Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-09 / 10. szám

1929 március 9. rr.r jsrmAPEST 5 Háziurak. Elmúlt heti számában ezen a címen vezetöcikket irt az Uj Budapest és ez a, cikk nem ta­lálkozott az egész vonalon a ház­tulajdonosok tetszésével. Ha meg is állapítjuk, hogy erre a. tetszésre nem. is óhajtunk túlságosan alapot szolgáltatni, mégsem zárkózhatunk el az elől. hogy cikkünk bizonyos megállapításait részletesebben is meg ne világítsuk. Elismerjük, hogy a háziurak csak másodlago­san felelősek a járdák tisztogatásá­ért, viszont azonban tagadhatalan, hogy a házmesterek végeredmény­ben mégis csak a háztulajdonosok alkalmazottai és igy anyagi szem­pontból jobbak a kártérítési össze­geket illetően, mint a házmesterek. Elsősorban a háziuraknak kellene alkalmazottaikat a. járdák tisztán­tartására szoktatni, ám ha ezt ők -nem teszik, van rendőrség és ható­ság, amely a házfelügyelőket mé­résre fogja tanítani. A nagyközön­ség a házfelügyelőkről a késedel­mes kapunyitáson kívül, csak a kü­lönféle egyesületesdi-játékaik^ alap­ján vesz tudomást, nos a főváros rendőrségének lesz elég ereje ah­hoz, hogy egyesületesdi helyett, kö­telességeik pontos teljesítésére uta­sítsa a házfelügyelőket. Nagyon helyesen jár el Németh Béla dr. kormányfőtanácsos, a háztulajdo­nosok elnöke, amikor nem egyszer az utcán járva, a síkos járdára 6 maga teszi figyelmessé a sarki rendőrt és még helyesebben teszi, ha a létesítendő háztulajdonos-ka­marát fegyelmi hatósági jogkörrel kívánja felruházni az efajta apró rendcllcnességekket illetően. Mini- ma non curat praetor: de gyak­ran ezek az apróságok a legkelle­metlenebbek. Éppen igy a létesíten­dő háztulajdonos-kamarának kelle­ne arra vigyáznia, hogy a veszé­lyes és kellemetlen csurgó ereszek tipikusan pesti elhanyagoltsága megszűnjék, aminthogy rengeteg, a háztulajdonosi karba nagyobb részt ti háború és a forradalmak idején betolakodott oda nem való elem ■van, amely egyszerű fejős tehén­nek nézi a házát, csak azon igyek­szik, hogy partájaiból mennél na­gyobb bért sajtoljon ki, de kon­junkturális gazdag lévén, a kezébe került érték megóvásáról már nem tartja szükségesnek intézkedni. Ürömmel regisztráljuk Németh Bé­la dr. azon kijelentését is, mely szerint a házmesterek a jövőben a jóslásokat ingyen fogják a liften szállitani. Ellenben a lifttel kap­csolatosan az a tiszteletteljes kér­désünk van, hogy miért változó még mindig szinte házanként a lift viteldija, mikor annak egységes voltáról miniszteri rendelet intézke­dik? Tény az, hogy a fővárost és an­nak a városházán inkorporált kép­viseleteit a legközelebbről érdeklik ezek a. kérdések, amelyek éppen annyira figyelemre méltók, mint amennyire kellemetlenek. Nem lehet lúgkövet kapni, csak hatósági engedéllyel. Ez a körül­mény azonban nem okoz gondot a háziasszonyoknak, mert egy uj vi­lágszabadalom, a Benzit-szappan teljesen pótolja a lúgkövet a mo­sásnál csodaszámba menő szenny­oldó képességével. Mint a tea a cukrot, úgy oldja fel a ruha pi­szokját a Benzit-szappan. MUCSNYÁK KÁROLY IMflpesi SzteMrasi Visa« euerem Bankettek, társasvacsorék, lakomák, stb. céljaira az 1. emeleti éttermek kaphatók. Elsőrangú konyha. — Szolid árak. TELEFON: AUTOMATA Sí! —41. Misura Mihály •até kiroanérit é) kocsigyár, utónotorok éo alváuk Jiltíulm Budanest, Vili. Ór ás ut8B 6-8-10 Tdefo»: Zórnol m-01. GAZDASÁGI ÉLET Kékre lesz az, kékre lesz az autóbusz festve... A jövő héten az első 15 Mávag-autóbusz meg­jelenik a pesti utcán — Folkuskázy véleményé­től függ, hogy önálló marad-e az Autóbuszüzem — Az Uj Budapest tudósítójától — Több ízben megemlékeztünk azok­ról a nézeteltérésekről, amelyek az Autóbuszüzem és a Weiss Manfréd gyár között az állami gépgyárban készített autóbusz-alvázak karosszé­riáinak alumininma körül keletke­zett. A gyár nagyon is magas ló­hátról beszélt az Autóbuszüzemmel, mire az üzem a tanács utján fel- terjesztést intézett á kereskedelem­ügyi miniszterhez, kérvén a kül­földi aluminium lemezek behozata­lának engedélyezését. Erre azután a csepeli gyár is megszeppent, helyreállt a béke és a Weiss Man­fréd gyár által beszerzett különle­ges gépek a legkiválóbb elkészítés lehetőségét biztosították a lcarosz- szériák aluminium fedőlapjait ille­tően. Ganzéknál annyira előrehaladtak a karosszéria elkészítési munkála­tok, hogy Lobmayer tanácsnok már bejelentette az Autóbuszüzem­re felügyelő bizottság legutóbbi ülésén, hogy a jövő héten az első 15 autóbuszt üzemképes állapotban fogja megkapni a főváros. Ä jövő héttől kezdődőleg azután hetenként 5 autóbuszt fognak üzembe állít­hatni, ily módon azután pár hóna­pon belül valamennyi megrendelt autóbusz forgalomba kerülhet. Az Autóbuszüzem házi-szine a jövőben a k'ék lesz és az összes uj autóbuszok kékre lakkozva fognak debütálni a pesti utcán. A jövő hé­ten forgalomba kerülő 15 nj autó­busszal leváltják az 1-es és a 11-es járat ócska tragacsait, az aradi kocsikat és a Bécsből használtan importált villamos-töltésű autóbu­szokat. A régi autóbuszokat vidé­ken próbálja majd értékesíteni a főváros, ha ugyan egyáltalában fog reájuk akadni vevő. Az uj vonalak megnyitására csak akkor fog sor kerülni, ha vala­mennyi régi kocsi ki lesz cserélve. A 15-ös és a 12-es vonalak egyelőre a Békeffy-féle társaság kezelésé­ben fognak maradni, de a 14-es vo­nalak, amelyet legutóbb Békeffyék panaszára a nagy ráfizetés miatt beszüntettek, újra életbe fogják léptetni. A Békeffy-féle autóbuszok leváltására, ezek szerint, csak ak­kor fog sor kerülni, ha a további 100 nj autóbusz megrendeléséről határozni tud a főváros. Arra vonatkozólag, hogy az Autó­buszüzem beolvad-e a Beszkárt-ba, vagy önálló intézmény marad-e továbbra is, döntés még nem tör­tént. Egyelőre az a helyzet, hogy Folkusházy ezt a problémát is ta­nulmányozza a Beszkárt-nál, az ő véleménye mindenesetre döntő lesz az üzem további sorsát illetően. A Városi Szemle uj száma. A L a - motte Károly dr. tanácsnok és Illye- falvi L. Lajos dr., statisztikai hivatali igazgató szerkesztésében megjelenő „Vá­rosi Szemle“ folyó évi első füzetét kéz besitette e héten a posta. A „Városi Szemle“ ma európai viszonylatban is egyike a legelső várostudományi lapok­nak, amely komoly és nivós képét adja a magyar városok fejlesztése iránt meg­nyilvánuló törekvéseknek. Az ezévi első számba Máday Lajos dr.: Városaink fejlődési körzetébe eső közigazgatási területek rendezése címen irt magvas és szakszerű tanulmányt. Gárdonyi Albert dr., a főváros kitűnő levéltárosa, vitába száll azokkal a törekvésekkel, amelyek a Nemzeti Színház megalapí­tását és felépítését Pest vármegye ér­deméül rójják fel és kimutatja, hogy Pest vármegye kezdeményezése mollett Pest városának is meg kell kapnia az őt joggal megillető helyet nemzeti kul­túránk építőmesterei sorában. V á r - hidy Lajos dr., a Magyar Városok Or­szágos Kongresszusának igazgatója, a közigazgatási törvényjavaslat parla­menti vitája kapcsán a városi autonó­miák kívánságait propagálja, kimutat­ván, hogy az Önkormányzatok erősítése nem városi vagy megyei, hanem fontos nemzeti és fajfenntartási érdek. Magas színvonalát illetően külön megemlítést érdemel Pásztor Mihály cikke Buda­pest szénfogyasztásáról. A statisztikai hivatal kitűnő előadója megállapítja, hogy a főváros kőszénfogyasztása egy­negyedrésze az ország szénfogyasztásá­nak. A magyar szén legnagyobb fo­gyasztója az Államvasut, amely 1927-ben az egész magyar széntermelés 17.8 szá­zalékát használta fel. Zelovich Kor­nél a ceglédi vonal útátjáróinak a szé­kesfőváros területén való megszünteté­sét tárgyalja, mig Gallina Frigyes dr. főjegyző berlini tapasztalatairól ir magvas tanulmányt. E cikket annyira O 7 fl I ITC száraz utón való w mm &■*> G IMI fénymásolás KUNSTXDTER VILMOS, papirneműgyáros Központ VIII., JÓRgef-körut 7. Tel.: J. 300—58 Gyár: Vili., Conti-ntcn SS. Telefon: J. SOS—33 értékesnek és a nagyobb nyilvánosság elé tartozónak ítéljük, hogy a főjegyző nr engedelmével az „Uj Budapestében is közzéadjuk. Értékes szemlék egészí­tik ki a 12 ives kötetet, igen tartal­mas bibliográfiák és rovatok. A Ganz és Társa—Danubius Gép-, Vágón- és Hajógyár Rt, igazgatósága szerdán tartotta mérlegmegállapitó ülé­sét és az idei közgyűlés időpontjául április 3-át tűzte ki. Az igzgatóság ja­vasolni fogja a közgyűlésnek, hogy a rendelkezésre álló 2,234.201 pengő 56 fil­lér nyereségből részvényenként 8 pengő osztalék kifizetését határozza el a múlt évben fizetett 6 pengővel szemben. Az Általános Takarék mérlege. Á Ma­gyar Általános Takarékpénztár Rész­vénytársaság igazgatósága megállapí­totta az 1928. évre szóló mérleget. A ki­mutatott tiszta nyereség az intézeti nyugdíjpénztárnak körülbelül 140.000 pengővel való intern dotálása után 1,889.177.78 pengő (tavaly 1,184.298.09). Az igazgatóság az 1929 március 14-re egybehívandó rendes közgyűlésnek ja­vasolni fogja, hogy az 1928. évre oszta­lékjogosult 240.000 darab 50 pengő név­értékű részvény után 7 pengő — 14% osztalék (tavaly 6.50 pengő = 13%) fizettessék. A mérleg adatai az intézet további fejlődéséről tanúskodnak. A be­tétkönyvecskékre és folyószámlán el­helyezett betétek összege 904100.000 pen­gő, tavaly 70,500.000 pengő). A betétállo­mány ezen Összegében a betétkönyvecs­kékre elhelyezett, tehát állandóbb jel­legű betétek összege 47,600.000 pengő, vagyis jóval meghaladják a folyószám­lán elhelyezett betétek összegét. A hite­lezők tétele a betéteken kívül 12,600.000 pengő (tavaly 10,900.000 pengő) s igy az összes idegen tőkék összege 102,900.000 pengő (tavaly 81,400.000 pengő). A jel­zálogkölcsönök állománya 37,000.000 pengő (tavaly 20,300.000 pengő). Ezek alapján a takarékpénztár 1928 február 29-én a Lazard Brothers & Co. Ltd. lon­doni bankcég utján 500.000 angol font értékű (körülbelül 14 millió pengő) lYi százalékos záloglevelet adott el London­ban és ezen záloglevelek a londoni tőzs­dén hivatalosan jegyezve vannak. Az intézet mindenkor nagy súlyt, helyezett a mobilitásra. Kitűnik ez az idei mérleg adataiból is. A takarékpénztár készpénz­állománya, a girószámlákon, pénzinté.- zeteknél és bankároknál fekvő szabad betétei 20,719.000 pengőre rúgnak, a jel­zálogkölcsönök alapján még kibocsát ható záloglevelek 13,951.000 pengőt,, a váltótárca 58 millió pengőt tesz ki, ezek együttos összege 92,670.000 pengő, amely összeg, szembeállítva a 103 millió pen gős betét- és hitelezők tételével, 90 szá zalékos mobilitásnak felel meg. Ha azonban az értékpapírtárcát és a lom bardadósokat is figyelembe vesszük, akkor a mobilitás 106 százalékos. Az igazgatóság továbbá a közgyűlés elé fogja terjeszteni az 1928. évi XL t.-o. értelmében létesített „Elismert vállalati nyugdijpénztár“-ra vonatkozó alapsza­bályokat. A gazdaság:! rovat szerkesztője: RASKÓ OSZKÁR. A SZERKESZTŐ POSTÁJA Egy öreg, szerzett jogaitól megfosz­tott tisztviselő. Érdeklődéssel olvastok sorait, bár abban semmi újat nem mond, mert az egész akció az első perctől kezdvo ismeretes volt előttünk. Hogy levelét nem közöljük, annak oka a*, hogy a FANSz. békéjét nem kívánjuk még jobban feldűlni. — Egy olvasó. Ön meg van elégedve a FANSz. vezetésé­vel, szemben azzal az nrral, akinek az előbbi üzenet szól. Az efajta dicsériá- dákat azonban nem névtelenül szokás beküldeni. A KANSz., a NYUKOSz., a NYOSz. és hasonló tisztviselőalakulatok intézményeinek belső viszonyai egészen mások, mint a FANSz-ó, amely tnlaj donképp nem egyéb, mint a tisztviselő- társadalom és a felsőbbség malomkövei között őrlődő szükséges rossz. Ami a szegedi elégedetleneket illeti: legyen nyugodt, meg fog érkezni oda is a kor- mányfőtanáesosi cím! — K. M„ Buda­pest. A Bienenstock-ügy szomorú epiló­gusaként végrehajtották a szükségesnek mutatkozó változáskat az anyagszertár vezetésében. A fegyelmi eljárások be­fejezése előtt nem a mi feladatunk a véleménynyilvánítás. Abban azonban, feltétlenül igaza van, hogy sohasem lehet eléggé szigorítani a szállítók és vállalkozók ellenőrzését. Ez szól külö­nösen azoknak, akik állandóan szidják a számvevőségek állítólagos lassú mi­voltát. — Gázgyári érdeklődő. Mi fa olvastuk Lamotte pénzügyi tanácsnok nyilatkozatát egy napilapban, amely szerint a költségvetést jóváhagyó bel ügyminisztori leirat egész terjedelmé ben a pénzügyi bizottság elé fog ke­rülni, garnirozva azokkal a jelentések­kel, amelyeket a leirat egyes szaka szaira az illetékes ügyosztályok és in­tézmények tettek. Ily körülmények kö zött nem lesz elkerülhető a gázgyári vezérigazgató szerződésének a törvény hatósági bizottság elé való terjesztése sem. Akkor majd módunkban lesz ne künk is a szerződőst pontosan ismer­tetni. Addig nem! — Grafológus, Buda­pest. Valóban nem érdektelen, amit Schermann Rafael a budapesti bank­vezérekről aláírásaik megnézése után nyilatkozott. Ideiktatjuk véleményét dr. Reinényi-Schneller Lajosról, a Községi Takarék vezérigazgatójáról: „Sokat tart magáról. Esztendőkkel ezelőtt túlságo­san, valósággal agyondolgozta magát és azóta nehezen tudja magát összeszedni. Nyugtalan mozdulataival mindenütt fel­tűnik, ahol megjelenik, rumli támad. Azt szereti, ha sok ember van körülötte. Jó ember. Rendkívüli koncepciókat-for­gat fejében, de nagy akadályokkal kell megküzdenie. Gyakran mondja magú­ban: Engem nem fogtok elgáncsolni. És nem is, fogják! Nagy karriér áll még előtte...“

Next

/
Thumbnails
Contents