Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-01-31 / 4. szám

1931 január 81 ujjmnAPEST —— .....—m ä A műszaki i^azgatán bajai (Válasz az Uj Budapest múlt heti cikkére) Irta: Pászthy János miniszteri műszaki tanácsos, fővárosi bizottsági tag Az Uj Budapest ezévi január 24-i számában „A műszaki igazgatás ba­jai“ cimmel egy cikk jelent meg, mely úgy fővárosi, mint külső mű­szaki körökben általános feltűnést keltett. Az audiatur et altera pars elvénél fogva joggal kívánhatja meg a főváros mérnöki kara, hogy a cikk kapcsán hasonló részletes­séggel megtehessék ugyanezen lap hasábjain észrevételeiket. Midőn itt e helyen mindjárt meg is köszönik azt a készséget, mellyel ebbeli kívánságuk honorálása te­kintetében a lap szerkesztősége ré­széről találkoztak, mindenekelőtt is hangsúlyozni kivánják azt, hogy fogalmazási szakbeli tisztviselőtár­saik iránt sokkal megértőbb kartár­si érzéssel viseltetnek, semhogy eb­ből az esetből kifolyólag ők is erre a térre kövessék a cikk Íróját vagy sugalmazóját. Törekvéseik jogossága mellett, annyi meggyőző érvet tudnak fel­hozni, hogy nem szorulnak még ab­ban az esetben sem más hozzájuk méltatlan fegyver használatára, ha mostani akciójuk talán még nem hozná meg a remélt eredményt. Higgadtságukat akkor is megőriz­ve fognak tovább küzdeni. Érveiket memorandumban részle­tesen felsorakoztatták, eddig még azok egyikét sem próbálták megcá­folni, engedtessék tehát meg nekik, hogy azok helytállóságában tovább­ra is higyjenek. Tekintve, hogy azok nyomtatásban közkézen forognak, felesleges volna e helyen ismétlé­sekbe bocsátkozni, csak annyit em­lítünk meg, hogy a fogalmazói kar 233 főből álló létszámára ma 23 ve­zető állás (9.87%), mig a mérnöki kar már 169 főből álló létszámára csak 2 vezető állás (1.18%) esik. Hol az a sérelem, amiért a cikkíró any- nyira megharagudott? Pláne, mi­kor most még négy jogászi vezető (4 uj kerületi elöljárói) állás kerül szervezés alá. A szóbanforgó cikk nem foglalkozik a memorandum érveivel, ellenben töb­bek közt a következő kijelentéseket tar­talmazza: „A közélelmezési ügyosztály mérnöki alosztályának működése ellen sok és alapos kifogás merült fel“. „A középitési ügyosztály ellen eszten­dők óta olyan természeti rendellenes­— Megyünk bét mondani.- ? Amikor elhatároztuk, hogy Ripkára szavazunk, á-t mondtunk, ha á t mondunk, b ét is mondunk', megyünk üdvözölni az uj főpolgár­mestert. NÉHAI MÁRKUS JÓZSEF főpol­gármester özvegye, született nemes F e l g le r Johanna, az egykori ki­váló zongoraművésznő, életének 73. évében hosszas szenvedés után meg­halt. Aggházy Károlynak, Ravasz Ilonáinak, Menter Zsófiának kortársa és Liszt Ferenc egyik legkitűnőbb és legkedveltebb tanítványa volt, akit mint o, Zeneakadémia végzett növendékét, a Liszt-aranyéremmel tüntettek ki. Liszt műveinek egyik legkiválóbb interpret át or a volt, aki­nek költői elgondolásu játéka és virtuóz előadása felejthetetlen azok előtt, akik művészetében gyönyör­ködhettek. Az elhunyt nagyasszony­ban dr. M ár ku s Jenő miniszteri tanácsos, a Beszkárt vezérigazgató- helyettese és Gye n e s Lajosné szü­letett Márkus Lili zongoramű­vésznő édesanyjukat, Márkus Emilia, a Nemzeti Színház örökös fogja és Márkus Imre ny. kerületi elöljáró, sógornőjüket gyászolják. A haláleset hire a főváros társadalmi és művészi köreiben általános rész­vétet keltett. Temetése csütörtökön délután 3 órakor volt a római kato­likus anyaszent egyház szertartása szerint a Kerepesi-uti temető halot­tasházából, ahonnan néhai férje mellé helyezték örök nyugalomra. * SZOKATLAN ÉS FURCSA IN­TELEM érkezett a héten a város­házára a belügyminiszter ur őnagy­ségeket emlegetnek, melyek nincsenek összhangban a polgármester által a fő­város minden hivatalában inaugurált renddel és disciplinával.“ „A műszaki igazgatás dezoláltságá- nak nem lehet az a jutalma, hogy az amúgy is háttérbe (?) szoritott jogászi diploma terhére „meg nem érdemelt“ előmenetelhez jusson a mérnöki kar.“ Legyen szabad ezekkel a vádakkal szemben a legutóbbi években úgy lát­szik rendszerré vált olyan szokásokra rámutatni, melyekkel szemben a mű­szaki kar — a műszaki ügyekhez értő és azok egységes vezetésével megbizott olyan vezető személyiségnek hiányá­ban, akinek módjában állana közbelép­ni — teljesen tehetetlen. Ma előre kidolgozott épitési munka- programm nincs. Ahelyett, hogy az évi költségvetésbe csak szabályszerűen már teljesen letárgyalt és jóváhagyott ter­veken és költségvetéseken alapuló elő­irányzatok állíttatnának be, a műszaki ügyosztály az év végén többnyire lehe­tetlenül rövid határidővel kap a sok­szor csak ötletszerűen felvetett munkák végrehajtásához szükséges hitelösszegek bejelentésére felszólítást. Az idő rövid­sége ilyenkor, a sok más munka egy­idejű ellenőrzésével is annyira igénybe­vett munkaerők elégtelensége miatt, még hozzávetőleges tervek készítéséhez sem elegendő. A költségvetési év jelen­tékeny része elmúlik azalatt, amig az illetékes gazdaügyosztály az ügyet az egyes bizottságokkal és a közgyűléssel letárgyaltathatj^és amig a műszaki ügy­osztállyal közölheti azokat a kereteket, melyeken belül a munkát végre kell hajtani. Csak ekkor kerülhet sor az előbb el sem kezdhető és jóváhagyás céljából legtöbbször még fel is terjesz­tendő tervek, költségvetések elkészítésé­re és a kiírások előkészítésére, aminek azután a műszaki ügyosztály az idő rö­vidsége miatt csak emberfeletti, néha késő éjszakába nyúló munkával tud megfelelni. A műszaki ügyosztály en­nek dacára mégis elkövetett mindent, csakhogy a gazda-ügyosztály azokat a merész ígéreteket, melyeket az általá­nos sürgetésekre csak az elvégzendő munka természetének és nagyságának ismerete és a műszaki ügyosztály elő­zetes megkérdezése nélkül tehetett meg, hetarthassa. A megfeszített munkáért a köszönet úgy látszik az: „hogy a mű­szaki kar nem érdemel előmenetelt.“ méltóságától. A leirat nem azért haragszik a fővárosra, mert kevés a bevétel, sok a kiadás, nem az üze­mekről van szó, nem a megürese­dett állások betöltését tiltják el, — a szóbanforgó rendelet a helyes magyarságra igyekszik megta­nítani a városháza azon urait, akik a miniszter nézete szerint nem tud­nak tökéletesen magyarul. Arról a rendeletről van szó, mely­ben Scitovszky belügyminisz­ter jóváhagyja a főváros törvény- hatósági bizottságának a törvény- hatósági tanácsban választás alap­ján helyet foglaló tagok választá­sáról szóló szabályrendeletét. A sza­bályrendelet-tervezetet annakidején a tiszti főügyészség készítette, át­ment az még az időközben jobblétre szenderült jogügyi bizottságon is, ebben a bizottságban tudvalévőén a törvényhatósági bizottság l e g- j óbb jogászai foglalnak helyet, élükön az ügyvédi kamara elnökével. A tanácstagok választásáról szó­ló szabályrendelet hatodik paragra­fusa, amely „az ajánlott lajstromok kapcsolása (egyesítése)“ címet vi­seli, azt a tőmondatot foglalja ma­gában, hogy „a lajstromok kapcsol­hatók (egyesithetők)“. A miniszter azon a véleményen van, hogy a „lajstromok kapcsolása“ után zár­jelben előforduló „egyesítése“ szó zavart okoz, mert a lajstromok kap­csolása, és a lajstromok egyesilése két egészen más dolog. Lajstromok egyesítése ugyanis — mondja a mi­niszter — közös lajstromot jelent, mig a lajstromok kapcsolá­sánál az egyes pártok lajstromai a választáson külön szerepel­Lcgvégül pedig, úgy látszik discipline elleni vétséget is követ el azzal, ha a gazdaügyosztályoknak önmagukat fede­ző időelőtti sürgetésére sem rendeli el a munka megkezdését mindaddig, amig (okulva a Széchenyi-fürdő esetén) a munka végrehajtását és a teljes összegű fedezeteket engedélyező határozatoknak az illetékes fórumok által való aláírása meg nem történt. Látszik ebből, hogy a műszaki mi­nősítésű alpolgármesterre már abból az okból is szükség van, hogy legyen valaki, aki egyéniségének és állásának súlyával végét tudja vetni a mai állapotnak, aki, műszaki ismere­tekkel bírván, meg tudja ítélni azt, hogy valamely munka rendes és lelki- ismeretes előkészítéséhez mennyi időre van szükség, aki tudja azt, hogy van­nak hosszadalmas számítások, melyeket addig, amig jóváhagyott végleges ter­vek nincsenek, elkezdeni sem lehet és akinek éppen állásának súlyánál fogva módjában áll mindezt az illetékes té­nyezőknek meg is magyarázni és őket meg is győzni arról, hogy nagy épít­kezéseket nem lehet állandóan hajszolt tempóban máról-holnapra megindítani, hogy azokat már az előző évben előre megfelelően elő kell készíteni. Előre kidolgozott, megfelelő program alapján egy év alatt könnyen lehet le­bonyolítani egyidejűén több nagy épít­kezést is, de lehetetlen ezeket úgy vég­rehajtani, ha ötletszerűen felhívások és utasítások alapján havonta kell egy- egy uj épület munkáiba belekezdeni. Igenis azért van szükség mű­szaki alpolgármesterre, hogy legyen valaki, aki az összes műszaki munkáknak egységes tervszerűséggel való lebonyolításához megkívánt alapos műszaki képzettséggel bir és állásánál, hatáskörénél és hatalmánál* fogva ezek­ben az ügyekben intézkedni is tud, a munkák jóságának, valamint azok he­lyes sorrendben való olcsóbb kivitelé­nek érdekében a műszaki ügyosztály által szükségesnek tartott intézkedések­nek érvényt is tud szerezni és meg tud­ja védeni a műszaki kart azokkal az igaztalan támadásokkal szemben, melyek hatáskörükön kívül álló dolgok miatt mindig a műszaki kart állítják oda bűnbakként. Befejezésül legyen szabad még hang­súlyozni azt, hogy mindaz, amit a mű­szaki kar memor an dumában kíván, nek. Viszont a lajstromok egyesi­léséről a szabályrendelet egyáltalá­ban nem rendelkezik, holott ez a miniszter szerint kívánatos volna. A miniszteri rendelkezés élénk feltűnést keltett a városházán, mert egészen szokatlan, hogy a fő­város helyes magyarságból vagy jogi disztinkciókból kapott volna a múltban kioktatást. Még különö­sebbé teszi az esetet, hogy a lajstro­mok kapcsolása a főváros értelme­zése és eddig követett gyakorlata szerint nem azt jelenti, mint ahogy a miniszter gondolja: legutóbb is kapcsolták a lajstromokat, anélkül azonban, hogy az egyes lajst­romok önállósága a válasz­tásokon külön kitűnt volna. Ami­kor a szabályrendelet szövegezői a kapcsolás szó után az egyesí­tés szót zár jelben helyezték el, pillanatig sem gondolták, nem is gondolhattak arra, hogy akadhat valaki, aki a két, a jelen esetben teljesen kongruens, egymást ma­gyarázó és kiegészítő fogalmat el akarná különíteni és külön meg­magyarázni. A minisztérium jóváhagyó leira­tában arra vonatkozóan is nyilat­kozik, hogy ha a jelen esetben bele is nyugszik a törvényhatósági ta­nácstag-választásnak a nem telje­sen megfelelő szabályrendelet sze­rinti választásába, hat hónapon belül a megfelelő javításokkal el­látva újra fel kell hozzá terjeszteni a szabályrendeletet. Szükséges len­ne, ha ehhez az átszóvegezéshez a Magyar Tudományos Aka- dévni a, illetőleg a nyelvtudo­mányi társaság segítségét is igénybe venné a főváros. tökéletes autopnea nem jelent sérelmet a fogal­mazói karra nézve. Ez az ott kö­zölt adatokból és táblázatokból minden kétséget kizáróan kitűnik. Az a sére­lem, amire a szóbanforgó cikk rámutat, tulajdonképpen abból ered, hogy a fo­galmazói státusban közvetlenül a veze­tő pozíciók alatti tanácsi főjegyzői és I. o. tanácsjegyzői állások száma az egész létszámhoz képest kicsiny. Ez okozza a cikkben felhozott, a mérnökök véleménye szerint is sérelmes ama hely­zetet, hogy a tanácsjegyzők átlagos életkora 40—45 év, a fogalmazóké pedig 35 év. Legyen meggyőződve a fogalma­zói kar, hogy amennyiben ennek az or­voslására fognak akciót indítani, nem fog akadni mérnök, aki a mozgalmukat elgáncsolni igyekeznék, sőt minden mérnök kötelességének fogja tartani, hogy tisztviselőtársának segítségére legyen. KROPSCH GÜNTHER kézi tüzoltókészülékek Budapest, Vili., Scitovszky-tér 2. sz. Telefon: József 406-39 9áxoI tóik Ka6oItófl (for oltó fi Tfixoltőft Magyar gyártmány Munkácsy Ernő «pitiét- «• ■lilakatofmetter, takaréktftzhelr- ét küyfcakéuttf ♦ BUDAPEST, VU.. Rótta oer.a I»- Tel.: J. 312-80 KASS BÉLA épület- és bútor-asztalos üzeme BUDAPEST, Vili., KŐRIS-U. 7. Ä RIEDER OTTO > ^ ▼illamosberendezésí vállalat, műszaki intézet, elektrotechnikai és rádió cikkek raktára A. B. C. tagoknak hat havi hitel BUDAPEST, IV., IRÚNYI-U. 20

Next

/
Thumbnails
Contents