Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-01-31 / 4. szám
1931 január 81 ujjmnAPEST —— .....—m ä A műszaki i^azgatán bajai (Válasz az Uj Budapest múlt heti cikkére) Irta: Pászthy János miniszteri műszaki tanácsos, fővárosi bizottsági tag Az Uj Budapest ezévi január 24-i számában „A műszaki igazgatás bajai“ cimmel egy cikk jelent meg, mely úgy fővárosi, mint külső műszaki körökben általános feltűnést keltett. Az audiatur et altera pars elvénél fogva joggal kívánhatja meg a főváros mérnöki kara, hogy a cikk kapcsán hasonló részletességgel megtehessék ugyanezen lap hasábjain észrevételeiket. Midőn itt e helyen mindjárt meg is köszönik azt a készséget, mellyel ebbeli kívánságuk honorálása tekintetében a lap szerkesztősége részéről találkoztak, mindenekelőtt is hangsúlyozni kivánják azt, hogy fogalmazási szakbeli tisztviselőtársaik iránt sokkal megértőbb kartársi érzéssel viseltetnek, semhogy ebből az esetből kifolyólag ők is erre a térre kövessék a cikk Íróját vagy sugalmazóját. Törekvéseik jogossága mellett, annyi meggyőző érvet tudnak felhozni, hogy nem szorulnak még abban az esetben sem más hozzájuk méltatlan fegyver használatára, ha mostani akciójuk talán még nem hozná meg a remélt eredményt. Higgadtságukat akkor is megőrizve fognak tovább küzdeni. Érveiket memorandumban részletesen felsorakoztatták, eddig még azok egyikét sem próbálták megcáfolni, engedtessék tehát meg nekik, hogy azok helytállóságában továbbra is higyjenek. Tekintve, hogy azok nyomtatásban közkézen forognak, felesleges volna e helyen ismétlésekbe bocsátkozni, csak annyit említünk meg, hogy a fogalmazói kar 233 főből álló létszámára ma 23 vezető állás (9.87%), mig a mérnöki kar már 169 főből álló létszámára csak 2 vezető állás (1.18%) esik. Hol az a sérelem, amiért a cikkíró any- nyira megharagudott? Pláne, mikor most még négy jogászi vezető (4 uj kerületi elöljárói) állás kerül szervezés alá. A szóbanforgó cikk nem foglalkozik a memorandum érveivel, ellenben többek közt a következő kijelentéseket tartalmazza: „A közélelmezési ügyosztály mérnöki alosztályának működése ellen sok és alapos kifogás merült fel“. „A középitési ügyosztály ellen esztendők óta olyan természeti rendellenes— Megyünk bét mondani.- ? Amikor elhatároztuk, hogy Ripkára szavazunk, á-t mondtunk, ha á t mondunk, b ét is mondunk', megyünk üdvözölni az uj főpolgármestert. NÉHAI MÁRKUS JÓZSEF főpolgármester özvegye, született nemes F e l g le r Johanna, az egykori kiváló zongoraművésznő, életének 73. évében hosszas szenvedés után meghalt. Aggházy Károlynak, Ravasz Ilonáinak, Menter Zsófiának kortársa és Liszt Ferenc egyik legkitűnőbb és legkedveltebb tanítványa volt, akit mint o, Zeneakadémia végzett növendékét, a Liszt-aranyéremmel tüntettek ki. Liszt műveinek egyik legkiválóbb interpret át or a volt, akinek költői elgondolásu játéka és virtuóz előadása felejthetetlen azok előtt, akik művészetében gyönyörködhettek. Az elhunyt nagyasszonyban dr. M ár ku s Jenő miniszteri tanácsos, a Beszkárt vezérigazgató- helyettese és Gye n e s Lajosné született Márkus Lili zongoraművésznő édesanyjukat, Márkus Emilia, a Nemzeti Színház örökös fogja és Márkus Imre ny. kerületi elöljáró, sógornőjüket gyászolják. A haláleset hire a főváros társadalmi és művészi köreiben általános részvétet keltett. Temetése csütörtökön délután 3 órakor volt a római katolikus anyaszent egyház szertartása szerint a Kerepesi-uti temető halottasházából, ahonnan néhai férje mellé helyezték örök nyugalomra. * SZOKATLAN ÉS FURCSA INTELEM érkezett a héten a városházára a belügyminiszter ur őnagységeket emlegetnek, melyek nincsenek összhangban a polgármester által a főváros minden hivatalában inaugurált renddel és disciplinával.“ „A műszaki igazgatás dezoláltságá- nak nem lehet az a jutalma, hogy az amúgy is háttérbe (?) szoritott jogászi diploma terhére „meg nem érdemelt“ előmenetelhez jusson a mérnöki kar.“ Legyen szabad ezekkel a vádakkal szemben a legutóbbi években úgy látszik rendszerré vált olyan szokásokra rámutatni, melyekkel szemben a műszaki kar — a műszaki ügyekhez értő és azok egységes vezetésével megbizott olyan vezető személyiségnek hiányában, akinek módjában állana közbelépni — teljesen tehetetlen. Ma előre kidolgozott épitési munka- programm nincs. Ahelyett, hogy az évi költségvetésbe csak szabályszerűen már teljesen letárgyalt és jóváhagyott terveken és költségvetéseken alapuló előirányzatok állíttatnának be, a műszaki ügyosztály az év végén többnyire lehetetlenül rövid határidővel kap a sokszor csak ötletszerűen felvetett munkák végrehajtásához szükséges hitelösszegek bejelentésére felszólítást. Az idő rövidsége ilyenkor, a sok más munka egyidejű ellenőrzésével is annyira igénybevett munkaerők elégtelensége miatt, még hozzávetőleges tervek készítéséhez sem elegendő. A költségvetési év jelentékeny része elmúlik azalatt, amig az illetékes gazdaügyosztály az ügyet az egyes bizottságokkal és a közgyűléssel letárgyaltathatj^és amig a műszaki ügyosztállyal közölheti azokat a kereteket, melyeken belül a munkát végre kell hajtani. Csak ekkor kerülhet sor az előbb el sem kezdhető és jóváhagyás céljából legtöbbször még fel is terjesztendő tervek, költségvetések elkészítésére és a kiírások előkészítésére, aminek azután a műszaki ügyosztály az idő rövidsége miatt csak emberfeletti, néha késő éjszakába nyúló munkával tud megfelelni. A műszaki ügyosztály ennek dacára mégis elkövetett mindent, csakhogy a gazda-ügyosztály azokat a merész ígéreteket, melyeket az általános sürgetésekre csak az elvégzendő munka természetének és nagyságának ismerete és a műszaki ügyosztály előzetes megkérdezése nélkül tehetett meg, hetarthassa. A megfeszített munkáért a köszönet úgy látszik az: „hogy a műszaki kar nem érdemel előmenetelt.“ méltóságától. A leirat nem azért haragszik a fővárosra, mert kevés a bevétel, sok a kiadás, nem az üzemekről van szó, nem a megüresedett állások betöltését tiltják el, — a szóbanforgó rendelet a helyes magyarságra igyekszik megtanítani a városháza azon urait, akik a miniszter nézete szerint nem tudnak tökéletesen magyarul. Arról a rendeletről van szó, melyben Scitovszky belügyminiszter jóváhagyja a főváros törvény- hatósági bizottságának a törvény- hatósági tanácsban választás alapján helyet foglaló tagok választásáról szóló szabályrendeletét. A szabályrendelet-tervezetet annakidején a tiszti főügyészség készítette, átment az még az időközben jobblétre szenderült jogügyi bizottságon is, ebben a bizottságban tudvalévőén a törvényhatósági bizottság l e g- j óbb jogászai foglalnak helyet, élükön az ügyvédi kamara elnökével. A tanácstagok választásáról szóló szabályrendelet hatodik paragrafusa, amely „az ajánlott lajstromok kapcsolása (egyesítése)“ címet viseli, azt a tőmondatot foglalja magában, hogy „a lajstromok kapcsolhatók (egyesithetők)“. A miniszter azon a véleményen van, hogy a „lajstromok kapcsolása“ után zárjelben előforduló „egyesítése“ szó zavart okoz, mert a lajstromok kapcsolása, és a lajstromok egyesilése két egészen más dolog. Lajstromok egyesítése ugyanis — mondja a miniszter — közös lajstromot jelent, mig a lajstromok kapcsolásánál az egyes pártok lajstromai a választáson külön szerepelLcgvégül pedig, úgy látszik discipline elleni vétséget is követ el azzal, ha a gazdaügyosztályoknak önmagukat fedező időelőtti sürgetésére sem rendeli el a munka megkezdését mindaddig, amig (okulva a Széchenyi-fürdő esetén) a munka végrehajtását és a teljes összegű fedezeteket engedélyező határozatoknak az illetékes fórumok által való aláírása meg nem történt. Látszik ebből, hogy a műszaki minősítésű alpolgármesterre már abból az okból is szükség van, hogy legyen valaki, aki egyéniségének és állásának súlyával végét tudja vetni a mai állapotnak, aki, műszaki ismeretekkel bírván, meg tudja ítélni azt, hogy valamely munka rendes és lelki- ismeretes előkészítéséhez mennyi időre van szükség, aki tudja azt, hogy vannak hosszadalmas számítások, melyeket addig, amig jóváhagyott végleges tervek nincsenek, elkezdeni sem lehet és akinek éppen állásának súlyánál fogva módjában áll mindezt az illetékes tényezőknek meg is magyarázni és őket meg is győzni arról, hogy nagy építkezéseket nem lehet állandóan hajszolt tempóban máról-holnapra megindítani, hogy azokat már az előző évben előre megfelelően elő kell készíteni. Előre kidolgozott, megfelelő program alapján egy év alatt könnyen lehet lebonyolítani egyidejűén több nagy építkezést is, de lehetetlen ezeket úgy végrehajtani, ha ötletszerűen felhívások és utasítások alapján havonta kell egy- egy uj épület munkáiba belekezdeni. Igenis azért van szükség műszaki alpolgármesterre, hogy legyen valaki, aki az összes műszaki munkáknak egységes tervszerűséggel való lebonyolításához megkívánt alapos műszaki képzettséggel bir és állásánál, hatáskörénél és hatalmánál* fogva ezekben az ügyekben intézkedni is tud, a munkák jóságának, valamint azok helyes sorrendben való olcsóbb kivitelének érdekében a műszaki ügyosztály által szükségesnek tartott intézkedéseknek érvényt is tud szerezni és meg tudja védeni a műszaki kart azokkal az igaztalan támadásokkal szemben, melyek hatáskörükön kívül álló dolgok miatt mindig a műszaki kart állítják oda bűnbakként. Befejezésül legyen szabad még hangsúlyozni azt, hogy mindaz, amit a műszaki kar memor an dumában kíván, nek. Viszont a lajstromok egyesiléséről a szabályrendelet egyáltalában nem rendelkezik, holott ez a miniszter szerint kívánatos volna. A miniszteri rendelkezés élénk feltűnést keltett a városházán, mert egészen szokatlan, hogy a főváros helyes magyarságból vagy jogi disztinkciókból kapott volna a múltban kioktatást. Még különösebbé teszi az esetet, hogy a lajstromok kapcsolása a főváros értelmezése és eddig követett gyakorlata szerint nem azt jelenti, mint ahogy a miniszter gondolja: legutóbb is kapcsolták a lajstromokat, anélkül azonban, hogy az egyes lajstromok önállósága a választásokon külön kitűnt volna. Amikor a szabályrendelet szövegezői a kapcsolás szó után az egyesítés szót zár jelben helyezték el, pillanatig sem gondolták, nem is gondolhattak arra, hogy akadhat valaki, aki a két, a jelen esetben teljesen kongruens, egymást magyarázó és kiegészítő fogalmat el akarná különíteni és külön megmagyarázni. A minisztérium jóváhagyó leiratában arra vonatkozóan is nyilatkozik, hogy ha a jelen esetben bele is nyugszik a törvényhatósági tanácstag-választásnak a nem teljesen megfelelő szabályrendelet szerinti választásába, hat hónapon belül a megfelelő javításokkal ellátva újra fel kell hozzá terjeszteni a szabályrendeletet. Szükséges lenne, ha ehhez az átszóvegezéshez a Magyar Tudományos Aka- dévni a, illetőleg a nyelvtudományi társaság segítségét is igénybe venné a főváros. tökéletes autopnea nem jelent sérelmet a fogalmazói karra nézve. Ez az ott közölt adatokból és táblázatokból minden kétséget kizáróan kitűnik. Az a sérelem, amire a szóbanforgó cikk rámutat, tulajdonképpen abból ered, hogy a fogalmazói státusban közvetlenül a vezető pozíciók alatti tanácsi főjegyzői és I. o. tanácsjegyzői állások száma az egész létszámhoz képest kicsiny. Ez okozza a cikkben felhozott, a mérnökök véleménye szerint is sérelmes ama helyzetet, hogy a tanácsjegyzők átlagos életkora 40—45 év, a fogalmazóké pedig 35 év. Legyen meggyőződve a fogalmazói kar, hogy amennyiben ennek az orvoslására fognak akciót indítani, nem fog akadni mérnök, aki a mozgalmukat elgáncsolni igyekeznék, sőt minden mérnök kötelességének fogja tartani, hogy tisztviselőtársának segítségére legyen. KROPSCH GÜNTHER kézi tüzoltókészülékek Budapest, Vili., Scitovszky-tér 2. sz. Telefon: József 406-39 9áxoI tóik Ka6oItófl (for oltó fi Tfixoltőft Magyar gyártmány Munkácsy Ernő «pitiét- «• ■lilakatofmetter, takaréktftzhelr- ét küyfcakéuttf ♦ BUDAPEST, VU.. Rótta oer.a I»- Tel.: J. 312-80 KASS BÉLA épület- és bútor-asztalos üzeme BUDAPEST, Vili., KŐRIS-U. 7. Ä RIEDER OTTO > ^ ▼illamosberendezésí vállalat, műszaki intézet, elektrotechnikai és rádió cikkek raktára A. B. C. tagoknak hat havi hitel BUDAPEST, IV., IRÚNYI-U. 20
