Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-17 / 20. szám
1930 május 17. UJBUBAPEST » A törvényhatósági tanáccsal egyidejűén a szakbizottságok is megalakulnak A törvényhatósági tanács életrehivása után a tanácsnokok nem hajlandók tovább vállalni a felelősséget az ügyek viteléért — Ellentétes felfogások, hogy kik legyenek a Keresztény Községi Párt képviselői a törvény- hatósági tanácsban Elkészült az első népfürdő. A törvényhatósági bizottság üidvalevően elhatározta kerületi népfürdők létesítését. Az első népfürdő a IX. kerületben, Dandár-utca 5—7. sz. alatt épült Maróthy Kálmán műépítész tervei szerint s a maga nemében kiváló iparművészeti alkotás. A megnyitásra, amely ünnepélyes keretek között szerdán történt meg, megjelentek a székesfőváros törvényhatósági bizottsága részéről K. Császár Ferenc, Darvas Gyula, Bcclitler Péter. Perndl Flóris és Sajó János törvényhatósági bizottsági tagok, a kereskedelemügyi minisztérium részéről Fejér Gyula miniszteri tanácsos, a székesfőváros tanácsa részéről Csármann Ferenc és Liber Endre tanácsnokok, továbbá Muzsikó István, a IX. kér. elöljárója. A székesfőváros nevében a fürdőt Liber Endre tanácsnok vette át és adta át a forgalomnak, Muzsikó István kerületi elöljáró pedig tolmácsolta a székesfőváros közönségének ez újabb szociálpolitikai intézmény létesítésével tanúsított áldozatkészsége iránti háláját. Uj légiutazási iroda Budapesten. A Nemzetközi Légiforgalmi Rt. (Cidna) légiforgalmi irodáját Vörösma rty-tér 2. szám alá helyezte át. A Cidna itt úgy a saját járataira: Fléche d' Orient (9 óra alatt Paris) és Bosporus expresszre, valamint az összes európai légivonalakra kiad légiutazási jegyeket és fölvesz légicsomagokat szállításra. Bármily légiutazásra vagy szállitásra és légipostára vonatkozólag készségesen szolgál fölvilágositás- sal a Cidna központi irodája. (Aut. 827—16. és 827—23.) A Fővárosi Könyvtár Goldmark-biblio- grafiája. Aktuális kérdések irodalma c. népszerű kiadványsorozatának legújabb számát a Fővárosi Nyilvános Könyvtár a keszthelyi születésű nagy zeneköltő emlékének szentelte. A Goldmark-centennárium aktuálitásán kívül különös jelentőséget az a körülmény kölcsönöz ennek a derekas munkának. hogy ez tárja föl olsőizben azokat a kapcsolatokat, amelyek a nagy zeneköltőt hosszú élete végéig Magyar- országhoz fűzték. Goldmark Károly, bár kora ifjúságában Bécsbe került és onnan jóformán csak egy-egy nagysikerű bemutatójára látogat vissza Pestre* lelkében sohse szakadt el hazájától. Saját bevallása szerint újra meg újra föléledt benne a sok régi ifjúkori benyomás, újra meg újra megihlette őt a magyar föld. Két ismert operájának egyes motívumai, egy Zrínyi cimü szimfonikus költeménye, egy hires szvitje, mind magyar motívumokon épül lel. Magyar tárgyú operát is készült egyébként Írni Goldmark; Kisfaludy Károly Pártütők cimü vigjátékának megzenésítése is foglalkoztatta, de félbehagyta. akárcsak Eátkay László F. e 1 h ő Kláx-i és D ó c z i Lajos S z é- chy Mária cimü darabjainak megzenésítését is. A Fővárosi Könyvtárt e mintaszerű bibliográfiái összeállításban egyrészt az a szempont vezette, hogy az egykorú magyar sajtóból jóformán Goldmark egész zenei működése rekonstruálható, hisz úgyszólván minden művét előadták Pesten, másrészt az a körülmény, hogy néhányat, igy a B e r- 1 i c h i n g e n i G ö t z-öt, a S a p p hőnyi t á n y t. és a Zrínyit éppen Pesten mutatták be elsőnek. Közel háromszáz címet ölel fel a Fővárosi Könyvtár tetszetős kiállítású ünnepi kiadványa. Úgyszólván teljesen kimeríti a zeneköltő életrajzi adatait, művei keletkezésének és további sorsuknak történetét. A bibliográfia összegyűjtésének nehéz és hálátlan munkáját Koch Lajos könyvtári felügyelő végezte, gyűjtésében, a magyaron kívül, az annál jóval nehezebben hozzáférhető külföldi sajtót is feldolgozta az önálló életrajzi tanulmányoktól az apró, pársoros nekrológokig, nélkülözhetetlen útmutatót és kísérőt nyújtva minden Goi d'mark-kuta- I ó n a k. — Az Uj Budapest tudósitójától — Az egy esztendős stagnáció után, amelyet az uj fővárosi törvény előkészítése és parlamenti megszavazása jelentett a városházán, noha a nyári időszak rövidesen megkezdődik, egymásután fognak következni a fontosabbnál fontosabb események. A kormányzói szentesítés a törvény felsőházi letárgyalása után szinte napok kérdése, azután meg fog jelenni a végrehajtási utasítás is, pár hét alatt életbelép az uj törvény. Mint Wolff Károly dr., a Keresztény Községi Párt vezére, épen lapunk első oldalán jelenti be, június első felében sor fog kerülni a törvényhatósági tanács megalakítására is, amelynek révén uj formák és uj célkitűzések felé lendül a város ügyeinek vitele. Természetszerű, hogy minden pártban megindult a vita és a versengés afölött, hogy kik legyenek a tanács tagjai. A Keresztény Községi Pártot a törvényhatósági tanácsban hat, esetleg hét választott tag, ezenkívül három, a főpolgármester által kinevezett tag fogja képviselni. A törvény szerint a törvényhatósági bizottság választása utján a törvényhatósági tanácsba beküldött tagok csak a törvényhatósági bizottság tagjai sorából kerülhetnek ki. Magától értetődik, hogy a Keresztény Községi Párt törvényhatósági tanácsi tagjai Wolff Károly dr.-nak, a párt vezérének vezetése mellett fogja a tanácsban működésűket kifejteni. Ez nem is lehet máskép. Amint a városházi keresztény politikának a lefolyt tiz esztendő alatt Wolff Károly dr. volt mindenki által elismert vezére, most, midőn ez a keresztény párt a maga közvetlenségében fog a város ügyeinek irányításában és intézésében részt vehetni, változatlanul csak Wolff Károly dr. lehet az, aki az élen halad, és a maga sziklaszilárd meggyőződésével, intakt hozzáférhetetlenségével és eszmékben és érzésekben gazdag lelkivilágával foglalja el helyét a küzdőtéren. Annak a listának, amelyet pártközi megegyezés hiányában a törvényhatósági tanács megválasztása alkalmával a Keresztény Községi Párt a törvényhatósági bizottság elnökéhez be fog nyújtani, kétségtelenül Wolff Károly dr. lesz tehát a vezetője. Arra vonatkozóan, hogy kik következnek Wolff után, a pártban még a vélemények nem jegece- sedtek ki. Meg kell állapítanunk azonban, hogy — hangsúlyozottan kizárólag elvi alapon — a Keresztény Községi Párt kebelében kétféle irányzat küzd egymással a törvény- hatósági tanács helyeinek betöltését illetően. Az egyik irányzat szerint azokat kell változatlanul a törvényhatósági tanács megválasztásánál előnyben részesíteni, akik Wolff Károly dr. után eddig is vezető egyéniségei voltak a keresztény politikának, úgy a városházi, mint az országos politikai életben. Ezzel szemben a másik irányzat arra mutat rá, hogy a szóbanforgó urak túl vannak terhelve közéleti tennivalóval, ország- gyűlési képviselői minőségben való elfoglaltságuk, egyes esetekben fontos közüzemekben viselt igazgató- sági tagságuk, nemkülönben a kerületi életben nagy elfoglaltsággal járó közéleti tevékenységük fizikailag lehetetlenné teszi számukra, hogy a törvényhatósági tanácsban Wolff Károly dr.-nak azt a segít séget, azt a hinterlandot nyújtsák, amelyre neki a változott viszonyok közepette fokozottan szüksége van, hogy politikáját az eddigi intrazi- genciával és súllyal tudja képviselni. Kétségtelen, hogy azokat a tekintélyre csorbítatlan, de mindenesetre inaktiv elemeket, amelyek díszt jelentenek a pártra, anélkül, hogy ez komoly erőkifejtést is prezentálna, nem szabad beengedni a törvényhatósági tanácsba. A törvényhatósági tanács tagjának lenni, hetenként kétszer-háromszor reggeltől estig tartó üléseken véve részt, elnökölni a szakbizottságok ülésein olyan nagymértékű elfoglaltságot jelent, hogy ez a tevékenység egész embert kiván. Vegyék tudomásul az egész vonalon: törvényhatósági tanácstagnak lenni nemcsak dekórum, hanem súlyos és felelősségteljes kötelesség, és vessen ezzel számot mindenki, akit a közbizalom a párt elveinek és eszméinek a törvényhatósági tanácsban való letéteményeseíil akar kijelölni. Mivel a Keresztény Községi Párt csütörtök esti intéző tanácsi ülésen nem foglalkozott még személy szerint a párt jelöltjeivel, mi sem adunk egyelőre teret a szállongó híreknek, hogy kik lesznek kereszténypárti tanácstagok. Hirt adunk azonban a törvényhatósági tanács megalakulásával kapcsolatban egy olyan törekvésről, amely méltán fog feltűnést kelteni úgy a városházi, mint az országos politikában. A törvényhatósági tanácsnak a törvény 107. §-a szerint a közel jövőben való megalakulása kényelmetlen és felemás helyzet elé állítja a tekintetes tanács tagjait. A tanácsnokok hónapok óta úgyis elkedvetlenedve folytatják munkájukat, minden kezdeményezéstől visszariasztja őket az a tudat, hogy a mai tanács halálra van Ítélve, napjai meg vannak számlálva. A tanács tagjai általában azon a véleményen vannak, hogy a törvényhatósági tanács megalakítása után ők nem vállalhatják a felelősséget az ügyosztályok vezetésével a városháza ügyeinek viteléért. A tanács tagjai ez okból szívesen látnák, ha a törvényhatósági tanács megalakulásával egyidejűén íigye- lembevéve a törvény 33. §-át, megalakítanák a szakbizottságokat is, amelyek a laikus bizottsági elnökök vezetésével tulajdonképpen az ügyosztályok vezetését is ellátják. A tanács tagjainak ezen hangulata illetékes tényezők előtt nem ismeretlen és a törvény végrehajtási utasításában mindenesetre fog intézkedés történni arra vonatkozóan is, hogy a törvényhatósági tanács megalakulásával egyidejűén életrehivassanak a szakbizottságok is. Így tehát még a nyári szünet előtt egészen átalakul a városháza képe. Megszületik a törvényhatósági tanács, megalakulnak a szakbizottságok, a városháza elindul arra az egyelőre ismeretlen útra, amely az uj törvény fáklyafénye mellett talán a fejlődés békés és biztos lehetőségeit, de esetleg uj és félelmetes zür-zavarokat rejt magában. Alkalmi vásár részlet áruház bebutoroz és felruház Budapest, VI., Fóthi-ut 18. Megint baj van a városházi telefonközponttal, Szerkesztő ur! (Levél a szerkesztőhöz.) Mélyen tisztelt szerkesztő ur! Amikor a főváros az elmúlt esztendőben költséget és fáradtságot nem kiméivé, automatikussá alakította át a városházi telefonközpontot, oly módon, hogy a kifelémenő beszélgetések számára 35, a befeléjövő beszélgetések számára pedig szintén 35 vonalat bérelt a postakincstártól, valameny- nyien, szegény budapesti halandók, akiket rossz sorsunk arra kényszerít, hogy a városházi telefont igénybe kell vennünk, fellélekzet- tünk abban a reményben, hogy vége lesz az ismert kisasszonij-mizériák- nak. Ezen feltevésünkben csalódtunk, mélyen tisztelt Szerkesztő ur, mert a helyzet borzalmasabb, mint valaha. Ahol nincs szükség telefonos kisasszonyra, vagyis a városházáról külső állomással történő beszélgetésben, ott nincs semmi baj, az ember letárcsázza a nullás számot, megvárja, mig az automatikus nagyközpont automatikusan jelentkezik, letárcsázza a kívánt számot és beszélni tud a felhívott féllel. Egészen más a helyzet, ha a város ból akar valaki a városházi központ valamelyik állomásával beszélni. Percekig nem jelentkezik a városházi központ, hiába jelzi az automata telefon, hogy szabad a vonal, három, négy, gyakran öt percbe kerül, amig a városházi telefonos kisasszony szimpatikusnak egyáltalában nem nevezhető álmos, mondhatta élemedett hangján jelentkezik, megkérdezvén, hogy kit kapcsoljon. Ha jól emlékszem, tisztelt Szerkesztő ur, tizen vadának a hölgyek, akik a szép emlékű manuális telefonközpont korában, annyiszor tették tönkre naponta, idegeinket, ahányszor éles szopránhangjukat hallgatni kénytelenek valánk. Most, amikor a kifelémenő beszélgetéseket nem kell kapcsolni, vagyis, amikor fele munkájuk van, mint azelőtt, heten vannak a gyönyörük, heten, mini a gonoszok! Van közöttük ideiglenes hivatalnoktól főkezelőnőig mindenféle hivatali fokú hölgy, szóval különböző fizetésért csinálják ugyanazt: nem jelentkeznek pontosan, várni kell reájuk, ami pedig egyetlen minisztériumnál, vagy nagyobb magánintézetnél, ahol alközpont van, nem fordul elő. Van azután olyan városházi telefonközpont. is, ahol őnagysága későn ébred és amig be nem jön a hivatalba, nem lehet a szóbanforgó központtal beszélni. így a VII. kér. elöljáróságot láván néhány héttel ezelőtt, reggel háromnegyed kilenc órakor, egy alkalommal a portás, másik alkalommal pedig valami irattárféle felelt, szóval mellékállomás, azzal az indokolással, hogy a telefonos kisasszony még nem jött be és éjszakára, hozzájuk van kapcsolva a külső vonal. Szigorú meg- rendszabályozását kérem a közérdek nevében, Szerkesztő ur a telefon diktátor hölgyeinek, úgy a városházán, mint' mindenütt, ahol ez a békebeli rekvizitum él, virágzik és — nem jelentkezik. Nem tudom, Gandhit, a hindu apostolt kellene-e segítségül hívni az ellenük indítandó hadjáratra, vagy pedig kimondani azt, hogy szigorú pénzbüntetéssel sújtsák a telefonos hölgyet, ha egy percen belül bájdús hangján nem csicsergi a jelentkezést. Szerkesztő ur kész hive: egy dühös telefonáló. I Hortobágyi iuhtúről Mindenütt kapható ! Termett: I ORSZ. MAGY. TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONTI
