Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-03-08 / 10. szám

UJS UfTtlUKI 1930 március 8. Uj artézi kutat fúrnak a Városligetben A karlsbadi Spruderl-forráshoz hasonló szökőforrást akar furatni a Városligetben Weszelszky professzor — Bérezel alpolgármester szakértekezletet hivott egybe az uj artézikut ügyében, amelytől a legelső magyar geológusok nagy eredményeket^ várnak — Réthy főbányabiztos a fővárosi hévforrások állandó mérését és geológiai ellenőrzését sürgette-=-r Az Uj Budapest tudósítójától Kerek kilenc esztendeig, 1869 no­vemberétől 1878 január végéig1 tar­tott a városligeti artézikut fúrása, amelyet Zsigmondy Vilmos és unokaöccse, Zsigmondy Béla vezet­tek. A félszáz esztendőt átélt kút a maga bővizű forrásával és a ráépült Széchényi-fürdővel világhirü neve­zetessége lett a magyar fővárosnak, a városgazdasági ügyosztály szerető gonddal őrködött mindig a forrás épsége fölött, és a két évvel ezelőtt épült strandfürdő létesítésekor már felmerült az a gondolat is, hogy a bazinok vizét az artézikut természe­tes forró-vizével melegítik fel. A forrásvíz azonban kevésnek bizo­nyult a strandfürdő medencéinek felmelegítésére és nagy költséggel kazánokat kellett épiteni, amelyek segítségével temperálják hűvösebb tavaszi és őszi napokon a strand­fürdő vizét. Mivel ez a melegítési eljárás, évente mintegy húszezer pengőjébe kerül a városnak, Bérezel Jenő dr.- nak még városgazdasági tanácsnok- sága idején támadt az a gondolata, hogy uj kutak fúrásával kell meleg- viztöbbíetről gondoskodni. Vigyázó Géza dr. főjegyző, annak idején a fürdőügyek érdemes referense, el is készítette az uj források felderíté­sére vonatkozó ügyosztályi előter­jesztést, annak megvalósítására azonban akkor nem kerülhetett sor. Pedig a strandfürdő termális be­rendezésén felül egyéb szempontok is sürgették és sürgetik az uj fúrá­sokat: főleg azt, hogy ötven esz­tendő alatt meglehetősen elkorhadt a régi kút belső faburkolata, de et­től függetlenül is csak előnyt és hasznot jelent a főváros számára, ha a forrásvizekben gazdag pesti medencékben uj hőforrást tudnak nyitni. Bérezel Jenő dr. alpolgármester változatlan szeretettel csügg régi fürdőpolitikája megvalósításán, és Édes Endre tanácsnok az ügyosztály jelenlegi kitűnő vezetőjének segít­ségével sikerült elérnie, hogy a vá­rosligeti. probléma a komoly meg­valósulás stádiumába jutott. Olyan anyagi kérdések, amelyek a fúrás mellőzését jelentenék, nem merül­hetnek fel, itt nem a lillafüredi kí­sérletezésről van szó, hanem komoly lehetőségekről és abszolútnak mond­ható bizonyosságokról, ahol a befek­tetett párezer pengő bőven, nagyon bőven meghozza a maga gyümöl­csét. Hogy azonban a fővárosnak egyetlen fillér felesleges kiadása ne legyen, Bérezel alpolgármester a probléma minden oldalon való meg­világítása céljából az elmúlt héten értekezletre hívta össze Magyaror­szág legelső forrásszakértőit. Az értekezleten megjelentek Böckh Hugó államtitkár, a világhirü szak­értő, Rozlozsnyik Pál és Pávay- Vajna Ferenc dr. főgeológusok, Réthy Jenő m. kir. főbányabiztos, Vitális István dr., a bányamémöki lóiskola rendes tanára, Becsey An­tal bizottsági tag, a városgazdasági ügyosztály részéről Édes tanácsnok es Vigyázó főjegyző, a Vízmüvek részéről Mihálkovits igazgató, to- vabbá Bánlahy és Zowibovy fürdő- igazgatók. Az elnöki széket Bérezel alpolgármester töltötte be. Elnöki megnyitójában az alpolgái*mester egyenesen komikusnak mondotta, hogy amikor köztudomású a fővá­A v i 1 á e h i r ü URÁNIA ÍRÓGÉP az egyedüli, melyért 5 eves omiii nyuji 5 éves oaranciat nyűit TURCSANY ANTAL kizárólagos -magyarországi vezérképviselő' Budapest. Vili., tllltfl.úl 2. s* ros alatt levő termális vizek végte­len mennyisége, a strandfürdőnél a vizet melegíteni kelljen, ami min­denféle szempontból nagyon káros. Ennélfogva a főváros — mondotta az alpolgármester — azzal a gondo­lattal foglalkozik, hogy a jelenlegi artézi-kut mellett vagy egy újabb kút furassék, vagy a meglévő bővít­tessék. Erre vonatkozóan a Földtani Intézet és Pávay-Vajna Ferenc dr., főgeológus előzetes véleményt ad­tak, amely szerint újabb vízmennyi­ségek nyerhetők. Böckh államtitkár az értekezleten kijelentette, hogy itt pontos progra­mot kell kidolgozni, mennyi idő alatt lehet elvégezni azt és mekkora költséggel, amire szükség van. Be­csey Antal is helyesli az eljárás ezen módját, hangoztatván, hogy itt nem sok pénzzel lehet a vizsgálatot megcsinálni, elégnek tartja, ha 20— 21 fokos vizet találnak, ami a strandfürdőt táplálja. Becsey azon­ban egyéb fontos problémákat is felvet, elsősorban azt a kérdést, nem . volna-e érdemes kiegészíteni h vizsgálatokat geofizikai mérésekkel. Meg kell vizsgálni azt is, hogy me­lyik itt a felső és az alsó mediterán. Az alsó mediteránból kapják a vi­zet a kőbányai sörgyárak, ahol máris megapadt a viz, és igy nem tartaná helyesnek, hogy elvegyék a meg­levő vizeket. Ezután Vigyázó főjegyző az érte­kezletről egyéb elfoglaltsága miatt távolmaradt Weszelszky Gyula dr., bizottsági tag, az Egyetemi Rádium­intézet igazgatója, érdekes vélemé­nyét olvasta fel. Weszelszky azt a nagyon fontos szempontot vetette fel szakvéleményében, hogy a fú­randó artézi-kut ne a Széchényi- fürdő mögött, hanem az előtt, a Vá­rosligetnek olyan reprezentábilis helyén legyen, amely a tervezett gyógyszállóval együtt a létesítendő gyógyfürdővel a fürdővendégek ré­szére fenntartott parkrészletébe es­sék. A fúrandó kútnak olyan kikép­zést kell kapnia, hogy vizének egy- része a karlsbadi Spruderl vizéhez hasonlóan szökkenjék a magasba. Weszelszky szerint abban, hogy a Városliget bármely pontján a mos­tani artézi-kut vizéhez hasonló vizet remélhetünk, mind a két beküldött szakvélemény egyezik. A maga ré­széről úgy idegenforgalmi, mint fürdőpolitikai szempontból nagyon fontosnak tartja, hogy a létesítendő kút a karlsbadi Sprudel-hez hasonló látványosság legyen, amit annál könnyebb» i: e! lehet érni, mert a mostani artézi-kut vize is gázzal vegyesen tör fel, és valószínű, hogy a létesítendő kút vize is ilyen lesz. Az értekezleten abban állapodtak meg, hogy külön szakértő bizottság fog a földtani intézetben a kérdés­sel foglalkozni, felhasználván Zsig­mondy professzor egykorú, tizenhét kötetes fúrási naplóját is, amelyből a geológusok sok hasznos útmuta­tást remélnek. Az értekezleten kü­lönben egész sereg érdekes kérdés és nézet vetődött fel. Rozdozsnyik Pál főgeológus felvetette azt a gon­dolatot, hogy nem volna-e célszerű a Margitszigettel szemben a Város­sAntha jószef töiv. bejegyzett iparművész, lakberendező és kárpitosmester IV., FERENC JÓZSEF-RAKPART 6—7. Asztalos munkák gyárm Hencz Kálmán Budapest, IX., Erkel-utca 17 Telefont Aut. 860-02. Alapítva 1871-ben Ozv. Biberál Józsefné pala- és cserépfedő-mester Budapest, VI., Ostrom-utca 14. Telefonhivó : Automata 513—20. ­ligetben vagy az Állatkertben vizs­gálatot tartani. Bérezel alpolgár­mester megemlítette, hogy tudomá­nyos alapja van annak a gondolat­nak, hogy a Rákospatak torkolatá­ban és körülötte nem nagy mélység­ben viz volna nyerhető. A Duna medrében szökőkutforrásokat talál­tak, tehát ebben a csikban a kutak­nál nem volna eredménytelen a vizs­gálat. Mihálkovits igazgató felemlí­tette, hogy 1874-ben, amikor a Rá­kospatakot szabályozták, a Margit sziget végében, a Rákospatak tor­kolatával szemben volt egy sziget, ahol szintén források jöttek ki. Sőt fürdő is volt a rómaiak idejében ezen a szigeten, azonban ezt a Mar­gitsziget kiképzése miatt elkotor ták. Becsey Antal utalt Szabó Jó­zsef dr.-nak egy 1877 áprilisában megjelent cikkére, amely kimondja, hogy Pest közelebbi területén hűvös, sőt langyos viz artézi kutak által nem várható. Hat hét múlva azután felfakadt az artézi kút! Ennyire nem lehet tudni előre a fúrások eredményét! De számos helyen elő­fordult a pesti oldalon, hogy na­gyobb építkezéseknél forrásokra bukkantak, amelyek nem téveszten dők össze a talajvizekkel. így for­rásvíz fakadt fel a Pesti Hazai Vörösmarty-téri építkezésénél, de a budai oldalon is előfordultak érde­kes fox-rásfeltörések, igy legutóbb a Margit-köruton egy bérházépitésnél feltört egy kénhidrogénes forrás. Réthy Jenő dr. főbányabiztos a bányakapitányság képviseletében szóvátette, hogy a főváros tulajdo­nában levő hévforrásokot nem mérik. Holott ha egy második kút fúrásáról van szó a Városligetben, pz összes források meg fogják ezt érezni. A fővárosnak bizonyos idő­közben rendszeresen mérnie kell a saját maga forrásainak vízmennyi­ségét, hőfokát, összetételét, hydrosz- tatikai nyomását, mert a legfonto­sabb kérdés, hogy lesz-e valamilyen hatása ennek a viznyérésnek a meg­levő forrásokra. Böckh államtitkár ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy csakugyan vigyázni kell a szakértő- bizottságnak arrfct,1 hogy a fúrás veszélyezteti-e a' többi kutakat és arra is kell vigyáznia, hogy a fúrá­soknál lárma ne legyen, illetőleg az elkerülhetetlen lármát a lehetőség szerint tompítani kell. Az értekezlet végeredményben abban állapodott meg, hogy a Föld­tani Intézet helyiségeiben az össze­állítandó szakértő-bizottság, amely­nek tagjai az értekezleten megjelent szaktudósok lesznek, a legrövidebb időn belül megkezdi működését. Bérezel alpolgármester akcióját az uj városligeti artézi kút megfúrá­sát illetően csak helyeselnünk lehet. Ez az akció nem pénzkérdés (amúgy sem kerül komoly összegekbe), ha­nem Budapest világváros-voltának a kérdése. Ha Weszelszky profesz- szor gyönyörű elgondolása szerint az uj forrás feltárása kapcsán meg lehetne valósítani a magyar Karls- badot: olyan eredmény lenne ez, amely, kapcsolatosan a budai reu­matikus forrásokkal, valóban világ­hírűvé tenné Budapestet, mint fürdővárost. Textilipari Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezet Vni., Józset-kSrnt 49. — Telelőn: Jótsel «9-91. Polg. tűzoltói, valamint mindennemű egyen- és díszruha szállítás vitéz Horváth Nándor bádogos- és szerelő-mester Elvállal minden e szakmába vágó munkát. I., Döbrentei-tér 3. iTelofon hívó: Aut. 6 0 4-46. WIHARTFERENC építész és építőmester BUDAPEST. VII.. COLUMBUS-ÜL i/k Telefon i Jóm! 350-67. „CYKLOP* építő részvénytársaság BUDAPEST. IV., RÉGIPOSTA-UTCA 7-9. SZÁM. * TELEFON: AUT. Somló Jenő asztalosmester Készít saját, vagy adandó tervek szerint mindennemű asztalos munkát Budapesti IX.( Remete-utca 24. Budapest Székesfőváros Ásványvíz-Üzeme HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telitett vize lapaalt minHenPtt! Telelőn: Hol. 530-03 Munkácsy Ernő tptllet- és aiftUkatosmestcr, takarék tűzhely- éa kályhákénál ♦ BUDAPEST. VU.. Rózsa Bcca M ' Tel.: J. 312—80 ■¥*. «hj1 *JjJi—■ íVis u 7tiM>----­HU FF TESTVÉREK iparművészeti és galvanoplasztika! műhely Aranyéremmel kitüntetve Fémek színezése, aranyozás, ezüs- tözés, patinázés — Bronz- és fém­öntés — Művészi plakettek és reliefek készítése fénykép után is — Mindennemű tárgyak galvánuton való bevonása, u. m. gyermekcipők, élővirágok, gipsz-szobrok és bár­minemű emléktárgyak megörökítése Budapest, VIII., Kisfaludy-u. 29 (Coivin-szinhéz köz) és IX., Tompa-u. 13 RIEGER OTTÖ orgonagyára X , (RÁKOSFALVA) SZIGLIGETI-UTCA 29. VITÉZ MIHÁLY FERENC szobafestő- és mázolómesler X., HARMAT-UTCA 2. SZ. Telefon-hivó: Kőbánya 4-02 Elvállal minden szakmabeli munkát Szilikátút az olcsó modernizált makadám út STRASSIL S i 1 i p h a 11 felületi kezelés teljes portalanításra VEGYITERMÉKEK RT. - JUST KORNÉL mérnök BUDAPEST, VII., KERTÉSZ-UTCA 29. SZ. A LEGJOBB KERESZTÉNY NAPILAPOK: NEMZETI ÚJSÁG UJ NEMZEDÉK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents