Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-04-13 / 15. szám

1929 április 13. •> FÖLDESSY HENRIK épület-, műlakatos és tűzhely-készítő Budapest, VII., Rózsa-utca 38, a Telefon hivó : József 435—02. ERDEI LAJOS ácsmester vállal a szakmába vágó munkát Budapest, IX., Ferencz-tér 9. HICKER ÉS TÁRSA sodronykerités, drótszövet cs ágybetét gyára IV., Ferencz József-rakpart 29. o legléleteseMi kézi tflzolfúkészdlék. Minden tüzet, igy villamostüzeket is veszély nélkül olt. Oltási kárt nem okoz, az emberi szervezetre nem át talmas, abszolút fagyálló. Magyar gyártmány. Gyártásihely: VADÁSZTÖLTÉNY, GYUTACS ÉS FÉMARUGYÁR R.-.T., BUDAPEST Egyedárusitó: KROPSCH GÜNTHER, BUDAPEST, Vili ,SCITOVSKY-TÉR 2. TEL.: |. 406-39 Tőke György emelési vállalkozó Budapest, VI., Hungária-körut 79. TELEFON: L1PÓT 975—62 I Tzemgazdasági-, műszaki és gazdasóg- technikai berendezések tervezése. Erőtelepek és belsőberendezések készítése. Könyvelések átreformólása. Adóügyekben felvilágosít és eljár. Fuvarleveleket felülvizsgál. ETUOS GAZDASÁGI VÁLLALAT VI., RÉVAY-UTCA 10. - TELEFON: L. 922-08. ZSÉDELY KAROLY fpille!-, maiakaiss lűzhelykeszlifi is amosenhcacszld BUDAPEST, I„ KIRÁLYHÁGÓ-UTCA 12. SZÁM. Elvállal minden a szakmába vágó munkát. CZIGLEIi POS ÄSSs-f BUDAPEST, Vin., KOSZORU-U. 11. SZÁM. Telefon: J. 368—24. Vörösréz-, aluminium-, nikkel- és cinezett acéledények gyártás*. — Állandó cinexéa.. SOLTY LÁSZLÓ kertépítő kertészeti telepei: BUDAPEST SOLTSZENTIMRE II. Pasaréti-ut 129 Pestmegye Telefon: Aut. 644-31 HEDAG Nagy-Berlin Irta: dr. Gallina Frigyes V. gjjiunAJBEsr A tanács fizetéses tagjait tizenkét évi időtartamra, a kerületi hivatalok fize­téses tisztviselőit pedig négyévi idő­tartamra, a választótestületek (városi testületi gyűlés) választják. A tisztvise­lőket rendszerint élethossziglan választ­ják, de felmondás kikötése mellett csakis oly tisztviselőt lehet alkalmazni, aki még nem töltötte be a 25. életévét, vagy még nem végzett három éven át szaktisztviselői munkát. A felmondásra alkalmazott tisztviselőket is csak fontos ok fennforgása esetén szabad elbocsá­tani. Nyugdij- és állandó támogatás­nélküli elbocsátás természetesen itt is csak fegyelmi eljárás utján történhetik. A tisztviselőt nyugdíjazzák, ha a városi tisztiorvos a munkaképtelenséget meg­állapítja. Az alkalmazási szabályzatok megállapítják, hogy az egyes fizetési csoportokban mily előképzettséggel ren­delkező egyének alkalmazandók. A kép­zettségi előjog (privilégium) elvileg be van szüntetve. A legalacsonyabb cso­portbeli tisztviselő is bekerülhet az elő­irt szakvizsga letétele után a középső, felső és különös beválás esetén még az általában csak főiskolai képzettséggel bíró egyének számára fenntartott állá­sokba is. A városi fizetési tervezet — épp úgy, mint nálunk — nem fedi a birodalom és Poroszország állami tisztviselőinek fizetési tervezetét. A nehéz irodai szolgálatot teljesítő nős tisztviselő (minősítés: érettségi vizsga és a közigazgatási szeminárium vizsgája) véglegesítés esetén havonként 353 márkát kap kezdőfizetésként, az egyetemet végző tisztviselők pedig, amennyiben nősek, 508 márkát, A fő­polgármester fizetése havonta 3340 már­ka, amihez még természetbeni lakás is jár. A nyugdij a szolgálati idő tarta­A főváros legkedveltebb gyógyintézete Szív- és vérbetegek külön osztálya a világváros sorsáért felelőssé tette, így jöttek létre azok az előfeltételek, amelyek alapján Berlin városa a nép valamennyi rétege számára otthonná vált. Már azelőtt is tódultak a szellemi munkások az ország minden részéből a fővárosba, mert itt inkább megtalálták a szabadságot és függetlenséget, érezték a világváros ritmusát, az idők szív­verését és itt voltak képesek alkotó erejüket korlátlanul kifejteni. Most már az egyszerű ember számára is vonzóvá vált Berlin. A városi képviselőtestületi gyűlése­ken gyakran elhangzó szónoki harcok, valamint a világvárosi sajtóban folyó polémiák mutatják, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonit minden párt Ber­lin községi eseményeinek és mily élénk figyelemmel kiséri a vezetésre hivatot­tak azon cselekményeit, amelyek ki­hatással lehetnek nemcsak a főváros további fejlődésére, hanem a birodalom érdekeire is. (Vége.) Takaréktüzhelyek gyára Lőrincz Pál és Vincze Budapest, VIII., Futó-utca 43. Telefon : J. 342-65. IWIHARTFERENC építész és építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b. Telefon: József 350—97. Caspar sanflor IX., SZVETENAY-U. 30. -I- TELEFON : 386-45. LOPOS GYULA JÁTSZÓTEREK BERENDEZÉSE, 1SKOLAPA DÓK ISKOLAI BÚTOROK. ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ÉS TORNASZEREK GYÁRA BUDAPEST. III.. Bécst-ut 85. Tel: Ó. 625- 05. Árjegyzéket és költségvetést felszólításra küldök, fl Négyökrü Vince Äakalo. Minden a szakmába vágó munkát elvállal. Budapest, V., Vadász-utca 27. Telefonhivó: Automata 277-10 Horváth Sándor ÄS, Budapest, Rökk Szilárd-utca 39. W ^ Uj cserépkályhák, kandallók, taka- Yfl réktüzhelyek, fayence falburkolat voskálvhák állandóan raktáron BELLMIiH K. IS I VAN M OSZAkÍ ^ V ALL A L AT A VIII., AGGTELEKI-UTCA 17. Épít — Terve* — Rekonstruál Speciális tekercselések és kapcsolótáblák MI ÚJSÁG A O VÁROSHÁZÁN — Mi újság a városházán, ked­ves dr. Városházy bizottsági tag ur? — Fogaink vacogása közben le­zajlottak a húsvéti ünnepek, amely dermesztő hidege elől, aki tehette, elmenekült Budapestről. Sipőcz itt­hon maradt: csöndes családi sakko­zással tévén meghitté az ünnep bé­kés örömeit. Ugyancsak itthon ma­radt Wolff Károly is, Kozma Jenő ellenben csatlakozott ahhoz a város­házi abteilunghoz, amely Olaszor­szág melegebb éghajlata alatt me­lengette fázó tagjait. Az itáliai ex­pedíciónak különben Ripka atyánk volt a vezére, aki Rómában a Szent Atyánál is bemutatta hódolatát, de nem mulaszthatta el azt sem, hogy közélelmezési és egyéb tereken be­ható tanulmányokat folytasson.' Az a hir, mintha Scitovszky belügymi­niszter Ripka főpolgármester és Kozma. Jenő Abbáziában találkoz­tak volna, hogy ott megtárgyalják a készülő fővárosi törvény alap­elemeit: légből kapott koholmány­nak minősült. A dolgokba beava­tott ember ezt ugyan előre is tud­hatta volna, azon egyszerű okból, hogy a nevezett urak a fővárosi tör­vény irányitó eszméit itt Budapes­ten régen megbeszélték és igy sem­mi ok sincs újabb tanácskozásra. De ha már Abbáziánál tartunk, közlöm, hogy ott sokkal érdekesebb tárgyalások folytak a fővárosi dol­gokat illetően: sokat voltak együtt odalent Folkusházy nyug. alpolgár­mester, Szabó Imre dr. tiszti fő­ügyész és Demkó Dezső a Vásár- pénztár vezérigazgatója... Hogy nem a cserebogarak halhatatlansá­gáról folytattak beható eszmecserét, azt mindenki tudja, aki kissé beha­tóan ismerős a vágóhídi viszonyok­kal ... — Apropos: vágóhíd! Mikor ke­rülnek a tanácsjegyző tirak a vágó­hidra\f — Közlöm önnel, szerkesztő ur, hogy a házinyomda már elkészí­tette a legközelebbi közgyűlésre szóló meghívót, amelyen szerepel­nek a tanácsi főjegyzői, tanácsjegy­zői, tiszti ügyészi és helyettes tiszti álügyészi állásokra történő jelölé­sek is. A jelöltek nevének helyét a fő­városi házinyomda egyelőre üresen hagyta, oda majd csak a kijelölő vá­lasztmány döntése után fogják bele­szedni a huszonegy boldog kiválasz­tott nevét. A választások különben hihetetlen izgalmat okoztak a fővá­ros tisztviselői karában, ami ter­mészetes is, mert a főjegyzőválasz­tás a VII. fizetési osztály első foko­zatáig terjedő meglehetős nagy közbe hoz uj rendet, amely közben mindeddig rangsor szerint válasz­tás nélkül jutottak előre a tisztvi­selők, Soha olyan mozgalom a szabó-fronton nem volt mint ez- idén, az összes pályázók ugyanis a választás által elérendő magasabb fizetés reményében uj zsaketteket csináltatnak, hogy az illetékeseknél teljes díszben jelentkezhessenek a kegyes jóindulat megnyerése céljá­ból. A polgármester, a főpolgármes­ter, nemkülönben a pártok vezérei el vannak árasztva ajánlólevelekkel, ■látogatókkal és protektorokkal: bi­zonyosra vehető, hogy a nagy küz­delemben végeredményben nem is a jelöltek érdeme, hanem a protekto- rok kitartása és szívóssága szerint fog eldőlni a küzdelem. Az egyik főjegyző-jelölt, tisztelegvén a közis­mert pártvezérnél keserűen jegyezte meg: „Uramfia, a késő délutáni órákban ott találtam Öméltóságánál az egész városházát és az összes ke­rületi elöljáróságokat...“ — Kik jönnek be végezetül? — Csütörtökön délelőtt — amúgy is tanácsülés lévén — a városházán és a kerületi elöljáróságokon csak ideges és izgatott főjegyző és ta- nácsjegyző-jelölteket lehetett látni. Ami természetes is, hiszen délután volt a kijelölő-választmány ülése; amely hivatva volt arra, hogy sok éledező reményt bimbójában lefa­gyasszon. A kijelölő választmány igyekezett salamoni bölcsességgel megoldani■ a kérdést: a főjegyzői állásoknál az első nyolc helyen a, rangsorban soron következőket je­lölte, ugyanezt tette a fogalmazók­nál is azzal a kivétellel, hogy a fő­jegyzői állásoknál a kilencedik helyre Szlovák Pál dr.-t, a polgár- mester szimpatikus titkárát, a fo­galmazói állásoknál pedig Günther Tivadart, a főpolgármester titkárát és vitéz Bárány fogalmazót a köz­egészségügyi ügyosztály egyik leg­tehetségesebb fiatalját vették előre. — Kik maradtak ki? — Hogy csak a legkézenfekvőbb kimaradásokat említsük, kiestek a versenyből Felkay Ferenc dr. és Salamon Géza dr. tanácsjegyzők, mindketten h. ügyosztályvezetők. És ez a legnagyobb mértékben meg­lepő. Ha egy fiatal tanácsjegyzőre tudása, hozzáértése és szorgalma folytán annyira ráesett az őt leg­közvetlenebbül ismerő tanácsnoká­nak a bizalma, hogy helyettesévé tette, akkor ezt a kitüntetést vélemé­nyem szerint a kijelölő választmány­nak legalább azzal kellene honorál­nia, hogy jelöli őket, ha máshova nem, a harmadik helyre. Ennyit úgy Felkay mint Salamon minden sorrendi elv dacára megérdemelt volna! Azután itt van Farkas Ákos, a polgármesteri hivatal másik ve­zetője, akinél koncepciózusabb, te­hetségesebb tanácsjegyző alig van a városházán. — Ami Farkas Ákost illeti, meg­nyugtathatom Önt kedves dr. Vá­rosházy, hogy rövidesen nagyobb események történnek vele, mint ha most egyenesen tanácsnokká válasz­tották volna. És a többiek? — Utalok Hetessy Ferenc bará­tomra, akinek története közismert. Mindenki megígérte neki, hogy a legközelebbi főjegyző választásnál reparálni fogják a sérelmeket, és ime még csak nem is jelölték. Ugyanez a helyzet Wirnhardt Gusz­távval is, aki rögtön milliomos len­ne, ha a kapott ígéreteket kész­pénzre lehetne váltani. Ily körül­mények között az én véleményem mától és az utoljára élvezett fizetés nagyságától függ. Legmagasabb nyug­dij a negyven nyugdijképes szolgálati év után az utoljára húzott fizetés 80 százaléka. Az özvegyek és kiskorú gyer­mekek a nyugdij 40, illetve 8 százalé­kát kapják. A városi elhalálozási pénz­tárba való beiratkozás valamennyi újon­nan kinevezett tisztviselőre nézve köte­lező, a nőkre fakultativ. Az évi hozzá­járulási dij 6 márka. A tisztviselők temetési segélyének maximuma 600 márka. Betegségük tartama alatt a tisztviselők teljes fizetésüket élvezik, de betegsegélyezési pótlékot nem kapnak. Gyógykezeltetési dijakat, illetve költ­ségeket (orvosi honorárium, gyógysze­rek stb.) a térítési tarifa alapján meg­téríti a város, ha az illető tisztviselő a városi betegsegélyző pénztárnak tagja. A városi tisztviselőknek két üdülőtelepe van, melyeknek látogatottsága azonban csekély arányú. A háború előtti Németország nem érezte kényszerítő szükségességét annak, hogy Nagy-Berlint, a sok egyéni köz­ségből összerakott gazdasági konglome­rátumot, egy szerves egységgé olvassza egybe. Csak a világháború és az azt követő évek folyamán keletkezett káosz egyengette az újjászervezés utján. Kö­tött erők váltak szabaddá és működtek közre a régen tervezett és óhajtott cé­lok megvalósításában. Poroszországnak 1806-ban történt legyőzése után az ön­álló városi polgárt az 1808. évi városi rendelet birta rá arra, hogy városának fellendítésében közreműködjék. így tör­tént az 1918-iki összeomlás után is, ami­kor a demokratikus választói reform és a berlini városi alkotmánytörvény a belsőleg ugyan együvétartozó, de mes­terségesen elválasztott községek vala­mennyi lakóját osztálykiilönbség nélkül Dr. PAJOR szanatórium és vizgyógyintézet BUDAPEST, VIII., VAS-U. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents