Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-29 / 48. szám
Budapest, 1330 november 29 VII. évfolyam 4S. szám UJ BUDAPEST vatii r, u.8. /„nsl d j x- o ?e*. XV. — Bp e sm, ^ ^ ^ >4UtlKAI Előfizetési érák: Egész évre...................................................30 pengő Fél évre..............................................................13 pengő Egyes széna éra 60 fillér BY ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas Ivor-utcé 9. Telefon: Aul. 828-23. Pos tatakaré kp. chequeszémla : 30013 Irnszt miniszter: A legjobb utón van a kórházi probléma megoldása 3£a a betegápolási dijak köriifi differenciákat kiküszöbölik, megépülhet az aj (Rókus — Jlémetky tanácsnak áftafánas közérdeknek tartja a kórházi kérdés nyugvópontra jutását Aranyvasárnap A belügyminiszter rendelete végre feleletet adott a régóta húzódó kérdésre a választások terminusát illetően, az arany vasárnapon, ahogy a kereskedők a karácsony előtti utolsó vasárnapot nevezik, az urnák elé járul Budapest népe. A választási terminust megállapító kormányintézkedést rendeletek és intézkedések egész sora követi, teljes gőzzel dolgozik a nagy hivatalos apparátus, hogy a választási aktus lefolyása a törvényeknek és rendeleteknek megfelelő legyen. A négyszázezer plakát és a tízezer népgyülés, amelyekkel a küzdelemre felvonuló pártok programjukat és világszemléletüket a választókkal közölték, megtették hatásukat, a városházáért folytatott küzdelem immár leegyszerűsödött. A helyzetet legtalálóbban fejezi ki a Keresztény Községi Párt azon plakátja, amelyen a városházi épületen a vörös kalapácsot tartó öklöt a keresztet tartó másik ököl fogja le. A front kiegyenesedett, eltűntek a zavaró kis pártok, mellékzöngék, kusza homályok: a községi választás ez alkalommal a keresztény és a materialista világnézetek párharca lesz, küzdelem a hegemóniáért a krisztusi demokrácia és a marxi szociáldemokratizmus között. Budapest választási aktusánál nem történik egyéb, mint egy részlet-epizódja a nagy színjátéknak, amely Európa, sőt az egész világ színpadán most folyik: egy pohár vízben való összecsapása azoknak az erőknek, amelyek jelenben a világuralomért folytatott általános harcot mozgatják. A ködös múltban vész el ennek a küzdelemnek kezdete és még ezer esztendeig fog tartani, mert nem lokális erők mérkőzése, hanem világtörténelmi folyamat, egyike azoknak a nagy megmozdulásoknak, amelyek történelmi korszakokat kezdenek és zárnak le. A pártok megtették kötelességüket, ma már felesleges ismételni az untig ismert szónoklatokat, a nagy káoszban minden dobhártya megtalálta már azt a hangot, amelyik kedves a f ülének. Most már csak azt kell remélnünk, hogy a nagy és éles összeütközések után újra folytatódik a munka a városházán. Az exisztenciájukéri remegő tisztviselők újra visszatérnek az elhagyott Íróasztalhoz, folytatódik az a gazdasági épitő munka, amely tiz esztendő óta igyekszik a főváros gazdasági erőit a fejlődés mesgyéjére állítani. Az aranyvasárnap és a rákövetkező ünnepelőtti hétfő meghozza az Isten békéjét és az adventi izgalom a Nagy Születés misztériumának szent ünnepében fog kiteljesülni. Ez a kriszkindli a legszebb karácsoyi ajándék lesz azok számára, akik egy decennium óta becsülettel és igazul dolgoztak a keresztény városházáért, mert megállapítható, hogy a főváros életében továbbra is a kereszt lesz az ur, amelynek jegye utat, igazságot és életet jelent. In hoc signo vincis: mert az Eszme örök és el nem bukhat soha! — Az Uj Budapest tudósítójától — A fővárosi kórházproblémák megoldása érdekében nagyjelentőségű lépések történtek a legutóbbi napokban. Ernszt népjóléti miniszter azóta, hogy átvette hivatala vezetését, minden irányban tájékozódott, sőt Sipőcz polgármesterrel és Némethy tanácsnokkal, a közegészségi ügyosztály vezetőjével konkrét megbeszélést is folytatott. De megvitatták ezeket a kérdéseket a belügyminisztériumban is, ahol Ripka főpolgármester interveniált. Külön tárgyalás folyt a pénzügyminisztériumban is, ahol éppen a legutóbbi napokban Wekerle pénzügyminiszter és..SJpőcz polgármester tanácskoztak a betegápolási dijak körül felmerült bonyodalmak pénzügyi vonatkozásainak a rendezéséről. A fővárosi kórházproblémák megoldásának sürgős előkészítéséhez Sipőcz Jenő polgármester költségvetési beszéde adta meg az első lökést. Sipőcz polgármester ugyanis költségvetési expozéjában ráirányította az illetékes tényezők figyelmét a fővárosi kórházkérdések pénzügyi részének rendezetlenségére, sőt azt a kijelentést tette, hogy ameny- nyiben az államkincstár nem fizeti meg tartozását, a. főváros háztartása súlyos helyzetbe kerülhet. A poi- gármesternek ez az erélyes fellépése megindította az érdemleges tárgyalások sorozatát. Az Uj Budapest munkatársának alkalma volt ezeknek a tárgyalásoknak a menetéről beszélni Ernszt Sándor dr. népjóléti miniszterrel, akit mindenekelőtt arról kérdeztünk: meg, hogy van-e remény a főváros és az államkincstár között fennálló ellentétnek az elsimítására. Ernszt népjóléti miniszter a következőket mondotta az Uj Buda pest munkatársának: — Kezdettől fogva azon voltam, hogy a főváros megkapja a neki járó összeget. Nézetem szerint ugyanis a fővárosi kórházproblémának ezt a pénzügyi részét kell legsürgősebben elintézni. A fővárosi kórházprobléma ugyanis két részből áll. Az első kérdés annak a tartozásnak a kiegyenlitése, ami az államkincstár terhére a hivatalosan megállapított betegápolási dij alapján, tehát napi 5 pengős alapon áll fenn. Az államkincstár e cimen jelentős összeggel tartozik a fővárosnak és ha sikerül ezt az ösz- 1 szeget rövid időn belül kifizettetni, a főváros pénzügyi helyzetében nagy enyhülés állana be. Úgy tudom, hogy a pénzügyminiszter úrral konkrét tárgyalások folynak ennek a kérdésnek a rendezéséről és én nem kétlem, hogy sikerül megtalálni a legsürgősebb elintézési módot, amely mindkét irányban közmegelégedésre rendezi a kérdést. Nem kétséges, hogy az államkincstárnak a fővárossal szemben fennálló tartozását feltétlenül meg kell fizetnie, a kérdés most már csak az, hogy a fedezet milyen formák között lesz előteremthető. Én azt hiszem, hogy még karácsony előtt meglesz a kedvező döntés. Ez- iuőszerint én a magam részéről annyit jelenthetek ki, hogy a fővárosi kórházproblémák megoldása a legjobb utón halad előre. — Ettől a kérdéstől független a betegápolási dij megállapításának az ügye. Úgy látom a dolgot, hogy a főváros kórházaiban a beteg- ápolási dijak magasabbak, mint bármely más intézetben. Pontos kalkulációt kell tehát végezni és meg kell állapítani, hogy hol van az eltérés a főváros és a népjóléti minisztérium számitásai- ban, amely eltérés a betegápolást dij megállapításánál ilyen lényeges differenciát eredményez. Érdeklődtünk az Uj Rókus-kórház megépítése iránt is. Ernszt Sándor népjóléti miniszter kérdésünkre ezeket mondotta: — Az Uj Rókus-kórház megépítésére feltétlenül szükség van, ennek a tervnek a megvalósítása azonban elsősorban pénzügyi kérdés. Én azt hiszem, hogy abban az esetben, ha a beteg- ápolási dij kérdése rendeződik és az évek óta sok zavart okozó differenciák kiküszöböltetnek, ismét előtérbe kerül az uj Rókus- kórház megépítésének a terve. Ernszt népjóléti miniszter nyilatkozata alkalmas arra, hogy általános megnyugvást keltsen mindazoknál, akik aggodalommal tekintettek a jövő elé. Nem kétsége ugyanis, hogy a kórházi betegápolási dijak körül támadt bonyodalmak elintézése egyszerre két irányban juttatja nyugvópontra a fővárosi kórházproblémát. Egyrészről a főváros háztartási helyzetének a megjavítását eredményezi, ha az államkincstár megfizeti a fővárosnak járó tartozását, másrészről az Uj Rókus-kórház megépítése is könnyebben megoldható. minthogy az uj kórházban nem kell tartani a differenciák felszaporodásától. Beszéltünk egyébként ebben az ügyben Némethy Béla tanácsnokkal, a főváros közegészségi ügyosztályának vezetőjével is, aki a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Örömmel értesülök arról, hogy a fővárosi kórházproblémák a megoldáshoz közelednek. Mindenekelőtt a fővárosnak járó közel 11 millió pengő megfizetése hoz nekünk lényeges enyhülést. A népjóléti miniszter ur által 5 pengőben megállapított napi beíegápolási dijak óriási mértékben felszaporodtak. Az összeg állandóan emelkedik a dolog természeténél fogva. A legutóbbi számítások szerint ezen a cimen 10,700.000 pengő jár nekünk. Ez a tartozás nem vitatható, ügy tudom, hogy a miniszteriális tárgyalásokon ez a kérdés fogU.ikoz- tatja elsősorban az illetékes tényezőket. Mi természetesen nem mondhatunk le a betegápolási dijak megállapításánál felmerülő differenciák behajtásáról sem, mert hiszen a főváros ezeket a költségeket effektive viselte az elmúlt évek folyamán és ezek az összegek a zárszámadásokban mint hiányok állandóan jelentkeznek. Mindenesetre általános közérdek kívánja a fővárosi kórházproblémának nyugvópontra juttatását és én, aki kezdettől fogva optimista voltam, most is bizonyosra veszem, hogy sikerül a vitás kérdéseket közmegelégedésre rendezni, annál is inkább, mert hiszen Ernszt miniszter ur a fővárosi autonómia életében vezető szerepet tölt be és igy joggal számíthatunk az ő részéről megkülönböztetett megértésre. Az Uj Budapest munkatársának értesülése szerint az államkincstár teljes tartozása a főváros irányában 24,600.000 pengő. Ebben az ösz- szegben bennfoglaltatik a föntemli- tett 10,700.000 pengő, ami a fővárosnak a miniszteriálisán megállapított öt pengős alapon jár. Az összeg többi része, vagyis 14 millió pengő tartozás úgy állott elő, hogy a népjóléti miniszter mindig alacsonyabban állapította meg a betegápolási dijat, mint amennyibe az a fővárosnak ténylegesen és a valóságban került.
