Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-28 / 26. szám
GjmnhuoEsr 1930 junius 28. Expozé a tanügyi költségvetéshez A békebeli tizenhat százalékkal szemben a főváros ezévi tanügyi költségvetése a főváros összes kiadásainak huszonnégy százalékát foglalja magában — Felmerült a gondolat, hogy a főváros csak törvényes kötelezettség alapján fenntartott iskolatípusait alimentálja — A jövő évi tanügyi költségvetés 935.000 pengővel több kiadást irányoz elő, mint az elmúlt évi zárszámadási eredmény volt — Az Uj Budapest tudósítóidtól — A napokban készült el a főváros jövő évi közoktatásügyi költségvetése, amelyet az eddigi rendszertől eltérően nem a pénzügyi bizottság- fog az egész költségvetés keretébe illeszteni és a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjeszteni, hanem a polgármester, ^ akinek a költségvetés összeállítására vonatkozó kötelezettségét az uj törvény kifejezetten megállapítja. A közoktatási költségvetés ily körülmények között elkerülte a tanügyi bizottság szűrőjét is, a közoktatási ügyosztály azt elkészülte után egyszerűen áttette a pénzügyi osztályhoz, amely az egyes ügyosztályok költségvetéseit összegyűjtve, azokat a polgármester elé terjeszti. A főváros tanügyi költségvetése a jövő esztendőben 2.257.753 pengő bevétellel szemben (ami 216.233 pengővel kevesebb a folyó évi előirányzatnál) 46.972.033 pengő kiadást tüntet fel (771.938 pengővel többet, mint a folyó évi költségvetési előirányzat, és 935.000 pengővel többet, mint az elmúlt évi zárszámadási eredmény volt.) A bevételek közül legnagyobb tétellel a felsőkereskedelmi iskolák szerepelnek: 475.036 pengő, utána következnek a polgári iskolák: .348.892 pengővel, a leányközépiskolák: 264.969 pengővel és a nyugdijaknak a főváros központi pénztárából való megtérítése: 258.000 pengővel. A kiadásokat illetően a költségvetés igen helyesen disztingvál a törvényes kötelezettség alapján fent ártott iskolák és az egyéb közoktatási szükségletek és intézmények között Törvényes kötelezettség alapján a főváros kisdedóvóit, elemi népiskoláit, polgári iskoláit, továbbképző, népiskoláit, iparos-tanonciskoláit és kereskedő-tanonciskoláit tartja fenn, a főreáliskolák, leányközépiskolák, felsőkereskedelmi iskolák, kereskedelmi szaktanfolyamok, az iparrajziskola, a pedagógiai szeminárium, a kertészeti és gazdasági iskolák és gazdasági gyakorló telepek, a női ipariskolák, a zeneiskolák és tanfolyamok, a gyógypedagógiai intézetek csakúgy nem tartoznak a törvényes kötelezettség gél fentartott iskolatípusok közé, mint ahogy a fővárosnak nem törvényszerű kötelessége fentartani _ az iskolaköteleseket, kereskedő- és ipa- rostanoncokat nyilvántartó hivatalt, a tanszerkészitő műhelyt és az iskolai gyermekvédelmi intézkedéseket. A törvényes kötelezettség alapján fentartott iskolanemek a jövő évben 25.010.707 pengőbe fognak kerülni (kisdedóvók: 2.040.078 pengő, elemi népiskolák: 13.342.852 pengő, polgári iskolák: 7.448.476 pengő, továbbképző népiskolák: 297.542 pengő, iparostanonciskolák: 1.739.679 P, kereskedőtanonciskolák: 142.080 pengő. Ezzel szemben 6.254.554 pengőbe fognak kerülni a jövő évben a törvényes kötelezettség nélkül fentartott iskolák, a nyugdíjasok 5.000. 000 pengőjét levonva pedig 15.000. 000 pengőbe kerül az egyéb közoktatási intézmények fentartása és tanügyi szükségletek biztosítása. Vagyis a főváros 15.000.000 pengőt költ olyan kötelezettségek teljesítésére, amelyek nem szigorúan vett városi feladatok, teljesiti ezen kiadásokat azon kultuszminisztérium helyett, mely a főváros összes közoktatási intézményei fölött át akarja venni a parancsnokságot olyképpen természetesen, hogy a tanügyi kiadások változatlanul a főváros törvényhatóságát terheljék. Hogyan volt 1914-ben? Mielőtt a tanügyi kiadások politikai taglalatát megkezdenők, legyen szabad röviden ismertetnünk a főváros utolsó békeköltségvetésének, az 1911. évi költségvetésnek tanügyi tételeit. Csak ezen adatok ismeretében válik érzékelhetővé az a szerető gond, amellyel a főváros annyira csúfolt keresztény kurzusa az elmúlt tiz esztendő alatt támogatta a főváros kultúráját, egyáltalában nem válogatva, hogy ezeket a kiadásokat a kormányzat helyett teljesiti-e, vagy pedig törvényes kötelezettségében. ... Bárczy István a polgármester, a főváros tanácsa a szarajevói tragédiát megelőző gazdasági pangás legszomorubb idejében, 1913 november 18-án tartott ülésen tárgyalja a főváros költségvetését. A nagy kölcsönök annuitásai és függő kölcsönök között bukdácsol a költségvetés, 1914-re még 24.000.000 korona marad a kölcsönpénzekből tervezett munkák fedezetéül: a függő kölcsönök összege ekkor már 82.000.000 korona! Az építés alatt levő iskolák közül a Tisza Kálmán-téri polgári leányiskola már elkészült, épül a Lajos- utcai polgári leányiskola, a Papnövelde-utcai polgári és elemi iskola, & Tata-utcai, Liget-utcai és Babérutcai barak-óvók, elkészültek a Bajza-u,teái polgári, a Karyf enstein- utcai és Simor-utcai elemi iskolák építési tervei, amelyeket csak tiz sAntha jószef törv. bejegyzett iparművész, lakberendező és kárpitosmes*ei IV., FERENC JÓZItf-RAKPART 6—7. esztendő múlva, túl a háborún és a forradalmakon, fog Orczy tanácsnok befejezni. De nézzük a tanügyi költségelőirányzatot 1914-ben. Ä pedagógiai szeminárium 172.380, a reáliskolák 423.934, a felsőkereskedelmi iskolák 854.113, a felsőbb leányiskolák 268.564, a polgári iskolák 4.808.761, az iparrajziskola 638.476, az elemi népiskolák 10.439.507, az iparostanonciskolák 1.205.848, a kereskedő- tanonciskolák 94.600, az ismétlő népiskolák 462.883, a kisdedóvók 1.144.706, a női kereskedelmi szaktanfolyamok 246.600, tanítási szerek leltározása 18.300, központi tanszer- készítő műhely és tanszerraktár 45.300, iskolai növénykertek 34.680, a vendéglős tanulók iskolájának segélyezése 1000 koronájába van a fővárosnak. Az össes tanügyi kiadások tehát azl914-es költségelőirányzatban 20.859.652 aranykoronára rúgtak. Mivel pedig a községi alap költségvetési előirányzata az 1914-ik évet illetően a kölcsönpénzeket is beleértve 129.200.261 korona volt, megállapíthat juk, hogy ebben az évben — és ez a békeévek átlaga, — a főváros bevételeinek 16 százalékát költötte tanügyi kiadásokra, amely kiadásokban természetszerűen az akkor végrehajtott nagy iskolaépi- tési program megfelelő részleteti is benne foglaltatnak. A miniszter harci riadója Az 1931-es fővárosi költségvetés végösszegeit még nem ismerhetvén, az 1930-ik évi költségvetés adataira támaszkodunk, amikor meg kívánjuk állapítani, hogy a békeviszonyokkal szemben Csonka-Magyar- ország fővárosa mennyit áldoz tanügyi kiadásokra. Az 1930. évi költségvetés községi háztartása 194.851.715 pengő kiadást tüntet fel. Ezen összegnek legnagyobb tétele a közoktatásra esik: 46.545.059. Vagyis a folyó évben a költségvetési előirányzatnak kerek 24 százaléka megy el tanügyi kiadásokra! Nem vitatjuk ez alkalommal, hogy a békebeli viszonyokkal szemben nincsenek-e tulhajtások a sze- mélyzetszaporitás terén, hiszen jól tudjuk, hogy a közigazgatás egész vonalán túlméretezett személyzettel találkozunk, azonban ezen segíteni nem lehet, legalább egyelőre nem, lévén a személyzeti tuldimenzioná- lás Trianon és a menekültek ide- özönlése által még csak fokozott intellektuális proletárizmus természetszerű következménye. Az érem ezen oldaláról vitatkozni nem lehet, aminthogy a képviselőházi költség- vetési tárgyalás alkalmával az ellenzéki oldalról az állami adminisztráció túlméretezése tekintetében elhangzott vádak is összeomlottak, amikor illetékes helyről ugyanez a, válasz megérkezett. Nézzük azonban az érem másik oldalát! Amikor a kultuszminiszter a főváros rovására egyebet sem tesz, mint a vidéki egyetemeket dédelgeti, amikor a fővárosi törvény parlamenti tárgyalása alkalmával a kormánypárt a főváros ellen érzett elkeseredéssel szavazta meg a fővárosi tanszemélyzet kinevezését illetően a kultuszminiszter vétójogát, amelyre máris nagyban készül a közoktatásügyi minisztérium, mint a tanügyi igazgatást teljesen a kormányzat kezébe előbb vagy MAGYAR EP1T0 RESZVENYTARSULAT ALAPITTATOTT 1889. BUDAPEST, X., KERÉKPÁR-UTCA 2. TÁVBESZÉLŐ: J. 370-70 SÜRGÖNYCIM: MÉRT BUDAPEST Mindennemű vízépítés. Kikötő- építés. Folyamszabályozás és csatornázás. Kotrások dunai műtárgyakkal, csatornakotrókkal és excavatorokkal; darukkal való kirakodások. Földmunkák. Alapozások. Mély és magasépítés. Útépítés. Modern útburkolatok építése. Vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbetonépités. Kőmunkálatok. Városi csatornázások és vízvezeték. Mindennemű ipari-, lakó- stb. házépítések. utóbb odajuttató archimédesi pontra: akkor az 1914-es tanügyi költségvetéssel kezében a főváros törvényhatóságának kell vétót kiáltani a kultuszminisztérium omnipo- tenciális törekvései ellen, hangsúlyozván, hogy a főváros nem hajlandó törvényben lefektetett kötelezettségein túlmenően egyetlen fillért sem közoktatásügyi célokra áldozni. A főváros ezen kijelentése természetszerűen nem azonos a szóban- forgó intézmények megszüntetésével, csupán azt jelenti, hogy ezeknek fentartását a kormányzat kénytelen és köteles átvállalni. Amikor az egész vonalon a kiadások szükségszerű restingálásával találkozunk, ez az egyetlen lehetőség, hogy a főváros a közönség javát szolgáló egyéb beruházásait és befektetéseit végrehajthassa és teljesíthesse. És ez az egyetlen méltó felelete a fővárosnak a fővárosi törvény országgyűlési tárgyalására is, különös tekintettel azokra a kultuszminiszte- riuini hangokra, melyek a törvényre való hivatkozással makacsul törekednek arra, hogy az autonómia pénzén fentartott tanintézetek igazgatását és személyzeti ügyeit egyszersmindenkorra kiszakítsák az autonómia kezéből. A fővárosi tanügyi kiadásoknak a törvény kötelezettség alapján fentartott iskolák ellátására való csökkentése illetékes helyeken nem uj gondolat és az őszi költségvetési tárgyalás alkalmával a törvényhatósági bizottságban szőnyegre fog kerülni. Ha az iskolák ügyében a főváros és a kultuszminisztérium között kenyértörésre kerül a dolog, a felelősség ezért azt a kormányzati politikát illeti, amely a legutolsó tiz esztendőben szisztematikusan szorította háttérbe a vidékkel szemben a fővárost, nem feledkezvén azonban meg arról, hogy amint arra lehetőség nyílott, fel- ügyeletileg és intézkedésiig a maga hatalmi körébe ragadja. Irodaberendezések HIRSCH ES TÁRSA BUDAPEST, Pénzszekrények Vitái András mi- tu éittelklutN Telefon: József 394-66. Budapest. VII., Angol-ntce S/b. RONEO _ UNDERWOOD SOKSZOROSÍTÓGÉP kellékek, irodaszerek, karbantartások, páncélszekrények. PIRKNER ÉS MEZEI BUDAPEST, V., NÁDOR-U. 11. TELEFON: 143-22.
