hogy a palotából fokozatosan kitelepítjük a bérlőket, a helyiségeket egészen olcsón és egyszerűen igyekszünk rendbehozni és a helyiségek felszabadítása sze­rint progressziven múzeumot csiná­lunk a Károlyi-palotából. Élsősor- ban a Zichy-Muzeum hatalmas és gyönyörű anyagának ottan való el­helyezésére gondolok, azután pedig a városházán elhelyezett olyan mu­zeális értékű képekre, amelyeknek csak árt, ha hivatali szobák falain lógnak. Számos Munkácsy, Lotz, Mányoki és más remekművek is vá­rosi hivatalszobákban vannak ma elhelyezve, holott ennek a gyönyörű anyagnak egységes elhelyezésre és megfelelő katalogizálásra van szük­sége. Egy városfejlődési képtárra is gondolok: hány olyan képe van a fővárosnak, amelyek a letűnt száza­dok városképeit ábrázolják, ezeknek egységes elhelyezése kulturhistóriai szempontból is igen-igen fontos! Elmondotta még munkatársunk­nak Némethy tanácsnok, hogy a költségvetés letárgyalása után igen rövid idő alatt megfelelő előterjesz­tést tesz a képzőművészeti bizottság­nak. Megvan minden remény arra, hogy a Károlyi-palota, amelyet mű­emlék volta és központig fekvése is alkalmassá tesz erre a célra, alapja lesz a Budapesti Múzeumnak, aminthogy minden európai nagyvá­rosban városi képtárak és múzeu­mok pionírjai a haladásnak és a kultúrának. STEINES* ÉS SZIP1PER szobafestők, mázolók, disz- és templomfestők Budapest, IX., Cllől-ut 57. Telefon József 306 - 29. SZBITBV0R6VIESTARSA Ulfs vu. GAZ. Vili., DAROSS-UTCA 00. Sl Telefon: József 308—97. A Károlyi-palota sorsa Az egyik elgondolás szerint lebontják a palotát és helyére az Egyetem-tértől a Nemzeti Múzeumig terjedő hatalmas parkot alkotnak — Némethy tanácsnok meg akarja menteni Budapest egyet­len tiszta empire stilusu épületét és abban kívánja elhelyezni a Budapesti Múzeumot

Next

/
Thumbnails
Contents