Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-25 / 4. szám
4 UJBUDAPEST 1930 január 25. A fővárosi törvényjavaslat az ügyvédek ellen Az Ügyvédi Kamara a belügyminiszterhez intézett feliratban mutatja ki, hogy a javaslatnak az ügyvéd-törvényhatósági bizottságokra vonatkozó rendelkezései bántóak és sértőek az ügyvédi karra Kozma Jenő dr. meg van győződve arról, hogy a képviselőházi tárgyalás során revízió alá veszik a sérelmes tervezetet — Az Uj Budapest tudósítójától — Ismeretes, hogy az uj fővárosi törvény foglalkozik az összeférhetetlenségnek ügy vérieket érintő szabályozásával és a fővárosi törvény parlamenti bizottsági tárgyalása során érdekes vita fejlődött ki az összeférhetetlenség kérdéséről és kiváltképen arról, hogy az ügyvéd, amennyiben törvényhatósági bizottsági tag is, foly.tathat-e ügyvédi gyakorlatot a székesfőváros hatóságainál, vagy pedig összeférhetetlenségi helyzetbe kerül-e. A javaslat ezen pontja körül éles vita fejlődött ki a képviselőház közigazgatási bizottságában, amelynek során Kozma Jenő dr. hangoztatta, hogy amennyiben a javaslat ezen intézkedése törvényerőre emelkedik, lehetetlenné lesz téve ügyvédek számára, hogy helyet foglaljanak a főváros törvényhatósági bizottságában. A közigazgatási bizottság azonban nem fogadta el Kozma Jenő érvelését, és igy az ügyvédek összeférhetetlenségét illető rendelkezés az eredeti fogalmazásban kerül a képviselőház plénuma elé. A Budapesti Ügyvédi Kamara e tárgyban érdekes felterjesztéssel fordult a belügyminiszterhez és az országgyűlés képviselőházához, legutóbbi választmányi üléséből kifolyólag. A felterjesztés teljesen osztva a törvényjavaslatnak azt a felfogását, hogy összeférhetetlen helyzetbe kerül a törvényhatósági bizottságnak az a tagja, aki a székesfőváros érdekeit közvetlenül vagy közvetve érintő vagyoni természetű ügyben ügyvédként a fővárossal szemben eljár. Ezt az intézkedést az Ügyvédi Kamara választmánya magasabb erkölcsi szempontból is helyesli, nem helyesli azonban a javaslat 26. szakaszának azon intézkedését, amely a közbenjárásra vonatkozóan elvként mondja ki, hogy összeférhetetlenség esete forog fenn az ügyvéd-törvényhatósági bizottsági tagokra, ha bármilyen irányú közbenjárást végeznek pénzért vagy bármilyen más előnyért. Megállapítja az Ügyvédi Kamara választmánya, hogy ezzel a rendelkezéssel hatályon kivül helyeztetnék az ügyvédi rendtartásnak azon intézkedése, hogy ügyvéd, aki egyúttal törvényhatósági tag is, az ország minden bírósága előtt eljárhat és feleket képviselhet. A tervbe vett rendelkezés mellett lehetetlenné tétetnék az, hogy Budapesten az az ügyvéd, aki törvényhatósági bizottsági tag is, egyáltalán ügyvédi gyakorlatot folytathasson a székes- főváros közigazgatási hatóságai előtt. Lehetetlennek tartja a Kamara, hogy a törvényhozónak az legyen az intenciója, hogy eltiltja az ügyvédet, aki egyben bizottsági tag is^ a törvényes képviselettől. A Kamara szerint bántó és sértő úgy a hatóságra, de az ügyvéd foglalkozására nézve is az összeférhetetlenségnek ily tág értelmezést adni. De az ügyvédről, aki szigorú fegyelmi felelősség mellett folytatMagyar Épitíf Részvényiarsolai Budapest, X., Kerékpár-utca 19. Telelőn ; Aut. 272-64. — Alapittalott 1889-ben. Sürgönyeim: .Méri, Budapest“ Mindennemű vízépítés, lolyamszabályozás és csatornázás. Kotrások csatornakotrókkal excsavá- torokkol. Darukkal való kiiakodások. Alapozások, mély- és magasépítés Ut- és vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbetonépités, Kómunkálalok. Városi csatornázások és vízvezetékek. Hajó- .és kotrójavitó telep Apostagon. ja praxisát, fel sem szabad tételezni azt, hogy bizottsági tagságának latbavetésével bármilyen törvénybe ütköző és meg nem engedett nyomást akarna a közigazgatási hatóságokra gyakorolni. Az ügyvédnek ez kenyere, egészen más elbirálás alá esik, ha egy oly törvényhatósági bizottsági tag, akinek nem kenyere az, hogy feleket hatóságok előtt képviseljen, pénzért vagy bármely más ellenszolgáltatásokért közbenjár a közigazgatási hatóságoknál és azok szerveinél. Ez esetben nagyon helyes az összeférhetetlenség kimondása. Az ügyvédi inkompatibilitásnak olyan szigorú keresztülvitelét, mint aminőről most szó van, sehol sem találjuk, —ezért reméli az Ügyvédi Kamara, hogy a képviselőház fontolóra fogja venni okfejtéseit, hogy ügyvédtörvényhatósági bizottsági tag ügyvédképviseletet a vonatkozó közigazgatási hatóságok előtt is vállalhat és folytathat. Kérdést intéztünk ebben az ügyben Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselőhöz, aki a törvényjavaslat bizottsági tárgyalása alkalmával a képviselőházban a javaslat ezen intézkedése ellen felszólalt: — Az Uj Budapest tudósitójától — A múlt szombaton vitéz buda- hegyi Bauer János épitószmérnök szakavatott és érdekes előadást tartott a budai Szabadpolgári Kör dísztermében, melyen megjelentek Wolff Károly és Kossalka János országgyűlési képviselők, Czabalay Kálmán dr., Zubriczky József dr. és Fodor István miniszteri tanácsosok, a Fővárosi Közmunkák Ta^ nácsa, Bérezel Jenő dr. alpolgármester és Liber Ede tanácsnok a főváros részéről, továbbá Spann- berger Alajos az I. kér. elöljáróság I isztikarával, Bokányi Ferenc, Wünscher Frigyes, Máté István I. kér. bizottsági tagok, Angyal Kálmán dr. apátplébános, Szesztay László és Vidéky Emil dr. műegyetemi tanárok, Spur István v. kormánybiztos, Szenti Bálint, Schiefr ner Károly nyug. miniszteri tanácsosok. Szabó Árpád dr. és Borbás gázgyári igazgatók, Sorg Antal és Gerster Károly építészek, Korpás Ferenc dr., Temesi Győző dr. gimnáziumi igazgatók, Schmidt József gyárigazgató, Kneffe német konzul, a Budai Bőig ári Kaszinó, a Budavári Társaskör, a Hegyvidéki Sasok Egyesületének és az /. kér. Iparoskörnek képviselői. Kimentették magukat Rakovszky Iván ny. miniszter, a Közmunkák tanácsának elnöke, Ripka Ferenc főpolgármester, aki hosszabb levélben hangsúlyozta a Tabán kérdésének nagy jelentőségét, Knapp Aurél nyug. államtitkár, Holtz spach Ödön elöljáró. Az előadást Szigeti János felsőházi tag, a Szabadpolgári Kör elnöke vezette be s rámutatott arra, hogy a Tabán ma nyitott sebhely Buda szépséges arcán, melyet városrendezési, közegészségi, közforgalmi, fürdőügyi és idegenforgalmi szempontból úgy kell meggyógyi- tani, hogy ezzel se az őslakosság, se az iparosok és kereskedők érdekei sérelmet ne szenvedjenek. 1 Pau'er János épitészmémök elől— A legnagyobb mértékben lehetetlennek tartom a javaslat tervbevett intézkedését, amely, ha törvényerőre válna, meggátolná, hogy ügyvéd egyáltalában vállaljon törvényhatósági bizottsági tagságot. Nem tudom elképzelni, hogy egy ügyvéd összeférhetetlen helyzetbe kerüljön, ha például valamelyik régi ügyfelét az árvaszéknél örökösödési ügyben képviseli, vagy ha egy házassági bontóperhez szükséges helyhatósági bizonyítványt kér az illetékes kerületi elöljáróságtól. Ha ennyire rigorózusan vesszük az ügyvéd-törvényhatósági bizottsági tagok összeférhetetlenségét, akkor miért rendeli el a törvényjavaslat, hogy az Ügyvédi Kamara külön tagokat küldjön a főváros törvényhatósági bizottságába? A javaslat ezen ter.vbevett intézkedése ellen a legélesebben fogok állást foglalni a képviselőház plénuma előtt is, és megvagyok győződve, hogy okfejtéseimet, valamint az Ügyvédi Kamara választmányának feliratát a plénum figyelembe fogja venni és olyképpen rendezi az ügyvédtörvényhatósági tagok összeférhetetlenségét, hogy az az ügyvédekre nem lesz sértő. járóban egy egyetemes szabályozási terv hiányát tette szóvá, majd térképen bemutatta elgondolását a Tabán kialakulásáról. A nagy, u. n. Budai-körut átvágná az Erzsébet-hid feletti háztömböt, elhaladna a görögkeleti templom és a Fehérsas-téri iskola között, hogy azután a Bethlen-udvar mellett (Árok-utca) a Szent János-téren át a Krisztina-térre vezessen. Ezen, a lapályban maradó vonaltól balra, a Szent Gellért-hegy oldalában van a Horgony-utca, mely a keskeny és meredek Hadnagy-utcát helyette- siti. Ez a Horgony-utca közvetítené majd a forgalmat a budai hegyekbe: a kis Gellért-hegyre, a Németvölgybe a Farkas-rétre, a Farkasvölgybe, a Mártonhegyi-utpn a Svábhegyre és annak környékére. Tehát főforgalmi vonal. Ezért célszerű volna feltagolni különböző magasságban haladó két gyalogjáróra, két villamosvasúti vonalra és két kocsiutra. így megosztva jobban hozzásimul a hegy lejtőjéhez, nem igényel nagy támfalakat, a modern utépités kívánalmainak pedig inkább megfelel. Ebbe a Horgony-utcába torkollik a Szent Já- nos-tér felől jövő Szent János- utca, mely a Gellérthegy-utcával párhuzamos, de lejebb marad, a Czakó-utcai iskola alatt. Kisebb jelentőségénél fogva keskenyebb lehet az előbbinél. A tabáni teknő beépítése a következőképen történne: A régi Rác-fürdő kibővitett helyére kerülne a népjóléti miniszter által kontemplált fürdő-kórház. A csatlakozó Horgony-utcai részen déli homlokzattal csendes, loggiás szanatóriumok kerülnének. A Horgony-utca felső végén levő platón villák; közben kis, földszintes, kerttel övezett magánházak. A tabáni plébánia templom előtt formásabb tér alakulna. A Sze- beny Antal-tér felé csatlakozó telkek a plébániahivatal, a papiak és a kulturház céljaira volnának le- foglalandók. A Tabán jövője Érdekes előadás a budai Szabadpolgári Körben — A Közmunkatanács és a Főváros álláspontja a Tabán ügyében A budai körút mindkét oldalún szabadon álló tömbökben bérházak sorakoznának. Ideálisabb volna ugyan a királyi palota alatt csak kis épületek emelését engedélyezni, de ez az elv fenn nem tartható (máris több magas ház áll ott), a városnak pedig anyagi érdeke, hogy értékes telkek alakításával a rendezés költségei fedezetet nyerjenek. A jelenlegi villamosvasúti síneket természetesen át kell rakni az uj nagy budai körútra, illetőleg a Döbrentei-utcába. Az ilymódon vezetett utak között megmaradó park körülbelül 6000 négyszögölre tehető, melynek egyik része a lejtőre esik. Ezen a lejtőn úgy a ház-, mint az utépités költséges, mert támfalakat, lépcsőzeteket és egyéb drága létesítményeket igényel. A parknak sik részébe egyes kisebb, legfeljebb egyemeletes pavilonokat lehetne elhelyezni. Felmerült t. i. a terv, hogy a fürdő- kórház internacionálissá tétessék. Az érdekelt államok talán önmaguk fognak egy-egy olasz, hollandi, török, lengyel, svájci stb. otthont alapítani, melyben 15—20 betegük hazai ápoló személyzetet, megszokott konyhát és megszokott környezetet találna, ami közérzésüket emelné és igy a gyógyhatást fokozná. A nagy budai körút bérpalotáiba költöznének Tabán mostani lakói, akik pittoreszk, de a modern igényeknek semmikép sem megfelelő viskókban élnek jelenleg. Mivel a Tabán rendezése a fürdő-kórház eszméjével párosulhat, a nagy koncepció megvalósulása lehetővé tenné, hogy a tabániak minden lakásban vendégszobát tartsanak, akár a karlsbadi polgárok, akik az idegenek pénzén gazdagodtak meg. Az előadáshoz Czabalay Kálmán, a közmunkatanács alelnöke szólt hozzá elsőnek, aki szintén azzal kezdte, hogy a fővárost s a többi hatóságokat semmiféle vád nem érheti, mert Buda és Pest egyesülése után a város oly hirtelen és váratlanul fejlődött,^ hogy ezzel a fejlődéssel a rendezés lépést tartani nem tudott. Védelmébe vette az Erzsébet sugárutat, amely a VII. kerület legzsúfoltabb részébe fog levegőt bevinni. Bérezel Jenő alpolgármester rámutatott arra, hogy az előadónak igaza van abban, hogy a Tabánt úgy kell rendezni, hogy abból Buda mint fürdőváros alakulhasson ki, mert ez a hely erre predesztinálva van. De nem szabad ott kórházat csinálni, hanem fürdő- szanatóriumot. Legfeljebb kétemeletes villákat szabad építeni, amelyekben az idegenek panziókat találhatnának, amelyekbe bevezetnék a rádiumos gyógyvizet. Szesztay László műegyetemi tanár rámutatott arra, hogy az ismert régi tabáni szabályozási terv 20 évvel azelőtt készült, amikor a modern közlekedési eszközöket a lejt- viszonyok megállapításánál még nem is lehetett figyelembe venni. Bauer János mostani terve egyszerű, áttekinthető, céltudatos. A Horgony-utcán át a Belvárosból a budai hegyvidékbe vezető tranzverzális ut elengedhetetlenül szükséges és ennek elkészítése nem kell, hogy junktimba hozassák az egész terep rendezésével. Fodor István közmunkatanácsi miniszteri tanácsos kifejtette, hogy a 20 év előtti tervben is vannak feí- használható részek. Az uj közmunkatanácsi tervnek gerince az Árok- utca. helyén építendő 30 méter széles ut, melyre a villamos forgalmat kellene terelni. Az ut mentén értékes telkek keletkeznek, melyeknek árából a többi résznek mintegy 4—t5 millió pengőt kitevő költségei fedezhetők volnának. A Horgonyutcai tranzverzális ut terve a Közmunkák tanácsának elgondolásában is bennfoglaltatik. Tervbe van véve egy hatalmas park kiképzése a Szt. Gellért-hegy északi lejtőjétől a Palota-térig, melyben a régi Tabán egyes festői részletei fennmaradnának. Spur István v. kormánybiztos megköszönte a Szabadpolgári Kör elnökségének, hogy alkalmat adott a nagyfontosságu kérdés tárgyalására. Az előadást társasvacsora követte, melyen Szigeti János elnök az előadót és az illusztris vendégeket köszöntötte fel.
