Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-23 / 34. szám
1930 augusztus 23 TU BUDAPEST O ö emeletsoros vasbetónépület főfalegye- nét, amely fölé azután a 13 méteres vasbetonból tozatot emeltük. Az épitőmunka befejezése után ugyanannyi fáradtságot okozott az épület belső kiképzése. Ugyanis a végtelenül komplikált vezetékrendszerek, gépfelállitások úgyszólván napról-napra uj feladatok elé állították az épitészt. De ezenfelül az üzem- vezetőség arra is igen nagy súlyt fektetett, hogy az épület ne csak megfelelő legyen, hanem minél tetszetősebb is. Az építésznek tehát legnagyobb takarékossággal, minél formásabbat kellett építenie. A Hungária-uti alállomásnál a nehézségek megint más természetűek voltak. Mivel az Elektromos Művek vezetősége építkezéseinél mindenkor a végsőkig up to date kíván lenni, az elektromos téren bekövetkezett újabb tökéletesedések az építkezés munkábaadása után a terv teljes átdolgozását tette szükségessé. De ez az épületnek, nevezetesen az architektúrának is hasznára vált. Míg a Belvárosi állomás még bizonyos ar- chaisztikus, dekorativ vonásokkal bir, addig itt teljesen korszeréi, okszerű és racionális architektúrát lehetett teremteni. Nagy, egyszerű tömegeivel, minden feleslegesnek elhagyásával, olyan tömegek jöttek létre, amelyek joggal nevezhetők monumentálisoknak. Az épület belseje nagy áttekinthetőségével, fehér ragyogásával lepi meg a látogatót. A kommandóteremben a műszertábla fehér és barna márvány csillogása. Erezett gumipadozata nemes előkelőséggel hatnak. A megvilágítás ebben a teremben úgy nappal, mint éjjel tökéletes. Az alaprajz helyes megoldása révén a készüléktáblák vezetékekkel telezsúfolt hátsó oldala ugyancsak ideálisan világos. A most épülő kis gépmesteri lakóház a modern munkásházépités minden előnyét valósítja meg. A „Belváros“ alállomás föld-, kőmi- ves-, beton- és elhelyezőmunkáit Sziits Jenő építész végezte. Maga az épület rendkívül érdekes nagy fesztávolságú vasbetón-ivszerkezet, még pedig ■ a leg- nagyob, amely az utóbbi évtizedekben hazánkban készült. Kivitele erősen próbára tette a kiváló Sziits mérnök közismert és kipróbált tehetségét, amely tökéletesen érvényesült a szakemberek által is megcsodált precíz és bravúros munkában. A lakatosmunkákat a szakma legkivá- / lóbb reprezentánsainak egyike, Lepter .János 1 a k at os áru gyára készítette olyan precizitással és olyan tetszetős kivitelben, hogy munkája a szakértők megállapítása szerint a magyar ipar legtökéletesebb produktumai közé tartozik. Az alállomás bádogosmunkáit a magyar bádogosipar egyik legelőkelőbb és legrégibb cége, a hatvanéves múlttal biró Böhm József cég végezte. A hatalmas épület ives homlokzatainak vörösréz burkolati munkái mind iparművészeti i’emekek, még a laikus nézőt is bámulatba ejtők. Az összes többi bádogosmunkák legszakszerübb és speciális kivitelével az illetékes tényezők legteljesebb megelégedését érdemelték ki. A Hungária-köruti alállomás bádogos- munkáit egy a szakmában uj cég, Kvilla Gyula készítette. Ez a cég rövid hat esztendő alatt a minuciózitásig tökéletes munkájával és annak művészi, Ízléses és szolid kivitelével a bádogos szakma legkiválóbbjai közé küzdötte fel magát. Itteni produkciója méltán sorakozik a Kimamurányi Vasművek salgótarjáni építkezéseinél és sok más köz- és ma- gánépitkezésnél alkotott műveihez, melyek mindegyike a magyar bádogosipar egy-egy gyöngyszeme. WEIN GRUBER IGNÁC Székesfővárosi Pavillon Kávéháza VI., Városliget Szilikétút az olcsó modernizált makadámút S i 1 i p h a 11 felületi kezelés teljes portalanításra VEGYITERMÉKEK RT. - JUST KORNÉL mérnök BUDAPEST. VII.. KERTÉSZ-UTCA 29. SZ. LOPOS GYULA JÁTSZÓTEREK BERENDEZÉSE, ISKOLAPADOK, ISKOLAI BÚTOROK, ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ES TORNASZEREK GYARA BUDAPEST, III., Bécsi-ut 85. Tel.: Ó. 625- 05 Árjegyzéket és költségvetést felszóli ésra küldök STRASSIL M árvaszéh katasztrdlűlis szcmélpel hiánya Ágoston Géza dr. árvaszéki elnök nyilatkozata az árvaszék felio- kozoff munkateliesitményéről, melyet a békebeli létszám alá csökkentett személyzet ellátni nem tud — November előtt szó sem lebet uj árvaszéki kölcsönök folyósításáról — Tíz esztendeié mondotta ki a belügyminiszter a hivatásos gyámság megszervezésének szükségességét, de még mindig halogatlak — Az Uj Budapest tudósitójától. — A fővárosi árvaszék működése a jelenlegi szomorú gazdasági viszonyok között megkülönböztetett li- gyelmet érdemel. Úgy a háborús idők késő következményei, mint a hadikölcsönök körül támadt bonyodalmak, valamint az általános gazdasági válságnak a társadalmi és családi életre gyakorolt káros hatása tekintetében egyaránt nagyjelentőségű és valóban nehéz feladatok teljesítése vár a fővárosi árvaszék minden egyes tagjára. Köztudomású, hogy a fővárosi árvaszók a példátlanul nagyarányú munkaforgalmat még mindig békebeli státussal intézi és köztudomású az is, hogy a fővárosi árvaszéle elnökének a személyzetszaporítáisra vonatkozóan tett előterjesztései meghallgatásra még nem találtak. Az Uj Budapest munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott Ágoston Géza dr. kormányfőtanácsossal, az árvaszék elnökével és a beszélgetés során mindenekelőtt azt a kérdést vetette fel, hogy mikor lesz már aktuális a hivatásos gyámság intézményének a felállítása és általában az árvaszéki személyzet szaporítására mutatkozik-e lehetőség. Ágoston Géza dr. árva széki elnök a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az árvaszék mindig a II. félévi jelentésben szokta az elmúlt egész esztendőben kiterjeszkedőleg megtenni a jelentését és az I. félévi jelentése csak a szükséges statisztikai adatokat és a miniszteri rendelettel előirt kérdésekre adott válaszokat tartalmazza. Ép ez oknál fogva a mostani jelentésemben is csak ezekre terjeszkedem ki és csakis lelkiismeretem megnyugtatása okából hangsúlyoztam, hogy az ügyforgalom ismét 700 darabbal emelkedett és hogy az évek óta kért személyzet szaporításra tovább várni nem lehet. Tudom jól, hogy a kormányhatóság megtiltotta a közigazgatási személyzet szaporítását, bár azt is tudom, hogy e tilalom alól a közelmúltban is volt kivétel. Viszont ezzel szemben áll az a tény, hogy a belügyminisztérium illetékes ügyosztálya az árvaszék fogalmazói személyzetének a kért uj állások megszervezésével való kiegészítését szükségesnek tartja és helyesli, még pedig nemcsak újabban, hanem maiakkor, amikor a létszámcsökkentési törvény életbelépésekor — 1923 no- vemeberében — az árvaszéknél az ügyeknek ülésekben való elintézése helyett az egyéni ülnöki elintézést rendelte el. Belátták odafenn, hogy a. székesfővárosi árvaszék ügyforgalmát a főváros különleges gazdasági, társadalmi és szociális helyzeténél fogva, nyolc ülnök ellátni képtelen. Csak az ülnöknek van ugyanis joga határozatot hozni, igy tehát az összes fogalmazók és jegyzők az ülnöknek tartoznak referálni és az ő ügyeikben is az ülnök hozza meg a határozatokat. — A főváros mindennapi életében mélyreható változások következtek be. Nemcsak a lakosság száma szaporodott meg a sok menekült család bevándorlása folytán, hanem egy egészen uj társadalmi helyzet állott elő, amely számtalan vonatkozásban érinti az árvaszék működését. Ebben a tekintetben elég a válópereknek köztudomás szerinti nagymérvű szaporodását emliteni. Ezzel a jelenséggel kapcsolatosan merülnek fel azok a tartási, elhelyezési és láthatási kérdések, amelyek mind olyan természetűek, hogy hatványozott mértékben veszi igénybe az előadók munkaidejét, nemcsak a hosszas tárgyalások következtében, amelyek egyéb ügyeknél ennyire nem szükségesek, hanem az ügyek természetszerű velejárójaként az érdekelt felek érzékenységére, felizgatott lelkiállapotára való tekintettel is. Ezekben az ügyekben az előadóknak nemcsak a türelme van a végsőkig próbára téve, hanem a legnagyobb mértékben lefoglalja ez a munka az előadónak minden idejét is. — Ezt odafenn igen jól tudják, de ismerik ezt a helyzetet a törvény- hatósági bizottságnak azok a tiszteletreméltó tagjai is, akik akár foglalkozásuknál fogva, akár az érdeklődésük alapján figyelmükre méltatják az árvaszéknél — csendben, de annál nagyobb intenzitással -- folyó munkát. Már a két év előtti költségvetés tárgyalása során elfogadtak indítványokat a létszámemelés érdekében. Az elmúlt évi költségvetés pénzügyi bizottsági tárgyalása során öt indítvány hangzott el e tárgyban és mindeniket egyhangúlag elfogadták. A szervezés iránt azonban még nem történtek meg a kezdeményező lépések, mert azt kértem, hogy addig is, amíg a szervezés bizottsági tárgyalása megindul, legalább egy pár ideiglenes fogalmazói állás vétessék fel a költségvetésbe, a megszervezendő állások terhére. Hangsúlyozom, hogy az árvaszékre nézve a kért uj állások megszervezése elodázhatatlan. Ezt felelősségem teljes tudatában mondom. Hogy az árvaszékkel kivételt kell tenni, elég annyit kiemelnem, hogy az árvaszék jelenlegi személyzete a hivatal munkát er héhez viszonyítva alacsonyabb, mint a háború előtt volt. Az 1911. évi nagy státusrendezés az általános közigazgatásnál az ügyosztályok számát 10-ről 16-ra emelte. Ezzel szemben az árva széknél a stá- tusrendezés még egyetlen dijnoki állással való' szaporítást sem hozott. — Éppen ilyen a helyzet a hivatásos gyámság megszervezésénél is, amelyre vonatkozólag a belügyminisztérium kebeléből kiküldött bizottság alapos vizsgálata után még 1920-ban kimondotta a belügyminiszter ur, hogy szükséges intézmény és mielőbb meg kell szervezni. Az első években az ország szerencsétlen helyzetére való tekintettel nem mertem a kezdeményező lépéseket megtenni. Később arra határoztam magamat, hogy fokozatosan, évről-évre igyekszem egy-két hivatalnoki állásnak a költségvetésbe való beállításával előrehaladni. Ez sem sikerült, csak az első évben. Azóta minden ilyen irányú előterjesztésem. nem nyert meghallgatást, pedig ezt az intézményt, amelynek elsőrangú szociális fontossága vau és amely a nyugati államokban, különösen Németországban már évtizedek óta áldásosán működik és amelyet a fővárosi árvaszék 20 esztendővel ezelőtt épp az én javaslatomra hivott életre — természetesen csak ideiglenes jelleggel — most véglegesen meg kell szervezni már csak azért is, mert a polgári törvénykönyv javaslata is számol már ezzel az intézménnyel. Én ebben a tekintetben nagy várakozással tekintek az uj törvényhatósági tanács döntése elé és erős a reményem, hogy kérésemet, amelynek előterjesztésénél csak másodsorban vezetnek engem az árvaszéki tisztviselők érdekei, elsősorban egyetemes és szociális érdekek, — a tanács meg fogja hallgatni. Az árvák hadikölcsönvalorizáció- jáiv.ak a lehetőségéről és az e kérdésben kialakult gyakorlatról Ágoston árvaszéki elnök ezeket mondotta: — A hadikölcsön segélyezések tekintetében örömmel kell megállapítanom, hogy a belügyminisztérium, amely az árvák és gondnokoltak segélyezését illeti, a legnagyobb jó- indulattal kezeli ezt a kérdést. Az egyenlő elbánás elve alapján minden kiskorú és gondnokolt a maga kötvénytömegének megfelelően arányos és elég tekintélyes segélyben részesül, — tekintet nélkül anyagi helyzetére. És ez az igazság, mert ezek a kölcsönjegyzők annakidején nem voltak cselekvőképesek, ők tehát még kevésbbé szenvedhetnek anyagi kárt. Ez alapon remélhetjük. hogy — ha majd az ország gazdasági állapota meg fogja engedni a valorizációt, — a kiskorúak és gondnokoltak ismét méltányosabb elbánásban fognak részesülni. Érdeklődtünk a gyámpénztári kölcsönök iránt is. A következő választ kaptuk: — Sajnos, az árvaszék még mindig nines aban a helyzetben, hogy a gyámpénztári kölcsönöknek hónapokkal ezelőtt abbahagyott folyósítását újra megkezdje. Egy óv óta, amióta az uj gyámpénztári köl- esönszabályrendelet életbelépett, az árvaszék 3.236.000 pengő kölcsönt utalványozott. Ha tekintetbe vesz- sziik, hogy ezalatt az idő alatt csak a legnagyobb nehézségekkel lehetett bankkölcsönt kapni, ez néni mondható értéktelen segítésnek. De épp a gyámpénztárnak ez a nagyarányú igénybevétele eredményezte azt, hogy alig háromnegyed év alatt kiment az a pénzösszeg, amely a szabályrendelet értelmében jelzálogkölcsönökben kihelyezhető volt. Ez volt az oka annak, hogy júniusban az árvaszék teljes ülése úgy határozott, hogy egyelőre — de legalább novemberig — nem ad újabb kölcsönt. Minthogy az a remény, amelyet ehhez a szüneteltetéshez fűztünk, hogy tudniillik ezalatt jelentősebb összegek folynak be a gyámpénztárba, nem váltak be és még jelenleg is az a helyzet, hogy kihelyezhető pénz felett nem rendelkezünk, ezt a terminust kénytelenek leszünk az év végéig kitolni. rOIOCIKMfí SZAKÁL GÉZA SZAKÜZLETÉBEN V., DOROTTYA-UTCA 1. AMATÖRFELVÉTELEK KIDOLGOZÁSA FIÓKÜZLET: DEBRECEN KVILA GYULA BÁDOGOS-, VIZ-, GÁZ- ÉS FŰTÉS- BERENDEZÉSEK VÁLLALATA BUDAPEST, II., TÖRÖK-UTCA 8. Telefon: Aut. 516-55. Postatakp. csekksz. 50.167. uniun IH UULűLI asztalosara-gyara VI., ERZSÉBET KIRALYNÉ-Úf 104. Telefon : Autopiata 927-42.
