Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-01 / 44. szám

1980 november 1. Bankett helyett ezer szegény em­ber megvendégelése. A Keresztény Községi Párt elhatározta, hogy no­vember 4-én, a Wolff Károly név­ünnepe alkalmából tiszteletére ha­gyományosan a Vigadóban rendez­ni szokott bankett helyett — a fő­városban uralkodó nagy nyomor némi enyhítéséül — ezer szegény embert vendégel meg a kerületi elöljáróságok ut ján ingyen ebéddel. Az első WoltY-lieszéd a választási harcban. A Keresztény Községi Párt újlaki szervezete az "Üröm-utcai kulturházban hatalmas ará­nyú nagygyűlést tartott vasárnap dél­előtt. Szokolay Antal dr. esperes- plébános lelkes beszéde után nagy ün­neplés közben Wolf f Károly emelke­dett szólásra. A párt — mondotta — az elmúlt tiz esztendőben nem Ígért, hanem cselekedett, a krisztusi tanításo­kat igyekezett az életben megvalósítani és opportunitásra sohasem törekedett. Megteremtette a romokból a keresztény városházát, harcolt szívvel és lélekkel, épített és dolgozott. Kitűzött céljától a krisztusi kereszténységnek a közéletbe vitelétől még terror sem fogja eltánto­rítani soha. Beszéde további során az ipar és kereskedelem helyzetéről be­szélt. Legbecsesebb tőke az em­beri munka — mondotta — a tőke és a pénz nem lehet öncél, csak eszköz és a keresztény uralom kényszeríteni fogja a hazai pénzintézeteket, hogy alá­rendeljék magukat a nemzet érdekének, mert első az állam biztonsága, a ke­resztény polgár boldogulása, minden más csak ezután következik. A keresz­tény embernek a hit életszükséglet s amint mindenekelőtt keresztény és ma­gyar volt, az is marad és szent össze­fogásban hitének és magyarságának pajzsa alatt, híven a mocsoktalan zász­lóhoz fel fogja építeni a Keresztény Községi Párt a jövő keresztény Ma­gyarország alapjait a józanság jegyé­ben és a vallás birtokában. Wolff Károly beszéde után Toperczer Ákosné mondott buzdító szavakat a kerület nőválasztóihoz, majd C s i 1- 1 é r y András dr. beszélt hatásosan. November tizenötödikén kezdődik a szellemi szükségmunka. Az elnöki ügy­osztályban állandóan folyik a szellemi szükségmunkára a jelentkezés és az ügy­osztálynak már most arra kell gondol­nia, mennyire fogja a hatszázban kon- templált létszámot felmeleni és a szük­séges pénzügyi fedezetet megtalálni. A kerületi elöljáróságok a jövő hét ele­jén terjesztik be a pályázati kérvénye­ket az elnöki ügyosztályhoz. A szellemi szükségmunka, mint Gallina tanács­nok munkatársunknak kijelentette, n o - vembe r tizenötödikén fogja kezdetét venni. KUPÁN JÁNOS angol úri szabó Budapest IX., Ferencz-körut 31 Törölt és Juhász festöipari vállalat Elvételünk mindennemű Budapest. szobafestő, épület-, butor­VI., Petueházy-ntca 44 mázoló és fénvezn mun- Tel-lon: A"t. *07-03 két a lesjobb kivtelben. Állandó bútorvásár a Központi Városháza épületében BUDAPEST. IV.. KÁROLY KIRALY-UT 28 Telefon : Aut. 896-06 háló, ebédlő és uriszoba bútorok szalongarn túrák, rekamierek, Kedvező fizetési feltételek. Kdrp los és Paszomanyos mesterek Orsz. Sz. NAGY ISTVÁN Beton-, terazzo-, padló- és i'alburOtoló-mester Budapest, VII., Nefeiejts-u. S3 Telefon: 330—77 UJBUBA1 LM o (Fmszíííó szemwedéfty Abban a beszámolóban, amelyet a városgazdasági ügyosztály mellé rendelt szakbizottság alakuló ülé­séről kiadtak, szerepel a. piarista­épület lebontásáról szóló tanács­noki bejelentés is. A piarista-épü­let lebontását, miután onnan a nép­jóléti minisztérium kiköltözött, még az elmúlt esztendőben elhatá­rozta a közgyűlés, az erre vonat­kozó közgyűlési határozat jóváha­gyása most van küszöbön. A város- gazdasági ügyosztály a bontás vég­rehajtására felszólította a középi- tési ügyosztályt, állítólag hamaro­san meg is jelenik a bontás ver senytár gyaláisának meghirdetése. Ugyanakkor azt is bejelentette Édes tanácsnok a városgazdasági ügyosztály szakbizottságában, hogy azon hivatalok számára, amelyeket a piarista-épület lebontása miatt ott nem tudnak elhelyezni, a város­háza udvari traktusára építendő két emeletben fognak helyet bizto­sítani. Konkrét döntés arra vonatkozóan nincsen, mi történjék a lebontott épületek helyével, van olyan terv, hogy ott parkot létesítsenek, vi­szont még mindig szó van arról is, hogy a felszabaduló jelentékeny területen szálloda, vagy nagy bér­palota épitődjék. Amikor ennyire bizonytalan a telek jövendője, ok­talannak és szükségtelennek tart­juk az épület gyors és meggondo­latlan lebontását. Az az érvecske, hogy a lebontás is munkaalkalmat jelent néhány csákányozó ember számára, vajmi vérszegény és az épület lebontására elegendő indo­kul nem szolgálhat. Revízió alá kell venni a most patkánylakta épület további sorsát, meg kell vizsgálni, hogy a mai gazdasági helyzetben szabad-e teljesen improduktívvá tenni a telekben heverő nagy érté­keket, amikor esetleg nem tulnagy A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógyeljá- rásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelithetö költséggel, de mindenesetre szintén munkaalkalmat teremtve, szó le­helne arról, hogy a most bérházak­ban elhelyezett városházi központi hivatalokat, Így a számvevőség X. ügyosztályát, a községi temetkezési intézet központját, esetleg a S égi tő­alap igazgatóságát a piarista-épü­letben lehetne elszállásolni. Tiltakozunk a városgazdasági ügyosztály pusztító szenvedélye el­len, amely értékeket rombol, ami­kor az elpusztított értékeket pótol­ni nem lehet, sőt arra belátható időn belül nincs is kilátás. Ameny- nyire improduktív befektetés volt- végeredményben a Károlyi-palota és a hozzátartozó kert megvásár­lása, annyira szükségtelen a mai gazdasági krízisben park létesítése a piarista-épület helyén. Utalunk a régi Nemzeti Színház telkére, mely immár tizenhat esztendeje áll üre­sen, holott annakidején gyors meg­valósulás lehetősége előtt állott az uj Nemzeti színház felépítése. Kegyelmet kell adni tehát egy­előre a régi épület falainak, min­denesetre addig nem szabad a csá­kányozáshoz hozzákezdeni, amíg el nem dől, mit akar kezdeni a fővá­ros a felszabaduló területtel, vi­szont mennyibe kerülne az épület kitatarozása és hivatali célokra új­ra alkalmassá tétele. Ha az épület statikailag biztos alapokon nyug­szik, hozzá kell kezdeni sürgő­sen a renoválási munkálatokhoz, hélyet adva ott a ma bér házakban elhelyezett hivataloknak. Csak ak­kor szabad lebontani a piarista­épületet, ha szakszerűen megálla­pítják róla, hogy hivatali helyisé­gek számára immár teljesen alkal­matlan, mert sokkal szegényebbek vagyunk, hogy idejétmúlt közgyű­lési határozatokra hivatkozva, ok és cél nélkül pusztítsuk csekély ja­vainkat. WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ ÉS ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VH., COLUMBUS-U. &V HORTOBÁGYI JOHTŰRÚ MINDENÜTT KAPHATÓ! TERMELI: TEJSZÖUETKEZE1I KÖZPONT Béla király kútja A Zugligetet, Svábhegyet felkereső kirándulóközönség érdekében közérdekű beadvánnyal fordult most a Virányos- Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület a polgármesterhez. Kérelmében kiemelte azt, hogy a ki­ránduló közönség a nyári hőségben csak a legritkább esetben talál olyan helyet, ahol tikkasztó szomjúságát forrásvízzel csillapíthatná. Rámutatott arra, hogy a Svábhegy és Zugliget határán levő Béla király kútja, amelyből üditő, jéghideg forrás­víz csurog, vasráccsal van elzárva a ki­ránduló közönség elől, az előttük álló régi szerkezetű közkút pedig állandóan rossz és megjavításuk után is néhány nap alatt régi szerkezetüknél fogva új­ból használhatatlanakká válnak és igy a kiránduló közönség hallja az üditő forrásvíz csobogását, de ahhoz hozzá nem juthat, az értékes forrásvíz pedig kihasználatlanul csurog az árokba. Majd Eperjessy István dr. székes­fővárosi tanács jegyzőnek a Zugliget múltjáról gyűjtött értékes adatainak felhasználásával ismertette ezen két forrásnak a múltban való kiváló jelen­tőségét. A Béla király kútja kutházába befala­zott román pillérfejezet négy gótikus boltozati horda és egy onzloplábtöredék társaságában Budapest székesfőváros műemlékei között értékes helyet foglal el. Kérelmében kiemelte az egyesület, hogy tekintettel ezen két kutház törté­nelmi jelentőségére és műemlék voltára azokon átalakítás nem történhet, azon­ban a kiránduló közönségnek tiszta üditő forrásvízzel való ellátása megold­ható lenne oly módon, hogy ezen kut- házak elé eső terület leásatnék úgy, hogy a források vize egy csövön át csu­rogna ki, amely a kirándulók által meg közelíthető lenne. Ily módon a főváros-elesne az örökös kutjavitási költségektől, ezen források jellege kidomborodna és a kutjavitási költségeknél előálló megtakarításból a forrás nj befoglalásának költsége meg­térülne. Ezek alapján kérte az egyesü­let, hogy a források vizének a kirán­dulók részére való hozzáférhetővé téte­lét, a forrásoknak megfelelő keretbe való fogalását és történelmi múltjá­nak emléktáblával való megörö­kítését. művészt sirhöuek Fia, Fiumei-ut 7. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS Széni Gelléri GyűQyíürűis • végi MiMfftrdl rádióik tir hÓTforriaii A legtökéletesebben br>(endezett gyógyintézett ImpkexeléMk, TÍxjjyófyi»té*etek, szélűim 4« sósfttrdók, eyógytormi fZinder), forró lóg- tm rllliayktselések, lohol» toriam, pneumatika» kanra, rtb. PERKEO habzó anyagú fiizoltókészüléfc PERKEO tűzoltókészülékek gyára Rosenthal József Budapest. V, Tükör-u. 4 GRANDJEAN JÓZSEF épület és műlakatos Takaréktűzhelyek gyártása V. Gróf Tlaaa Iahrán-u. 14. (Bálvány-u. tarkám} Mátyás János szobafestő- és mázolómester X., Alkér-utca ÍO. szám. Telefonhlró: Kőbánya 5—70 Telefon . Jósaef 390-07. IMARYAR ÉPÍTŐ RÉSZVÉNYTÁRSULAT ALAPITTATOTT 1859. BUDAPEST, X., KE It ÉK PÁR-UTCA 2. TÁVBESZÉLŐ: J. 370-70 SÜRGÖNYCIM: HÉRT BUDAPEST IS||| Mindennemű vizépités. Kikötő- ISsIn építés. Foíyamszabályozás és I csatornázás. Kotrások dunai | műtárgyakkal, csatornakotrók­kal és excavatorokkal; darukkal való kirakodások. Földmunkák.. Alapozások. Mély és magas­építés. Útépítés. Modern útbur­kolatok építése. Vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbetonépités. Kőmunkála­tok. Városi csatornázások és vízvezeték. Mindennemű ipari-, | lakó- stb. házépítések.

Next

/
Thumbnails
Contents