Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-03-01 / 9. szám

HI BUDAPEST 1930 március 1. tetett tényleges építési költség öt százaléka. Minthogy tehát a vasút évi átlagos jövedelme fogja a meg­váltási évjáradékot képezni, amely­nek összege pengőben jut kifejezés­re, itt semmiféle átértékelésnek he­lye nincs. De egyébként is a meg­váltási ár tekintetében az 1925-ik évi felértékeléssel kapcsolatosan a ke­reskedelmi kormánnyal folytatott tárgyalások alkalmával uj megál­lapodás jött létre, amely megálla­podás szerint a megváltási évjára­dék nem lehet kevesebb, mint az 1925 január elseje előtti aranyko­rona értékű tényleges épitési és üzletberendezési tőkével azonos ösz- szegü pengő értékű tőke négy szá­zaléka. Ily körülmények között az az állitás, mintha a megváltási év­járadék 265 pengőben volna megha­tározható, a legteljesebb tévedésen alapul. Interpellációja 6. pontjában azt kérdi Polónyi Dezső, hogy egy Hév­részvénynek mi a kereskedelmi for­galom által elismerhető reális ér­téke és ez az értéke mennyiben ma­rad alatta az ajánlatban kért vé­telárnak. Válaszunk: a vasúti rész­vényeknek van belértéke és van hozadéki értéke. A belértéket a rész­vénytőkével fedezett beruházások­ból lehet megállapítani. Ennek a beruházásnak engedélyoki ratilag megállapított értéke 66,319.520 arany­koronát, vagyis 76,930.000 pengőt tesz ki. Ezzel szemben a 2.1 millió évjáradéknak megfelelő 7 százalék­kal harminc évre tőkésített vételár 26,058.000 pengőnek felel meg. Esze­rint az összes HÉV-részvények vé­telára úgy a becsértéknél, de a tár­saság mérlegében szereplő beruhá­zási értéknél is lényegesen alacso­nyabb. Polónyi interpellációjának azon részei, hogy miből vásárolta a Köz­úti a HÉV-részvényeket, vagy az átértékelés problémájának jogi fej­tegetése, nemkülönben a törzsrész- vények és az elsőbbségi részvények ügye annyira szakkérdések, hogy sem maguk a kérdések, sem az azokra adandó feleletek nem érdek­lik a laikus közvéleményt, már csak azért sem, mert ezek a részletprob­lémák nem is túlzottan jelentősek. A MÁV vételi ajánlata A Polónyi-féle interpellációnál és a Beszkárt igazgatóságában folyó harcnál azonban sokkal fontosabb­nak tartjuk, ha fellebbentjük a fá- tyolt azokról a tárgyalásokról, ame­lyek a Helyiérdekű vasutfelszerelé- sének és teljes üzemének az Állam­vasutak részére történő bérbeadá­sáról szólnak. Módunkban áll hite­les okmányok alapján az ebben a tárgyban a Helyiérdekünek tett ajánlatot a következőkben teljes részletességgel ismertetni: A m. kir. kereskedelmi miniszté­rium 1929. évi október 10-iki előter­jesztésével a bérbevételt illetően a következő ajánlatot tette: Az 1931. évben ........... 1,800.000 P Az 1932. évben........... 1,900.000 P Az 1933. évben........... 2,000.000 P Az 1934. évben........... 2,100.000 P Az 1935. évben........... 2,300.000 P Az 1936. évben és azon­túl az engedélyidő le­jártáig, vagyis 1999- ig évi ....................... 2,500.000 P Ez zel szemben a kereskedelmi minisztérium arra hivatkozik, hogy vétel esetén más terhek há- itcmlanak a városra, mint a bér­bevétel esetén. Igen érdekes lesz rámutatni, hogy a terhek ez esetben is ugyan­azok lettek volna. A hivatkozott előterjesztésében ugyanis a követ­kezőket fejti ki: A megváltási évjáradék 3,326.466 pengő lévén, a kettő közötti kö­zéparányos 2,775.733 pengőt ten­ne ki. Figyelemmel már most a sze­mélyzet átvételével az Államvas- utakra háruló teherre — mondja a MÁV — a tarifa részleges mó- dositásából várható bruttóbevétel csökkenésre, a villamos üzemre, az autóbuszverseny egyre foko­zódó káros hatásra, tekintettel to­vábbá arra, hogy a bérbevétellel az Államvasut az üzemvitellel járó összes terheket vállalja és ezek között a rekonstrukciós át­alakítási és pótberuházási mun­kálatok, valamint a vis major ká­rok költségeit is átvállalja, már pedig a bérbeveendő HÉV pályája több helyen megerősítésre szorul, az Államvasutak érdekei szem­pontjából a fentebbi 2,775.733 pen- gőnyi bérösszegnél alacsonyabb végleges évi bérösszeg volna csak kilátásba veendő. Másfelől azonban nem hagyható figyelmen kivül, hogy az Állam­vasut egy nagy személyforgalom, villamos üzemü, megfelelő jármű­parkkal felszerelt és sok iparvá­gánnyal is biró vasút bérletéhez jut. Továbbá figyelembe jön az a körülmény is, hogy a kezdeti ne­hézségek áthidalására a fokoza­tos bérfizetési skála révén az Ál­lamvasutak részére átmeneti idő' biztosíttatnék. Mindezen szempon­tok mérlegelése alapján hozzáve­tőleges véleményként végleges évi bérként 2,500.000 pengő olyan ösz- szeg, amely az Államvasutak ér­dekei szempontjából elfogadható. A konkrét esetben tehát ezen számításba vett évi bér magas­nak az Államvasutak pénzügyi ér­dekei szempontjából nem tekint­hető. Meggyőződésünk szerint —j mondja a MÁV — ezen az alapon az Államvasutak a nagy forgalmú) és jövedelmű budapesti h. é. vas­utak üzemét nem hogy ráfizetés nélkül, de bizonyára számottevő haszonnal kezelheti. A Haraszti—Ráckevei h. é. vas utat illetőleg, tekintettel arra hogy a megváltási évjáradék ősz szege (52.066 P) alacsonyabb, mint a bruttóbevételek 22.5 százaléka. (Az 1928. évi bruttóbevételek után számítva 70.255 P). Az évi bér összeg ugyancsak fokozatos ská la-rendszerrel a következő alakú lás szerint volna megállapítható az 1931. évben ................. az 1932. évben................. az 1933. évben.................. az 1934. évben.................. az 1935. évben.................. az 1936. évben és azon­túl az engedélyidő hát­ralevő tartamára évi 40.000 P 42.000 P 44.000 P 46.000 P 48.000 P 50.000 P Nem tartozik e hasábokra, hogy azok a tárgyalások, amelyek a bér­bevételre vonatkozóan az elmúlt, év végén folyamatba tétettek, miért maradtak abba. A MÁV ajánlatát illetően azonban — amelynek hite­les voltát ismételten hangsúlyoz zuk — felmerül néhány kérdés, amelyet fel kell tennünk, ügyeimé be ajánlva azokat az összes illeté kés tényezőknek, amelyek a luxem­burgi bank eladási ajánlatával fog­lalkoznak. A luxemburgi banknak a főváros polgármesteréhez eljuttatott aján­lata eladási ajánlat, a vételár 26,000.000 pengő, amely 30 éven át évi 2,100.000 aranypengős annuitá sokkal törlesztendő. Ezzel szemben a MÁV ajánlata bérbevételi aján­lat, amely nem 30 esztendőre, ha­nem az egész hátralevő háramlási időre, vagyis 69 esztendőre évi 2.500.000 pengő bérösszegért kivánja az összes terhekkel és kötelezettsé­gekkel a vasút teljes üzemét keze­lésbe venni. Nem kell szakértőnek lenni, hogy a két ajánlat között mutatkozó aránytalan különbséget az első pil­lanatra fel ne fedezze akárki. Hogy a kulisszák mögött mi történt, hogy a Neva opcióját a MÁV-val foly latoit tárgyalások közben hogyan szerezte meg a luxemburgi bank­ház, vagy a mögötte húzódó tőke­csoport, nem fontos és nem is túl zottan érdekes. Történhettek itt bot­lások. indiszkréciók, mindehhez azonban közünk nincsen. A fontos az, hogy ugyanazon vasút összes részvényeinek eladására kapott a főváros olyan előnyös ajánlatot, amely a néhány hónappal azelőtt kelt bérbevételi ajánlatnál kerek 100 százalékkal előnyösebb. A kér- lés tehát oda egyszerűsödik, hogy a MÁV hónapokig terjedő műszaki vizsgálatát elfogadjuk-e kompetens­nek, olyan minden kritikán feliil- álló bírói Ítéletnek, amely prejudi- kád a mai értékelésre vonatkozóan. kiért ha elfogadjuk — és el kell fo­gadnunk — akkor kétségtelen, hogy a HÉV-részvények megvásárlásá val nemcsak a főváros közúti köz­lekedésének beláthatatlan perspek­tívája egységesítését viszi keresz­tül a főváros, hanem elsőrangú üz­letet, is csinál. etfrnÄ JEL°LT PALA ÉS cső VALÓDI. ETERNIT MÜVEK WAT3CHEK LAJOS. BUDAPEST. ANDRASSY-ÚT33;6VAR'.NVER6ESUJFALU. Szöllössy Péter ÄÄkt. Elvállal minden a szakmába vágó munkát. VII., Róna-utca 6 Telefon : József 396-05 KOVÁCS GÁBOl ÉPÜLET ÉS BÚTORASZTALOS BUDAPEST, IX.. SOROKSÁRI-UT 41—43. TELEFON : JÓZSEF 320 - 83. Versenytargyalísi himeímÉny Budapest székesfőváros tanácsa — utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ cimü rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre — nyil­vános versenytárgyalást hirdet a IX., soroksári Dunaág közelében épitendő élelmiszer-nagy vásártelep csarnok­épületének alábbi munkáira és pedig: I. Föld-, kőmives-, elhelyező-, beton-, vasbeton-, vasmunkákra. II. Tetőzeti hő- és nedvességszigetelés és ezzel összefüggő bádogosmunkákra. III. Épületbádogos­munkára. IV. Különleges lakatosmun­kára. V. Különleges lakatosmunkához tartozó mázolómunkára. VI. Különleges lakatosmunkához tartozó üvegesmunká­ra. VII. Asztalosmunkára. VIII. Laka­tosmunkára. IX. Mázolómunkára. X. Üvegesmunkára. XI. Padlóburkolómun­kára. XII. Ácsmunkára. XIII. Utbur- kolómunkára. XIV. Festőmunkára. XV. Épületfelszerelési munkára. A kiirás nyomtatványai ivenkint 10 fillér ellenében kaphatók naponta a hi­vatalos órák alatt a tanács VIII. ügy­osztály mérnöki hivatalában (Központi városháza, I. pavilion, II. em. 56. ajtó­szám alatt). A rajzok és tervek ugyanitt meg­tekinthetők és a szükséges felvilágosí­tások is ugyanitt nyerhetők. A felsorolt munkacsoportok mindegyi­kére önálló ajánlatot kell tenni és a fő­város fenntartja azt a jogát, hogy a több munkacsoportokra esetleg együt­tesen tett ajánlatból bármelyik munka- csoport részajánlatát szabadon elfogad­hatja; a fővárosnak ez a határozata pedig az ajánlattevőre feltétlenül köte­lező. Minden ajánlat külön borítékban he­lyezendő el, melyen a munkacsoportot meg kell jelölni. Tekintettel arra, hogy a kiirt vas­betonszerkezetek elkészítése különleges jártasságot kiván, a főváros csak olyan cégek ajánlatait fogja tekintetbe venni, akik igazolják azt, hogy hasonló terje­delmű és ilyen kényesebb természetű vasbetonmunkákat sikerrel végeztek. Ezek az igazolások az ajánlathoz mel­lékelendők. Az ajánlatokat 1930. évi március hó 17-én (hétfő) délelőtt 11 óráig kell benyújtani a tanácsi VIII. ügyosz­tályban, Központi városháza, II. emelet, 202. ajtószám alatt. Az ajánlatok ugyan­azon napon 11 órakor a tanácsi VIII. ügyosztály üléstermében, II. em. 196. sz. alatt nyilvánosan fognak felbontatni. Budapest. 1930. évi február hó 6-án. A székesfőváros tanácsa. Versenytárgyalási Hirdetmény Budapest székesfőváros tanácsa — utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ cimü rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre — nyil­vános versenytárgyalást hirdet a IX., G-ubacsi-ut 6. sz. alatti sertésvásártéren épitendő sertésrakodó alábbi munkákra és pedig: I. Kitérővágány épitési munkákra II. Föld-, kőmives- és elhelyezőmunkákra. III. Vasszerkezeti munkákra. IV. Má­zolómunkákra. A kiirás nyomtatványai ivenként 10 fillér ellenében kaphatók naponta a hi­vatalos órák alatt a tanácsi VIII. ü. o. mérnöki hivatalában (Központi város­háza I. pavilion II. em., 56. ajtószám alatt). A rajzok és tervek ugyanitt meg­tekinthetők és a szükséges felvilágosí­tások is ugyanitt nyerhetők. A felsorolt munkacsoportok mind­egyikére külön kell ajánlatot tenni, ha pedig több munkacsoportra együttes ajánlat tétetett, úgy a fővárosnak jo­gában áll bármelyik munkacsoport rész­ajánlatát elfogadni és a fővárosnak ez a határozata az ajánlattevőre feltétlenül kötelező. Minden jánlat külön borítékba helye­zendő, melyen a munkacsoportot meg kell jelölni. Az ajánlatokat 1930. évi március hó 12-én (szerdán) délelőtt 11 óráig a tanács VIII. ügyosztályában, a Köz­ponti városháza II. em., 204. ajtószám alatt kell benyújtani. Az ajánlatok ugyanazon napon 11 órakor a tanács Vili. ü. o. üléstermében II. em., 196. sz. alatt nyilvánosan fognak felbontatni. Budapest, 1930. évi február hó 6-án. A székesfőváros tanács«.

Next

/
Thumbnails
Contents