Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-09-13 / 37. szám

2 t&jBUmVESI Hit. O. M. T. K. VÉDJEGYŰ PALACKTEJBEN AZ ERŐ is szorgalmaznunk kell a Margit- kórház kibővítését, mert a rend­kívüli mértékben fejlődő óbudai és újlaki városrésznek egyáltalán nin­csen kórháza. A munkanélküliség enyhítése szempontjából sem sza­bad ezt a négy millió pengőt gyü- mölcsözetleniil hagyni. A főváros­nak erkölcsi kötelessége, hogy min­den rendelkezésére álló eszközzel munkaalkalmakat teremtsen. — Ha már ennél a kérdésnél tar­tunk, meg kell emlitenem, hogy csak a legnagyobb örömmel vettem tudomásul a legutóbbi tanácsülésen Borvendég Ferenc tanácsnok urnák azt az előterjesztését, amely nagy­mértékben mozdította elő újabb köz­munkák kiadásának a lehetőségét. Remélem, hogy ez a terv akkor is szolid és előnyös lesz a fővárosra nézve, ha részletekben fogjuk ezt az első hallásra kedvezőnek látszó nyers tervezetet megvizsgálni. Min­denesetre örülnünk kell, hogy már az ősz elején rendelkezik a tanács olyan tervekkel, amelyek rövidesen megvalósíthatók, mert igy legalább némi megnyugvással tekinthetünk a tél bekövetkezése elé. Lázár Ferenc azzal fejezte be nyi­latkozatát, hogy felhívta a nagykö­zönség figyelmét Sipőcz Jenő pol­gármester nagyszabású havi jelen­téseire. Ezek a jelentések, — mon­dotta Lázár Ferenc — nem szokvá­nyos bürokratikus jelentések, ha­nem a polgármester melegen érző szivének a hangjai, amelyek a gya­korlati élet problémáinak felisme­rése alapján uj ideákat teremtenek és bátor elhatározói sokat eredmé­nyezhetnek. BÖHM JÓZSEF GÉZA! épület-, diszmübádogos, légszesz- és vízvezeték- berendező BUDAPEST, V., PANHDNIA-UTCA 4. TELEFON: AUTOMATA 116-25. Takács Gyula gépészmérnök Rádió és elektrotechnikai szaküzlete Épületek, szobrok, templomok speciális megvilágítása Budapest, IV., Veres Pálné-utca 32. sz. Telelőn : Automata 843-24 „CYKLOP* építő részvénytársaság BUDAPEST. IV.. RÉGIPOSTA-UTCA 7-9. SZÁM. * TELEFON; AUT. £^~83­A poroltó E lap július 19-iki, augusztus 2-iki és 16-iki számaiban háromizben is foglalkozott a, poroltás ügyével. Mindhárom esetben szélsőségesen, részben a poroltó, a poroltás nem ismerői, részben az érte való fenn­tartásnélküli lelkesedés miatt. A ciksorozat lavináját az egyik biztosítási szaklap nagymértékben szakszerűtlen azon megjegyzése in­dította meg, „hogy a „Hungária“ Kénsavgyár füzénél a poroltók nem szuperáltak“. Az Uj Budapest fel­tételezvén egy szaklapról a komoly szakszerűséget, annak megjegyzéseit átvette, ezekhez konzekvenciákat fűzött, vizsgálatot követelt a nem sikerült poroltás miatt, ezzel kivál­totta Soltész Adolf dr. mindkét ál­láspont megismertetéséért igen he­lyesen közreadott, de könnyen el­fogultnak mutatkozó, poroltásért lelkesedő cikkét, ami viszont alkal­mat adott Vértes István urnák egy rövidebb témazáró nyilatkozatra, amely azonban helytelenül és hí­vatlanul a kézitüzoltókészíilékek kérdését zavarja bele az ügybe, amihez pedig annak, hála Istennek, semmi köze nincsen. Mindenekelőtt, mint e kérdések­ben magamat kellőképpen jártas­nak tudó, ki kell jelentenem, hogy Vértes urnák igaza van, amikor azt mondja, hogy minden kézitiizoltó- készülék céljának megfelel és kellő­képpen hatásos, hívják azt bármi­nek és oltson az porral, tetrachlor- ral és vízzel, vagy bármivel. Nincsen azonban igaza, amikor a „Hungária“ Kénsavgyár ügyénél a nem poroltásos kézikészülékek „egyik tiizoltótiszt és egynémely társa“ által szenvedett sérelmét hangoztatja, mert bennünket, buda­pesti polgárokat ezek a' mégis má­sodrendű tűzvédelmi eszközök csak már akkor érdekelnek, ha a hiva­tásos tűzoltóság felszerelésének problémája megoldódott és ha hi­bátlan hivatalos tűzvédelem tuda­tában nyugodtan alhatunk. Mert itt a „Hungária“ kénsavgyári tiiz alkalmával is az volt a probléma és nem a Total, Minimax, Pcrkeo, vagy a többi ügye. Szabadjon tehát megállapítanom e helyről is, hogy a „Hungária“ Kénsavgyár füzénél a poroltok nem szuperálhattak, mert egyrészt a fővárosi tűzoltóságnak sajnos, csak egyetlenegy nagy poroltó­szerelvénye van, másrészt ilyen óriási, nyílt gyári tűznél a fegyve­reit ismerő tűzoltóság az egy por­oltógépet nem is akarta használni. A ténybeli és hiradásbeli tévedések azonban alkalomszerűen adódtak, hogy vég;re a várospolitika leghi- vatottabb orgánumában, az Uj Bu­dapestben a Szilvay-féle nagy por­oltógép sorsával foglalkozzunk, minthogy sok ezer és százezer em­ber, sőt a főváros létérdeke és va­gyona forog egy-egy zárthelyi (üz­leti, áruraktári, laboratóriumi, la­kásbeli, múzeumi, képtári, közhiva­tali stb.) tűznél kockán, azáltal, hogy a mindent eláztató vizoltás, vagy a poroltás rendszerét alkal­mazzák-e. És hogy a székesfőváros nagyközönsége szempontjából mit jelent a poroltás és a főváros ál­tal tett eddigi 60.000 pengős befek­tetés. arra az alábbi poroltási sta­tisztika ad felvilágosítást; i s JÉ ró o> s 'S ~ 05 :0 a nagyporoltóval oltottak p. P.~ IV. — 2 2 80.500 50.000 V. — 1 1 25.000 38.000 VI. 2 7 9 124.700 492.000 vi r. — 3 3 6.200 70.000 VIII. — í) 5 21.500 52.500 IX. — 4 4 18.500 50.000 összesen 2 22 24 276.400 752.000 Két év alatt háromnegyedmillió pengő, máskor biztosan pusztulásra Ítélt vagyont mentett meg az egy nagy poroltógép, tehát egy év alatt saját beszerzési árának több mint 6-szorosát. Ha tehát a poroltás nem is „csodaszer“ (megjegyzendő, hogy igenis korszakos találmány), mégis olyan rendszerváltozást jelent, ami a most már három évre visszame­nően tett tapasztalatok szerint a vizoltást a zárt tüzeknél, tehát a fővárosban előforduló tüzek 80 szá­zalékánál 100 százalékosan helyette siti és nemcsak a közvetlen szom­széd Bécs, de Páris, Róma, Lon­don. Newyork, Chicago és Berlin tűzoltóságainak lázas érdeklődését és magasztaló kritikáját kivál­totta. Röviden szólva, a nagy száraz­oltógép, ill. a rendszeresen beállí­tott nagy poroltó-szerelvények mű­ködése azt jelenti, hogy a bármi­lyen nagy terjedelmű belső tüzek­nél kellő számú gép esetében a víz­károkat egyszer s mindenkorra ki­küszöbölhetjük. x\kinek valaha is csak egy kisebb szobatüze volt, amelyhez tűzoltókat kellett hívni, tudja nagyon jól, mit áztattak el a Niagarák és mit rombolt a tűz, az tudja azt is, hogy a vízkár a tiiz okoztának mindig és mindig a több­szöröse. A poroltás, helyesebben száraz- oltás ügyét tehát nem lehet csak úgy elhandabandázni, mert itt nein egyesek ellentétes üzleti érdekéről, hanem Budapest polgárságának va­gyonvédelméről és óriási mentesí­téséről, szakszerűen szólva, közér­dekről van szó. Akik a kérdést közelebbről meg­ismerték, azok nem mondhatnak le ez ügyben a hivatalos tennivalók hangoztatásáról, mert hiszen nem­csak Bethlen István gróf, Ripka Ferenc, a magyar mérnöktársada­lom szine-java, Schimanek Emillel az élén, a hivatalos felsőbbség: Csármann tanácsnok és Tomcsányi belügyi államtitkár, hanem a kül­föld vezető tűzoltói és technikusai is a magán- és közvagyon érdeké­ben valónak jelentették ki azt, hogy a szárazoltás magyar találmánya nagy mechanizmusa intézményessé tétessék és elsősorban Budapesten a tűzoltóság arányainak megfele­lően kiépüljön. Ahhoz, hogy a kisebb-nagyobb fő­városi zárt tüzeknél, melyek egy évben átlag 6—7 millió pengő ér­tékű vagyont pusztítanak a vízzel karöltve, 4^5 millió pengős reduk­ciót elérhessünk, legalább minden második, tehát 5 tüzérségnek kell egy-egy nagy poroltógéppel felsze­relve lennie, amit a székesfőváros tanácsa is belátott akkor, amikor idei költségvetésébe már egy máso­dik, kombinált nagy szárazoltógép átvételét beállította. A második gépet a Magyar Ál­lami Vasgyár már tavaly le akarta szállítani idei kifizetésre, mégis azt csodálatosképpen költségvetési rendelkezés ellenére le nem hívták és Budapest polgársága méltán kér­dezheti, hogy mi lesz akkor, ha az egy gép tűzhöz kivonulóban vala­milyen közönséges gumnij^ vagy más defektus miatt leáll és bizto­san menthető vagyona ezért a tűz­ben és vízben jóvátehetetlenül el­pusztul. Szakemberek előtt ismeretes tény az, hogy ha a Just Izzó nagy, de zárt gyári tiizéhez 4 nagy száraz- oltógép kivonulhatott volna, akkor ma nem egymilió, hanem 250.000 P volna a kár, mert a 4 gép száraz utón elérte volna azt a hatást, amit a 4 Niagara, anélkül, hogy az izzó­lámpák tízezreit eláztatta volna. A hivatásos tűzoltóság tudja legjob­ban, hogy egy szárazoltógép hatás­fokában annyi, mint egy vizes gép. Nem lehet tehát tőle többet kíván­ni, mint amattól. Ezért nem is sze­repelhetett az sem a „Hungária“ Kénsavgyár, sem az „Izzó“ füzé­nél. A székesfőváros illetékeseitől függ pedig az, hogy vájjon a leg­közelebbi komoly tűznél elveszít-e a polgárság sokszázezer pengőt a tűzoltás mai rendszere mellett el­kerülhetetlen vízkár miatt? Tarcsay Pál. 1930 szeptember 13 SCHAFFER ANTAL SZÉKESFŐVÁROSI ÚT-. BETON- ÉS CSATORNA ÉPÍTÉSI VÁLLALATA BVIUPESI.II.. bibi-Ot 21. Telelőn; 522-91 n medichemia OMgyszerMsznmenett Gyára R.T. Hölgy-utcai gyártelepe lakások! Dimbó-nlca 1-3-5. szám (szemben a Statisztikai Hivatallal) egy-egy 3-, 4- és 5 szobás lakás ballal, ugyanitt üzlethelyiségek Margit-körut 43. sz. házban 4 szobás lakás hallal Elegáns kivitel. Olcsó bérek! Bővebbet a helyszínen vagy telefonon : A. 29Í-29. A LEGJOBB KERESZTÉNY NAPILAPOK: NEMZETI ÚJSÁG UJ NEMZEDÉK tontmmeaent UND ER W OOD ÍRÓGÉPEK «ssä Irodagéposztály: Budapest, V., Gróf Tisza István-utca 22, félemelet. VECSEY JENŐ old. gépészmérnök, Keresk. és Ipari R.-T. T< Telefon: Automata 843—22.

Next

/
Thumbnails
Contents