Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-05-02 / 17. szám

1931 május 2. HJ BUDAPEST 3 Fürdőügyünk rendezéséhez Irta: Szőke Gyula dr., felsőházi és törvényhatósági bizottsági tag Élénk vita tárgyát képezi, a fő­város lakosságát is, de az intéző- köröket is nagyban foglalkoztatja fürdőügyeink rendezése és fejlesz­tése. Egyrészt sokan ebben látják az idegenforgalom fejlesztésének szinte egyetlen eszközét, másrészt a fürdőkben rejlő tőkéknek a gyü- mölcsöztetését kivánják olyan ma­gas nivóra emelni, hogy abból a fő­város háztartási kiadásainak egy része is fedezhető legyen. Minden­esetre két olyan irányzatot akar­nak érvényesíteni egyszerre, ame­lyek egyike a másikat szinte ki­zárja. De emellett nagy tervek, több évtizedre terjedő megvalósithatá- sok vannak a levegőben és ugyan­akkor a gyakorlati élet minden­napi lehetőségei teljesen elvesznek. A fürdőváros egyesület nagyszor- galmu törekvéseit mindnyájan készséggel támogatjuk. A közmun­katanács fejlesztési terveinek a he­lyességét örömmel látjuk. A fővá­ros vezetőségének az igyekezetét jó szivvel vesszük, de szeretnénk látni a gyakorlati, lépésről lépésre való megoldás terveit és ezeknek a ke­resztülvitelét is. Ha gyakorlati szemmel nézzük a fürdők problémáját, elsősorban is szét kell választanunk az idegen­forgalom és a városrendezés egy- időben való megoldását, a fürdők­nek, mint öncélú intézményeknek a fenntartásával és fejlesztésével szemben. Az idegenforgalom nagy­ban függ a gyógyfürdőinktől és azoknak kellő reklámozásától. A városrendezés, főleg a. budai részeknek a rendezése szorosan összefügg a „fürdőváros“ ki­építésével. De ezeknél lényegesebb a fürdőink mai helyzetének a megállapitása, ezek fejlesztésére vonatkozó tervek elkészítése és ezen terveknek a mai lehetőség haárain belül szukcesszive való megvalósitása. Ha valaki ma tett volna egyezni öt ven vagy száz pengőben. Egy jó csőd többet ér, mint egy rossz kény­szeregyezség! Már pedig ezt a csődöt a jobboldal ebben a for­mában megszavazta volna. A jobboldali szónok a legfrissebb városatya, C s el é nyi Pál dr. volt, aki a hivatalos névjegyzék szerint a Nemzeti Hitelintézet vezértitkára. Csetényi dr. ur azért kérte a fő­ügyészi javaslat helybenhagyását, mert itt tulajdonképpen halma­zat esete forog fenn. A halmazat büntetőjogi kifejezés, amely alá a legfeljebb kihágást képező széksér­tés nem foglalható. Helyesebb­nek tartottuk volna, ha a jobboldal­ról a pártnak kevésbé temperamen­tumos, de a joggal intenzivebben foglalkozó tagja szólalt volna fel... * A.POLGÁRMESTERI VÁLASZ UTÁN, — melyről lapunk más he­lyén emlékezünk meg — gyorsan szétoszlott a rendkívüli közgyűlés azzal, hogy a jövő hét szerdáján, amikorra rendes közgyűlést hivott össze a főpolgármester, elint é- zik az elintézetlen ügye­ket. A társalgóban volt még egy kis vita a széksértési keresetről. Megkérdezték a tiszti főügyészt, hogy első esetben miért a maximá­lis ötszáz pengős pénzbírságot ja­vasolta. — Azért — felelte S zemethy — mert én ilyen esetekben mindig azonnal a maximális büntetés ki­szabását tartom helyesnek. Ettől a választól nem lettek okosabbak a kérdezők! Viszont szóbakerült az ominózus 38. szakasz is, amely szerint a széksértésben el­marasztalt bizottsági tag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhat­ja, amig a kirótt bírságot ki nem fizette. Peyer viszont már a szünetben nagy auditórium előtt kijelentette, hogy a pénzbírságot ő bizony nem fogja megfizetni! Fel­a fürdőforrások tulajdoni és fel­használati helyzetét figyeli, a leg­első megállapítás, hogy egységes átfogó tervet a fővá­ros szinte nem is alkothat és vihet keresztül addig, amig a források fölött nem rendelkezik. Először legyen a főváros tulajdo­nosa mindazoknak a gyógyforrá­soknak, amelyek az idegen tulaj­donban szinte akadályozzák az át­fogó terv megalkotását és annak kiépitését. Ezeknek a forrásoknak a megszerzését egyrészt neheziti a mai pénzügyi helyzet, másrészt akadályozza az a lehetetlen igény, amelyet az egyes forrástulajdono­sok ugyanakkor, amikor felajánl­ják a közületnek ezeket megvételre, egy-egy forrásért, vagy fürdőért a közzel szemben támasztanak. Nem veszik azt figyelembe, hogy nekik ez a forrás ma jórészt kihasználat­lan és alig jövedelmező objektum és hogyha a főváros ezt megszerzi, nem jutott valami nagy jövedelme­zőségű tárgyhoz. Viszont mások, amikor ezeknek a megszerzését tá­madják, nem veszik azt figyelembe, hogy gyanúsításokkal lehet bizo­nyos jó célokat megakadályozni, de nem lehet a fővárostól nagy, egy­séges fürdőpolitika kiépitését kí­vánni. A másik nagy kérdés, amely megint elvész az általános hangu­latban, a gyógyfürdőink ismerteté­se. Sok százezer pengőt áldozunk az idegenforgalom fejlesztése érdeké­ben, de ez voltaképpen szinte gyü- mölcsözetlenül történik, mert nem a kiváló gyógyhatású fürdőink is­mertetésére, hanem általános és in­kább utazási irodák hatáskörébe tartozó reklamirozására adatik ki. A közismerten igen kiváló gyógyhatású Szent Gellért- fürdő évi reklámkiadása 25.000 pengőt tesz ki akkor, amikor merül a kérdés, mi lesz ezek- után a jövő szerdán? G á l Jenő, úgyis mint vezető jog­tudós, a társalgóban a főpolgár­mester előtt azt vitatta, hogy a tör­vényhatósági bizottságnak nem v olt joga Peyer Károlyt szék sértésért elit élni e, lé­vén ő országgyűlési képviselő, akit előbb ki kellene kérni az ország­gyűlés képviselőházától. A jogtu­dóst azonban rövidesen felvilágosí­tották, hogy jelen esetben olyan ki­hágásról van szó, amely nem esik a mentelmi jog oltalma alá. AZ ERZSÉBETVÁROSI KE­RESZTÉNY KASZINÓ hétfőn este tartotta kilencedik évi rendes köz­gyűlését Paul heim Ferenc tör­vényhatósági bizottsági tag elnökle­tével. Paulheim Ferenc nagy tetszés­sel fogadott elnöki megnyitóbeszéde után Simon József, a Siketnéma Intézetek országos szakfelügyelő-he­lyettese, a kaszinó titkára ismertette az évi jelentést, majd Szeleczky András a pénztári jelentést, K e- r e szte s Béla dr. ügyvezető alel- nők pedig a számvizsgáló bizottság jelentését olvasta fel. Ezután a ki­sorsolt húsz választmányi tag he­lyett uj választmányi tagokat vá­lasztottak és az időközben megürese­dett tisztségeket töltötték be. A né­pes közgyűlést bankett követte. A vacsorán a tagok nevében Petro­va c z Gyula országgyűlési képvise­lő mondott köszönetét u. kitűnő ve­zetésért. Érdekessége volt az esté­nek, hogy a kaszinó „Béla“ tagjait ünnepelték. Petrovácz Gyula fel- köszöntötte a Bélákat is, közöttük Keresztes Béla ügyvezető alelnö- köt, aki tiz év óta áll a kaszinó szel­lemi vezetése élén. A társaság vidám hangulatban sokáig maradt együtt. * BLASNEK HUGÓT, a népszerű tűzoltó főparancsnokot, súlyos bete­gen a H er zo g-klinikára szállítot­ták. 800.000 pengő megy idegenfor­galmi célokra és amikor voltaképpen az ilyen gyógyhatású fürdőknek világhires- sé tétele egyúttal az idegenforgal­mat sokkal jobban emeli, mint bár­mely más idegenforgalmi reklám. Mindeddig nem tudtuk még azt sem elérni, hogy egy olyan plakát állittassék elő, amely a Szent Gel­lért-fürdő gyógyító erejének mar­káns kifejezésével mintegy bevé­sődjék az emberek tudatába és ál­landóan annak kiil- és belföldön való szétosztásával a reumatikus és egyéb betegségben szenvedőket vonzza úgy, amint más külföldi nagy fürdőhelyeknek a hirdetései az ugyanazonosságukkal bejegece- zőcinek a gyógyulásra, vagy pihe­nésre szorultak gondolataiba. Ha mi ezzel az állandósult reklámmal nemcsak a Szent Gellért Gyógyfür­dőt, de más gyógyfürdőinket is hir­detjük és sikerül a főváros ma egyik legelhanyagoltabb részét, a Tabánt ezen gyógyforrások beveze­tésével mintegy fürdővárosrészt megalkotnunk, bizonyos, hogy az idegenforgalom a gyógyulok és pi­henők utján nagyiban fog emel­kedni. De a Tabánnal is úgy vagyunk, mint nagyon sok más tervünkkel. Wolff Károly, a Keresztény Köz­ségi Párt elnöke évek óta sürgeti a Tabán kiépitését. Nemcsak a pénz­hiány az oka, hogy ez nem halad, hanem az is, hogy olyan tervet ké­szítenek, amelynek egyszerre kel­lene a, földből kiemelkednie. A rész­letekben való megoldás lehetőségét senki sem akarja tudomásul venni, pedig Wolff Károly tex*vének a részletekben való keresztülvitele nagyban elősegítené a fejlődést. Ha a líiépités körvonalai meg­vannak és a közművek részle­tekben megalkottatnak, semmi akadálya nincs annak, hogy akár a főváros tulajdonában lévő területen akár a magáno­sok kezén lévő telkeken az elő­irt stílusban kezdődjék meg a házak építése anélkül, hogy az összes telkek egyszerre beépít­tetnek. Ezzel megoldjuk azt a lehetőséget is, hogy Budának az a része vala­mely megfelelő korbeli stílusban egységesen építtessék ki és ugyan­akkor, amikor a fővárosnak a kö­zepén nagy beépítésre váró terület van, ne fejlődjék a város a külső széleken, amely a közrend és köz­egészség szempontjából is túlságos áldozatot kíván anélkül, hogy ez a fejlődés előnyére válna a köznek. Amit a főváros a közművek létesí­tésével a külső részeken egy-egy ház felépítésével kapcsolatban el­költött, untig elegendő lett volna már az egész Tabán közműveinek a meg valósit ás ára. Ez inkább szol­gálja egyaránt a mának és jövőnek az érdekét, mint az, hogy most a pénztelenség idején akarjunk nem jövedelmező, csak szépitési beruhá­zásokat eszközölni. Sem a Szent Gellert gyógyfürdő fejlesztésének, sem a Rudas-fürdő kiépítésének, sem a Hunnia-forrás felhasználá­sának nem áll útjában az, hogy ár­kádok nincsenek a fürdők között és kevésbé fontos az idegenforga­lom szempontjából, hogy a: Vigadó- téren a velencei Szent Márk teret lássuk. Sokkal fontosabb az, hogy a szép Vigadó-tér megmaradjon abban a jellegzetességében, esetleg a kioszk lebontásával, amelyre an­nakidején terveztetett és a gyógy­fürdőink és forrásaink minden igénynek megfelelő kielégítést nyújtsanak. A legnagyobb világ­fürdő szépitési munkái is már ak­kor • alkottattak, amikor a gyógy­fürdő élete annyira fellendült, hogy PlegveHttnlf Ezeket ujjáfaragva és csiszolva a torgaimiar leiaeri arusitm# SZABD AS ZANOTTI n„ Ksnangai-at 43 ». az Északi Főműhely villamosmegállójánál TELEFON : J. 404-33. a szépítés terheit önmagából tudta viselni. A legfontosabb kérdés tehát, hogy a meglevőket tudjuk kellő módon hasznosítani. És itt sajnálattal hi­bákra kell rámutatni. Amikor meg­épült a Császár-fürdő uszodája, utána épült a margitszigeti uszoda, amelyet most Budán akarnak még egy versenyuszoda felállításával tetézni. Amig egy uszoda kellő ní­vón fenntartva, a kellő jövedelmet meg is tudta hozni, addig a három uszoda nemcsak nem fog kellő jö­vedelmet hozni, de elviszi az úgyis szűkösen lévő tőkét, amelyet más célra jobban fel tudtunk volna hasz­nálni. Amikor a Szent Gellért- és Széchenyi-fürdők kapacitása még kihasználva nincs, ugyanakkor az 9* y•, 1; és a M. A. B. I. is uj fürdők építését tervezi. A kellő megértés és az ezen alapuló kellő megállapo­dás a Társadalombiztosítóval és a Magánalkalmazottak biztosítójával egyrészt megadja a lehetőséget ezen intézmények tagjainak a gyógyfürdő használatára, másrészt biztosítja a meglévő gyógyfürdők­nek a teljes kihasználását, megfe­lelő olcsóbbá tételét és mégis meg­felelő rentabilitását. De szükséges az is, hogy az egy­séges üzemigazgatóságnak is hely biztosíttassák úgy a jövő tervek felülvizsgálására és kivitelére ala­kult bizottságban, mint az idegen- forgalmi tanácsban is, hogy a gya­korlati fürdőpolitika és a jelen kí­vánalmai és a jövő tervei létesíté­sében is érvényesüljenek. Az idegenforgalmat nemcsak a fürdőélet fogja biztosítani. Buda­pest szépsége, természeti adottsága hivatva van nemcsak a betegek és a pihenők, hanem a tanulnivágyók és utazók igényeit is kielégíteni. A Szent Gellért-hegynek a fek­vése és az azon épült citadella mintegy paranesolólag írják elő, hogy ott a tervezett szórakozó­helyek helyett néprajzi és had­történelmi muzeurn állittassék fel. Ennek az anyaga adva van, a fej­lesztése, idők, lelkiismeretesség és áldozatkészség kérdése. Nem kell más városokat lemásol­ni. Ha valaki csak Szent Márk-teret akar látni, úgy Velencébe utazik. Ha valaki csak magas hegyeket akar látni, úgy Schweizet fogja fel­keresni. Ha valaki csak a betegsé­gét akarja gyógyítani, az általa ki­választott orvoshoz, vagy gyógy­helyre megy. De ha valaki Közép- európának egyik történelmileg leg­jobban szerepelt és legnagyobb ál­dozatot hozott részét ismerni akar­ja, ha a gyógyulással együtt a ter­mészet szépségeiben is akar gyö­nyörködni, ha a pihenését uj isme­retek gyarapítására akarja fordí­tani, akkor a helyesen hirdetett, az összes tényezők által vállvetett munkával céltudatosan fejlesztett turisztikai, sporti, gyógyfürdő és tudományos szempontból is egy­aránt vonzó, Budapestre jön. Ehhez kell a nagyobb gyakorlatiasság a tervek készítésében és kivitelében és ezért sürgetem a különböző té­nyezőknek az összefogó munkáját. MOLNÁR ISTVÁN Villamossági berendező és rádió laboratóriuma VII., wesseiényi-utca 61 Telefon : József 426-56.

Next

/
Thumbnails
Contents