Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-08-29 / 34. szám
Vili. évfolyam 34. szám Budapest, 1931 augusztus 29 UJ BUDAPEST Előfizetési érák: Egész évre......................................................30 pengő Fél évre..................................................................15 pengő Egyes szóm éra 60 fillér DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kladóhlval&l : Budapest, IV., Kaas ivor-utca 9. Telefon: Auf. 828-23. Poslatakarékp. chequeszómla : 30913 A költségvetés krízise Petrovácz Gyula: Pártom a főváros kormányzásában a szivet tartozik képviselni, nem a rideg észt — A szent költségvetési egyensúly kétélű fegyver, az uj költségvetés összeállításánál nem szabad mellőzni a szociális szempontokat! — Petrovácz szerint az üzemi szolgáltatások emelése az egyetlen eszköz a költségvetési deficit kiküszöbölésére Az uj kormány Az uj miniszterelnök csütörtöki programbeszéde nem foglalkozott, természetszerűen nem is foglalkozhatott speciálisan a főváros ügyeivel, mégis vannak ebben a nyilatkozatban bizonyos részek, amelyekre erősen és élénken felfigyel a városháza. Azt mondotta a miniszter- elnök, hogy az ínséges vidékeken, bármilyen áldozatokba is kerül, gondoskodni kell arról, hogy éhező ne legyen. Károlyi Gyula gróf ezen megállapítása azonban nemcsak szárazság által sújtott vidékekre vonatkozhatik, mert hiszen, ha ínségről van szó, vajmi kevés különbséget lehet a főváros és a vidék között tenni. Miniszterelnöki pozíciójában uj ember Károlyi Gyula gróf és uj ember a belügyminisztérium vezetője is. Közelebbről nem foglalkoztak eddig a főváros ügyeivel, hiszen élethivatásuk más távlatokat mutatott nekik. Éppen ezért, mert homo novusok állnak a főváros felett, kétszeres kötelessége a főváros vezetőségének, de pártkülönbség nélkül a főváros képviselőinek is, hogy illetékes helyen felhívják a figyelmet Budapest fontosságára és Budapest bajaira. Hisszük, hogy az a jó szándék, amely a Károlyi-kormány bemutatkozásából kétségen kívül, kiárad, nem fog szűkkeblű lenni a fővárossal szemben, annál kevésbé, mert soha a fővárosnak nem volt nagyobb szüksége a kormány jóindulatára és együttérzésére, mint ezekben a válságos napokban. A problémák egész sora vár megoldásra, olyan kérdések forognak szőnyegen, amelyek messze kiha- tóan érdeklik az országos vonatkozásoktól mentesen is a fővárost. Hogy csak a legfontosabbakat említsük, a fővárosi alkalmazottak ügye az államiak ismeretes fizetés- redukciójával kapcsolatosan, a fővárosi közmunkák folytatása, a költségvetés, az elsősorban a városi lakosságot sújtó adónemek felemelése. A főváros lakossága mai el- kinzott és kétségbeesett állapotában ideges türelmetlenséggel várakozik arra, hogy a nagy szanálási akció a lehetőség szerint ne az eddig is túlzottan megterhelt városi társadalom összeroppanásához vezessen. Helyes és üdvös lenne, ha az uj belügyminiszter a maga hatáskörében arra is ügyelne, hogy a minisztérium városi ügyosztályában a fővárossal szemben tagadhatatlanul fennálló rideg antipátia megszűnjön. A legutóbbi időben is egymásután érkeztek le rendeletek a belügyminisztériumból, amelyek az ügyekhez való teljes hozzá nem értésen felül arról is tanúbizonyságot tettek, hogy szerkesztőjük gyarmatnak tekinti a fővárost, ahol a hódító hangját és korbácsát kell használni. Megnyilvánult ez az animó- zitás a belügyminiszteri leiratoknak nemcsak tendenciájában, de stílusában is. Ennek is másképen kell lennie a jövőben! Minisztériumnak és fővárosnak meg kell találnia az együttműködés azon Plattform ját, amelyből áldás és békesség származik országra és fővárosra egyaránt. Ebben a reményben kívánunk szerencsét Károlyi Gyula kormányának: adja Isten, hogy az ő keze vezesse ki a népet jobb létre a megpróbáltatások szörnyű sivatagjából! — Az Uj Budapest tudósítójától — A fővárQg jövő évi költségvetésének összeállítása súlyos gondokat okoz, még pedig nemcsak a főváros pénzügyi ügyosztályának, amely revideálja az egyes ügyosztályvezetők által készített előirányzatokat, hanem a fővárosi pártok és elsősorban a kormányzópártok vezetőinek, akiknek intencióit a kiadási és bevételi oldal egyensúlyba- állításánál érvényesíteni kell. Súlyos felelősség hárul a pártvezérekre, amidőn dönteniök kell, hogy milyen elvek érvényesüljenek a költségvetési tételek beállításánál. Ha túlzott mértékben takarékoskodnak a kiadási oldalon, akkor a közmunkák és beruházások elmaradása miatt katasztrofális elsenyvedés vár az iparra és a kereskedelemre, ha a kiadásokat nem tudják eléggé megszorítani, akkor uj bevételi forrásokat kell teremteni, ami szinte lehetetlenség, mert a főváros polgárságának roskadozó vállaira újabb terheket rakni nem lehet. Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő és fővárosi tanácstag, a Keresztény Községi Párt vezető tagja, akivel a jövő évi költségvetés összeállítása tárgyában kérdést intéztünk, a következőkben fejtette ki véleményét az Uj Budapest munkatársa előtt: — A költségvetés krízisében, amely krízis nemcsak speciális székesfővárosi, nemcsak magyarországi, hanem európai jelenség, két szirtfok között kell átevezniük a felelős hajósoknak. Ez a két szirtfok, a költségvetések Scylla és Charyb- dise: a deficit és a munkanélküliség. Az egyik oldalról a deficit, a másik oldalról a ,munkanélküliség réme fenyegeti a költségvetési hajósokat. A tendencia úgy a városoknál, mint a különböző államoknál a deficit minden áron való elkerülésére irányul. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésből lefaragnak mindent, ami hús és izom, csak a száraz csontokat hagyják meg. Beszüntetnek minden munkát, el- halasztanak minden beruházást, lefaragnak minden olyan kiadást, ami a polgárságra áldást, jólétet hozhat. Teszik mindezt azért, nehogy a szent költségvetési egyensúly felboruljon. Angliában milliárdokat tesz ki az eltüntetendő deficit, Magyarország költségvetésében 150 millió pengőt, a főváros költségvetésében húszmillió pengőt. — A közmunkák, beruházások törlése, valamint a fentartási és jó- karbahelyezési költségek megszorítása kétélű fegyver. Ezeknek a törléseknek a munkanélküliek ezreinek és ezreinek a szaporodása lesz a következménye. Munkanélküliek alatt nemcsak fizikai munkásokat értek, hanem szabad foglalkozásúakat is: tisztviselőket, intelligens embereket, akik egyre nagyobb és nagyobb csapatokban válnak munka- nélküliekké. De értem munkanélküliség alatt az ipari műhelyek ürességét, az iparosok munkahiányát, a különböző vállalatok pangását, a kereskedések, üzletek és boltok forgalmának megcsappanását, szállítások és megrendelések hiányát, általában a dolgos kéznek és a dolgozni képes elmének parlagon heverését. Mindezeken felül természetesen értem munkanélküliség alatt fizikai munkások munkaalkalmának a hiányát is. Mindez természetes következménye azoknak a törekvéseknek, amelyek a költségvetési deficit eltüntetését célozzák. — Aki ma deficitet akar eltüntetni, az a munkanélküliek számát növeli. A közgazdasági élet elsorvadására vezet, ha a költségvetésből minden építő tevékenységet törlünk. Kétszeresen, háromszorosan kell meggondolni minden egyes tételnél: lehet-e ezt vagy azt a kiadást törölni — anélkül, hogy a közgazdasági élet rosszabbodása be ne következzék. Ha javítom a közgazdasági élet menetét, akkor a költségvetés realitását is megjavítottam, mert abban az esetben, ha munkaalkalmakról gondoskodom, egyben adófizető alanyokat is teremtettem. — A fővárosi költségvetésben a bevételi és kiadási oldal közötti arány nem olyan rossz, mint az állami budgetben. A főváros költségvetését sokkal könnyebben lehet egyensúlyba hozni, mint az államét, aminek magyarázata az, hog’y az állami költség- vetés összeállitásánál a legfontosabb tényezők egyike a mezőgazda- sági termények ára, ami a fővárosi költségvetésnél jelentős szerepet nem játszik. Óva intek mindenkit attól, hogy a főváros költségvetését kizárólag fiskális szempontok alapján állítsák össze. Éppen a Keresztény Községi Pártnak kell tiltakoznia e hideg fiskális szempontok kizárólagos érvényesítése ellen. A Keresztény Községi Párt a főváros kormányzásában a szivet tartozik képviselni, nemcsak a rideg számító észt. Nekünk követelnünk kell, hogy a jövő évi költségvetés egyensúlyának biztosítása ne történjék a szociális érzék teljes kikapcsolásával. Nekünk úgy kell megtalálnunk a Scylla és Charybdis között átvezető középutat, hogy a főváros hajójának biztos átvonulása a két szirtfok között ne söpörje a viharzó tenger hullámaiba újabb és újabb tízezer . gyámolitásra szorulónak az exisztenciáját. Nemcsak azokra a szociális kiadásokra gondolok, amelyeket a főváros évről-évre felvesz a költségvetésbe, hogy a tél folyamán a nyomorgóknak, éhezőknek, munkanélkülieknek meleg szobát, puszta kenyeret és néha-néha ingyen ebédet adhasson. Nekünk a mai súlyos gazdasági viszonyok között, amelyek még rosszabbodhatnak is, fokozott gonddal kell viselkednünk ezek iránt a szerencsétlen emberek iránt. Vigyáznunk kell arra, hogy a tél folyamán éppen szociális intézkedések révén biztosíthassuk a főváros közönségének nyugalmát és az utca rendjét. Nemcsak folytatnunk kell az ingyenes étkeztetési és felruházási akciókat, hanem fokozottabb mértékben kell fedezetet teremtenünk éppen az idén ezekre a célokra, Hiába mondják majd azt, hogy ezek a kiadások nem produktiv jellegűek. Vannak olyan improduktív kiadások, amelyek közvetve produktívakká válnak. Az ilyen kiadások közé sorolom én a szociális kiadásokat és azokat a közmunkákat is, amelyek a munka-
