Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-05-09 / 18. szám
1931 május 9. UJ BUDAPEST Borvendég alpolgármester: Előtérben az üzemek racionalizálása A fürdőket rövidesen közös igazgatás alá vonják, de a közlekedési vállalatok egyesítése késik, mert még nem döntöttek a Beszkárt üzemesitéséről — Az alpolgármester nagyon ügyel, bogy a közmunkák kiadását bürokratikus késedelmeskedések ne hátráltassák — Az Uj Budapest tudósítójától — A fővárosi hatóságoknak ma minden gondja a munkanélküliség enyhítésére irányul. Gondot okoz ez a kérdés a kormánynak is. A jelenlegi viszonyok között azonban a terhek nagyobbik része a főváros közönségét sújtja, minthogy a munkanélküliek legnagyobb számban Budapestet lepik el. Állandó a panasz amiatt, hogy vidékről folytonosan újabb és újabb munkanélküli csoportok özönlenek a fővárosba és ezzel megnehezítik a főváros régi lakosságának sorsát. Nem kétséges — és ezt párt- különbség nélkül minden oldalon elismerik — hogy a főváros nagy áldozatkészséget tanúsít munkaalkalmak teremtése és a munkanélküliség enyhítése terén. Sipőcz polgár- mester a multheti közgyűlésen fölsorakoztatta azokat a közmunkákat, amelyek az idei év folyamán végrehajtásra kerülnek. Az Uj Budapest munkatársa most Borvendég alpolgármesterhez, a műszaki és gazdasági ügyosztályok legfőbb ellenőréhez fordult felvilágosításért a főváros közmunkaterveinek konkrét megvalósítását illetően. Borvendége Ferenc alpolgármester a hozzáintézett kérdésekre a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Azok a közmunkák, amelyeket a polgármester ur közgyűlési beszédében ismertetett, végeredményben 93 millió pengő értéket képviselnek. Hatalmas összeg ez. Az én feladatom arra irányul, hogy a munkálatok sürgős vállalatbaadásáról és végrehajtásáról gondoskodjam. A legnagyobb eréllyel és szigorúsággal őrködöm afölött, hogy a munkálatok kiadása körül idő- veszteség ne történjék. Igazi segítséget csak akkor nyújtunk a bajbajutott vállalatoknak, ha gyorsan cselekszünk. — A folyamatban lévő közmunkák legnagyobb része az üzemeket érinti. Az üzemeknél összesen 71 millió pengő értékben folynak beruházási munkálatok. A fedezet teljes egészéi ben rendelkezésre áll és pedig részben a függőkölcsönből, részben pedig az érdekelt gyárak által nyújtott áruhitelből. Az üzemek beruházási munkálatai egész esztendőben foglalkoztatni fogják a szakmunkásokat. Lehet, hogy a munkálatok eg’y része áthúzódik a jövő évre is. — A munkanélküliségen legtöbbet az építkezések megindításával lehetne segíteni. Köztudomású ugyanis, hogy az építőipar foglalkoztatja a legtöbb iparágat. — Komoly enyhülést hoznak a munkanélküliségben a hidépitkezé- sek. Most, hogy a pénzügyi fedezet problémáját sikerült megoldani, azonnal intézkedni lehet a munkálatok kiírásáról és vállalatbaadásáról. Főként a vasmunkások foglalkoztatása szempontjából jelent nagy eredményt a hídépítési probléma elintézése. De sok földmunkás is foglalkoztatáshoz jut. Ugyanez a helyzet az ut- és csatornaépítéseknél, amelyek szintén jelentékeny számú munkaalkalmat nyújtanak. Útépítésre 10,860.000 pengő van beállítva a költségvetésbe, csatornaépítésre pedig 3,988.000 pengő. Ezeket a munkálatokat fokozatosan adjuk ki. Arra törekszem, hogy sehol se történjék késedelem, a munkálatok mindenütt rendben és zökkenő nélkül folyjanak. — Mindezeket összegezve, meg lehet állapítani, hogy a főváros munkaalkalmak teremtése tekintetében elmegy az áldozatkészség legvégső határáig. Építkezni, beruházni, közmunkákat megindítani két forrásból lehet. Az egyik a költségvetés, a másik forrás a kölcsön. Ami a költségvetésben beruházásként szerepel, az az utolsó fillérig kiadásra kerül. Kölcsönpénz ezidőszerint nem áll rendelkezésre. Természetesen lényeges javulást jelentene a pénzpiaci helyzet enyhülése, mert ebben az esetben elfogadható feltételek mellett lehetne biztosítani egy nagyobb beruházó külföldi kölcsön felvételét. Az Uj Budapest munkatársa ezek után érdeklődött Borvendég alpolgármesternél aziránt, hogy legközelebbi munkaprogramjában melyik az a legkiemelkedőbb probléma, amelynek a megoldását maga elé tűzte. Az alpolgármester ur ezeket mondotta: — Legközelebbi feladatomnak az üzemi kérdés rendezését tekintem. — A polgármester ur megbízott azzal, hogy az üzemi igazgatás átszervezését előkészítsem. Megbízást kaptam a hozzám intézet rendeletben arra, hogy javaslatot terjesszek elő az ösz- szes üzemi kérdéseknek egységes, átgondolt terv szerint való megoldására. Ez a rendelet egyenes következménye az uj fővárosi törvény egyik rendelkezésének, amely úgy szól, 3 hogy a rokoncélu, vagy a hasonló természetű üzemeket lehetőleg egy üzemigazgatóság alá kell rendelni. Ezen az alapon ugyanis lehetővé válik az üzemek üzletvitelében bizonyos szerves kapcsolatoknak a kiépítése, az azonos üzemi ágazatoknak az összevonása, általában az üzemi gazdálkodás leegyszerűsítése. Mindezek az üzemköltségek csökkentésére nyújtanak majd lehetőséget. Ez az átszervezés azonban csak akkor járhat tartós eredménnyel, ha az önkormányzat véglegesen állást foglal az üzemekkel kapcsolatos ösz- szes kérdésekben, főleg abban a kérdésben, hogy melyek legyenek azok a keretek, amik a jövőben megszabják « székesfőváros üzemi politikáját. Újból tüzetes vizsgálat tárgyává teszem az egész üzemi kérdést. Megvizsgálom, hogy melyek azok az üzemek, amelyek a közérdek sérelme nélkül szüntethetők meg. Ez az utóbbi a legfontosabb kérdés. Borvendég alpolgármester közölte az Uj Budapest munkatársával, hogy részletes tanulmány tárgyává teszi a polgármesteri rendelet alapján az üzemi kérdést. Ezek a tanulmányok természetesen hosszabb időt vesznek igénybe. Az Uj Budapest munkatársa teljesen beavatott városházi körökből úgy értesül, hogy főként az iizem- egyesités problémájának a megoldását tekintik minden oldalon a legsürgősebbnek. Annyi máris bizonyos, hogy a fürdőket közös igazgatás alá vonják. A törvényhatósági tanács éppen most mondotta ki a tüzelőszerraktárnak a gázgyárba való beolvasztását. Több ilyen beolvasztás következik és pedig mindig az igazgatás egyszerűsítése és olcsóbbátétele érdekében. Külön nagy probléma lesz a közlekedési vállalatok egyesítése. Erre csak akkor kerül sor, ha a BSzKRT részvénytársasági formáját már megszüntették. Ez azonban egyelőre késik és pedig azért, mert főként kormánypárti oldalon aggályosnak tartják a BSzKRT üzemesi- tését közhiteli szempontból. N émethy tanácsnok tehetséges és nagy jövőjű helyettese lett a közművelődési ügyosztályban. * A VÁROSHÁZI TISZTVISELŐK KÖRÉBEN ÁLTALÁBAN NYOMOTT A HANGULAT, aminek fő- oka, hogy különféle rémek vetik előre árnyékaikat. Hogy csak a délutáni különmunkadijak julius elsejére várható megszüntetéséről beszéljünk, a többit nem is említve... Valóságos csoda ily körülmények között, hogy az embereknek még nem veszett ki minden érzékük a humor iránt, amint azt a városházi tisztviselőkből alakult Kövérek és Soványak között a Millenáris versenypályán tízezernél mindenesetre kevesebb, de annál előkelőbb nézőközönség előtt lefolyt futballmérkőzés bizonyítja. A Kövérek csapatának Mayer dr., Péter dr., Tóth, Mitri- bu s z, Grigassy dr.. B or ay dr., Balogh, Ant ali c s, Biró, K eönch dr. voltak a tagjai, mig a városházi Soványakat Kantz dr., Vég h dr., V anc sik dr., P ászt ély, Fed ák, S chlo s z - szer (nem. az igazi!) Got ti dr., Juhász dr., H anz ély dr., F e - h é r v ár y és Mester képviselték. A mérkőzés elnöke Z ob or tanácsjegyző volt, akitől a Soványak a meccs után a mérkőzés megsemmisítését kérték, mert a Kövérek csapatában négy száz kilón aluli játékos játszott. A mérkőzés Kovácsházy tanácsnoknak, a Budapest Sport Egyesület agilis elnökének magyarázó szavaival kezdődött. Mindjárt elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy a játékosok a magyarázatot nem értették meg. M and i k Béla volt a biró, aki, miután Kovácsházy sípjele elhangzott, kinyitotta esernyőjét és felszedte sárcipőit. Az első sikerrel kecsegtető támadást a Kövérek jobbszárnya vezetné (3. perc), de a Soványak védelme könnyen parírozza a támadást, mert a Kövér csatársoron már a fáradtság jelei mutatkoznak. Az első percek után a Kövér csatársor mintegy tízperces pihenőt tart, ezen időt a Soványak csatársora tetszetős támadások vezetésére használja fel. A Soványak kiváló csatársora: H a n- z ély dr. és Juhász dr. fáradtságot nem kiméivé, néha-néha körül- sprintelnek egy-egy kövér bekket. Végre sikerül H anz ély dr.-nak Borayt körülfutni és a labdát gyönyörűen átadja Juhász dr.- nak. aki átérezve a döntő pillanat fontosságát, irtózatos erőtlen lövést ad le. A labda majdnem a gólvonalig gurult, a kapus azt fényes stílusban szedi fel. Az első gólt a kövér Balogh rúgta, mire a Soványak dühösen kiegyenlítenek. Ezzel végződött is az első félidő, a második félidő negyedik percében Kantz dr., a kitűnő kapuvédő a labdát oly ügyesen rúgja az előtte dagadó kövér csatárnak, hogy az védhetetlenül a kapuba pattan. A Kövérek érezve a biztos gólelőny nyújtotta helyzetet, kiadós pihenésre használják fel az időt. Bora y széket hozat a pályára, földre nem ül, fél, hogy megfázik. A Kövérek pihenő percei alatt a Soványak csatársora támadást támadásra vezet, de eredményt képtelenek elérni, mert a Kövérek négy-öt tagja á l - land óan a kapuban áll. Végre Péternek sikerül először a labdába rúgnia (az egész meccs alatt), a felszabadító rúgást M it - ribusz elfogja, a Soványak védelmét le gázol ja és gólt helyez el a kapuba. Gyors kiegyenlítés következik ezután, kiegyenlítenek teljesen, úgyhogy a mérkőzés 3:3 arányban eldöntetlenül végződött. A megjelent előkelő közönség (Kovácsházy és B ód y tanácsnokokkal, Felkai főjegyzővel, Honffy igazgatóval az élükön) és q játékosok a mindvégig izgalmas és élvezetes játék végén fáradalmaikat a BSE helyiségeiben tánc közben pihenték ki. * EREKY KÁROLY dr. nyug. minisztert, a Vásárpénztár elnökét súlyos csapás érte. Nyolcvanéves korában Sümegen elhunyt édesnanyja, özv, Er eky Istvánná, született Dukai-Takács Veronika. A nagyasszony a régi vágású magyar urinők közül való volt. akit a gyász és részvét impozáns megnyilatkozásai kisértek sírjába. Egyik fia hősi halált halt és Er eky Károly on kívül még két fia él: a Cor- vin-koszorus E r eky István dr. egyetemi tanár és Ér eky Jen ő, egy bécsi nagyvállalat tulajdonosa. A Sümegen végbement temetési szertartáson a Vásárpénztár és a Községi Takarékpénztár igazgatói közül vitéz P e st h y - M üli e r József Leó. M ár her Aladár dr., F á- b er Fülöp, V ozáb Jenő dr. és mások vettek részt. * AMBRUSS GYULA dr. ügyvéd, a finn konzulátus jogtanácsosa, székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag, aki a múlt év május 1-én hunyt el s a Katholikus Ifjúsági Club tiszteletbeli tagja síremlékének felszentelése május hó 10-én (vasárnap) délután 4 órakor lesz a kerepest temetőben (55. parcella, II. sor, 25. sírhely). A felszentelést végzi Sármány Ferenc, a Szent Csabád Egyházközség elnöke. Az avató beszédet mondja Nádas Zoltán dr. piarista hittanár. * Az ERZSÉBETVÁROSI KERESZTÉNY KASZINÓ szombaton este többszáz terítékes vacsorát rendezett Sipőcz polgármester és az újonnan megválasztott főtisztviselők, tanácsnokok és tagok tiszteletére. A vacsorán Wolff Károly vezetésével nagy számmal vettek részt a fővárosi keresztény politikai élet vezetői s a kerület előkelőségei. A megjelenteket P aulheim Ferenc, az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinó elnöke üdvözölte, utána Petrovácz Gyula tartott hosz- szabb felköszöntőt Sipőcz polgár- mesterre, majd H omonnay Tivadar az alpolgármestereket üdvözölte. T ab ódy Tibor felköszöntötte az újonnan megválasztott tanácstagokat és tisztviselőket, rámutatott arra, hogy Bécsben a szocialista uralom alatt a városgazdaság teljesen lezüllőben van. Felköszöntője után vitéz P esti -Müller Leó Wolff Károlyt köszöntötte, Keresztes Béla dr. ügyvezető alel- nök pedig a városháza régi érdemdús tisztviselőit. Nagy figyelem közepette Sipőcz polgármester reflektált az elhangzott üdvözlésekre, majd Wolff Károly emelkedett szólásra. Wolff Károly nagy tapssal fogadott beszéde után P. B ö lile Kornél domonkosrendi perjel és H almy Gyuláné mondottak felköszöntőket, azután Ferenczy Károly vezetése mellett a Városi Színház tagjaiból alakult művészi együttes szórakoztatta a közönséget. Ferenczy Károly konferansza után Vargha Imre, M ar ót hy Magda, L o s sini Nelly, Kertész Kálmán, Szabó László. Csóka Béla és Kossowich Pál adtak elő magánszámokat. Hí SZEMET HY KÁROLY TISZTI FŐÜGYÉSZ, mint részvéttel értesülünk, mellhártyagyulladásban fekszik lakásán. Állapota, szerencsére, aggodalomra nem ad okot, barátai és tisztelői nagyszámmal keresik fel betegsége alkalmából üdvözletükkel és jókivánságaikkal.
