Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-06-06 / 22. szám
Vili. évfolyam 22. szám Budapest, 1931 junius 6 r UJ BUDAPEST ^os Yfrnxjto'OUTIKAI Előfizetési érák: Egész évre ......................................................30 pengő Fé l évre..................................................................15 pengő Eg yes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : D O B Y ANDOR DH Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV-, Kaas Ivor-ulca g. Telefon: Aut. S2S—23. Postatakarékp. chequeizámla: 30013 ífásult közömbösség előzi meg a képviselőválasztásokat ____ imrmT1ínrtm^^^— ( íTe lrarácz Gyufa szerint a legutóbbi választás eredményei ismétlődnek meg — Ji belügyminisztérium az óba a különmunkadijak eltörlésének, városi tisztviselőkkel kell felfrissíteni a minisztérium városi főosztályát ? Uj kölcsön A választások és a nyári szünet előtt álló fővárost meglepetésszerűen éiá az a hir, hogy az üzemi szükségletek fedezésének biztosítására a legközelebbi jövőben rövid- lejáratú kölcsönt vesz fel a főváros. A budapesti bankérdekeltségek által nyújtott és a főváros által máris felhasznált függőkölcsönök, az üzemek által elsősorban a vasgyáraktól igénybevett áruhitelek után a kölcsönszerzés uj etappjához érkeztünk a most felvételre kerülő függő- kölcsönnel, amely voltaképpen csak előfutárja annak a nagy fővárosi beruházó kölcsönnek, amelynek felvétele, mint azt a polgármester költségvetési programbeszédeiben ismételten bejelentette, már régen aktuális, és eddig csupán azért nem történt meg, mert a főváros nem akarta megelőzni a nagy állami kölcsönt a külföldi pénzpiacokon, de különben is az európai pénzpiac feszült helyzete ennek a kölcsönnek a főváros számára, kedvező módon történő felvételét nem tette eddig lehetségessé. Hogy az ajánlattevő budapesti nagybankok a kamat és a saját keresetük messzemenő lemérséklésével adják ezt a kölcsönt, az a főváros abszolút bonitása mellett természetes és feltűnést egyáltalában nem kelt. Ez a körülmény a bankokat illetően nem nagylelkűség, nem érdem, csak ésszerű felismerése annak a helyzetnek, hogy mig a magán- gazdaság váltói egyre dubiózusab- bak, a főváros okos és előrelátó pénzügyi politikájával jó maradt, mentesült az eladósodásnak attól a mértékétől, amely a magyar vidéken és külföldön egyre-másra a csőd felé kergeti a meggondolatlan ütemben beruházási programútokat teljesítő városokat. Amikor Berlin városának zárszámadási esztendeje nyolcvankétmillió márka fedezetlen hiánnyal zárul, amely több mint százmillió pengőre vonatkozóan éppen a napokban jelentette ki a porosz pénzügyminiszter, hogy annak fedezetére az állami háztartásban sem, talál lehetőséget, akkor csak dicsérni kell Budapest pénzügyi politikáját, mert mentesíteni tudta magát a jelszavaktól, reális józanságával fundálván meg hitelét a közönség és a pénzvilág számára egyaránt. Amennyire fontos az, hogy a füg- gőkölcsönből csak jövedelmes üzemi beruházások létesüljenek, éppen annyira szükséges, hogy a takarékosságnak az adminisztráció minden ágazatában való keresztülvitele árán a folyó jövedelmekből, de bizonyos mértékig kölcsönökből is olyan szociális problémák is megoldást nyerhessenek, amelyeknek jövedelmes volta a dolgok természeténél fogva, erősen kockázatosnak látszik, kórházakon, szeretetházakon és iskolákon még nem gazdagodott meg egyetlen közület sem, holott ezeknek létesítése és fenntartása a Iwzület feladata. A nagy dollárköl- csön, az azóta felvett függőkölcsönök és anyaghitelek reális volta nem kétséges, mégis elérkezett az ideje, hogy a, kölcsönök felhasználása terén bizonyos szabadabb felfogás, nem könnyelműségek, de a szigorú célkitűzések és számítások ideáli- sabb nézőpontjai érvényesüljenek. Természetesen nem függőkölcsö- nökből, hiszen ezen kölcsöntípus természetéhez tartozik, hogy azokból csak legfontosabb szükségleteket szabad kielégíteni, hanem a nagy kölcsönnél, melynek felhasználásánál majd bizonyos tágabb lehetőségre nyílik mód és alkalom. — Az Uj Budapest tudósítójától — Alig- fél esztendővel ezelőtt zajlottak le példátlanul nagyarányú ér- delődés és fokozott izgalmak között a fővárosi községi választások és már ismét választási agitációtól hangosak a budapesti utcák. Javában folyik a korteskedés egyrészről a megismétlésre kerülő zuglói községi választással kapcsolatosan, másrészt az országos választások gyors közeledése következtében. Zugló népe holnap járul ismét az urnák elé, hogy újra megválassza közgyűlési képviselőit. Az Uj Bu- j dapest munkatársa a választási előkészületekről hosszabb beszélgetést folytatott Petrovácz Gyulával, a Keresztény Községi Párt vezető tagjával, akit mindenekelőtt a zuglói választás várható eredményéről kérdeztünk meg. íTetvovácsz 9yufa a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Holnap, vasárnap reggel kezdődik a zuglói választás. Egész héten dolgoztunk, minden tekintetben előkészítettük a szavazást. Választási irodáink és szervezeteink készen állanak. Fokozott figyelemre és készenlétre van szükség, mert ezúttal a választók leszavaztatására sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint legutóbb. Ha nem is tudunk annyi választót leszavaztatni, mint az első választáson, amikor a választóknak 86 és fél százaléka szavazott le, 75 százalékot most is sikerülni fog az urnák elé vinni. Meggyőződésem, hogy a szavazás a mi mandátumaink számát illetően nem fog változást hozni. A peticiónáló pártok, akik a választás megsemmisítését kierőszakolták, nem tudnak zavart kelteni, mert a kerületben állandó szervezeteik nincsenek és a rövid kéthetes választási harc alatt nem tudtak nagyobb tömegeket megmozgatni. Legfeljebb az történhetik meg, hogy az egyik vagy esetleg a másik kis párt egy mandátumot szerez minden valószínűség szerint a kormánypárt második mandátumának az elvételével. Ez a mandátum ugyanis legutóbb is csak kis töredékkel jött létre. A beszélgetés ezután a közeledő országos képviselőválasztásokra terelődött. Petrovácz Gyula mindenekelőtt az általános politikai hangulatról mondotta el a maga véleményét a következőkben: — Meg kell állapitanom, hogy az emberekben a politika iránt nagyfokú fásultság mutatkozik. Ma már alig lehet teljes egészükben megmozgatni azokat a tömegeket, amelyeket eddig játszva hoztunk mozgásba. A fásultságnak és kö- tóéynek legfőbb oka a nyári időjárás, de magyarázata az is, hogy az egymásután bekövetkezett választásoktól az emberek megcsö- mörlöttek. A mi pártgyiiléseinken összejön mindig pár száz ember, de jelentéseinkből tudjuk, hogy más pártgyiiléseken siralmas közömbösség tapasztalható. — Ami az országgyűlési képviselőválasztásoknak a várható eredményeit illeti, ebben a tekintetben komoly jóslásokba lehet bocsátkozni és pedig a fővárosi községi választások eredményei alapján. Úgy látom, hogy a rendkívül szűkre szabott agitációs idő a vasárnapi vikendck és a kánikulai hőség miatt nem lesz kellőképen kihasználható. így tehát a kaszinók és kis társaskörök nyári helyiségeiben kell majd inkább személyes jellegű agitációt folytatnunk. — Annyi máris bizonyos, hogy a választások iránti érdeklődést felkelteni nehéz feladat lesz. Nem lehet a közönyt fölrázni már csak azért sem, mert hiszen fél évvel ezelőtt zajlottak le a fővárosi községi választások és azóta a pártkeretekben lényeges eltolódások nincsenek. így tehát a választások matematikailag szinte pontosan kiszámítható eredményének ismeretében képtelenek leszünk a politika iránti fásultságot legyőzni. — Nem kétséges, hogy lényeges eltolódás a képviselők pártonként! számarányában nem várható. A Keresztény Párt és a Szociáldemokrata Párt tartani fogja a szavazók két legnagyobb tömegét és az is bizonyos, hogy e két párt képviselői körülbelül egyenlő számban fognak bekerülni a. törvényhozásba. Egyenlő erősnek tartom a kormánypártot és a liberális-demokrata egyesült pártcsoportot is. Ezek között egy-két kis párt fog esetleg töredék utján mandátumhoz jutni, amennyiben a kispártoknak az országgyűlési képviselőválasztáson is olyan szerencséjük lesz a töredékekkel, mint amilyen szerencséjük volt a fővárosi községi választásokon. Szóbahoztuk Petrovácz Gyula előtt azokat az izgalmakat, amelyek a fővárosi tisztviselők körében tapasztalhatók a külön munkadijak rendszerének megszűnése miatt. Petrovácz Gyula a következőket felelte: — A fővárosi törvény tárgyalása alkalmával teljes erővel harcoltunk a törvénynek egyes rendelkezései ellen, amelyek a belügyminiszternek a költségvetés tekintetében szerintünk túlzott jogokat biztosítanak. Az autonómia érdekeinek figyelembevétele nélkül belügyminiszteri intézkedések történhetnek ezeknek a rendelkezéseknek a segítségével. A főváros tisztviselőit ilyen meglepetésektől, mint amilyen meglepetésnek számit a külön munkadijak rendszerének a belügyminiszter ur által történt megszüntetése, csak úgy lehet megóvni, ha a főváros tisztviselői köréből egy-két alkalmasabb főtisztviselőt központi szolgálat- tételre berendelnek a belügyminisztériumba. A belügyminisztérium városi ügyosztályát különben is fel kell frissíteni egy-két városi főtisztviselővel, akik ismerik az autonómia viszonyait. Mi nem vagyunk hibáztathatok, hiszen nem szavaztuk meg ezeket az inkriminált rendelkezéseket, amelyek a belügyminiszternek jogot adnak arra, hogy a költség- vetés egyes tételeit megváltoztathassa. Az orvoslás most csak az lehet, hogy a belügyminisztérium városi ügyosztályába városházi tisztviselők is bekerüljenek, amire a fővárosi törvény egyik passzusa lehetőséget is nyújt.
