Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-08 / 10. szám
6 Előfizetési felhívás! Jannár elsejével immár hetedik évfolyamába lépett az „Uj Budapest.“ Eb: Ml az alkalomból uj előfizetést nyitunk lapunkra és felkérjük hátralékosainkat, valamint azok, akiknek előfizetése megújításra vár, hogy a már elküldött csekklapon tartozásukat egyenlítsék ki. Azok részére, akik csekkbefizetési lapot nem kaptak, közöljük, hogy postatakarékpénztár! folyószámlánk száma 30.913. Előfizetések azonban közvetlenül a ki- adóhivatal címére postautalványon is beküldhetők. Azok számára, akik lapunkat olvassák és szeretik, fölösleges, hogy tirádákat zengjünk önmagunkról. Független, érdekes, változatos újság voltunk eddig, a jövőben sem akarunk egyebek lenni. Ezért nem hivatkozunk protektorokra, nem vonultatunk fel magunk mellett nagy ágyukat: köztudomású azonban, hogy annak, aki a városházi élet minden frontján jól akar informálva lenni, olvasnia kell az „Uj Budapest“-et! Az „Uj Budapest“ a jövőben is változatlanul minden szombaton reggel jelenik meg. Előfizetési áraink: egész évre —, — — — 30.— P. félévre — —- — — — 15.— P. AZ U.T BUDAPEST kiadóhivatala. Az árvaszék í929-ben Ágoston Géza dr., a budapesti árvaszék kitűnő és közbecsülésben álló elnöke most tette közé az árva- szék 1929. évi működéséről szóló jelentését. Az utolsó három esztendőben a jelentés szerint á munkaszaporulat olyan lendületet vett, hogy az a hivatal csekélyszámu személyzetét csaknem leküzdhetetlen nehézségek elé állitotta. Emelkedik állandóan a gyámpénztár forgalma, egyre nagyobb mértékben bízza a kiskorúak, elhelyezési, tartási, szüleikkel való érintkezési ügyeinek és a szorosabb értelemben vett gyermekvédelmi ügyeknek a száma. A gyámpénztár forgalma az elmúlt évben az azelőtti évhez viszonyítva húsz százalékkal, a gyámpénztárban kezelt vagyonösszege tizenkét százalékkal» emelkedett. A készpénz- vagyont részint jelzálogkölcsönökben gyümölcsöztette az árvaszék. Jelentősen- emelkedett az elmúlt esztendőben az árvaszék geyrmek- védelmi osztályának ügyforgalma. Megnövekedett a házasságon kívül született gyermekek száma és több munkát adott az erkölcsileg veszélyeztetett kiskorúak ügye is. A házasságon kiviil születetteknél igen nagy a csecsemő halandóság, sőt 1929-ben ez emelkedett is az 1928. évivel szemben egy százalékkal. A csecsemő halandóság azonban még igy is jelentékenyen az országos átlag alatt marad. A fentiekből nyilvánvaló, mennyire közérdekű és nagy fontossága munkát végez a budapesti árvaszék. Teszi ezt heroikus küzdelemmel, megfeszített munkaerővel, mert az alkalmazottak száma a békebelihez viszonyítva nem hogy emelkedést, hanem csökkenést mutat. Az árvaszéki elnök több ízben előterjesztést tett illetékes helyeken az immár elkerülhetetlenül szükségessé vált lét- számszaporitásra, kapott is ígéreteket, a kormányhatóság azonban egyelőre mereven elzárkózik az árvaszéki személyzet létszámszapori- tásának terve elől, noha a mérnökök és a számvevőségi személyzet ezirányu kívánságait maradéktalanul teljesíti. O. M.T. K. VÉDJEGYŰ PALACKTEJBEN AZ ERŐ Nagyszerűen sikerült a közegészségi ügyosztály jelmezes mulatsága. A közegészségi ügyosztály arról nevezetes, hogy ott élik a legkollégiá- lisabb életet a tisztviselők. Amíg más ügyosztályokban sok helyütt széthúzást, a bajtársi érzés hiányát látjuk, a közegészségi ügyosztály tisztviselői egyre-másra rendeznek olyan összejöveteleket, amelyek a tisztviselői sorshoz mért szerény, de úri és nemes szórakozást biztosítanak a maguk és családtagjaik számára. Az ügyosztály balatonkenesei kirándulásai évről-évre eseményei csakúgy a városházának, mint Kenésének, az ügyosztály összejövetelei a Mária-utcai tisztviselőkaszinóban kedélyes, vidám estéket biztosítanak a napi munkában elernyedt idegek számára. Hogy ez igy és ennyire példaadásra alkalmas módon történik, abban szinte kizárólagos érdeme van N émethy Béla tanácsnoknak, az ügyosztály kitűnő vezetőjének és nagyasszony feleségének. N émethy ék fiatalos frissességgel állanak műiden ügyosztályi akció élére, az ő közvetlen modoruk, páratlan kedvességük, magyaros vendégszeretetük még a legkisebb rangú tisztviselők számára is örökké emlékezetessé és felejthetetlenné teszik az ügyosztályi estéket. Amellett Némethy tanácsnok a hivatal falain belül szigorú, hanyagságot és rossz munkát nem. tűrő főnök, a hivatalos óra végeztével azonban kedves és bajlár- sias jóbarát lesz belőle. Ebben a szezonban az utolsó farsangi szombaton rendezte a közegészségi ügyosztály álarcos jelmezes vigasságát a volt Tőzsde Klub helyiségében. Némethy tanácsnok, aki az elmúlt ( évben mint kínai mandarin aratott | általános tetszést, most festői spanyol grand jelmezében dobogtatta meg a hevülékenyebb női sziveket. Némethy Béláné magyar nagyasz- szony öltözete dísze volt az estélynek, Salamon tanácsjegyző mint Fantomas, Della-Donna tanács- jegyző mint kigyóbüvölő. Homolyai tanácsjegyző mint töpörödött aggastyán jelentkeztek. Kail Tibor dr. néger énekesnek maszkírozta magát, Bárány László dr. pedig nevével ellentétesen mint Vad kozáktiszt mutatkozott be. Volt még számos érdekesnél érdekesebb jelmez, tánc, mulatság bőven. A nagyszerűen sikerült estély a késő hajnali órákban ért véget, de mindvégig megtartotta a maga szerény, nobilis karakterét. A főváros tanulmányozza a külföldi vásárokat. Az a hatalmas fejlődés, amely esztendőről-esztendőre a középeurópai vásárok legjelentősebbjeinek egyikévé teszi a budapesti nemzetközi vásárokat, arra indította a főváros tanácsát, külön szakbizottságot küldjön ki a külföldi nagy nemzetközi vásárok tanulmányozására. A bizottság tagjai Bosnyák Izsó, Holzer Sándor, Horovitz Gábor, Müller Antal, Nagy Andor és Nagy Ferenc törvényhatósági bizottsági tagok, a tanács közlekedési és közgazdasági ügyosztálya részéről pedig Kovács- házy Vilmos főjegyző és Kallay Albert dr. tanácsi fogalmazó. A bizottság Horovitz Gábor és Nagy Andor kivételével, akik a kiküldetésben egyéb elfoglaltságuk miatt nem vehettek részt, hétfőn reggel indult útnak, hogy megtekintse a lipcsei, prágai és bécsi nemzetközi vásárokat. Átdolgozzák az összes fővárosi szabályrendeleteket. Az uj fővárosi törvény olyan lényeges változásokat fog létrehozni a főváros egész adminisztrációjában, hogy az összes fővárosi szabályrendeleteknek az uj törvény szellemében való átdolgozása vált szükségessé. A szabályrendeletek átdolgozása hónapokig tartó munkát fog igényelni és azt a polgármester rendeletére az elnöki ügyosztály végzi el. Hogy ez a munka mennél előbb megkezdhető legyen, a polgármester utasította Gárdonyi Albert dr. főlevéltárost, hogy az összes érvényben levő szabályrendeleteket gyűjtse össze és azokról záros határidőn belül tegyen hozzá jelentést. Csepreghy Horváth János ünneplése- Csepreghy Horváth János1 dr. törvényhatósági bizottsági tagot, a Józsefvárosi Keresztény Községi Párt elnökét, a VIII. kerület ke: resztény polgársága a Józsefvárosi Keresztény Polgárok Körében születése napja alkalmából meleg ünneplésben részesítette. A kör nagytermét a megjelentek zsúfolásig megtöltötték. Jelen voltak: Sipőcz Jenő dr. polgármester, Wolff Károly dr., Bernáth István, Wigh János kerületi elöljáró, Blieszner Ágoston prépost-plébános^ Horváth Géza múzeumi igazgató, Végh János dr. ny. főoi’vos, Müller Antal, Ilovszky János, Pászthy János törvényhatósági bizottsági tagok, Mészáros Gyula táblabiró, Baján Ferenc dr., Schaller Sándor dr. és még számosán. Az első pohárköszöntőt Wigh János, mint a kör elnöke tartotta, aki a megjelent előkelőségeket és vendégeket üdvözölte. Az ünnepeltet a Keresztény Községi Párt nevében Ilovszky János köszöntötte, mig a hölgyek üdvözletét Schaller Sándor dr.-né tolmácsolta. Pászthy János a XIX. választókerület keresztény kaszinója nevében mondott beszédet. Sipőcz Jenő dr. polgármester meleg, szeretetteljes szavakkal méltatta az ünnepelt érdemeit, végül Wolff Károly dr. tartott magas szárnyalásu s mindenkit magával ragadó ünnepi beszédet, Az üdvözlő beszédekre az ünnepelt meghatott szavakkal mondott köszönetét. Tormay Gézát ünnepelték a Lipótvárosban. A Külső Lipótvárosi Keresztény Kör meleg ünneplésben részesítette elnökét, Tormay Géza dr. kereskedelmi államtitkárt névnapja alkalmából. A vacsorán megjelentek T a b ó d y Tibor és H o m o n n a y Tivadar dr. országgyűlési képviselők, Domonkos Gyula dr. nyug. h. rendőrfőkapitány, Holtzspach Ödön elöljáró, Chatel Vilmos Beszkárt-igazgató, R e p o 1 d Károly fővárosi bizottsági tag, K i - r á 1 y Kálmán műszaki főtanácsos és még a körnek kétszáz tagja- Elsőnek T a b ó d y Tibor üdvözölte a kör vezetőségének nevében Tormay Géza dr. államtitkárt, Veronács Gyula, a kör igazgatója a kör ajándékát, egy hatalmas plakettet adott át, amely S z ő d y Szilárd szobrászművész alkotása. az ünnepelt kitünően sikerült képmásával. Ezután Domonkos Gyula dr. felolvasta Sipőcz Jenő dr. polgármester üdvözlő levelét, majd Tormay Géza dr. meghatott szavakban köszönte meg a jókívánságokat. A vacsora kitűnő rendezése Veronács Gyula, a kör ügyvezető igazgatójának és Pisch Gyula, a kör titkárának érdeme. A megjelentek a késő éjszakai ólaikig a legjobb hangulatban maradtak együtt. — Itt említjük meg, hogy a Külső Lipótvárosi Keresztény Kör kisebb küldöttsége jelent meg a kabinetirodában Veronács Gyula igazgatóval az élén, aki átadta a Horthy Miklós kormányzó ur őfőmél- tóságát tízesztendős kormányzói jubileuma alkalmából üdvözlő és a Kör hódolatát tartalmazó diszfeliratot. A BSE. vivóversenye. A fővárosi tisztviselők és tanügyi alkalmazottak sportegyesületének, a „Budapest“ Sport Egyesületnek vivószakosztálya rövid fennállása óta nagy lépésekkel halad kitűzött célja felé. Csak minap közölték a lapok, hogy a BSE. megnyerte Magyarország II. osztályú kardcsapat bajnokságát és ezáltal az I. osztályú csapatok közé jutott. Már akkoí is sportkörökben az volt aZ általános vélemény, hogy ez a üatal, jól szervezett csapat meg sok sikert fog elérni. Még élénk emlékezetben él az egyesület tavaly oly pompásan sikerült országos versenye is, amelynek rendezése, pazar díjazása és a vivóversenyekhez mért nagy látogatottsága kiemelkedő élménye volt a vivótársadalomnak. Az ifién újra megrendezi a BSE. versenyét, amely a jelek szerint nagysikerűnek ígérkezik. Erről gondoskodik a BSE. kipróbált rendezőgárdája, melynek élén H o n f f y Lajos igazgató, szakosztályi elnök áll. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS Szem Gellért Gydoyiflrdűfe • titt U*d*U iNMMh kMmáNl A I«gttfk4l*t«a*bb*n bm*iid»i«tl gytgyint«»li laaapktMUMk, ThnéplUkiUlr, mImiwi é* iérflillk, pónuiit (Xirfw), í»n>M« b vflfabykairféMk, bktlttMv, pHurfta 1930 március 8. Terek és parkok Rakovszky Iván előadása Az Országos Széchenyi Szövetség elhatározta, hogy a nagyváros problémáinak inegvitatására előadássorozatot rendez, melyben sorra veszi a mai nagyváros valamennyi aktuális kérdését, rámutat a jelenlegi viszonyokra, megvilágítja hibáikat, keresi kiküszöbölésük útját, szorgalmazza a függőben lévő megoldások elintézését. Az előadás- sorozat első értekezését a szövetség felkérésére Kakovszky István ny. belügyminiszter, a Közmunkák Tanácsának elnöke február 26-án tartotta „A terek jelentősége a nagyvárosok építészetében“ címmel. Élénk figyelemmel kisért fejtegetéseit a városi közterek különböző kategóriáinak ismertetésével vezette be. Az előadó négyféle városi teret különböztet meg, ezek: a fórum, a piac, a forgalmi tér és a sétatér. Fórum alatt nemcsak az ókori városok kőépületektől övezett klasszikus tereit kell érteni, fórum a modern városokban is van. Ide számit minden olyan tér, amelyeken a közönség időnként össze szokott gyülekezni. Az ilyen fórumjellegü terekre a városrendezőnek különös figyelemmel kell lennie, helyet kell hagyni a közönségnek, ahol elvonulhat, gyülekezést tarthat, találkozhatik. A piacterek iejlődésére, illetve kialakulására térve, Rakovszky Iván bemutatja ennek a fórumnál alig kevésbbé jelentős tér- tipusnak valamennyi karakterisztikus formáját, hangsúlyozva, hogy a piac gyakran még a hidakra is felkapaszkodik, mint azt Velencében és Firenzében látjuk. A forgalmi tereket a közlekedés teremti meg. A város egy-egy fontos gócpontján ugyanis legtöbb esetben a keresztuton, a kocsisok valamikor kissé kényelmesebben vették a fordulót, egy-egy saroktelekbe szaladtak. E forduló ismétlődésével metsződtek aztán térré a telkek szögletei. Manapság járdaszigetekkel és különböző forgalmi irányok részére rezervált szabályos úttestekkel igyekeznek a forgalom egyre fokozódó követelményeinek eleget tenni, ennek a buzgóságnak olykor áldozatul esik a forgalmi tér eredeti szabálytalansága és ezzel közvetve megbénul a forgalom is. Végül a sétaterek kérdésével foglalkozott az előadó. Kialakításuknál nálunk szintén nem egy hibát követtek el. Itt főleg a túlzott parkosításra gondol, amely nézete szerint csak akkor indokolt, ha a forgalom és általában a város élete nem rövidül meg, ha a fák nem takarnak el műemlékszerü épületeket és végül, ha ezzel csakugyan park születik meg, amely a közönség üdülésére módot nyújt. Tehát mérték és Més alkalmazandó, a logikai ellentmondások mint mindenütt, itt is megbosszulják magukat. Előadását vetített képekkel élénkítette Rakovszky Iván.
