Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-12 / 2. szám
Budapest, 1929 január 12 VI. évfolyam Z. zszán* UJ BUDAPEST ElűOielétl árak: Eoéiz évre ........................................30 pengfi Fet évre ............ 13 pengő Egye* szám éra 60 filler Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Vlsegrédl-utca ÍO. lelefon: Llpőt 023—23. Po^lalakarékp. chequeszámla : 30013. Választás előtt... Elboruló kedvvel és szomorodott szívvel nézzük azt a hajszát, amely az alpolgármesteri szék betöltése körül megindult. A jelöltek versenyfutása méltatlan ahoz a magas polchoz, amelyet a városházi hierarchia szempontjából az alpolgármesteri szék jelent és méltatlan ahoz a harmincegynéhány esztendős közszolgálati múlthoz, amelyet a pályázók mindegyike reprezentál. Soha személyi kérdések még nem Állították annyira ébre a pártok egymáshoz való viszonyát, mint ez alkalommal, egy egyszerű választási kérdés még egyetlen alkalommal sem fajult el annyira politikai birkózássá, mint most az a kérdés, hogy ki legyen Budapest székesfőváros második alpolgármestere ? Vannak, akik az európai egyensúlyt féltik ettől a harctól, vannak, akik ezt a problémát az eseményekben dúsgazdagnak ígérkező jelen év gerincének tekintik, vannak, akik személyes sértésnek veszik, ha a ka- pacltációnak, fenyegetésnek, erőszaknak abban a zűrzavarában, amely ennek a választási küzdelemnek kétségbeesett velejárója, valaki, aki nem az 6 nézetüket osztja és más jelöltet mer vallani, mint a kortesek serege. A mi véleményünk szerint a problémát túlságosan és talán tudatosan is felfújták és annak, hogy ki lesz az uj alpolgármester a városháza, sőt a város életében sincs e pillanatban túlzottan nagy jelentősége. A főváros polgármestere Sl- pőcz Jenő, akinek tekintélye, energiája és tárgyismerete mindenesetre háttérbe szorítják a leendő uj polgármesternek esetleg bármenynyire erős egyéniségét is és annak egyéni kontúrjait elhalványítván, azokat a polgármester képére faragják. A fővárosi törvény mai rendszere szerint az alpolgármesteri hatáskör iniciativa és aktivitás szempontjából a polgármester tetterős akarata mellett tulon-tul keveset jelent. Lehet, hogy az uj fővárosi törvény másképpen fogja szabályozni az alpolgármesteri hatáskört és felelősséget, a mai viszonyok között azonban a polgármester hatalmához és hatásköréhez képest az alpolgármesteri állás az adminisztráció ellenőrzésénél és a bizottsági üléseken való elnöklésnél sokkal többet nem jelent. Bárki legyen tehát az uj alpolgármester, a városháza mai berendezkedése szerint ez a tény, túlmenően az érdekeltek hajszás küzdelmén, nem túlzottan nagyjelentőségű. A nagyközönség nem is tudja, hogy kik az alpolgármesterek, — kivéve természetesen azokat, akik foglalkozásuknál fogva erre kiváncsiak. Mindezeken felül azonban, ahogy elképzelhetetlen, hogy egy államtitkár önálló politikát űzzön a minisztere mellett, azonképen szó sem lehet arról, hogy a jövendőbeli alpolgármesternek más politikája, más nézete, vagy éppen más világnézete legyen, mint Sivőcz Jenőnek. A kürtök harsogása idején ezen szerény nézetünket szükségesnek tartottuk leszögezni... Az a nyomasztó helyzet, amely a munkaerő hiánya miatt esztendők hosszú sora óta megbénította a főváros műszaki ügyosztályainak tevékenységét, a legközelebbi hetekben lényegesen enyhülni fog. Már kiirták a pályázatokat a létszám- szaporítás kapcsán a belügyminiszter által engedélyezett állásokra, és azokat, mint az Uj Budapesttel illetékes helyről közük, a pályázat lejárta után haladéktalanul be is fogja tölteni a főváros tanácsa. Megnagyobbodott személyzettel, felfrissült munkakedvvel néznek tehát a főváros műszaki ügyosztályai az 1929. év épitési szezonja elé, melynek nagy feladatait éppen lapunk hasábjain vázolta Petrovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt egyik legtekintélyesebb tagja. A főváros ut- és csatornaépitési programjáról a legközelebbi hónapokat illetően Molnár László műszaki főtanácsos, a III. ügyosztály ut- és csatornaépitési alosztályának vezetője a következő nyilatkozatot tette munkatársunknak: — Alig várjuk az időt, hogy egy kicsit kitavaszodjék, és azonnal hozzáfogunk ezévi programunk megvalósításához, amely a nagy ütés csatornaépítések egész sorozatát foglalja magában. A téli munkaszünetet a munkák végrehajtását illetően arra használjuk fel, hogy egyeztessük az építkezéseket és a lehetőség szerint elkerüljük a kellemetlen kolliziókat az útépítések, javítások, és az utcai kövezetnek egyéb okokból történő felbontása között. így az útépítési tervek most az ügyosztály csatornázási alosztályában vannak, ahonnan nyilatkozatot várunk arra vonatkozóan, hogy melyek azok a csatornázási munkálatok, illetőleg javítások, amelyeket az útépítéssel, illetve javítással összhangba lehet hozni. — Ami az útépítési programot illeti, hogy csak az előirányzat szerinti százezer pengőn felüli munkálatokat említsem, száztizezer pengő költséggel makadám burkolatot kap a Vas Gereben-utca, és ugyancsak az I. kerület százhúszezer pengő költséggel a Széher-utca. A Villányi-ut folytatásának kiépítésére, mint első részletet, százezer pengőt vettünk fel a folyó évi költségvetésbe, a Pasaréti-ut és Debről- ut között létesítendő szerpetin-ut megépítésére pedig százhuszonötezer pengő van erre az esztendőre előirányozva. Az Eszter-utca kétszáznyolcvanezer pengőért fog maka- dámbnrkolatot kapni, a Hollán-utca továbbépítésére százharmincezer pengő van a költségvetésbe felvéve, mig a Róna-utca kiépítése százezer pengőbe fog kerülni. — Kővel, aszfalttal és egyéb burkolóanyaggal fedjük az Alkotásutcát, (előirányzati költség 150.000 pengő), a Városmajor-utcának az Uj Szent János-kórház környékén elterülő részét (160.000 pengő), a Horthy Miklós-utnak a kelenföldi pályaudvar felé eső részét (300 000 pengő), az Újlaki-rakpart egyrészét (165.000 pengő). A Bécsi-utnak a Ti- lár-utcátó) kifelé eső szakaszát (300.000 pengő), a Balaton-utcának a Személynök-utca és a Koháry- utca közé eső szakaszát (135.000 pengő), a Visegrádi-utcának a Sziget-utca és Wahrmann-utca közé eső szakaszát, ahol a gyalogjáró külön aszfaltburkolatot kap (215.000 pengő), az uj autobuszgarage körüli területet (180.000 pengő), a Hnngá- ria-körut egy részét (150.000 pengő), a Gubacsi-ut egy részét (440.000 pengő) és a helyi kikötő környékét (240.000 pengő). Hasonlóan nagy feladatokra készül a középitési ügyosztály is, melynek részéről Solty Lajos tanácsnok nyilatkozott az Uj Budapest számára: — Petrovácz Gyula kitűnő cikke után kevés közölni valóm van a jövő esztendő épitési programjáról nagybecsű lapja részére. Hogy távirati stílusban említsem a legsürgősebb tennivalókat, közlöm, hogy lefontosabb tennivalóink a Német- völgyi-uti kislakásos bérház III. pavillonjának megépítése, a kislakásos építkezés folytatása, az uj Szeretetotthon, a központi autó- buszgarage, az uj bakterológiai intézet, az uj diszpenzérek megépítése, az iskolaépítés folytatása, a kórház- kibővitések stb. — Igen fontos munkássága lesz az ügyosztálynak a folyó esztendőben a Közszállitási Szabályzat reformjának végrehajtása, amelynek tervezetét ügyosztályunk készítette el az Országos Középitési Tanács számára. Mielőtt a reformtervezetet végrehajtanék, természetszerűleg ankéton beszéljük meg a szükséges módozatokat az építőipari érdekeltségekkel. Január elsejével életbelépett a fővárosi szállítási feltételek revíziója is, amely az eddigi kusza helyzet után rendet és nyugalmat van hivatva teremteni az egész vonalon. A rendelkezés lényege abban tér az eddigi módozatoktól, hogy a főváros munkálatai 2000 pengőn alul megrendelőlevéllel az ügyosztályok utján kerülnek kiadásra. Kétezer pengőtől ötezer pengőig terjedő munkák zártkörű verseny- tárgyaláson osztatnak ki, minden ötezer pengőn felüli munka pedig nyilvános versenytárgyaláson kerül kiadásra. Az értékhatárt itt a felmerülő panaszokra való tekintettel szállítottuk le az eddigi 8000 pengőről 5000 pengőre. — Még egy nagyfontosságu rendszert léptettünk az uj szállítási feltételekkel kapcsolatban életbe. Ez pedig a kartoték-rendszer és a zárlati idő. Az az iparos, aki a fővárostól munkát nyert, harminc—hatvan napig tartó záros időn belül újabb munkát nem kaphat: ez a határidő természetesen a munka nagyságától függ. Minden vállalkozó, aki az ügyosztályban, illetőleg a főváros bármely ügyosztályában vagy üzemében munkát kap, kartotéklap- hoz jut, amelyen az általa megkapott és elvégzett munkákat felfektetjük. Ilyképpen minden iparosnak és vállalkozónak végzett munkásságával azonnal tisztában tud majd lenni az újabb munkák odaítélésére hivatott fórum,. — Ami általában a belügyminiszter által engedélyezett személyzet- szaporítást illeti, hálás köszönettel vesszük tudomásul, — fejezte be érdekes nyilatkozatát Solty tanácsnok. mert ez az intézkedés reményt nyújt arra, hogy a műszaki adminisztráció mai sok rendellenessége és késedelmessége, aminek szerény véleményem szerint szinte kizárólag a személyzethiány volt az oka, eli- mináltatik és teljesen megszűnik. Elsősorban arra utalok, hogy az adminisztrációs munka egyszerűsítése és gyorsítása az, amit a személyzet- szaporítástól várok. Ezzel kapcsolatban szóba fog jönni a referenseket illetően az egyéni felelősség ki- terjesztése, ami azonban legkevésbé sem jelenti az ellenőrzés megszüntetését vagy kevésbé hatályossá való tételét, mert az egyéni intézkedési szabadság kiterjesztésénél fokozottan szigorú ellenőrzésre van véleményem szerint szükség. A fentiekben vázoltuk a főváros 1929. évi műszaki munkásságának terveit. A nagy feladatok megvalósításához természetszerűen fokozott munkateljesítményt vár el a törvényhatósági bizottság és a főváros közönsége a főváros mérnöki karától, amely eddig is hivatása magaslatán állt, és sanyarú viszonyok között is mindig maradéktalanul teljesítette kötelességét. VÁROSPOLITIKAI P ÉS (KÖZGAZDASÁGI VHETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBV ANDOR d r. Sokmillió pengős épitésippógramot valósítanak meg az uj esztendőben a műszaki ügyosztályok Rengeteg ut- és csatornaépítés, számos középület emelése szerepel a mérnöki ügyosztályok költségvetésében — A Közszállitási Szabályzat revíziója ügyében ankétot hiv egybe a főváros — A főváros uj szállítási feltételei kizárják, hogy megbízásokkal halmozhassák el a protekciós iparosokat és vállalkozókat — Az Uj Budapest tudósítójától —
