Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-05-09 / 18. szám

Ifill, évfolyam IS. szám Budapest, 1931 május 9 UJ BUDAPEST .„a i.onyvu Károlyi u. ■ v V­VÁROSPOLITIKÁI F«1 évre...................................................................15 pengő Egye* izém Ara 60 fillér DOBY ANDOR DR Szerketzlűség é* kladóhlval&l : Budapest, IV., Kaai Ivor-ulca 9. Telefon: Aul. 828-23. Poslatakarékp. chequeszámla: 30015 Az ttj hidak Irta: Uovszky János. Pincekorcsmákban, vendéglőkben, kávéházakban, hatalmas nagyter­mekben ezer és ezer kortesbeszédtől volt hangos a múlt év decemberében Budapest. Voltak jelöltek és szóno­kok, akik a törvényhatósági válasz­tások előtt füt-fát, földalatti cir­kuszt. betoncsövet, alagutat, körvas- utat, hurokvágányt, léggömbgyárat, kis cipót vagy nagy kenyeret Ígér­tek a választóknak. És verték hozzá a nagydobot... E nagy zsivajjal szemben a Keresz­tény Községi Párt fentartotta azt a mindenkori álláspontját, hogy el fog követni minden lehetőt a gazdasági élet talpraállitása és a város fejlesz­tése érdekében. A választási harci zaj még alig ült el és a tisztujitás épp hogy be­fejezést nyert, a Keresztény Községi Párt a maga hatalmas erejét párt­programjának megfelelően az alkotó munka érdekében érvényesíti. Egy­hangúlag a hidak építése és a Mar- githid kiszélesítése mellett foglalt állást. E lépés, — melyet a törvényható­ság többi pártjai is, kevés egyéni ki­vétellel, támogattak — döntő jelen­tőségű részben a közlekedés könnyí­tése, a városfejlesztés, részben a gaz­dasági élet fellendítése szempont­jából. Be még egy szempontból fontos: azonkívül, hogy gazdaságilag eddig teljesen elválasztott városrészek az uj hidak révén közvetlen kapcsola­tot, uj fejlődési lehetőséget nyernek, — az idegenforgalom fokozására tö­rekvő Budapest is egységesebb ké­pet nyer. Ha az idegen ctz esténkint befutó bécsi hajóval jön, — gyönyörű vá­rost lát. A Nyugat méltó metro- pólisát. Ragyogó lámpasorok, tün­dén fény szegélyezi hajója útját. Ha a Dunán délről jön: a benyo­mása, az első impressziója épp a ki- épitetlenség, rendezetlenség miatt csak balkáni marad. Igaz, hogy nem is olyan régen, — márciusban — az egyik ülésen egy ellenzéki törvényhatósági tanácstag­társam, amikor a hidak építésének szükségessége kapcsán a Bunapart fenti módon való rendezéséről be­széltem, közbeszólt: „Ez a jövő szá­zad regénye!“ E felfogással szemben mégis vallom hitemmel, meggyőző­désemmel és a lehetőségek mérlege­lésével. hogy nem telik bele két év­tized, a Ferenc József-hídtól délre eső partok épp oly tündéri impresz- szióval fognak szolgálni az idege­neknek, mint a Ferenc József-hidtól északra eső Dmiasor... Az a pecsét, amelyet S i p ő c z pol­gármester, a főváros nevében, a híd­építéssel kapcsolatos szerződések papírjára fog ráütni, úgy gondolom, egyben zárópecsétje is lesz annak az időszaknak, amikor a bizakodás, a jobb jövőben való hit csak gyen­gén világitó reménymécsként pislo­gott a polgárság lelkében. A Jíeresztény Jíözsé&i (fárt panasszal támadja meg a harmadik atpofóármestevi áítás meg» szervezésére vonatkozó közgyüfési határozatot (Petrovácz Gyufa az afctuáfís városfkázi prodíémá^róf — Az Uj Budapest tudósítójától — Szerdán tartotta első érdemleges rendes közgyűlését a főváros tör­vényhatósági bizottsága. A közgyű­lés meglehetősen izgalmas lefolyású volt nemcsak amiatt, hogy a napi­renden fontos kérdések szerepeltek, hanem amiatt is, hogy a közgyűlés­nek állást kellett foglalnia a harma­dik alpolgármesteri állás minősitése ügyében. A közgyűlés többsége a műszaki minősítés kizárólagossága ellen foglalt állást, pedig eredetileg éppen azzal az indokolással vetették fel a harmadik alpolgármesteri ál­lás megszervezésének a szükségessé­gét, hogy a műszaki ügyosztályok polgármesteri ellenőrzésére szakem­bert kell állitani. A döntés termé­szetesen még nem végleges, annál kevésbé, mert a Keresztény Községi Párt ré­széről a közgyűlési határozatot, mint törvényes rendelkezéssel ellentétest, megfellebbezik. (Peivovácz Gyufái, a Keresztény Községi Párt vezető tagja, akit ebben az ügyben megkér­deztünk, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A közgyűlési határozatot feltét­lenül megfellebbezzük és pedig fő­ként azért, mert ez a határozat az 1930. évi XVIII. t.-c. 59. szakaszának harmadik pontjában foglalt rendel­kezésbe ütközik. E rendelkezés úgy intézkedik, hogy az alpolgármesteri állás megszervezésénél a törvény­hatósági bizottság különleges szak- képzettséget irhát elő. Az idézett törvényszakasz szövegezéséből vilá­gosan meg lehet állapítani, hogy a harmadik alpolgármesteri állás szer­vezése csak egy különleges szakirá­nyú tevékenység céljaira engedhető meg. Nem kétséges, hogy a jelen eset­ben a harmadik alpolgármesteri állás megszervezésére a három tényleges műszaki, de tulajdon­képpen öt műszaki ügyosztály­nak polgármesteri felülvizsgá­lása érdekében van szükség. Nézetem szerint ugyanis nemcsak az utépitési, magasépítési és városren­dezési ügyosztályok tekinthetők mű­szakiaknak, hanem a vízvezetéki és világítási (XII.), valamint a közle­kedési (V.) ügyosztályok is. Ezek­nek az ügyosztályoknak szakszerű felülvizsgálása egyetlen képesítést igényel és ez nem lehet más, mint műszaki képesítés. Ezeknek az ügy­osztályoknak a felülvizsgálása lelki- ismeretesen csak úgy képzelhető el, ha a legfőbb felülvizsgáló és ellenőrző személy műszaki képesítéssel ren­delkezik. Nem műszaki minősítésű alpolgármester ezeknek az ügyeknek a felülvizsgálásánál kénytelen min­dig a referensek előadására és a mű­szaki adatokat tartalmazó jelenté­sekre támaszkodni. Kénytelen azokat változatlanul elfogadni, mert mű­szaki ismeretek hiányában képtelen igazi felülvizsgálásra. A törvénynek az volt az intenciója, hogy műszaki minősítésű főtisztviselő kerüljön a harmadik alpolgármesteri székbe. — De van egy másik ok is, ami miatt a határozat eredményesen lesz mégfellebbezhető. Ez az ok az, hog'y a-4örvény az említett szakaszban ki­fejezetten szabályrendelet készítését Írja elő. A törvény rendelkezése sze­rint a közgyűlés a. szakképesítést szabályrendeletben tartozik megálla­pítani. Ezidőszerint csak egy indít­vánnyal állunk szemben, amit a köz­gyűlés határozattá emelt. Az indít­vány elfogadásával azonban a kér­dés véglegesen eldöntve nincs, mert az elhatározást követnie kell a sza­bályrendeletalkotásnak. Ez a sza­bályrendelet állhat akár csak egy szakaszból is, csak az a fontos, hogy beilleszthető legyen a jelenlegi fő­városi minősítési szabályrendeletbe. Azok között a formaságok között kell természetesen meghozni ezt a szabályrendeletet és úgy kell jóvá­hagyatni, valamint kihirdetni, ahogy ezt a törvény szabályrende­letek alkotására nézve előírja. A közigazgatási bíróság feltét­lenül meg fogja állapítani, hogy a közgyűlés által elfogadott in­dítvány egyrészt a törvénnyel ellenkezik, másrészt azt is meg­állapítja, hogy ez az indítvány nem pótolhat szabályrendeletet. A közigazgatási bíróság tehát szi­lárd meggyőződésem szerint meg­semmisíti a közgyűlési határozatot úgy alaki okból, mint tartalmi­lag is. Megemlítettük Petrovácz Gyula előtt azokat az izgalmakat, amelyek a fiatalabb városházi tisztviselők körében tapasztalhatók a kisebb ál­lások betöltése körül mutatkozó ké­sedelem miatt. Petrovácz Gyula eze­ket mondotta: — Rendkívül sok jogos igény je­lentkezett ezeknek a kisebb állások­nak a betöltésével kapcsolatosan. Rendkívül nehéz választani a jogos igénylők között. Nem lehet most irigyelni a polgármestert, akinek döntenie kell... A polgármesternek igen sok szem­pontra kell figyelemmel lennie, mert nemcsak a pályázók személyére kell tekintettel lennie, hanem sok mél­tánylást érdemlő mellékkörülményt is mérlegelnie kell. Ez a magyará­zata a döntés elhúzódásának. Nem kétséges azonban, hogy most már rövidesen meglesz a döntés. Szóbahoztuk azokat a panaszokat is, amiket törvényhatósági bizott­sági tagok hangoztatnak a közgyű­lési munka lány hasága miatt. Pet­rovácz Gyula véleménye a követ­kező : — A közgyűlési tétlenség — mint ezt már egy ízben éppen az Uj Bu­dapest hasábjain jelentettem ki — látszólagos. A látszatot egyrészt az a körülmény okozza, hogy a közgyű­lés ritkán ülésezik és igy a törvény- hatósági bizottsági tagok kevés munkalehetőséghez jutnak, másrészt az a körülmény is téves látszatot kelt, hogy az uj fővárosi törvény életbeléptetése következtében kevés politikum szerepel a törvényható­sági bizottság működési területén. Tétlenség legfeljebb csak a poli­tikai vizeken állapítható meg, gazdasági és pénzügyi vonatko­zásokban éppen ellenkezőleg, élénk tevékenység észlelhető. A Dunahidak megépítése, az Erzsé­bet-sugárút megteremtésének előké­szítése, a Tattersallnak ügető ver­senypálya céljaira leendő átalakí­tása mind politikamentes kérdések. Petrovácz Gyula elmondotta még az Uj Budapest munkatársának, hogy a hídépítés pénzügyi problémá­jának a megoldása már a leg­közelebbi jövőben erősen fogja éreztetni hatását a munkapiaci viszonjmk megjavulásában. Fél évtizedre terjedő hatalmas munka indul meg, — közel 50 millió pengő invesztálódik. Nemcsak az iparnak, a gyáraknak jut nagy munkamennyiség, hanem a munka- nélküli munkásoknak is, bármilyen iparágban dolgoztak is ezek a mun­kanélküliek eddig. Ugyancsak sok munkaalkalmat teremt a Károly- körút 15. számú ház lebontása, a tér megnyitása és az Erzsébet-sugárut Károly-köruti torkolatába eső épít­kezések megindulása.

Next

/
Thumbnails
Contents