Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-05 / 1. szám
1929 január 5. tu BUDAPEST 7 GAZDASÁGI ELET Uj feladatok előtt Irta: Reményi Schneller Lajos dr., a Községi Takarékpénztár vezérigazgatója Az első takarékpénztárak altruisz- tikus gondolatoknak köszönhették keletkezésüket és céljuk a takarékossági szellem előmozdítása, a kisemberek filléreinek összegyűjtése volt, mig esetleges nyereségüket mindenkor közcélokra fordították. Ettől az eredeti céltól az idők folyamán a takarékpénztárak természetesen messze eltávolodtak, kifejlődött azonban a takarékpénztáraknak egy formája, amely még mindig szem előtt tartotta az eredeti célokat és törekvéseket és ezek voltak a községi takarékpénztárak. Amikor az idei évben Budapest székesfővárosnak régi kívánsága: a Községi Takarékpénztár megvalósult, ugyanaz az elgondolás vezette a fővárost, amely az első takarékpénztárakat életre hívta. E tekintetben ugyan a többi takarék- pénztárak, sőt bankok is párhuzamosan haladnak a Községi Takarékpénztárral, azonban működési területük mégis a lakosság más körére terjed ki. Ettől eltekintve, ezeknek az intézeteknek számtalan más pénzforrás is áll rendelkezésére, mig a Községi Takarékpénztárnak célja, hogy kizárólag a betevőkre cs elsősorban a kisbetevőkre alapítsa fejlődését. Ennek a gondolatnak kell irányítania jövőben a Községi Takarék- pénztár betétkamat politikáját is. Bár a többi takarékpénztárak és bankok között fennálló betátkartell tulajdonképpeni célja az, hogy a betétkamatláb szabályozásával a hitelkamatlábat is megfelelő alacsonyan tartsa, mégis a Községi Takarékpénztárnak a kisbetétek gyűjtése érdekében esetleg áldozatoktól sem szabad visszariadnia, mert amit a kisbetétekre esetleg megállapítandó magasabb kamatláb engedélyezése révén áldoz, azt a köz javára bőségesen behozza az az előny, amit a takarékossági szellem fejlesztése jelent. A Községi Takarékpénztárnak a reá bízott tőkék kihelyezésénél szintén a többi pénzintézettől eltérő politikát kell folytatnia. Az alapelvek tekintetében eltérés természetesen nem lehet, mert a kihelyezések biztonságának, a mobilitásnak és a jövedelmezőségnek az elvétől a KözHUNGÁRIA :í ! GYÓGYFORRÁS (Az Erzsébet-hid budai hídfőjénél) j Rádioaktiv hőforrás Kiváló gyógyhatás rheuma és savtultengés eseteinél Ivókúrák nagy fedett ivócsarnokban Szénsavval telített vize palackozva mint HARMATVIZ van forgalomban s elsőrendű üdítő ital Eseményszámba menő kőnyvujdonságok I Sokak könyvel: Komáromi János. Régi ház az országúinál. Kötve — — — — — — P 4.80 Markovits Rodion, Szibériai garnizon. KölVß P 4.80 Surányi Miklós, Ketten. Elbeszélések P 5.— Szekíü Gyula, Bethlen Gábor. Kötve P 12.80 Tamási Áron, Szüzmáriás királyfi — P 7.20 Zilahy Lajos, Valamit visz a viz. Fűzve P 4.40 Megvásárolható: Kötve P 6.80 PFEIFER FERDINAND (ZEIDLER TESTVÉREK) NEMZETI KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN IV., Kossuth Lajos-utca 5. Mi lesz a Vásárpénztárral? Az alpolgármesterválasztás problémáján kívül a várospolitikai köröket leginkább a Vásárpénztár ügye foglalkoztatja. Melly Béla dr. udvari tanácsos elnök ismeretes lemondólevele egyszeribe rámutatott azokra a lappangó bajokra, amelyek a nagyrahivatott intézmény testén rágódnak és parancsoló szükséggé teszik, hogy ezek a fekélyek egyszer- smindenkorra kivágassanak. Elsősorban az adonyi bérlet átadásáról van szó, mert a hatezer holdas bérgazdaságot mai deficites formájában a bankosztály lekapcsolása folytán jövedelem nélkül maradt Vásárpénztár tovább alimentálni nem tudja. Állítólag már lenne is átvevő az adonyi gazdaságra a Földhitelbank személyében. Mindenesetre örvendetes lenne, ha a főváros szabadulna ebből a súlyos obligóból, még pedig nagyobb anyagi áldozatok nélkül. A személyi kérdéseket illetően most már biztosítottnak látszik Demkó Dezső meg maradása, ellenben kétséges, hogy kit állítsanak a megujhodó intézmény ólére, mint elnököt. A kulisz- szák mögött e tekintetben még dúlnak a harcok és azok kimenetele teljesen kétséges. Mindenesetre fontos, hogy az intézmény élére olyan ember kerüljön, aki megfelelő koncepcióval és energiával rendelkezik, hogy a mai poshadt állapotából kiemelje az intézményt és azt a gazdasági termelés szolgálatába tudja állíttatni. MAGYAR ÉPÍTŐ RMNYíMLAT BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRUT 84. Telefon: T. 272—64. Alapíthatott 1889-be*. Sürgönyeim: „Építő 272-64. Budapest.“ Mindennemű vízépítés, folyamszabályozás ée csatornázás. Kotrások dunai műtárgyakkal, csatornakotrókkal és excavátorokkal. Dunai homok- és kavicseladás és szállítás. Vízi szállítások és darukkal való kirakodások. Alapozások, mélyéi magasépítés. Ut- és vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- ós vasbetonópités. Kőmun- kiUtok. Városi csatornázások és vízvezeték. Hajó- és kotró javító telep és téli kikötő Apostagon GEOSAN fc^ékonj^sebta^szhibus^i antiszeptikus, rugalmas, mosakodásnál aem válik le Final: Posewliz Tivadar főmérnök Budapest, III., Tímár-utca 15. szám. Parafakőgyár R.-T. ezelőtt KLEINER ÉS BOKMAYER városi irodák: Budapest, Főherceg Sándor-tér 4 Telefon: József 301-14 és József 301-16 Gyár: Bpest, X., Noszlopi-ti. 2. Tel.: J. 390-46 GYÁRT: mindenféle hőszigetelő anyagokat, gőzkészülékek, csővezetékek, hütőhelyiségek szigetelésére. „K.abe*‘ jelű kovaföld építési és szigetelési lemezeket. Száraz gipsztáblafalak, rabltz- falak, mennyezetek, stucco-munkák stb. szállítása és készítése. ségi Takarékpénztár sem térhet el Az első és mindenekfelett áll: a bo- nitás elve; a kihelyezéseknek ,— bár a Községi Takarékpénztárnak nem egy közcél megvalósítása érdekében hivatása kölcsönöket folyósítani — feltétlenül fedezett, olyan kihelyezéseknek kell lenniök, amelyek bonitásához kétség nem fér. Másodsorban, de szorosan az első elv mögött jön számításba a mobilitás és csak legutolsó sorban a rentabilitás kérdése. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az intézetnek még a költségeit sem kell megkeresnie, vagy hogy osztalékot nem kell fizetnie, csupán azt, hogy ennek a szempontnak kell az utolsónak lenni. Mint az elmondottakból kitűnik, a Községi Takarékpénztár úgy céljaiban, mint szerkezetében és elveiben lényegesen eltér a többi pénzintézetektől. Működési területe is csak néhány pontban érintkezik a többiekével és az idők folyamán mindinkább külön utakon kell járnia. Rövid fennállása alatt nem egy olyan gondolat merült fel, amelynek megvalósítása a köz érdekében múlhatatlanul szükséges és amelyre kizárólag a Községi Takarékpénztár intézménye alkalmas. Messze vezetni és talán időelőtti volna ezeket s terveket ehelyütt részletesebben ki fejteni; megvalósításuk időpontjában úgyis alkalma lesz a nyilvánosságnak velük foglalkozni. A tervek egyrészét a Községi Takarék- pénztár saját kereteiben fogja megvalósítani, másik részét viszont az ugyancsak a székesfőváros tulajdonát képező Kisipari Hitelintézet ét a Vásárpénztár utján oly módon hogy a Községi Takarékpénztár ezeknek az intézményeknek az érintett célok megvalósítására megfelelő hiteleket fog rendelkezésre bocsátani. Önként értetődik, hogy máról- holnapra e nagy és régóta készülődő tervek nem valósíthatók meg de a Községi Takarékpénztár érdé kében sem kívánatos az üzletkör hirtelen kiterjesztése, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy csakit a nyugodt fejlődés eredményei őriz- hetők meg tartósan. Az alelnök ur táviratozik ... Érdekes eset történt újév másodnapján a Közvágóhídon. A hirtelen leszakadt félméteres hó állítólag beáztatta a Közvágóhíd nagy csarnokát, ahol becsurgott a hóié és a piszok. Pogány Jenő nevezetű ur úgyis, mint nagyvágó és úgyis mint a Budapesti Mészáros Ipar testület alelnöke nagyon felháborodott a hó miatt, és nemes haragjában elhatározta, hogy alaposan rendet csinál a Vágóhídon. Nem tett kevesebbet az alelnök ur, mint táviratot intézett a belügyminiszterhez azzal a kéréssel, hogy Önagyméltó- sága azonnal küldjön ki egy megbízottat a Vágóhidra, hogy a bajokon segítsen. Azért kér a távirat szerint Pogány alelnök külön megbízottat, hogy a kiküldött ur informálja aztán a belügyminisztert az itteni állapotokról. Nem tudni, hogy az alelnök ur kiállt-e a kiskapuba nézni, hogy szakaszjeggyel vagy repülőgépen lejön-e az általa kért kiküldött ur a Várból, de ha még ott állna, figyelmeztetjük, hogy meg fog fázni, mert azt a bizonyos urat hosszabb ideig nem fogja a belügyminiszter ur kiküldeni. Példátlan, hogy egy magát ipartestületi funkcionáriusnak we- vező ur, aki ipartestületi alapon is alá van vetve a főváros iparhatóságának, hogy nagyvágói minőségéről ne is beszéljünk, any- nyira fumigálni merje a vágóhidak igazgatóságát, a főváros közélelmezési ügyosztályát, tanácsát és polgármesterét, hogy mindezen fórumok kihagyásával és mellőzésével egyenesen a belügyminiszterhez táviratozgasson. Hogy a belügyminiszter valószínűleg tudomást sem vett erről a naiv távira- tozgatásról, az e pillanatban más lapra tartozik. Ez alkalommal csupán a Mészáros Ipartestület címére vagyunk bátrak kellő tisztelettel, de ajánlott expressen azt a figyelmeztetést küldeni, hogy ne a miniszterekkel levelezgessenek, hanem arra ügyeljenek, hogy a hús ára olcsóbb legyen. Amikor az ipartestületi tagok számának növekedésével arányosan nő az ipart est ületnek az altruista Községi Élelmiszerüzem ellen folytatott küzdelme, amikor évről-évre több házat szereznek a mészárosok, úgy hogy az iparosok sorában háztulajdon szempontjából már a második helyen állanak, akkor Pogány ur ne táviratozgasson, hanem a saját ipartestülete előtt seperjen, ahol kezdve az utazási átalányokon és végezve a reprezentációs költségeken, van elég eltakarítani való. Ez a söprögetés azonban, úgy látszik, nincs Ínyére a túlságosan sokat szereplő alelnök urnák, akinek orrára előbb-utóbb egy kellemetlen kövecske fog az általa annyit emlegetett vágóhídi tetőzetről koppanni... MUCSNYÁKKÁROLY Budapest SzMslűvárosi Vigadó étterem Bankettek, társasvacsorák, lakomák, stb. céljaira az I. emeleti éttermek kaphatók. Elsőrangú konyha. — Szolid árak. TELEFON: AUTOMATA 811-41. HLATKY JÓZSEF Budapest, Vili., József - körút 77. sz. Telelőn: J. 395-78. Magasépítés, ut-, vasút-, híd- és vasbetonépitési vállalat. — Saját fuvar-, állvány és anyagtelepe : I., Fehérvári ut 42. Telefon J. 425-91 FIÓKIRODÁK: Kecskemét, telelőn 109. Gödöllő. Gr. Festetlch-ut 9 FUEQL BÉLA SS FSS: BÁDOGOS-MESTER BUDAPEST, Vili., VAS-UTCA 7. Készít épület-, diazműbádogos munkákat é« higiénikus fürdőkéda!<at, lépszesz, viz, gőz, csatornázás szivattyúk, kutak szerelését, angol klozetteket és egészségügyi főidők berendezését. A gazdasági rovat szerkesztője: RASKÓ OSZKÁR. Munkácsy Ernő épület- és műlakatosmester. takaréktói zbely- és kályhák észitő ♦ ‘ BUDAPEST. | VI!., Rózsa acca 39. I Telefon: J 312-30
