Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-11-07 / 44. szám

Í931 november 7. UJ BUDAPEST Qvinnfaléc ■ mindennemű gőz- és hideg 3£iy CiUiCa , vízvezeték részére mindenféle anyaggal és bütőhelyiségek készítése impregnált parafával HERTZKAe§MÁSZÁS hőszigetelő vállalat Budapest. V., Táíra-u. 12 a. Tsl.: 125—34. BUKOVA LAJOS ÉPÜLETÜVEGES ÉS KÉPKERETEZO Budapest, IX., Lónyay-uíca 48. TELEFON : AUT. 870-26 Ifi. OIR1STOFOLI VINCE PADLÓ ÉS FALBURKOLÓ VÁLLALAT BUDAPEST, V., TÁTRA-IJTCA 6. SZ. TELEFON: 189-36. UNOM ANIM ÉS FIAI KÖVEZÖMBSTEREK DL, csatorna- és betonépltésl vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya Vffl., FBTÓ-DTCA 10. Telelőn: J. 303-85 Mar építési vállalata L, SxirtQB-u. 3/bw AuL 539-14 Papír, írószer, isyomiaii/änyok előnyös árban HORVÁTH A. Budapest, ív., Härolu-hörut 30. Telefon: 893-91. (a Központi Városháza épületében) Régi bélyegen vétele és eladása WESSELY KAROLY bttzponll IQtéf-, szellőztetés-, vízvezeték-, csator­názás , tiirdtf , egészségügyi és légszeszberende- zést vállalata Budapest V, Mária Valéria-u. 19 Telefonhivó: Aut. 827-82 PI0LNÄR ISTVÁN ÉPÍTÉSZ BUDAPEST L. KUTHI Milliós-UT SS. TEUF811 Ki. H-« ísKoiaberendezéseh I» legeisőrendíi Riuiieihen. gepgvar p. t F BUDAPESTI TELEP: 1 MOS fijgajjjff 59. PiAY JÓZSCT FAIPARI VÁLLALAT Bátor- éi épflletmnnkák, koporsó-üzem Dadapesf, X., FUzér-n. 28 szemléin. Hiowrap a leroentezcsi emel ^pPGHUflBEL fltlORAS JÓZSEF ^OhiiMUMiU trw: L BsUmiBgMtci it Amönau H7-UL Az íparessáo súlyos panaszai 8z elavult Közszáílitási Szabályzat és a strómannok verse­nye a tönk szélére juttatták a tíszles útépítő ipart — A régi kövezek tartják fenn az ipariesiüleiet, de ma már min­denki kövezömester leltet — Az Uj Budapest tudósítójától — A mai kor legszomorubb jelensége az iparosság sorsa, ami főleg a főváros jövőjére, mondhatni már a jelenére is kihatással van. Egy város jólétét min­dig az adózó alanyok vagyoni viszo­nyai adják. A mi fővárosunk életerejét és vérkeringését is a régi iparos­ság táplálta. A jól megalapozott és tisztes keretek között mozgó iparos cégek jelentették a fővárosnak a vagyont, a munkásnak az állandó kenyeret. Amig az iparosság rendesen fizethette az adóját, addig a főváros budgetje is biztos alapokon ál­lott s a főváros nem ismerte a munka- nélküliség gondjait. Régente mindenki nagy átlagban megelégelte a szolid pol­gári jövedelmet, elég volt, ha megvolt a mindennapi kenyér, a békés otthon, a szombat esti csöndes szórakozás s né­ha-néha egy komolyabb kiruccanás. A régi embernek egyéb kívánsága nem volt, mint egészség és munka. Ezt a tisztes foglalkozást, a magyar iparos múltját és nevét is megfertőzte már a spekuláció, melyet nagymértékben az illetékes tényezők nemtörődömsége, vagy rövidlátása okozott, illetőleg en­gedte ennyire fajulni. Uj emberek jöt­tek, más igényekkel, más lett a kor­szellem, erőszakos eszközökkel, önzőén, mindent, ami régi volt és jó eltiporva, csak egyéni érvényesülésükkel törődve, rohantak az arany után. A sze­mélyi igények nőttek, dacára hogy en­nek ellenkezően kellett volna történnie, a mindent jelentő arany a személyi igények kielégítésére lett felhasználva s alkotó munkára mindig kevesebb ma­radt. A személyi kiadások emelkedésével csökkent a munkalehetőség, csök­kent az adóbevétel s nőtt a munka­nélküliség. Azóta bizonytalan a fő­város budgetje is. Október eleje s vége az épi- tőszezónnak. Kezdődött májusban s mielőtt komolyan megindult volna, vége lett. Főleg az útépítésnél és csa­tornázásnál. Julius eleje óta nem volt munkakiadás. Sirnak a pflaszterosok és sírnak a kubikusok. A régiek közül be­szélgettünk egy-kettővel s bizony nem volna jó mindent leírni, amit halot­tunk. Az a nagy elkeseredés és panasz! Régi utépitő cégek, melyek egész múltjukat a fővárosnál töltötték és jövőjüket is erre alapozták, leépíte­nek s tönkre mennek, mert feleszi őket a rezsi, mert régi munkásembereiket, akik 20— 30 éve vannak náluk, nem akarják el­küldeni, nem bírják a felelőssé­get azok nyomoráért magukra venni. Azt mondják, hogy az idei évben az a kevés munka, ami kiirásra került, olyan cégek zsákmánya lett, melyek alkal­mi emberekkel, alvállalko­zókkal dolgoznak, kiknek csak ak­kor van rezsijük, ha munká­juk van, mert még egy állan­dó munkavezetőjük sincs. S az ily cégekből senkinek nincs haszna, még a fővárosnak sem. S ez mind az alapjában rossz és érvényben levő Köz- szállitási Szabályzat miatt van, mely­hez az illetékes ügyosztályvezetőknek alkalmazkodni kell, sokszor legjobb meggyőződésük ellenére. Talán az a hi­ba, hogy újabban nincs módjában az ügyosztálynak az odaítélés előtt m ű- szaki szempontból megvizs­gálni az ajánlatokat, mert a referens mérnök csak akkor kapja az aktákat, ha azok már befejezett tényként közlik a vállalkozó nevét. A fővárosnak érdeke, hogy olya­nok kapjanak munkát, kik állandóan dolgoztak, állandó emberekkel és állan­dóan pontosan fizetett adókkal tartot­ták egyensúlyban a főváros budgetjét. Ez különösen fontos, hiszen a mai egyensúlyt éppen ez borította fel. Azon­kívül az is igen fontos, hogy a mun­kások rendes kenyérre valót kapjanak, munkájuk után megillető bért. S ez nem történt meg szerintük. A főváros a munkanélküliek számá­ra irt ki munkát, nem pedig egy­két vállalkozó zsebére. A A régi kövezők tartják fenn az ipartestületet, kénytelenek saját pénzü­ket feláldozni, mert különben az ipar­testületet be lehet csukni. Ma már mindenki kövezőmester, min­denki épithet utat, de ipar- testületi járulékot csak a ré­giek fizetnek, azok, akiknek mun­kájuk sincs. Az ipar törvény ma már szintén semmi, mindenki azt csi­nál, amit akar, főleg nem azt, amit kel­lene, csak pénzt szerezni min­den áron, az eszközök immár nem fon­tosak. S ezek mind régi fájó dolgok, de segíteni mindaddig, mig munkát csak legolcsóbb kaphat, nem lehet. Ez olyan, mint mikor a háborúban hazajön egy évek óta kint levő katona s azzal fo­gadták: „hát te bolond, te még kint vagy a fronton?“ Itt tartunk, de hová jutunk? Oda akarunk ismét jutni, mint a háború után? Akiknek látni kellene és tenni, azok vagy nem látnak, vagy nem mernek tenni sem­mit. Hát jól van ez igy? — S ezek a bajok megvannak ma minden ipar­ban, a fővárost tehát mindenhonnan érik a bajok és ezek eredménye a nyomor. SCHMIDT TESTVEREK Hvomdaleslékgyár Hl Teltion: Ant. 962-88. Távirat dm : Farbeoeciunldt Rákospalota. - 11. KIr. Postatakarékpénztárt csekksaámla Hám: **62850. — FotyWmla u Angol Magyar Bank központjánál Opált: KO-, kttnjmyomdal-, valamint eüietleitákektt Mint különlegességeket készit: Speciális gyártmányú olaj-mélynyomó festéket, anllln guminyomó és bádognyomó festékeket. Gyár és központi iroda: Rákospalota, Pázmány-u. 41 Irodaherendezések HiRSÉH ÉS TÁRSA Pénzszekrények A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógyeljá- rósokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető Haveriam! Antal M. k r. szab. emelőgép-, felvonó- és vasszerkezetek gyára. Budapest aaBBaBM LIFT VIII., Nap ucca 22. Tei.t j. 329-66, j. 439-53 xxxxxxo3cx>3oocooqcxxooocoooc)ooqoooooooooooooooooooc utépitő és kövezömester BUDAPEST, Hl., Bécsi-Ut 121. Telelőn: 62-7-Of. PLÁS JÁNOS Orassmann Józseii órás IV., iránui ucta 7. szám Különleges antik-, ütő- és zsebórák Pontos és szakszerű javítások Jól fűteni csak egy kifogástalanul fel­épített eserépkályhávul lehet. Átala­kítok bármliy cserépkályhát, faftt- téses rendszerűvé, uminek előnyét ma már mindenki ismeri. Cserépkályhák és kandallók állandóan raktáron HORVÁTH FERENC cserépkátybás-mester. Budapest, X, Kápolna-u. 14 Telef.: Kőbánya 76-67. Előbb 482-10 tárcsázandó SCDATFER GYÖRGY ut-vasut építés és k óv ezé» vállalata Dadapesf, II., Tulipán-álca IS. Telefon : Aut. 523—64. Steinhäusl és KOlber templom-, lakásfestő és mázoló cég április havában IX«, Mestar»u« 27* az. alá költözik. Telefon: József 308-24 ötven év óta eplt a fővárosnak «HFHJŰZKFesHII oh. BinM-Moozömostoro* BUDATBST KÉPES!

Next

/
Thumbnails
Contents