Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-31 / 22. szám
á tikár a tiszti főügyész trr vezetése mellett méltóan viszi a főváros intézményeinek jogi védelmét. — Én csak hálával tudok visszagondolni néhai Szabó Imrének erre a nagy munkásságára, amely olyan óriási volt, hogy még az ő hatalmas fizikumát, ezt az ősi erőt is idők folyamán megroppantotta, úgy, hogy a szemünk láttára, mintha egy hatalmas villám csapott volna egy hatalmas tölgybe, roskadt össze s távozott tőlünk és az élők sorából. — Ma itt vagyunk és kegyeletes lélekkel hódolunk az ő emlékének. Hódolunk a barátnak, aki a szeretetek mindig szeretettel viszonozta, hódolunk a kartársnak, a munkatársnak, akire mi büszkék vagyunk. — Bámulattal tekintünk fel még most is az ő nagy jogászi képességeire és szeretettel emlékezünk meg az ő jó szi- véx-ől és nemes emberbaráti tulajdonságairól. — De, Mélyen Tisztelt Uraim, nekünk nemcsak az a kötelességünk, hogy ezekről a nagy tulajdonságokról kegyelettel emlékezzünk meg, hanem nekünk még egy más kötelességünk is van ezen a napon, amikor az ő emlékét ünnepeljük. Nekünk valamennyiünknek az a kötelességünk, hogy aZ ő emlékét a fővárosnak és az országnak érdekében megőrizzük és útmutatását minden cselekvésünkben kövessük. — Ezer évvel ezelőtt a mi őseink karddal szerezték meg ezt a hazát, de nemcsak karddal tartották fenn ezer éven át, hanem azzal a hihetetlen államalkotó képességgel, azzal az ösztönös jogi erővel, amely a magyarságot jellemezte. — Ma le vagyunk törve, ma csonkán állunk itt, mindenkitől elhagyatva, a kardot kicsavarták kezünkből és nekünk a jövő küzdelmekben a jövő reményeknek megvalósításában valóban nem maradt egyéb fegyvernek, mint a mi ösztönös jogi érzékünk és jogi fölényünk, amely felemel bennünket, különösen a bennünket környező népek fölé. Nekünk még rettenetesen sok feladatunk van, amely megvalósitásra vár, nekünk rendeznünk kell a borzasztóan súlyos helyzetben levő csonka országunk ügyeit, nekünk rendeznünk kell a gazdasági életet és a szotnoru szociális állapotokat, nekünk valami tűrhető helyzetet kell teremteni ebben a csonka hazában. Hogy ha pedig az álmunk teljesül és az elszakított részek visszakerülnek, akkor ismét nagy és nehéz jogászi munka vár reánk: alkotmányilag és egyáltalán jogilag a visszacsatolandó részeknek a helyzetét a modern jogi szellemben rendezni. — Addig azonban, igen tisztelt uraim, ,még sok idő telhet el. Nekünk erősen, becsületesen, keményen kell kitartanunk. És ha én egy ideált keresek magamnak és egyáltalán magunknak; milyen legyen az a munka, milyen szellemben dolgozzunk, hogyan tudjuk mi azt az ezeréves magyar igazságot megvalósítani, — akkor ime itt van előttünk egy valódi nagy magyar jogásznak, néhai Szabó Imrének a példája. A magyar igazságot kell védenünk. Annak a jogi érzéknek, annak az igazságosságnak és igazságnak, amelyet ő képvisel, kell minden dologban, nagyban és kicsinyben az élet minden körülményei között érvényesülnie, mert sok kis igazságnak összetevése fogja majd a nagy magyar igazságot megvalósítani, ez fogja nekünk a nagy magyar feltámadást meghozni. — Amikor én most kegyeletes sziv- vel megemelem ezt az emlékserleget, hogy áldozzam néhai Szabó Imre íen- költ emlékének, én teszem ezt abban a biztos tudatban és azzal az elkötelezessél, hogy az ő szelleme fog bennünket minden munkánkon áthatni és hogy az ő magyar, izig-vérig magyar, mindig csak az igazságot kereső szelleme fog bennünket is vezetni azért, ü°g>' a magyar igazságot és a magyar jövőt megteremtsük. Áldás legyen az ő emlékére! A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógyeljé- résokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető IAHEST t Reformálni kell a szegényügyet! Irta: Kirchner Béláné A szociálpolitika a politikának uj ága. A társadalom közjótékonysági munkássága sem régi keletű. A szegényügy közigazgatási jelentőséget csak á múlt században kapott s még ma is rendezetlen a helyzete. Az egyetemes emberi törekvéseknek megnyilvánulása nálunk nehezen halad előre. Okait a jelenségnek a magyar társadalom történeti múltja mutatja és indokolja. Ma már számtalan egyesület van, amely szegényüggyel foglalkozik; de ezeknek sem egymásközti viszonya, sem a hatóságokkal való kapcsolata nem szabályozott. Ennek következménye a rendszertelen segélyezés, amely ezenfelül célszerűtlen hatósági többletmunkát okoz, másfelől a fokozódó szegénységnek gátat nem tud vetni. Sőt azt a fő- kivánalmat sem tudják az egyesületek elérni, amely abból áll, hogy azok az osztályok, melyek a szegénység fölött állnak, fogjanak össze a szegénység leküzdésére. Szegénység mindig volt. A szegénység természeti jelenség. A nyomor azonban emberi csinálmány és természetellenes jelenség. A szegénységnek van Istene, hazája, morálja s nem ritkán jeles emberei; a nyomor istentelen, hazátlan, erkölcstelen s csak lázadókat termel. Régen a nyomorért a társadalom felelősnek érezte magát és magánúton rendezgette. Az önzés e kérdést intézményesen próbálja megoldani. Nálunk a vidéki városok jórészt a székesfőváros vállára rakják a terhet. Aki a vidéken nyomorba jut, a fővárosba menekül. A székesfőváros azonban nem birjarel a terheket, ezért évek óta sürgeti e rendezetlen ügy törvényhozási utón történő rendezését, annál inkább, mert a szegényíigs'i törvény elavult s jórészt használhatatlan. Az 1898-iki betegápolási törvény a szegényügy ezirányu igénylését nem elégítette ki. Az 1886. és az 1872. törvény is elsősorban magánjelleget ad a segélyezésnek s csak akkor kötelezi a községeket erre, ha az egyesületek és magánosok e részben elégtelen működést fejtenek ki. Nagyrészt ez intézkedésnek köszönhető a nagyszámú jótékony egyesület megalakulása. Egyesülettenger ez, amelynek vizében néha kalózkodás is folyik s amelynek menetútja szabályozva nem lévén, az összeütközések mindennapiak. Az 51,000—1899. számú belügyminiszteri szabályrendelet végrehajtva nincsen, mert különben a székes- fővárosi szegényügyi szabályrendelet már elkészült volna; befejezést nyert volna székesfővárosi szegények alaptörzskönyvvezetése s a szegényügy szervezetének egysége biztosítva lenne. Az 1893. XXXIII. t.-c. a szegényügyi igazgatás intézését a tanács, az elöljáróságok s a kerületi választmányok között osztja meg. Ez utóbbiaknak hatásköre ^ szabatosan nem körvonalazott s ezért a mai megváltozott társadalomban hivatásukat céltudatosan nem teljesíthetik. A szegénygondozás központja az elöljáróság, ámde sziik keretbe szabott organizációja a tágkörü s nagyműnkáju célnak nem megfelelő. . A székesfővárosnak — sajnos —- csak három szegényháza van. Az Erzsébet apácarendnek van Budán egy aggápoldája. Van azonkívül egy irgalomház is és egy Vakokat Gvámolitó Intézet. Kevés szegény- ügyi intézmény ez a szükséglethez képest, mert a többi, — ha van is, — szükkörü s ad-hoc-működest fejt ki. Az egyesületek szegénygondozásán a megértő, nem ritkán áldozatkész és segíteni akaró ötletszerűség vonul végig. Ez teszi munkájukat töredezetté és kuszálttá, eredményeiben elaprózottá, szerkezetében mozaikszeriivé. A mai szegényügynek több jeles, kiváló reprezentánsa van; de átfogó, céltudatos, öntudatos, egyetemes, egységes szervezete nincsen. Ezért a mai magyar társadalomnak ez egység megszervezése elsőrangú feladata. Égető szükség van erre! Tudom, hogy az egység megteremtésének elvi akadálya nincsen; s nem akarom hinni, hogy e szükséglet megvalósítását a .szegényüggyel foglalkozó egyesületek személyi kívánsága és ellenkezése akadályozná. Kétségtelen, hogy az egyesülési jog a társadalom legértékesebb joga; de csak akkor, ha céljai és eszközei az egyetemesség céljait szolgálják. Nem szolgálja azonban az egyesülés az egyetemesség szükségletét akkor, amikor részletmunkájával a társadalmositást megnehezíti és a szociális tevékenység öntudatát és célszerűségét megbénítja, a társadalom áldozatkészségét ötletesen igényli s a szociális életet személyes alapra helyezi. Nem szolgálja a szegényügy rendezését az érvényben levő adórendszer sem, mert egyenlőségi alapelve a szegények segélyezését a szegénytömegekre hárítja át. A szegényügy célszerű rendezésében az egyház, az állam és az egyesületek összhangzó együttműködése szükséges. Az állam nagyarányú ad-hoc szükségleteket lát el; az egyház, a városok és az egyesületek a kisebb és állandó szükségleteket. Az állam felügyeleti jogot gyakorol, az egyház, városok és egyesületek elvi kérdésekben döntenek állami jóváhagyás mellett és a döntések céltudatos végrehajtásáról gondoskodnak. Az állam anyagi segélyt nyújt, a többi lelkit is. Az állam genei'alizál, a többi egyénit. Mindezek a körülmények; a történeti fejlődés, a mai állapot a kérdés mielőbbi gyökeres reformját sürgetik, annál inkább, mert mi nem vehetjük át a német szegényügyi szervezetet. Ez egyfelől drága s az amúgy is felduzzadt bürokratizmust fokozza. Nekünk nemzeti, egységes, áldozatkész társadalmi munkára épülő, céltudatosan átcsoportosított munkaerőkkel dolgozó és sajátlagos jellegű szegényügyi revízió kell. Ezt célozzák a szociálpolitikai bizottságban tett indítványaim, amelyeket a. polgár- mester ur jóindulatú figyelmébe ajánlok. eső-, szennyviz- trágyalé levezetésére, szellőztetésre és csatornázásra stb. nem rozsdásodik, könnyű, vizet nem ereszti át, olcsó. ETERNIT MÜVEK HATSCHEK LAJOS BUDAPEST, ANDRÁSSY-UT 33. Textilipari Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezet VIII., Józsel-körui 49. — Telelőn: Józsei 439-91 Polg. tűzoltói, valamint mindennemű j egyen- és díszruha szállítás GYURITA KÁLMÁN lakatosmester műszaki vállalata Budapest, IV., Molnár-utca 15. Telefon : Automata 840—79.-•> 1930 májú8 31 Solly László kertépítő kertészeti telepei: Budapest, II., Hadapíród-utca 2 Telefon: Automata 644—31 Nagykovácsi, Pest-megye AMON ANTAL ÉS FIAI nOVEZŰMESTEREK Ok flnm«- ém betonápOéai váDolkozók. W*M> — VjyS»lrf«k«l4i — Méaxtóbény«. VUL. FUTÓ-UTCA n. Telelő.: J. 903-01 Urban cseh J. János pala-, cserép- és Eteinitfedőmester VII., Thököly-ut 117 ___________Telefon - József 428 - 25___________ ER DÉLYI müintézete udvari fényképész IV., SemmfllWflÍS-U 2. VITÉZ MIHÁLY FERENC szobafestő- és mázolómester X., HARMAT-UTCA 2. SZ. Telefon-hivó : Kőbánya 4-02 Elvállal minden szakmabeli munkát BUDAPESTI ASVANYOLAJGVAR K.-T. BUDAPEST. IX.. SOROKSÁRI-ÜT 95. Szállllta a legmegbízhatóbb üzem- és kenőanyagokat Kristály benzint világító- és traktorpetroleumos. gázolajat ROBUR amerikai autó- és traktorolajokat. Somoskői Bazaltbánya Részvénytársaság Budapest, IV., Bécsi ucca 4. sz. Telefon; Automata 829—23 és Automata 817—92 Bánya és zuzótelep: Somoskőújfalu A bánya előállít : mindenféle szemnagyságu zúzott kavicsanyagot, pormentes zúzalékot, legjobb minőségben, előállít továbbá különböző méretű útburkolati idomköveket. Útépítési osztálya vállalja : makadámutak, szabadalmazott óriáskavics(Dsrieso) utak építését, mindenféle idomköutak burkolati munkáinak előállítását, továbbá a „Warrenita Bituhthic“ elnevezésű legjobban ismert bitumenes rendszerű utak építését. NAGY ISTVÁN Beton-, terazzo-, padló- és falbiurkoló-mester Budapest, VII., Nefelejts-u. 53 Telefon: 330—77 A LEGJOBB KERESZTÉNY NAPILAPOK: NEMZETI ÚJSÁG UJ NEMZEDÉK RONEO UNDERWOOD SOKSZOROSÍTÓGÉP 9 írógépek kellékek, irodaszerek, karbantartások, páncélszekrények. PIRKNER ÉS MEZEI BUDAPEST, V., NÁDOR-U. 11. TELEFON: 143-22.
