Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-11-07 / 44. szám
Í931 november 7. UJ BUDAPEST Qvinnfaléc ■ mindennemű gőz- és hideg 3£iy CiUiCa , vízvezeték részére mindenféle anyaggal és bütőhelyiségek készítése impregnált parafával HERTZKAe§MÁSZÁS hőszigetelő vállalat Budapest. V., Táíra-u. 12 a. Tsl.: 125—34. BUKOVA LAJOS ÉPÜLETÜVEGES ÉS KÉPKERETEZO Budapest, IX., Lónyay-uíca 48. TELEFON : AUT. 870-26 Ifi. OIR1STOFOLI VINCE PADLÓ ÉS FALBURKOLÓ VÁLLALAT BUDAPEST, V., TÁTRA-IJTCA 6. SZ. TELEFON: 189-36. UNOM ANIM ÉS FIAI KÖVEZÖMBSTEREK DL, csatorna- és betonépltésl vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya Vffl., FBTÓ-DTCA 10. Telelőn: J. 303-85 Mar építési vállalata L, SxirtQB-u. 3/bw AuL 539-14 Papír, írószer, isyomiaii/änyok előnyös árban HORVÁTH A. Budapest, ív., Härolu-hörut 30. Telefon: 893-91. (a Központi Városháza épületében) Régi bélyegen vétele és eladása WESSELY KAROLY bttzponll IQtéf-, szellőztetés-, vízvezeték-, csatornázás , tiirdtf , egészségügyi és légszeszberende- zést vállalata Budapest V, Mária Valéria-u. 19 Telefonhivó: Aut. 827-82 PI0LNÄR ISTVÁN ÉPÍTÉSZ BUDAPEST L. KUTHI Milliós-UT SS. TEUF811 Ki. H-« ísKoiaberendezéseh I» legeisőrendíi Riuiieihen. gepgvar p. t F BUDAPESTI TELEP: 1 MOS fijgajjjff 59. PiAY JÓZSCT FAIPARI VÁLLALAT Bátor- éi épflletmnnkák, koporsó-üzem Dadapesf, X., FUzér-n. 28 szemléin. Hiowrap a leroentezcsi emel ^pPGHUflBEL fltlORAS JÓZSEF ^OhiiMUMiU trw: L BsUmiBgMtci it Amönau H7-UL Az íparessáo súlyos panaszai 8z elavult Közszáílitási Szabályzat és a strómannok versenye a tönk szélére juttatták a tíszles útépítő ipart — A régi kövezek tartják fenn az ipariesiüleiet, de ma már mindenki kövezömester leltet — Az Uj Budapest tudósítójától — A mai kor legszomorubb jelensége az iparosság sorsa, ami főleg a főváros jövőjére, mondhatni már a jelenére is kihatással van. Egy város jólétét mindig az adózó alanyok vagyoni viszonyai adják. A mi fővárosunk életerejét és vérkeringését is a régi iparosság táplálta. A jól megalapozott és tisztes keretek között mozgó iparos cégek jelentették a fővárosnak a vagyont, a munkásnak az állandó kenyeret. Amig az iparosság rendesen fizethette az adóját, addig a főváros budgetje is biztos alapokon állott s a főváros nem ismerte a munka- nélküliség gondjait. Régente mindenki nagy átlagban megelégelte a szolid polgári jövedelmet, elég volt, ha megvolt a mindennapi kenyér, a békés otthon, a szombat esti csöndes szórakozás s néha-néha egy komolyabb kiruccanás. A régi embernek egyéb kívánsága nem volt, mint egészség és munka. Ezt a tisztes foglalkozást, a magyar iparos múltját és nevét is megfertőzte már a spekuláció, melyet nagymértékben az illetékes tényezők nemtörődömsége, vagy rövidlátása okozott, illetőleg engedte ennyire fajulni. Uj emberek jöttek, más igényekkel, más lett a korszellem, erőszakos eszközökkel, önzőén, mindent, ami régi volt és jó eltiporva, csak egyéni érvényesülésükkel törődve, rohantak az arany után. A személyi igények nőttek, dacára hogy ennek ellenkezően kellett volna történnie, a mindent jelentő arany a személyi igények kielégítésére lett felhasználva s alkotó munkára mindig kevesebb maradt. A személyi kiadások emelkedésével csökkent a munkalehetőség, csökkent az adóbevétel s nőtt a munkanélküliség. Azóta bizonytalan a főváros budgetje is. Október eleje s vége az épi- tőszezónnak. Kezdődött májusban s mielőtt komolyan megindult volna, vége lett. Főleg az útépítésnél és csatornázásnál. Julius eleje óta nem volt munkakiadás. Sirnak a pflaszterosok és sírnak a kubikusok. A régiek közül beszélgettünk egy-kettővel s bizony nem volna jó mindent leírni, amit halottunk. Az a nagy elkeseredés és panasz! Régi utépitő cégek, melyek egész múltjukat a fővárosnál töltötték és jövőjüket is erre alapozták, leépítenek s tönkre mennek, mert feleszi őket a rezsi, mert régi munkásembereiket, akik 20— 30 éve vannak náluk, nem akarják elküldeni, nem bírják a felelősséget azok nyomoráért magukra venni. Azt mondják, hogy az idei évben az a kevés munka, ami kiirásra került, olyan cégek zsákmánya lett, melyek alkalmi emberekkel, alvállalkozókkal dolgoznak, kiknek csak akkor van rezsijük, ha munkájuk van, mert még egy állandó munkavezetőjük sincs. S az ily cégekből senkinek nincs haszna, még a fővárosnak sem. S ez mind az alapjában rossz és érvényben levő Köz- szállitási Szabályzat miatt van, melyhez az illetékes ügyosztályvezetőknek alkalmazkodni kell, sokszor legjobb meggyőződésük ellenére. Talán az a hiba, hogy újabban nincs módjában az ügyosztálynak az odaítélés előtt m ű- szaki szempontból megvizsgálni az ajánlatokat, mert a referens mérnök csak akkor kapja az aktákat, ha azok már befejezett tényként közlik a vállalkozó nevét. A fővárosnak érdeke, hogy olyanok kapjanak munkát, kik állandóan dolgoztak, állandó emberekkel és állandóan pontosan fizetett adókkal tartották egyensúlyban a főváros budgetjét. Ez különösen fontos, hiszen a mai egyensúlyt éppen ez borította fel. Azonkívül az is igen fontos, hogy a munkások rendes kenyérre valót kapjanak, munkájuk után megillető bért. S ez nem történt meg szerintük. A főváros a munkanélküliek számára irt ki munkát, nem pedig egykét vállalkozó zsebére. A A régi kövezők tartják fenn az ipartestületet, kénytelenek saját pénzüket feláldozni, mert különben az ipartestületet be lehet csukni. Ma már mindenki kövezőmester, mindenki épithet utat, de ipar- testületi járulékot csak a régiek fizetnek, azok, akiknek munkájuk sincs. Az ipar törvény ma már szintén semmi, mindenki azt csinál, amit akar, főleg nem azt, amit kellene, csak pénzt szerezni minden áron, az eszközök immár nem fontosak. S ezek mind régi fájó dolgok, de segíteni mindaddig, mig munkát csak legolcsóbb kaphat, nem lehet. Ez olyan, mint mikor a háborúban hazajön egy évek óta kint levő katona s azzal fogadták: „hát te bolond, te még kint vagy a fronton?“ Itt tartunk, de hová jutunk? Oda akarunk ismét jutni, mint a háború után? Akiknek látni kellene és tenni, azok vagy nem látnak, vagy nem mernek tenni semmit. Hát jól van ez igy? — S ezek a bajok megvannak ma minden iparban, a fővárost tehát mindenhonnan érik a bajok és ezek eredménye a nyomor. SCHMIDT TESTVEREK Hvomdaleslékgyár Hl Teltion: Ant. 962-88. Távirat dm : Farbeoeciunldt Rákospalota. - 11. KIr. Postatakarékpénztárt csekksaámla Hám: **62850. — FotyWmla u Angol Magyar Bank központjánál Opált: KO-, kttnjmyomdal-, valamint eüietleitákektt Mint különlegességeket készit: Speciális gyártmányú olaj-mélynyomó festéket, anllln guminyomó és bádognyomó festékeket. Gyár és központi iroda: Rákospalota, Pázmány-u. 41 Irodaherendezések HiRSÉH ÉS TÁRSA Pénzszekrények A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógyeljá- rósokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető Haveriam! Antal M. k r. szab. emelőgép-, felvonó- és vasszerkezetek gyára. Budapest aaBBaBM LIFT VIII., Nap ucca 22. Tei.t j. 329-66, j. 439-53 xxxxxxo3cx>3oocooqcxxooocoooc)ooqoooooooooooooooooooc utépitő és kövezömester BUDAPEST, Hl., Bécsi-Ut 121. Telelőn: 62-7-Of. PLÁS JÁNOS Orassmann Józseii órás IV., iránui ucta 7. szám Különleges antik-, ütő- és zsebórák Pontos és szakszerű javítások Jól fűteni csak egy kifogástalanul felépített eserépkályhávul lehet. Átalakítok bármliy cserépkályhát, faftt- téses rendszerűvé, uminek előnyét ma már mindenki ismeri. Cserépkályhák és kandallók állandóan raktáron HORVÁTH FERENC cserépkátybás-mester. Budapest, X, Kápolna-u. 14 Telef.: Kőbánya 76-67. Előbb 482-10 tárcsázandó SCDATFER GYÖRGY ut-vasut építés és k óv ezé» vállalata Dadapesf, II., Tulipán-álca IS. Telefon : Aut. 523—64. Steinhäusl és KOlber templom-, lakásfestő és mázoló cég április havában IX«, Mestar»u« 27* az. alá költözik. Telefon: József 308-24 ötven év óta eplt a fővárosnak «HFHJŰZKFesHII oh. BinM-Moozömostoro* BUDATBST KÉPES!
