Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-07-19 / 29. szám

VII. évfolyam 29. szám

Budapest, 1930 Julius 19

UJKZWAPEST

.0S©nTítór’

„ ,,-osi PfgZ&

p, ^ O

flM*Hvaa»n«r

KÖZGAZDASÁGI P

Előfizetési Órák:

Egész évre

...........................................30 pengő

Fé

l évre.....................................................13 pengő

Eg

yet szám éra 60 fillér

I

FI

DOB

FELELŐS SZERKESZTŐ :

Y ANDOR DR!

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca 9. Telefon: Aul. 828-23. Postatakarékp. chequeszámla: 30013

Rendkívül aggályos az ni ROkns felépítésének elhalasztása - mondta a tiszti főorvos

függetlenül az uj ROkns megépítésétől, sürgősen ki kell a Margit- kőrhőzat Dőviteni — A rendőri razziákon összefogott nemibeteg nőket kéniftelenek szabadon engedni, mert a kórhazakban nincs féröheiv szamukra — A Dakterolőgtai Intézet megnyitása, az iskolaorvosi intézmény decentralizálása, a szennyes vízvezetéki víz és egyéb aktuális közegészségügyi problémák

Fizetést?

Sipőcz polgármesternek a köz- igazgatási bizottság hétfői ülésén az üzemigazgatósági-tagi és a törvényhatósági tanácstagi javadalmazások ügyében tett kijelentése végre a helyes mederbe terelte a sokat vitatott problémát. A dolog természeténél fogva nem döntötte, nem is dönthette el a kérdést a polgár- mesteri kijelentés, bizonyos azonban, hogy a polgármester is azok közé sorozható, akik etikai és szociális alapon tiltakoznak az ellen, hogy az üzemigazgatósági és a törvényhatósági tanácsi tagság a mai súlyos időkben jövedelem legyen azok számára, akik a város érdekében kifejtett, mindenesetre értékes és hasznos munkásságukat meg akarják fizettetni.

A törvényhatósági tanácsi tagság és az üzemigazgatóságokban való részvétel csak állapot lehet, de nem foglalkozás. A közérdek szolgálatában állni csak etikai alapon lehet és amennyire összeférhetetlen az a fővárosi törvény, de minden alkotmányos érzék szerint is, hogy városatya pénzért kijárjon, éppen annyira összeférhetetlen úgy az alkotmányos érzékkel, mint a lelkiismerettel, hogy az adózók filléreiből fizetést vagy jelenléti dijakat kapjanak a városatyák.

Igaz, hogy a főváros ügyeivel intenziven való foglalkozás munkát jelent, nagy munkát, úgy a bizottságokban, mint a törvényhatósági tanácsban. Bebizonyosodott azonban az uj rend eddigi folyamata alatt is, hogy időben, az uj törvény által alkotott testületekben való részvétel nem jelent nagyobb elfoglaltságot, mint a régi törvény által kijelölt bizottságokban való tanácskozás. A törvényhatósági tanács egyelőre hetenként egyszer, akkor is csak három-négy óra hosszat ülésezik. Az üezmigazgatóságok havonként vagy kéthetenként fognak ösz- szeülni néhány órára. Szabad-e ezt a párórai elfoglaltságot egzisztenciális alapul tekinteni, olyan ösz- szeget osztva szét a szerencsés városatyák között, amely végösszegében jelentékeny milliókkal terheli meg a községi háztartást?

Döntés az üzemigazgatósági fizetések és jelenléti dijak tekintetében még nem történt, de más döntést, mint azt, amely kimondja, hogy a közérdeket csak önzetlenül és fizetés nélkül lehet szolgálni, a. keresztény demokrácia jegyében elképzelni nem tudunk. Politikával csak az foglalkozhasson a budapesti városházán, aki városatyai mivoltát sem kijárási, sem fizetési alapon pénzszerzésre felhasználni nem akarja. Azok között a városatyák között, akik a mai kommunális életben értéket jelentenek, egy sincsen, akinek meg ne lenne a maga polgári foglalkozása, látható egzisztenciája.. Azon kevesekért, akiknek létalapja eddig is rejtély volt, de akiket az első sorokban láttunk sü- rögni-forogni a fizetéssel kecsegtető stallumokért folyó harcban, nem fáj a. mi fejünk és ne fájjon egyetlen párté sem.

Aki a fórumon mozog, tiszta tógában járjon, ám ezt a tógát senki számára nem vásárolhatja meg a főváiros. Akik irányitói akarnak lenni a városházi közéletnek, kell, hogy foglalkozásuknál vagy diplomájuknál fogva olyan egzisztenciális alappal rendelkezzenek, amely a köznek általuk kívánt megterhelése nélkül megélhetésüket biztosítja. Az üléseken való részvételt megfizettetni: erkölcstelenség!

— Az Uj Budapest tudósítójától —

A főváros közegészségi bizottságának legutóbbi ülésén általános feltűnés közben vették tudomásul azt a tényt, hogy az uj fővárosi törvény értelmében a fővárosi tisztifőorvos nem tagja a X. ügyosztály mellé rendelt szakbizottságnak. Nem kétséges, hogy a közegészségi szakbizottságban vezető hely illeti meg a tiszti főorvost, nemcsak azért, mert az ő véleménye sokszor döntő fontosságú lehet, hanem azért is, mert hiszen Csordás Elemér dr., a főváros tiszti főorvosa fölötte áll a pártszempontoknak és mindig a közegészségügyi érdekek ért folytatott önzetlen küzdelmei népszerűvé tették őt a főváros egész közönsége előtt. Mivel a legutóbbi bizottsági ülésen, ahol több közegészségügyi szakkérdés került szóba, Csordás tiszti főorvos nem volt jelen, szükségesnek tartottuk őt megszólaltatni. Mindenekelőtt azt a kérdést vetettük fel, hogy Budapest székesfőváros közegészségügyi állapotainak javulása tekintetében a legközelebbi jövőben milyen események várhatók. Csordás Elemér dr. tiszti főorvos a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának:

— A legközelebbi időben örvendetes események várhatók a főváros közegészségügyi állapotának megjavítását illetően. Az egyik nagyjelentőségű esemény az uj székes- fővárosi közegészségügyi és bakteriológiai intézet megnyitása. Ez az intézet, amely a Gyáli-uton épült, különösen a fertőző betegségek tekintetében lesz fontos szerve a főváros közegészségügyi hadseregének. A megnyitás szeptember közepén lesz. A főváros ennek az intézetnek a megnyitásával Európa egyik legszebb és legmodernebbül berendezett intézetének jut a birtokába. Lehetségessé válik igen sok közegészségügyi szempontból fontos vizsgálatnak a lefolytatása, amit mindezideig nélkülözni kellett megfelelő épület hiányában.

— A másik örvendetes esemény két tüdőbeteg gondozó intézetnek a megnyitása, ami uj, hatékony eszközöket jelent a tuberkulózis elleni védekzésben. Mind a két épületnek az épitési munkálatai folyamatban vannak. Az egyik a Kelenföldön, a

iüásik pedig a zsúfolt VII. kerületben nyílik meg.

— Fejlődési folyamat várható az iskolaorvosi intézmény területein is. Ez a fejlődés abban nyilvánul meg, hogy az iskola-szakorvosi rendelőket decentralizáljuk. A szülők és a tantestületek részéről ugyanis sok jogos panasz merült fel amiatt, hogy a fővárosi tanulóknak rendkívül nagy utakat kellett megtenniük, amig valamelyik szakorvosi rendelőbe eljutottak. Pl. a Kelenföldről a Krisztina-térre, a Zuglóból a belső VII. kerületbe kellett gyakran elfáradniok a szakorvosi kezelést igénylőknek. Most ezeket a rendelő intézeteket decentralizáljuk és pedig úgy, hogy a hét különböző napjain a perifériákon is lesznek szakorvosi rendelések és igy a tanulók a lakásukhoz és iskolájukhoz közel fognak szakorvosi rendelésben részesülni. Ez a decentralizálás rendkívül fontos elhatározás, ha tekintetbe vesszük, hogy ma Budapesten 87.000 gyermek áll iskola- orvosi felügyelet alatt.

Érdeklődtünk Budapest közegészségügyi állapotainak az alakulása iránt és megkérdezzük, hogy a szennyes budapesti viz nem tartalmaz-e újabban káros anyagokat? Csordás tiszti főorvos válasza igy hangzik:

— A legnagyobb örömmel állapíthatom meg, hogy a fertőző betegségek száma lényegesen csökkent. A legközelebbi jövőben némi rosszabbodás várható amiatt, hogy a nyaralásról és általában a vidékről hazajövő felnőttek és gyermekek egyaránt vérhast hoznak be a főváros területére. Ez azonban minden nyáron megismétlődik a vidékkel való élénkebb forgalom következtében. Az ok nyilvánvalóan az, hogy a vidéken a vízvezetéki és csatornázási viszonyok még nagyrészben egészen primitívek. Sok helyütt a vízvezeték és a csatornázás teljesen ismeretlen fogalom, de ismeretlen még az élelmiszereknek hatékonyabb ellenőrzése is.

— Ami a budapesti vezetéki vizet illeti, közegészségügyi szem- pontoól két körülményt kell tekintetbe venni. Az egyik szempont az, hogy a publikum körében ellenszenvet vált ki a nem tiszta viz és ez az ellenszenv abban nyilvánul

meg, hogy a közönség úgy mosdásra, mint ivásra a kelleténél kevesebb vizet használ. Ez közegészségügyi szempontból kétségkívül káros jelenség. A másik szempont — az a kérdés, hogy az egészségre káros anyag van-e a vízben? Erre a kérdésre a legteljesebb határozottsággal kijelenthetem, hogy káros anyag a vízben nincs és pedig sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból.

A következő kérdésünk az uj Rókus tervének elejtésére vonatkozó hírekről szólott. Csordás tiszti főorvos ezeket mondotta:

— Az uj Rókus felépítésének az ügye elsősorban anyagi kérdés, ebben a vonatkozásban tehát nekem véleményem nem lehet. Én, mint a főváros tiszti főorvosa, kénytelen vagyok azonban aggályaimnak kifejezést adni arra az esetre, ha az uj Rókus felépítésének a terve valóban lekerülne a napirendről, vagy csak halasztást szenvedne is. Főként két okból tartom rendkívül aggályosnak a halasztást. Az egyik az, hogy a Rókus-kórházban uralkodó állapotok, amelyek az épület elavultságából származnak, tarthatatlanok. Ez a megállapításom általános. A másik ok, ami miatt az uj Rókus- kórház felépítését minden rendelkezésre álló eszközzel szorgalmaznunk kell, az ágylétszám kérdése. Az ápolási dijak megállapítása körül tapasztalható zavarok nagy mértékben befolyásolják — és pedig károsan — a székesfőváros közegészségügyi helyzetét. Az ápolási költségektől való félelem miatt ugyanis nem tudunk helyet szorítani a kórházakban még azoknak sem, akiket pedig feltétlenül közérdekből kórházi ápolásra kellene kényszeríteni. Nem tudjuk pl. elhelyezni a rendőrség által a razziákon elfogott nemibeteg nőket, akiket kórházi ágyak hiányában szabadon kell eresztenünk, ami magától értetődően ezeknek a súlyos betegségeknek könnyű terjedését segíti elő. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az emelkedés ezeknek a betegségeknek a területein máris aggasztó mértékben mutatható ki. De nem tudjuk elhelyezni a tuberkulotikus betegeket sem, mert még a tuberkulotikus betegek