Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-22 / 51-52. szám

njBum&Fxr 1930 december 22. BBaaMflKWWMHMfll A négy uj kerület Irta: Gallina Frigyes dr., tanácsnok A székesfőváros kerületi igazga­tását, az abban működő közegek ha­táskörét az uj fővárosi törvény előtt az 1893. évi XXXIII. t.-c., ille­tőleg ennek alapján kiadott sza­bályrendeletek állapították meg. Eszerint a főváros 10 közigazgatási kerületből állott s mint elsőfokú közigazgatási hatóság intézkedett mindazokban az ügyekben, amelye­ket törvények, törvényerejű sza­bályzatok és miniszteri rendeletek a kerületi elöljárók, vagy az elöl­járóság hatáskörébe utaltak. De különösen eljár közegészségügyi, állategészségügyi, kereskedelmi és ipari, közgazdasági, egyesületi, tűz- rendészeti, árva- és gyámügyekben. Hatósági ténykedést a kerületi igazgatásban a kerületi elöljárósá­gok és a kerületi választmányok végeznek. A kerületi elöljáróságokat alkotják a kerületi elöljárón kivül az ő rendelkezésére beosztott tiszt­viselők és hivatalnokok. A kerületi elöljáró a törvény értelmében kép­viseli a kerületi elöljáróságot a ha­tóságokkal és közönséggel szemben, intézi a kerületi elöljáróság hatás­körébe tartozó összes ügyeket és fő­nöke az elöljáróság személyzetének. A kerületi választmány tagjait az illető kerület választói a községi választók sorából titkos szavazás utján választják a törvényhatósági bizottság tagjaival együtt hat évre. Hatásköre részben intézkedés jelle­gével bir, amennyiben a főváros évi költségvetésében a kerület utai, utcái, terei burkolatának fenntartá­sára és kijavítására megállapított összeg felhasználására vonatkozó előterjesztést tárgyalja és megálla­pítja ezen összeg keretén belül vég­zendő munkát, intézkedik a közse­gélyre szorultak támogatása, to­vábbá árvák, lelencek, gondnokol­tak és közellátásra szorult gyerme­kek elhelyezése és neveltetése iránt; ellenőrzést gyakorol a kerületben foganatosított közmunkák és köz- épitkezósek kivitele fölött és fel­ügyel a kerületben lévő községi va­gyonra és a törvényhatósági közjó­tékonysági intézetekre. Az eddigi törvényes rendelkezé­sek szerint tehát a kerületi közigaz­gatásban, miként a központi igaz­gatásban is a hatásköröket tul- nyomórészben testületi szervezetek töltöttek be. Ezzel szemben az uj fővárosi törvény a testületi hatás­kört megszüntette, amennyiben ren­delkezései azon vezérelvnek a köz- igazgatásban való gyakorlati ke­resztülvitelét célozzák, hogy min­den vonatkozásban lehetőleg az egyéni felelősség érvényesüljön. De nemcsak etekintetben hozott az uj fővárosi törvény a régi álla­pottal szemben változást, hanem a kerületek számának szaporítása te­kintetében is. Az idevonatkozó 1930. évi XVIII. t.-c. ugyanis a székes- főváros területét megnagyobbította azzal, hogy hozzácsatolta Csepel község határából az állami kikötő területét és Budakeszi község hatá­rából azt az erdőrészt, amely a fő­város tulajdonát képezi. Úgy ez a területi megnagyobbodás, valamint a. fővárosnak a régi törvény meg­alkotása óta eltelt több évtizedes idő alatt bekövetkezett rohamos fej­lődése szükségszerűen maga után vonta a közigazgatási szervezetnek megfelelő kiépítését. Már a háborút megelőző években szóbakerült a nagyobb közigazga­tási kerületeknek a szétválasztása, ennek keresztülvitelét azonban a közbejött világháború nemcsak hogy megakadályozta, hanem hosz- szabb időre kitolta. Az uj fővárosi törvény méltá­nyolva azokat a jogos kívánságo­kat, amelyeket a főváros közönsége a kerületi igazgatással szemben tá­masztott, az eddigi 10 kerület he­lyett 14-re osztotta fel a főváros területét. Jóllehet a törvény szerint a kerületi beosztást a törvényható­ság szabályrendelettel állapítja meg, mégis elsőizben a belügymi­nisztert jogosította fel ennek a sza­bályozására. A belügyminiszter idevonatkozó rendeletében a jelenlegi I. kerület területét 3 közigazgatási kerületre osztotta fel és pedig az egyik ma- gábanfoglalja a Vár és Tabán terü­letét, valamint a Krisztinavárosnak a Duna—Száva—Adria vasút vona­láig és a Krisztina-körut középvo­nalától a Vár felé eső belső részét; a másik Kelenföld és Lágymányos területét, a harmadik pedig a Krisz­tinavárosnak a Duna—Száva—Ad­ria vasútvonalán túleső és a hegy­vidék területét. Ezenkívül az V., VI., VII. és X. közigazgatási kerü­letek külső í'észeiből két közigazga­tási kerületet létesített, az egyik Angyalföldet és a Lőportárdülőt foglalja magában, a másik pedig kiterjed Zuglóra,, Herminamezőre, Rákosfalvára és a rákosi rétekre. Ez a kerületi beosztás mint válasz­tókerületi beosztás már liatályba- lépett, ellenben azt az időpontot, amelytől kezdve mint közigazgatási kerületi beosztás érvényes lesz, a székesfőváros közönségének javas­lata alapján a belügyminiszter kü­lön rendeletben fogja, megállapí­tani. Mielőtt a polgármester a törvény­hatósági bizottság közgyűléséhez ez- irányu javaslatát megtenné, felhív­ta a kerületi elöljárók értekezletét, hogy az uj kerületi beosztással kap­csolatban szükséges uj kerületi elől- járósági hivatalok felállítására, azoknak elhelyezésére, a szükséges személyzeti létszám megállapításá­ra és a munkaerők beosztáséira vo­natkozólag tegyen részletes és meg­okolt előterjesztést. Az értekezlet részletesen megvi­tatta ezeket a kérdéseket és javas­latait terjedelmes memorandumba foglalva terjesztette be az elnöki ügyosztályba. A memorandum kerületenként felsorolja az egyes kerületek kitei'- jedését, a lakosság számát, épüle­teit, gyárait és utait, ismerteti a kerületi közigazgatásban működő személyzetet, annak létszámát, meg­indokolja a személyzetszaporitás szükségességét. Rámutat arra, hogy még mindig vannak fogalmazási munkakörök, melyeket más szak- beli kisebb elméleti képesítéssel rendelkező hivatalnokok töltenek be, ami hátrányos a hatóságokhoz forduló jogkereső közönség érdekei szempontjából, összesítve a kerületi elöljárók által igényelt személyzeti szükségletet, az általuk javasolt hi­vatalnoki létszám 137-tel haladja meg a jelenlegi létszámot. Konkrét javaslatot tett az érte­kezlet az uj elöljárósági székházak­nak a felállítására is. A memorandum részletesen meg­indokolja előterjesztett javaslatát, utal arra, hogy az elöljáróságok a város fejlődése folytán megszapo­rodott hivatali teendőiket a jó rész­ben még a 36 év előtt megállapított személyzeti létszámmal megfelelően ellátni nem képes. Ezért tekintetbe vette a javasolt létszám megállapi- tásánál az egyes kerületek különle­ges jellegét, kiterjedését és a vár­ható ügyforgalmat. Szükségesnek tartja elsősorban 4. kerületi elöljá­rói állásnak a szervezését. A kerü­leti közigazgatás irányitása ugyan­is oly nagyfontosságu feladat, mely csakis megfelelő közigazgatási tu­dással és tapasztalatokkal rendel­kező főtisztviselő által látható el a közérdeknek megfelelően. Különö­sen szükséges továbbá, hogy fontos ügyköröket ellátó és a jogkereső közönség létérdekeit mélyen érintő ügyek intézését ne ideiglenes hiva­talnokokra bízzák, hanem állásukban véglegesített, kellő hozzáértéssel és elméleti előképzettséggel rendelkező hivatalnokok lássák el azokat. Általában az egész szervezésnek olymódon kell megtörténnie, hogy a kerületi igazgatási szervek képe­sek legyenek a székesfőváros köz­igazgatásában hivatásukat a fővá­ros közönsége által hozott nagy anyagi áldozathoz mérten, a lehető legmegfelelőbben betölteni. Ez a szervezés és az uj elöljárói székhá­zak felállítása azonnal nem lesz végrehajtható, mert a főváros jövő évi költségvetésében erről még gon­doskodás nem történt. A törvényhatósági választások után újjáalakuló uj közgyűlésnek lesz a feladata, hogy ezzel a kérdés­sel foglalkozzék és ennek a megol­dásához szükséges anyagi feltétele­ket biztosítsa. Az elnöki ügyosztály úgy ezzel, valamint az uj törvény rendelkezé­seiből folyó egyéb nagyobb fontos­ságú ügyekkel igen behatóan fog­lalkozik és arra törekszik, hogy az uj fővárosi törvénynek a gyakor­lati életben való teljes keresztülvi­tele minél sürgősebben és minél si­mábban biztosittassék. Ultrauioiett-sugarahat átbűcsájtú drótüuegpútíú Lakosztályok, lóg- és napfürdők, gará­zsok, gyári-üzemek, istállók, baromíi- óíak, gazdasági épületek, kiállítási csar­nokok, kerti melegágyaknál és min­denütt, hol eddig ablaktörés elkerülhetet­len a BICELLA törhetetlenségénél fogva előnyösen használható. Eérjen mintákat és árajánlatot! KUNSTÄDTER VJLMOS VIII., JÓZSEF-KÖRUT 7. SZ. UPDAOI ísTATIERbt. BUDAPEST vi L.l^z.T FERErlC TÉR 9. TELEFüM • T. 20» - Uö ÍVEN. KARÁCSONYRA AJÁNDÉK MEGGVES HAGY JÁNOSNÁL gyermekruhák beszerzése, köz­hatóságok, jótékonycélu inté­zetek, gyárak, stb. részére Budapest, u., itioinör-utca 23. sz. Arak: P 9.60-töL Csak nagybani eladás! Vitéz LUKÓY EMIL j építőmester í József-körut 19 Telefon: 432-10 f „Pro Ecclesia et Pontifice“ pápai érdemkere>zttel kitüntetve —Magyarország aranykosrorus mestere, SZLEZÁfí LÁSZLÓ harang- és ércöntőde, harangfelszerelés és haranglábazati gyára Budapest, VI., Frangepán-utcá 7?. szánt Telelőn: Aut. 913-55. H. Az 1900. évi- párisi világ­kiállításon díszoklevél­lel. 1921-23. vasipari ki­állításokon aranyérem­mel. az 1925 —26. évi kéz- b. műipari tér­im latokon disz- raS. oklevéllel, 1927-28. évi budapesti, székesfehér­Budapest—Belvárosi Főplébánia templom vári. szen- 2500 kgr-os .Poigái mester-tiarangla“ tesi és szom­bathelyi ki­állításokon nagy aranyéremmel és 1930 évi .Nem­zetközi Vásáron“ emléklappal kitüntetve. VÍGNÁL! RAFAELLO Dronzöntö BUDAPEST Lakás: Petnehúzu-utca 75/1». Gyár; VI., Jász-utca 74. szám TELEFON: AUTOMATA 919-12. Solíy László kertépítő kertészeti telepei: Budapest, II., Hadapród-utca 2 Telefon: Automata 644—31 Nagykovácsi, Pest-megye Teherautomobilok, autóbuszok, utcaseprögépek, tűzoltó- és lo­csoló-autók. Automobilok kü­lönleges célokra a legjobb anyagból készülnek. Kiváló egyéb gyártmányok: Ipari stabilmolorok, lokomobilok, mezőgazdasági gépek, traktorok, vizho rdó- és öntöző kocsik. Különféle hengerelt áruk, acél- és vasöntvények, keres­kedelmi ömvényeli, öntött vascsövek és karikás kályhák. Jobbágy-féle folytonégö kályháink felülmúlhatatlanok! MAGYAR KIR. ALLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányai-ut 21. Telefon : József 460 - 29. Straub U. festék-üzlete BUDAPEST, IV. kér., Petfifi-t6r 1. (Régi Piarista-épület.) Alapult 1854-ben. Telefon Aut.: 884— 26.

Next

/
Thumbnails
Contents