Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-04-04 / 13-14. szám
I iä31 április A Magyarország aranykoszorus mestere SZLEZAK LÁSZLÓ harang- és ércöntőde, harangfelszerelés es haranglábgyár BUDAPEST. Ul.. FRAIiGEPÁIMJTCO 77. SiAlíI TELEFON: AUT. 913 - 53. Bazilika részére készült 7945 kg uj harang Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1923 évi vasipari kiállításon aianyéremmel, az 1925. és 1926 évi kézműipari tárlaton kormány- , díszoklevéllel, 927. és 19-8. évi budapesti, székes- fehérvári, szentesi és szombathelyi' kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. — Számos egyházi elismeiőlevél! — Költségvetéssel díjmentesen szolCSERÉPY ISTVÁN kőmivesmester, építési vállalkozó BUDAPEST, Csengeri-u. 45 Telefon : 165—25 DUZAD1CS IGNÁC kőművesmester építési- és háztatarozási vállalkozó Költségvetés díjmentes Budapest, VI., Vűcl-uf 121. sz. Telefon : Aut. 929 - 47. PARAFAMŐGYÁR R.-T. ezelőtt KLEINER ÉS BOKMAYER városi irodák: Bpest, Főh. Sándor-tér 4. Telefon: József 301—14 és József 301—16. Gyár: Bpest, Noszlopi-u. 2. T. J.: 390-46. GYÁRT: mindenféle hőszigetelő anyagokat, gőzkészülékek, csővezetékek, hütőhelyisé- gek szigetelésére. „Kabe“ jelű kovaföld építési és szigetelési lemezeket. Száraz gipsztáblafalak, rabitzi’alak, mennyezetek, stuceo-munkák stb. szállítása és készítése. NAGY IMRE LÁSZLÓ Alapiiési év : 1584 EZELŐTT LOHR IRMA lózsef föheceg ur I SZÉP KOSZORÚK udvari széllilója T SZOLID ÁRAK FŐ-UTCA 1. TELEFON ; AUT. 537-87 NAGY GYULA lakatos árugyára BUDAPEST, VII., Kőris-ucca 10 Telefon: J. 348-15 Üzv. Frafrichevich Estvánné szobafestő és mázoló Budapest, VII., Dembinszky-u. 33. MOLNÁR ISTVÁN Villamossági berendező és rádió lfiborutoriuma* VII., Wesseléntji-utca 61. Telefon : József 426-56. rOIOCIKKIH szakál Géza SZAKÜZLETÉBEN Y, DOROTTYA-UTCA 1. AMATÖR FELVÉTELEK KIDOLGOZÁSA FIÓKÜZLET: DEBRECEN UJ BUDAPEST JCifoev fTEtfSre oípoíéérmester is elsősorban u gyakorlati kivitel lehetőségeiről nyilatkozott. Aziránt érdeklődtünk, hogy addig is, áruig komoly, számottevő fedezeti összegek fognak rendelkezésre állani, a maga hatáskörében, üz adott költségvetési lehetőségek között mit tuti tenni Budapest-fürdőváros .jellegé1 nek kidomboritása érdekében. Liber alpolgármester a következőket felelte: — Én ezt a kérdést elsősorban idegenforgalmi szempontból tekintem. Az idegenforgalomnak megfelelő propaganda utján várható emelkedése nagyarányú javulást hozhat minden közgazdasági vonatkozásban. Idegenforgalmat csinálni pedig csak úgy lehet, ha megfelelő intézmények létesítésével indulunk a küzdelemre. Mert itt küzdelemről van szó. Harcról, amelynek célja az, hogy a külföldiek évről-évre ne csak Béesig látogassanak el, hanem eljöjjenek Budapestre is, amely meg van áldva természeti kincsekkel. A sokat támadott hullámf ürdő ma már fogalom az európai és amerikai idegenek előtt. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy a Budapestre éiv kező idegenek — nyáron — kivétel nélkül a hullámfürdő iránt érdeklődnek a legélénkebben. De nekünk nemcsak szórakoznivágyó idegeneket kell idecsábitanunk, hanem üdülést és gyógyulást keresőket is és minthogy felbecsülhetetlen kincseink vannak, amelyek ilyen irányban lehetőségét nyújtanak, ránk csak az a feladat vár, hogy ezeket a természeti kincseket megfelelő formák között tálaljuk fel az idegeneknek. A reuma-kórház megépítése, az ivókúrákhoz szükséges berendezkedés megteremtése, fedett sétányok létesítése, a Gellérthegy parkírozása, a Rudas-fürdő modernizálása és környékének rendezése — ezek a legelső feladatok. A pénzügyi fedezet előteremtése nem tartozik az én gondjaim közé. Éppen ezért ebből a szempontból a felvetett kérdésre válaszolni nem is tudok. Csak azt tudom, hogy hatalmas befektetésre volna szükség, ha. az egész koncepciót meg akarnánk valósítani, mert feltétlenül ide tartozik a Tabán újjáépítése, ami alatt azt is értem, hogy a Tabánban panziókat, szállodákat is építeni kellene, amelyekbe mind be lehetne vezetni a Gellért-hegy körüli gyógyforrások termál vizét. Csak igy alakulhatna ki a. magyar Karlsbad. — Addig is, a inig ezek a szép tervek az idő folyamán lassan, fokozatosan megvalósulhatnak, mindent el fogok követni Buda- pest-fürdőváros jellegének kidomboritása érdekében. Mindenekelőtt fejlesztenünk kell fürdőinket és főként arra kell törekednünk, hogy jövedelmezőségük emelkedjék. De gondoskodni kell a fővárosi szegényebbsorsu lakosság fürdőzési igényeinek kielégítéséről is. Tömeg strandfürdőket kell létesítenünk, amire nekünk lehetőségeink is vannak, hiszen itt van a Duna minden áldásával. Most folynak a tárgyalások e tömeg-strandfürdők létesítésének előkészítéséről és én remélem, hogy kevés költséggel hatalmas alkotásokat csinálhatunk, amelyeknek áldásait: a vizet, a napot, a homokot, a levegőt, — a fürdőváros minden szegény lakosa ingyen, legfeljebb néhány fillérért fogja élvezhetni. Két ilyen tömeg-strandfürdőt tervezünk, az egyiket a Lágymányoson, a másikat a Vizafogónál. A Rákospatak dunai torkolatánál fúrásokat végeztetünk, hátha sikerül termálvizet kapnunk, ami a fürdők berendezését megkönnyítené. Borvendég Ferenc alpolgármestert a fürdőváros-koncepció megvalósításának városrendezési vonatkozásairól kérdeztük meg. Nem kétséges ugyanis, mihelyt megkezdődik az érdemleges munka, a fürdővároskoncepció egyes részeinek megvalósítása iránt, a főváros városrendezési ügyosztályára is nagy feladatok hárulnak. íOorvendég üenenc ofpoféármeslei ebben az ügyben a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának : — Városrendezés és idegenforgalom — szorosan összefüggő kérdések. Amikor hivatalomat átvettem, éppen az Uj Budapest hasábjain jelentettem be, hogy legközelebbi munkaprogram- moinban első helyen szerepel a főváros városszabályozási tervének az elkészítése. Ennek a tervnek az előkészítésénél nemcsak a közönség közlekedési és építkezési igényeit kell figyelembe venni, hanem az idegenforgalmi szempontokat is. Ebben az értelemben elsősorban a nagyobbforgalmu terek rendezésére kell törekednünk. Különösen bárom olyan tér van Budapesten, amelyeket éppen az idegenforgalom fejlesztésének az érdekeire való tekintettel kell a legsürgősebben rendeznünk. A megvalósítás sorrendjében első helyen szerepel a Gellér-tér rendezése, ide kapcsolódik azután a Gellérthegy háta mögött elterülő városrész közlekedési viszonyainak a megjavítása. A fürdőváros-koncepció első vésze kétségkívül a Gellert-fürdő környékét foglalj a ma gáb an. A Gellérthegy mögött elterülő városrésznek egyáltalán nincsen kapcsolata a főváros belterületével. Ez a probléma első stádiumában útépítési kérdés, amely éppen ezért könnyebben megoldható, és pedig úgy, hogy a Rákóczi-utat és ennek egyenes folytatását, a Kossuth Lajos-utcát az Erzsébet-hidon túl meghosszabbítjuk uj ut létesítésével. Ez az ut a Gellért-hegyi támfal és az Erzsébet-kávéház között haladna és a Rácz-fürdő mögött egészen alacsony emelkedéssel vezetne fel a vízválasztó pontra. Ennek az útnak a megépítésére feltétlenül szükség van, mert a Budapestre látogató idegenek nagy érdeklődést tanúsítanak a budai részek iránt és igy gondoskodni kell számukra megfelelő útról. Természetesen más vonatkozásokban is rendezni kell a Gellért-teret. — Ugyancsak rendezésre szorul a Deák-tér és a Kálvin-tér is. Mivel minden megszólaltatott közéleti tényező az anyagi eszközök megszerzésének nehézségeiről beszél, szükségesnek tartottuk kikérni véleményét is. Megkérdeztük: a főváros a maga erejéből megkezdhetné-e még az idén a fürdőváros-koncepció valamelyik részének a meg- valósitását, vagy ha erre momentán lehetőség nincsen, mikor és milyen módon kerülhet a főváros abba a helyzetbe, hogy az építkezéseket megindíthassa. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A fürdőváros-gondolat meg- valósitását általában, mint munka- alkalmat szokták vizsgálni. Nem kétséges, hogy a fürdővárosépitkezések hatalmas lendületet adhatnának minden vonatkozásban és lényeges enyhülést hozhatnának a munkapiaci feszültségben. A fürdőváros- koncepciónak több része van, más városházi fórumok elé tartozik az a kérdés, hogy a részletek közül me:- lyiket lehet legkönnyebben, leggyorsabban és legolcsóbban megvalósi- tani. Én, mint a főváros pénzügyi ügyosztályának a vezetője, csak annyit mondhatok, hogy a fürdőváros-építkezések megindításához pénzzel nem rendelkezünk. A főváros két forrásból adhat fedezetet. Az egyik a költségvetés, a másik forrás viszont csak kölcsön lehet. A költségvetésbe fürdőváros- építkezésekre nem vettünk fel egyetlen fillért sem. Kölcsön felvételéről pedig egyelőre nincsen szó. Ha a külföldi nagy beruházó kölcsön felvétele aktuálissá válik, akkor esetleg szó lehet arról, hogy fürdőváros-építkezésekre is adjunk ebből a kölcsönösszegből, ezt azonban már nem én döntöm el, én csak a kölcsön megszerzésére kapok majd utasítást. A magántőkére hárulnak itt elsősorban a feladatok. Tudomásom szerint úgy belföldi, mint külföldi vonatkozásban érdek löd és mutatkozik. Úgy tudom, hogy konkrét ajánlat érkezett a Tabán újjáépítésére, vagy a fürdőváros-koncepció valamelyik részletének a megvalósítására. Lehetőségeket csak ezen az utón tu dók elképzelni. Ma olyan nehéz viszonyok között élünk, hogy közmunkára, nagyobbarányu, esztendőkre szóló beruházásokra költségvetési fedezetet teremteni nem igen lehet. íme: a. fürdőváros-koncepció minden oldalról megvilágítva. Konklúzióként megállapíthatjuk ezekből a nyilatkozatokból, hogy komoly szándék nyilatkozik meg minden oldalon a fürdőváros-építkezések megindítása iránt, egyelőre azonban még komoly nehézségekkel kell számolnunk és ezek a nehézségek kizárólag anyagi természetűek. Talán már a nyáron enyhül a pénzpiac helyzete és akár a belföldi, akár a külföldi tőke, akár maga a főváros is — hosszúlejáratú hitel igénybevételével — mégis csak hozzákezd a szép tervek valóraváltásához. GATTYAN PÁL kövezőmester és utépitő vállalkozó BUDAPEST, VII.,EGRESSY-UT15 czEttin Jims jbiü muRöaru készítő, fal- es padiODurkoie mester Sxáketfővároti ét állami txollttó-kaiteilao khrtí I BUDAPEST. KISTEMPLOM-U. &. TELEFON: JÓZSEF 449-86. Un ideges, fáradt, hurutos, llfl kimerült, álmatlan, használja állandóan a „THYOZOn FEDYfiBALZSAimOT.“ Egy fürdő 24 fillérbe kerül. Tryozon Laboratorium BUDAPEST, VI. HER.. Ú-UTCA 24. TELEFON: AUT. 180—38. Aíexy György oki. gépészmérnök villamossági és műszaki vállalata Budapest, V, Fáik Miksa-u. 26-28 JCamotte dir. pévusíigifi tanácsnok
