Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-01-17 / 2. szám
Budapest, 1931 január 17 Vili. évfolyam 2. szám UJ BUDAPEST VAAOSPOUTIKAI Előfizetési órák: Egész évre ................................... 30 pengő Fé l évre.........................................................15 pengő Egyes szám ára ©O fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, «V., Kaas Ivor-utca 9. Telefon: Aut. 828-23. Poslatakarékp. chequeszámla : 30913 j£esz~e kormány fcoafició ? J£ázár Ferenc nyilatkozik a politikai irányzatukban nem ellentétes pártok koalícióra tépéséröf, az érdekképvisefeti és az örökös tagok megvátasztásárót, az afpotgármesteri áttások betöttésérőt, Fipőcz ujravátasztásárót és a városházi politika tegközetebbi feladatairól Az együttműködés Január húszadikán alakul meg a főváros uj törvényhatósági bizottsága, az alakuló ülés előcsatározá- saiból e héten két momentumot tartunk feljegyzésre érdemesnek. Az alakuló ülés részleteit megbeszélő pártközi értekezleten a főpolgármester javaslatot tett, hogy a választási harc elkerülése céljából a pártok erőviszonyai szerinti közös egységes listán történjen a törvény- hatósági rendes tagok egyhangú választása. A nobilis ajánlatot egyhangúan utasította el a baloldal. A másik momentum az igazolóválasztmány ülésezésein játszódik le, ahol a baloldali taktikázással és vádaskodással igyekszik azokat a mandátumokat megszerezni, amelyeket az urnák előtt a választóközönség bizalma megtagadott tőle. Soha szédületesebben nem kra- choltak be jelszavak, mint a községi választások alkalmával a baloldalon hirdetett politikai irányzat, soha csúnyábban nem tört le párt választásokon, mint a demokraták immár csak vezérekből álló társasága: ez a párt legszűkebb hazájában, a Terézvárosban szenvedte a legcsufosabb vereséget. Ha főképpen a. baloldali polgári pártok visz- szacsökkenésének okait vizsgáljuk, azt kell látnunk, hogy annak főoka az alkotó munka hiánya volt és a közönség megcsömörlése attól a meddő és üres politikától, amelyet az elmúlt két ciklus alatt ezek a pártok a főváros hegemóniájáért indítottak. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy amint a forradalmakon nem tanult az úgynevezett polgári baloldal és 1919 után néhány esztendővel ugyanott kezdte el, ahol 1918- ban elhagyta, azonképpen nem vonta le a mostani választás tanulságait sem, ugyanazokkal a rozzant kürtökkel akarja Jericho falait ledönteni, amely kürtök repedt és hamis hangjukkal már csak a dobhártyák idegesitésére valók. Kétségtelennek látszik, hogy a baloldalnak ez a komoly célkitűzésektől mentes sérelmi politikája fogja irányítani a törvényhatósági bizottsági és a, törvényhatósági tanácsi életet is és bizonyosra, vehető, hogy a baloldali vezérek városházi tevékenysége koturnusos tirádákban, a közigazgatási bírósághoz intézett panaszokban és hasonló, szenzációkat termelni akaró igyekezetben fog kimerülni. Komoly munkára, alkotó tevékenységre, békés fejlődésre alkalmatlanok ezek az urak, akik az egész vonalon a maguk keveset érő vetésüket akarják kicsi- ráztatni. így áldván a dolgok, sokszorosan fontosnak és szükségesnek mutatkozik a jobboldali pártoknak az a koalíciója, amely minden baloldali kísérletezéssel szemben okosan, céltudatosan és egységesen állja a harcot és a sáncok mögött függetlenül ezektől a kicsinyes küzdelmektől biztosítja a város békés és nyugodt fejlődését. A koalíciós kormányzatnak lehetnek hibái, de ezek elemek, amikor a baloldali hullámokat visszaverő egységes bástyáról van szó. — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros törvényhatósági bizottsága pár nap múlva, január 20-án tartja első közgyűlését. A helyzet még a megalakulási formaságokat illetően is kialakulatlan. Az első közgyűlésen az érdekképviseleti tagokat választják meg, számszerint 19-et, ugyanekkor választják meg az örökös tagokat jelölő bizottságot is. Nem kérdéses, hogy az uj törvényhatósági bizottságnak ennél a legelső aktusánál is a Keresztény Községi Párt kezében van a helyzet kulcsa, már csak azért is, mert ez a párt vonul be tagjainak számánál és egyéni értékénél fogva a legtekintélyesebb keretek között. A leg aktuálisabb kérdés az, hogy hogyan fog kialakulni az uj városházi kor- mánykoalició, milyen szempontok érvényesülnek a tisztujitásnál és általában kiknek a kezébe kerül a városházi adminisztráció irányítása. Ezekről a kérdésekről beszélgetést folytattunk dr. Lázár Ferenc felsőházi taggal, a Keresztény Községi Párt vezető tagjával, akinél mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy a megalakulással kapcsolatosan mit tart a legelső feladatnak. Lázár Ferenc dr. a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A legelső feladatnak a kor- mánykoalició kialakítását tekintem és ebben a tekintetben az a véleményem, hogy a politikai elgondolásaikban nem ellentétes pártoknak koalícióra kell lépniök. Egyebet ebben az ügyben nem mondhatok, mert éppen most folynak azok a tárgyalások, amelyek ebben az irányban a helyzet tisztázására hivatottak. Az érdekképviseleti tagok megválasztására vonatkozott a következő kérdésünk. Lázár Ferenc dr. válasza igy hangzott: — A szóbanforgó érdekképviseletek választmányában — szerencsére — olyan értékes személyiségeket találunk, hogy a kiválasztás egyrészt nem okoz nehézségeket, másrészt kétségkívül kedvező lesz a törvényhatósági bizottság nívójának az emelése szempontjából. Érdeklődünk az örökös tagok választása iránt is. Lázár Ferencnek az örökös tagok választása tekintetében ez a véleménye: — Remélhetőleg az egyes pártok érdemes tagjait fogja érni az örökös taggá választásnak a kitüntetése. Előttem feltétlenül szimpatikus gondolat volna, hogy az ellenzék is kapjon örökös tagságot, már csak az elv kedvéért is és én úgy látom, hogy nem is lesz nehéz az ellenzéki oldalról az alkalmas egyént kiválasztani. Az örökös tagságok betöltésénél véleményem szerint a városházi politikában hosz- szabb időn keresztül komoly érdemeket szerzett egyéniségek jöhetnek számításba. ‘‘Szubahoztuk a tisztujitás ügyét és megemlítettük, hogy a városházi főtisztviselők körében egyre fokozódó izgalommal tárgyalják azokat a híreket, amelyek szerint nem kebelbeli szakemberek is pályáznak az alpolgármesteri állások elnyerésére. Lázár Ferenc a következőket felelte kérdésünkre: — A tisztujitás ügyében még nem folytak semmiféle megbeszélések. Én a magam részéről mindenesetre arra törekszem, hogy a tisztujitásnál kizárólag kebelbeli főtisztviselők érvényesülhessenek. Nem helyeslem a külső pályázók favorizálását. Személyi kérdésekről egyébként még konkrét formában nem tárgyaltunk, mert a törvény- hatóság megalakulásának a formaságai és egyéb menetrend szerinti teendők elég munkát adnak nekünk, úgyhogy most még korai volna a tisztujitással kapcsolatosan kijelentéseket tenni, vagy jóslásokba bocsátkozni. Szóbahoztuk a polgármesteri állás betöltésének a kérdését is. Érdeklődtünk aziránt, hogy Sipőcz Jenő polgármesterségét befejezett ténynek lehet-e jelenteni. Lázár Ferenc erre a kérdésre igy válaszolt: Sipőcz Jenő polgármesterségét elintézett kérdésnek tekintem. Nem hiszem, hogy bármelyik oldalról akadály merülne fel. Lázár Ferenc ezután az uj törvényhatósági bizottság feladatairól beszélt. A következőket mondotta: — Nézetem szerint minden pártnak arra kell törekednie, hogy az uj törvényhatósági bizottság az országos politikával kevesebb vonatkozást tartson, mint amennyit az előző törvényhatósági bizottság tartott. Ha az országos politikai kérdéseket, amelyek természetszerűleg inkább alkalmasak a szenvedélyek felkeltésére, a lehetőség szerint teljesen kikapcsoljuk a közgyűlési teremből, jobban szemelőtt tarthatjuk majd a főváros polgárságának az érdekeit. A főváros polgárságának az érdekeit pedig úgy fogjuk szolgálni, ha az egész vonalon a legszigorúbb takarékossági szempontokat fogjuk érvényesíteni. — Ami a konkrét városházi problémákat illeti, ezek között első helyen a Tabán újjáépítésének esztendők óta húzódó ügyét kell felemlítenem. Remélni akarom, hogy az uj törvényhatósági bizottság még ebben az esztendőben megsürgeti a Tabán újjáépítésének a megkezdését. Ezt a célt úgy lehetne leghatékonyabban szolgálni, hogy a főváros megépíti a Tabánon keresztül vezető utat, mert ezzel felkeltené az érdeklődést és fellendíthetné az építkezési kedvet. A főváros nem engedheti meg, hogy az idők múlása következtében szenvedett kamatveszteséget a telkek esetleges értékesítésénél száz százalékig a közönség viselje. Ugyancsak aktuális feladatnak tekintem a közlekedési üzemek egyesítését. Remélem, hogy ez még ebben az évben megtörténik. Feltétlenül szükség van erre az egyesítésre, mert nem engedhetjük meg, hogy a főváros közönségének tulajdonában levő közlekedési vállalatok egymással konkur váljanak, ahelyett, hogy kizárólag a főváros közönségének közlekedési érdekeit szolgálnák. A legfontosabb teendők között kell még megemlítenem a fővárosi kórházprobléma megoldását, értem ezt úgy a kormánnyal szemben fennálló ellentét kiküszöbölésére, a díjhátralékok rendezésére, mint az uj központi gyüjtőkórház megépítéséhez szükséges összegek előteremtésére, vagy legalább is részletekben való tartalékolására.
