Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-08-23 / 34. szám

1930 augusztus 23 TU BUDAPEST O ö emeletsoros vasbetónépület főfalegye- nét, amely fölé azután a 13 méteres vas­betonból tozatot emeltük. Az épitőmunka befejezése után ugyanannyi fáradtságot okozott az épület belső kiképzése. Ugyanis a végtelenül komplikált veze­tékrendszerek, gépfelállitások úgyszól­ván napról-napra uj feladatok elé állí­tották az épitészt. De ezenfelül az üzem- vezetőség arra is igen nagy súlyt fekte­tett, hogy az épület ne csak megfelelő legyen, hanem minél tetszetősebb is. Az építésznek tehát legnagyobb takarékos­sággal, minél formásabbat kellett épí­tenie. A Hungária-uti alállomásnál a nehéz­ségek megint más természetűek voltak. Mivel az Elektromos Művek vezetősége építkezéseinél mindenkor a végsőkig up to date kíván lenni, az elektro­mos téren bekövetkezett újabb tökélete­sedések az építkezés munkábaadása után a terv teljes átdolgozását tette szüksé­gessé. De ez az épületnek, nevezetesen az architektúrának is hasznára vált. Míg a Belvárosi állomás még bizonyos ar- chaisztikus, dekorativ vonásokkal bir, addig itt teljesen korszeréi, okszerű és racionális architektúrát lehetett terem­teni. Nagy, egyszerű tömegeivel, min­den feleslegesnek elhagyásával, olyan tömegek jöttek létre, amelyek joggal ne­vezhetők monumentálisoknak. Az épület belseje nagy áttekinthetőségével, fehér ragyogásával lepi meg a látogatót. A kommandóteremben a műszertábla fehér és barna márvány csillogása. Erezett gumipadozata nemes előkelőséggel hat­nak. A megvilágítás ebben a teremben úgy nappal, mint éjjel tökéletes. Az alaprajz helyes megoldása révén a ké­szüléktáblák vezetékekkel telezsúfolt hátsó oldala ugyancsak ideálisan vilá­gos. A most épülő kis gépmesteri lakóház a modern munkásházépités minden elő­nyét valósítja meg. A „Belváros“ alállomás föld-, kőmi- ves-, beton- és elhelyezőmunkáit Sziits Jenő építész végezte. Maga az épület rendkívül érdekes nagy fesztávolságú vasbetón-ivszerkezet, még pedig ■ a leg- nagyob, amely az utóbbi évtizedekben hazánkban készült. Kivitele erősen pró­bára tette a kiváló Sziits mérnök közis­mert és kipróbált tehetségét, amely tö­kéletesen érvényesült a szakemberek ál­tal is megcsodált precíz és bravúros munkában. A lakatosmunkákat a szakma legkivá- / lóbb reprezentánsainak egyike, Lepter .János 1 a k at os áru gyára készítette olyan precizitással és olyan tetszetős kivitel­ben, hogy munkája a szakértők megál­lapítása szerint a magyar ipar legtöké­letesebb produktumai közé tartozik. Az alállomás bádogosmunkáit a ma­gyar bádogosipar egyik legelőkelőbb és legrégibb cége, a hatvanéves múlttal biró Böhm József cég végezte. A ha­talmas épület ives homlokzatainak vö­rösréz burkolati munkái mind iparmű­vészeti i’emekek, még a laikus nézőt is bámulatba ejtők. Az összes többi bádo­gosmunkák legszakszerübb és speciális kivitelével az illetékes tényezők legtel­jesebb megelégedését érdemelték ki. A Hungária-köruti alállomás bádogos- munkáit egy a szakmában uj cég, Kvilla Gyula készítette. Ez a cég rövid hat esztendő alatt a minuciózitásig tökéletes munkájával és annak művészi, Ízléses és szolid kivitelével a bádogos szakma legkiválóbbjai közé küzdötte fel magát. Itteni produkciója méltán sorakozik a Kimamurányi Vasművek salgótarjáni építkezéseinél és sok más köz- és ma- gánépitkezésnél alkotott műveihez, me­lyek mindegyike a magyar bádogosipar egy-egy gyöngyszeme. WEIN GRUBER IGNÁC Székesfővárosi Pavillon Kávéháza VI., Városliget Szilikétút az olcsó modernizált makadámút S i 1 i p h a 11 felületi kezelés teljes portalanításra VEGYITERMÉKEK RT. - JUST KORNÉL mérnök BUDAPEST. VII.. KERTÉSZ-UTCA 29. SZ. LOPOS GYULA JÁTSZÓTEREK BERENDEZÉSE, ISKOLAPADOK, ISKOLAI BÚTOROK, ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ES TORNASZEREK GYARA BUDAPEST, III., Bécsi-ut 85. Tel.: Ó. 625- 05 Árjegyzéket és költségvetést felszóli ésra küldök STRASSIL M árvaszéh katasztrdlűlis szcmélpel hiánya Ágoston Géza dr. árvaszéki elnök nyilatkozata az árvaszék felio- kozoff munkateliesitményéről, melyet a békebeli létszám alá csökkentett személyzet ellátni nem tud — November előtt szó sem lebet uj árvaszéki kölcsönök folyósításáról — Tíz esztendeié mon­dotta ki a belügyminiszter a hivatásos gyámság megszervezésének szükségességét, de még mindig halogatlak — Az Uj Budapest tudósitójától. — A fővárosi árvaszék működése a jelenlegi szomorú gazdasági viszo­nyok között megkülönböztetett li- gyelmet érdemel. Úgy a háborús idők késő következményei, mint a hadikölcsönök körül támadt bonyo­dalmak, valamint az általános gaz­dasági válságnak a társadalmi és családi életre gyakorolt káros ha­tása tekintetében egyaránt nagyje­lentőségű és valóban nehéz felada­tok teljesítése vár a fővárosi árva­szék minden egyes tagjára. Köz­tudomású, hogy a fővárosi árvaszók a példátlanul nagyarányú munka­forgalmat még mindig békebeli stá­tussal intézi és köztudomású az is, hogy a fővárosi árvaszéle elnökének a személyzetszaporítáisra vonatko­zóan tett előterjesztései meghallga­tásra még nem találtak. Az Uj Bu­dapest munkatársa hosszabb beszél­getést folytatott Ágoston Géza dr. kormányfőtanácsossal, az árvaszék elnökével és a beszélgetés során mindenekelőtt azt a kérdést vetette fel, hogy mikor lesz már aktuális a hivatásos gyámság intézményének a felállítása és általában az árva­széki személyzet szaporítására mu­tatkozik-e lehetőség. Ágoston Géza dr. árva széki elnök a következőket mondotta az Uj Budapest munka­társának: — Az árvaszék mindig a II. fél­évi jelentésben szokta az elmúlt egész esztendőben kiterjeszkedőleg megtenni a jelentését és az I. félévi jelentése csak a szükséges statiszti­kai adatokat és a miniszteri rende­lettel előirt kérdésekre adott vála­szokat tartalmazza. Ép ez oknál fogva a mostani jelentésemben is csak ezekre terjeszkedem ki és csakis lelkiismeretem megnyugta­tása okából hangsúlyoztam, hogy az ügyforgalom ismét 700 darabbal emelkedett és hogy az évek óta kért személyzet szaporításra tovább várni nem lehet. Tudom jól, hogy a kor­mányhatóság megtiltotta a közigaz­gatási személyzet szaporítását, bár azt is tudom, hogy e tilalom alól a közelmúltban is volt kivétel. Vi­szont ezzel szemben áll az a tény, hogy a belügyminisztérium illetékes ügyosztálya az árvaszék fogalmazói személyzetének a kért uj állások megszervezésével való kiegészítését szükségesnek tartja és helyesli, még pedig nemcsak újabban, hanem mai­akkor, amikor a létszámcsökkentési törvény életbelépésekor — 1923 no- vemeberében — az árvaszéknél az ügyeknek ülésekben való elintézése helyett az egyéni ülnöki elintézést rendelte el. Belátták odafenn, hogy a. székesfővárosi árvaszék ügyfor­galmát a főváros különleges gazda­sági, társadalmi és szociális hely­zeténél fogva, nyolc ülnök ellátni képtelen. Csak az ülnöknek van ugyanis joga határozatot hozni, igy tehát az összes fogalmazók és jegy­zők az ülnöknek tartoznak referálni és az ő ügyeikben is az ülnök hozza meg a határozatokat. — A főváros mindennapi életében mélyreható változások következtek be. Nemcsak a lakosság száma sza­porodott meg a sok menekült csa­lád bevándorlása folytán, hanem egy egészen uj társadalmi helyzet állott elő, amely számtalan vonat­kozásban érinti az árvaszék műkö­dését. Ebben a tekintetben elég a válópereknek köztudomás szerinti nagymérvű szaporodását emliteni. Ezzel a jelenséggel kapcsolatosan merülnek fel azok a tartási, elhe­lyezési és láthatási kérdések, ame­lyek mind olyan természetűek, hogy hatványozott mértékben veszi igénybe az előadók munkaidejét, nemcsak a hosszas tárgyalások kö­vetkeztében, amelyek egyéb ügyek­nél ennyire nem szükségesek, ha­nem az ügyek természetszerű vele­járójaként az érdekelt felek érzé­kenységére, felizgatott lelkiállapo­tára való tekintettel is. Ezekben az ügyekben az előadóknak nemcsak a türelme van a végsőkig próbára téve, hanem a legnagyobb mérték­ben lefoglalja ez a munka az elő­adónak minden idejét is. — Ezt odafenn igen jól tudják, de ismerik ezt a helyzetet a törvény- hatósági bizottságnak azok a tiszte­letreméltó tagjai is, akik akár fog­lalkozásuknál fogva, akár az érdek­lődésük alapján figyelmükre mél­tatják az árvaszéknél — csendben, de annál nagyobb intenzitással -- folyó munkát. Már a két év előtti költségvetés tárgyalása során elfo­gadtak indítványokat a létszámeme­lés érdekében. Az elmúlt évi költ­ségvetés pénzügyi bizottsági tár­gyalása során öt indítvány hang­zott el e tárgyban és mindeniket egyhangúlag elfogadták. A szerve­zés iránt azonban még nem történ­tek meg a kezdeményező lépések, mert azt kértem, hogy addig is, amíg a szervezés bizottsági tárgya­lása megindul, legalább egy pár ideiglenes fogalmazói állás vétes­sék fel a költségvetésbe, a megszer­vezendő állások terhére. Hangsúlyo­zom, hogy az árvaszékre nézve a kért uj állások megszervezése el­odázhatatlan. Ezt felelősségem tel­jes tudatában mondom. Hogy az árvaszékkel kivételt kell tenni, elég annyit kiemelnem, hogy az árva­szék jelenlegi személyzete a hivatal munkát er héhez viszonyítva alacso­nyabb, mint a háború előtt volt. Az 1911. évi nagy státusrendezés az ál­talános közigazgatásnál az ügyosz­tályok számát 10-ről 16-ra emelte. Ezzel szemben az árva széknél a stá- tusrendezés még egyetlen dijnoki állással való' szaporítást sem hozott. — Éppen ilyen a helyzet a hiva­tásos gyámság megszervezésénél is, amelyre vonatkozólag a belügymi­nisztérium kebeléből kiküldött bi­zottság alapos vizsgálata után még 1920-ban kimondotta a belügymi­niszter ur, hogy szükséges intéz­mény és mielőbb meg kell szervezni. Az első években az ország szeren­csétlen helyzetére való tekintettel nem mertem a kezdeményező lépé­seket megtenni. Később arra hatá­roztam magamat, hogy fokozatosan, évről-évre igyekszem egy-két hiva­talnoki állásnak a költségvetésbe való beállításával előrehaladni. Ez sem sikerült, csak az első évben. Azóta minden ilyen irányú előter­jesztésem. nem nyert meghallgatást, pedig ezt az intézményt, amelynek elsőrangú szociális fontossága vau és amely a nyugati államokban, kü­lönösen Németországban már évti­zedek óta áldásosán működik és amelyet a fővárosi árvaszék 20 esztendővel ezelőtt épp az én javas­latomra hivott életre — természete­sen csak ideiglenes jelleggel — most véglegesen meg kell szervezni már csak azért is, mert a polgári tör­vénykönyv javaslata is számol már ezzel az intézménnyel. Én ebben a tekintetben nagy várakozással te­kintek az uj törvényhatósági tanács döntése elé és erős a reményem, hogy kérésemet, amelynek előter­jesztésénél csak másodsorban vezet­nek engem az árvaszéki tisztviselők érdekei, elsősorban egyetemes és szociális érdekek, — a tanács meg fogja hallgatni. Az árvák hadikölcsönvalorizáció- jáiv.ak a lehetőségéről és az e kér­désben kialakult gyakorlatról Ágos­ton árvaszéki elnök ezeket mon­dotta: — A hadikölcsön segélyezések te­kintetében örömmel kell megállapí­tanom, hogy a belügyminisztérium, amely az árvák és gondnokoltak se­gélyezését illeti, a legnagyobb jó- indulattal kezeli ezt a kérdést. Az egyenlő elbánás elve alapján min­den kiskorú és gondnokolt a maga kötvénytömegének megfelelően ará­nyos és elég tekintélyes segélyben részesül, — tekintet nélkül anyagi helyzetére. És ez az igazság, mert ezek a kölcsönjegyzők annakidején nem voltak cselekvőképesek, ők te­hát még kevésbbé szenvedhetnek anyagi kárt. Ez alapon remélhet­jük. hogy — ha majd az ország gaz­dasági állapota meg fogja engedni a valorizációt, — a kiskorúak és gondnokoltak ismét méltányosabb elbánásban fognak részesülni. Érdeklődtünk a gyámpénztári köl­csönök iránt is. A következő választ kaptuk: — Sajnos, az árvaszék még min­dig nines aban a helyzetben, hogy a gyámpénztári kölcsönöknek hóna­pokkal ezelőtt abbahagyott folyósí­tását újra megkezdje. Egy óv óta, amióta az uj gyámpénztári köl- esönszabályrendelet életbelépett, az árvaszék 3.236.000 pengő kölcsönt utalványozott. Ha tekintetbe vesz- sziik, hogy ezalatt az idő alatt csak a legnagyobb nehézségekkel lehetett bankkölcsönt kapni, ez néni mond­ható értéktelen segítésnek. De épp a gyámpénztárnak ez a nagyarányú igénybevétele eredményezte azt, hogy alig háromnegyed év alatt ki­ment az a pénzösszeg, amely a sza­bályrendelet értelmében jelzálog­kölcsönökben kihelyezhető volt. Ez volt az oka annak, hogy júniusban az árvaszék teljes ülése úgy határo­zott, hogy egyelőre — de legalább novemberig — nem ad újabb köl­csönt. Minthogy az a remény, ame­lyet ehhez a szüneteltetéshez fűz­tünk, hogy tudniillik ezalatt jelen­tősebb összegek folynak be a gyám­pénztárba, nem váltak be és még jelenleg is az a helyzet, hogy kihe­lyezhető pénz felett nem rendelke­zünk, ezt a terminust kénytelenek leszünk az év végéig kitolni. rOIOCIKMfí SZAKÁL GÉZA SZAKÜZLETÉBEN V., DOROTTYA-UTCA 1. AMATÖRFELVÉTELEK KIDOLGOZÁSA FIÓKÜZLET: DEBRECEN KVILA GYULA BÁDOGOS-, VIZ-, GÁZ- ÉS FŰTÉS- BERENDEZÉSEK VÁLLALATA BUDAPEST, II., TÖRÖK-UTCA 8. Telefon: Aut. 516-55. Postatakp. csekksz. 50.167. uniun IH UULűLI asztalosara-gyara VI., ERZSÉBET KIRALYNÉ-Úf 104. Telefon : Autopiata 927-42.

Next

/
Thumbnails
Contents