Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-08 / 6. szám
2 nJBlWAP£Sl 1930 február 8. Textilipari Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezet VIII., Józsel-körnt 49. — Telelőn: Józset 439-91. Polg. tűzoltói, valamint mindennemű egyen- és díszruha szállítás. ÉKSZEREKET és órákat a legnagyobb változatban és legmegbízhatóbb minőségben, a FANSz taglalnak igen kedvező fizetési teltételek mellett szállít SZIGETI JÓZSEF'X-.MESTER-a 21 . . , ; , lelefon: J. 350-09 aranyműves, ékszerész es oras E hirdetésre hivatkozók 5% engedményből! részesülnek Alapítva 1871-ben Özv. Biberál Józsefné pala- és cserépfedő-mester Budapest, VI., Ostrom-utca 14. Telefonhivó: Automata 513—20 lELLHAGI K. ISTVÁN MflSZM|SVfltMI* V1H.. AGGTELEKI-UTCA 17. CpU » Tervez - Rekonstruál Speciális tekercselések és kapcsolótáblák A Székestőváros tisztviselőinek Elegáns férfiruhákat mintaszerű kivitelben, kedvező Uirjnp HanlfniíQ7kl/ leltételek mellett szállítanak lIUUl ÉS UUiJftUlJÍRj angol úri és egyenruhaszabók, Budapest, IV„ Kecskeméty-utca 13. iélemelet. Telelőn: Ant. 840-27. A LEGJOBB KERESZTÉNY NAPILAPOK: NEMZETI ÚJSÁG UJ NEMZEDÉK Az uj kerületi beosztás Irta: Petrovácz Gyula Úgy területileg, mint a lakosság számaránya szerint is ma Budapest egyik fele hét, másik fele három köz- igazgatási kerületre van felosztva. Ha összeadjuk a II., III., IV., V., VIII., IX. és X. kerületek lakosainak a számát, ez kereken 480.000 főt tesz ki. Ugyanez a lakosságnak a létszáma az I., VI. és VII. kerületekben együttvéve. Ha a területi kiterjedést nézzük, akkor az utóbbi három kerületnek a kiterjedése 8419 hektár, ha ehez hozzáadjuk az V. és X. kerületeknek a most tárgyalás alatt álló fővárosi törvényjavaslat szerint idecsatolandó részét, ami 800 hektár, akkor ennek a területnek a kiterjedése 9219 hektár, vagyis mindössze 3 hektárral kevesebb, mint a többi hét kerület kiterjedése együttvéve. Ha uj kerületi beosztást akarunk csinálni, akkor egyedül igazságos és a szükségleteknek megfelelő beosztás csak az lehet, ha a főváros másik felét is, amely most csak 3 közigazgatási kerületre oszlik, hét kerületre osztjuk be, ugv, ahogy az első fele van beosztva. Ez a 14 kerületnek a matematikai indokolása. A közigazgatási indokolás még kézenfekvőbb. Évtizedek óta, de különösen az utolsó évtizedben a főváros fejlődésképes perifériáinak állandó törekvése az, hogy a tőlük messze eső közigazgatási kerületi központok alul felszabaduljanak és önálló életet élhessenek. Sgaiki sem tagadhatja, hogy a Lágymányos önálló és magas intel- igenciáju fejlődésképes területe a fővárosnak, amely megérett arra, hogy a közigazgatásban ne a Várhoz tartozzék. A Krisztinaváros, amely jellegében színién hivatalnoki és budai polgári tömegekből áll szintén egész jellegében különbözik d Vár típusától, de a Krisztinaváros hegyvidékének rend-*' kívül terhes, fáradságos és költséges is a Várhoz való tartozás. , Az Erzsébetváros és a Zugló két olyan különböző jellegű területe a fővárosnak, amelyeknek egy közös gondolatuk sincsen. Az Erzsébetváros törekvései hidegen hagyják a Zugló közönségét, viszont a Zugló és környékének törekvései egyáltalán nem izgatják a belső Erzsébetváros publikumát. Ennek a 7 kilométer hosszú és abszolúte is legnagyobb budapesti területnek közigazgatásilag kettéosztása lelj esen megérett. Hasonlóképpen vagyunk a Terézvárossal és az Anggal- föleidéi. A Terézváros belseje tisztán merkantil jellegű, ellenben az Angyalföld indusztriális, ipari és gyáripari gócpont. A kettőnek nemcsak lakossági jellege, hanem fejlődési iránya és létfenntartási feltételei is különböznek. Ez a nagy kerület is megérett arra, hogy kettéosszák. Mind a négy kerület: a Kelenföld, a Krisztinaváros, Zugló és az Angyalföld régi vágyainak beteljesülését látja az uj törvény- javaslatban. Ez az uj elrendezés, amely megadja nekik az önállósággal, az önálló elöljárósággal és az önálló kerületi választmánnyal a további fejlődés feltételeit, beláthatatlan perspektívát nyújt e négy kerület számára annál is inkább, mert hiszen tagadhatatlan, hogy amig a belvárosokban pang és stagnál az építkezés, addig ezekben a perifériális kerületekben ma is a legintenzivebb épitőmun- ka folyik. Ezeken a perifériákon a fejlődésnek éppen az volt az aka dálya és a ferde irányú fejlődésnek az volt az egyetlen oka, hogy a nagy távolságban fekvő központi közigazgatási hivatalok szeme nem figyelhette a kerületeknek ezt a fejlődési vonalát. Az a sok panasz, ami a perifériák fejlődésével kapcsolatosan közművek, útburkolatok és közieke dés tekintetében felmerült, hihetőleg megszűnik akkor, ha az uj kerületi elöljáróságok kizárólag e terület igényeinek megfelelő tervek lesznek. A Keresztény Községi Párt mindig azon az állásponton volt, hogy Budapest • községi választókerületi beosztása nem lehet más, mint a köz- igazgatási kerületek szerinti beosztás. Az előbbi fővárosi törvénynek, az 1924. évi 26. t. c.-nek a tárgyalásakor pártunk külön brosúrát adott ki és küldptt meg minden képviselőnek. Ez a brosúra részletesen kimutatta, hogy az akkor tervezett 22 kerületes beosztás a főváros struktúrájába egyáltalán nem illeszthető be, mert igazO. Ml. T. K. VÉDJEGYŰ PALACKTEJBEN AZ ERŐ ságtalan és a keresztény nemzeti szempontokra hátrányos. Igazoltuk azt, hogy a törvényhatósági választásnak és a kerületi választmányok megválasztásának egyidejű lebonyolítása kétféle skrutiniummal bonyodalmakra fog vezetni és torz eredményeket fog adni. Ez beigazolódott. Amig ugyanis a 22 kerületben történt bizottsági tagválasztásnál a bizottsági tagok 48.8%-át nyerték el a jobboldali pártok és 51.2%-át a baloldaliak, addig ugyanennek a szavazásnak a közigazgatási kerületek szerint kiszámított kerületi választmányi tagságainál 54%-ot ért el a jobboldal és csak 46%-ot a baloldal. Ez azt jelenti, hogy 5.2 differencia mutatkozott a keresztény és nemzeti gondolat rovására a baloldali pártok előnyére. Ez az argumentum maga elégséges arra, hogy a 22 kerületes beosztást pártunk számára elfogadhatatlanná tegyem. Világosan látszik ugyanis, hogy a közgyűlés választott tagjai között a baloldcdnak a többséget nem a választók akarata, hanem a kerületi beosztás eredményezte. A jelenlegi kerületi beosztás azzal, hogy két jó budai és egy zuglói kerületet létesít, valamint Angyalfölden nem rontja le az eddigi helyzetet, feltétlenül kedvez a keresztény és nemzeti gondolatnak. Pártunk éppen ezért teljes erővel e kerületi beosztás mellett áll és annak törvénybeiktatásától a keresztény gondolatnak a városházán való megszilárdulását reméli. Kőbányák 85 katasztrális hold. Márványbányák, mészkőbánya és égető, továbbá erdő, vasút és Duna közelében olcsó áron Felvilágosítást ad : MONTANA ingatlanforgalmi iroda III., Lajos-utca 9. ♦♦ Telefon : Aul. U06-15. Boadanfy Géza ós víz Csíry Miklós oki. építész és építőmester oki. mérnök építési vállalkozó Budapest, VII., Erzsébet-krt 19. Telefon: József 358—98, 421—31 A Fansz-bá A vasárnapra virradó éjszakán zajlott le a hagyományos FANSz- bál, amely tündöklésre, fényre és eleganciára túltett nemcsak valamennyi elődjén, hanem az összes ezidei hires nagy bálokon is. Káprázatos ragyogás a báli termekben, az előcsarnokban pálcás 'urak serege, virág és^ girland mindenütt, a táncterem. pódiumán örökzöld és pálmaerdő, egyszerű, mégis Ízléses toalet- tek, frakk és fehér plasztron mindenütt: ezek voltak a finom és előkelő külsőségei a FANSz-bálnak, amely ebbeli minőségében utolsó is volt, hiszen jövőre a polgármester engedélyével már Fővárosi Bál lesz belőle. Mindjárt elöljáróban a dicséret és elismerés zászlóját kell meghajtanunk H o n f f y Lajos adóhivatali igazgató, a bál elnöke előtt. Az ö fiatalos energiája, nagy társadalmi tekintélyé, előkelő rutinja nyomát tattuk a. bal rendezésében mindenütt: neki köszönhető, hogy az ez- évi FANSz-bál nemcsak felejthetetlen élmény minden résztvevő számára, hanem reprezentábilis városházi esemény is volt. Este tiz óra után gyultak fel a hatalmas csillárok és sorra érkeztek az előkelőségek, ekkor jött Bérezel Jenő dr alpolgármester feleségével, akinek W urmb Elemér árvaszéki elnök- helyettes, a bál diszelnöke, gyönyörű mimóza-csokorral kedveskedett.' Pálcás urak között volnult fel Berczel- né az emeletre, majd egymásután érkéznek S ipő ez polgármester, B.ipka főpolgármester, Liber, Vájná, P ur.ébl, Gallina és E des tanácsnokok, Sebő főszámvevő, S z é c s y tiszti főorvoshelyetA FANSZ-bál pálcás urai, élükön Honffy Lajos bálelnökkel. tvs, S zent e, Hal ász, U n g e r, H a m v a s y és H olt z s pach elöljárók. Várady tiszti főügyész- helyettes, I lovszky és Kab ako- Vics bizottsági tagok. Az előkelőségek este 11 órakor négy harsonás herold vezetésével vonultak fel a kisterembe, ahol W urmb Elemér mondott rövid beszédet. Rámutatott arra, hogy a FANSz- balok történetében nagy a fejlődés. 1921-ben, a háború utáni nyomorúságban, szerény keretek között tartotta meg a FANSz első bálját, amely most ragyogó külsőségek között ismétlődik. Majd engedélyt kért a polgármestertől, hogy jövőre Fővárosi Bál legyen ennek a bálnak neve és annak megrendezése a FANSz privilégiuma legyen. A polgármester néhány szives szóval megköszönte az üdvözlést, megadta az engedélyt a bál nevének megváltoztatására, majd az ő vezetésével a menet bevonult a nagyterembe és az előkelőségek helyet foglaltak a részükre fenntartott pódiumon. A pálcások négyszöget vontak az elnöki emelvény előtt, majd megnyitották a táncot a „Rózsabokorban jöttem a világra“ kezdetű csárdás hangjai mellett. Az első csárdást dr. Bérezel Jenőné W ur mb Elemérrel, I lov s z ky Jánosné dr. B er e z el Jenővel, Édes Endréné Honffy Lajossal, Honffy La- josné dr. Bódy Lászlóval, Halász Elemérné dr. Unger Bélával, dr. S zéc sy Ernőné S z ént e Miklóssal, dr. K abakovic s Józsefné Sebő Bélával és Szelecsényi Andorné (Szenté elöljáró leánya) M i c hál Jenővel járta. Ezután kezdetét vette a tánc, mely a késő reggeli órákig tártott: a második honvéd gyalogezred zenekara Szegő fő- zeneigazgató r vezetésével játszott felváltva Kóczé Antal cigánybandájával. A rendezés nehéz munkájából Honf f y Lajos oldalán serényen kivették a. részüket Haidekker János dr. és Mic h á l Jenő főjegyzők, Tőkés Gyula dr. fogalmazó, B. Axmann Gyula főigazgató, valamint a helyszűke miatt névszerint fel nem sorolható teljes rendezői kar. A bálon 1200-an vettek részt és bizonyos, hogy amint az elmúlt évben volt, ezidén is a FANSz-bál a szezon legnépesebb és legsikerültebb mulatsága. A megjelent hölgyek közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk: Asszonyok: Dr. Bérezel Jenőné, dr. Szécsy Ernőné, Ilovszky Jánosné,
