Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-21 / 51-52. szám
6 ujmmvPEsr 1929 december 21. Az iskola-egészségügyről Irta: Purébl Győző dr., székesfővárosi tanácsnok Az iskolát fenntartó hatóságok vagy intézmények, amikor az iskoláikat megalapítják, akkor törekvésük nemcsak az, hogy az iskola keretén belül a szellem és a lélek ápolását célozzák, hanem az is, hogy testben egészséges, edzett gyermekeket neveljenek, szóin előtt tartván, hogy ép testben ép lélek. Az iskolaegészségüggyel már régen foglalkoznak az illetékes tényezők, a tételes keresztülvitel azonban csak a legújabb időben történik. Németországban a Keichsgesetz für Jugendwohlfahrt kimondja, hogy minden német gyermeknek közjogi természetű igénye van a testi, lelki és társadalmi derekasságra való neveltetéshez- és amennyiben ez az igény a családban kielégítést nem nyert, úgy a hatósági és társadalmi munka közreműködésének bevonásával a hatósági védelemnek és nevelésnek kell bekövetkeznie. A háború és az utána következett nehéz idők ráeszméltették a hatóságokat arra a belátásra, hogy a testben egészséges fiatalság nagyobb és nehezebb szolgálatokat tud teljesiteni és a test nevelése épp oly fontossággal bir, mint a szellem fejlesztése. Természetesen ezzel kapcsolatosan rájöttek arra is, hogy mindezekkel karöltve az erkölcsi nevelés is szükséges. íme az élet nyomására az iskola átlépte az egyoldalú oktatás határait és benyomult a gyermek- és ifjúságvédelem legkülönlegesebb intézményeibe! Ennek a folyománya egyrészt az, hogy az iskola a család mellett mint önálló nevelőszerv jelentkezik, másrészt pedig, hogy erkölcsi és iskolaegészségügyi védelmi szempontból közvetítő szervvé válik a család és hatóság között. A felfogás és ismeretkörhöz képest szelektálni lehet a gyermekeket és figyelemmel lehet, — sőt kell kisérni a rosszul táplált, skrofulás, tüdőbeteg vagy tüdőbajra hajlamos, valamint szervi hibában szenvedő, rok kant, vak, süket, néma, dadogó stb. tanulókat. Külföldön már gondoskodás történik arról is, hogy az ilyen szelektált gyermekek további nevelése úgy egészségi, mint pedagógiai alapon to- vábbfolytattassék. Természetesen ugyancsak gondoskodás történik az abnormális, pathológikusan terhelt gyermekek továbbnevelése érdekében is. Németország állapitotta meg azt, hogy az iskola az, amely a serdülő gyermekek oktatásával a különböző bajok, de különösképpen a tüdőbaj ismeretét, a rendszeres védekezés módjait milliók és milliók között el tudja terjeszteni és a legelemibb egészségügyi nevelés betartásával a fertőzési lehetőségeket a minimumra tudja csökkenteni. Németországban a pedagógiai akadémián az uj rendszerű tanítóképzés tanmenetébe illesztették be az általános közegészségügyet, az iskolaegészségügyet, fertőző betegségek s ezek között elsősorban a tüdőbaj elleni küzdelem oktatását. Az igy kiképzett jelöltek mint a népegészségügy jól kioktatott úttörői és a tüdőbaj elleni harc erős munkatársai lépnek ki tanítói hivatásuk körébe. A közvetlen védekezés terén első feladat a tüdőbeteg gyermekeknek kellő időben való kipuhatolása. A vérszegény, tüdőbajra hajlamos gyermeket egészségügyi törzslapok alapján állandóan figyelemmel kisérik, a gyanús jelenségeket azonnal közük az iskolaorvossal, aki ezzel egyidejűleg igen értékes családi, helyzeti adatokat nyer a tanítótól a gyermekről felvett törzslap utján. A tanítónak első feladata, ha valamely gyermek tüdőbajban szenved, avagy erre gyanús, hogy köpetét baktoriológilag megvizsgáltassa. Fontos kérdés az elkülönítés és az elhelyezés is. Németországban a nyílt tüdőbajban szenvedő gyermekek nem járhatnak nyilvános iskolába, nehogy iskolatársaikat megfertőzzék. A beiratás alkalmával a gyermek először is orvosi vizsgálat alá kerül s ha fertőző tuberkulózisban szenved, csak az iskolaszanatórium valamelyikében kaphat gyógyításával kapcsolatos oktatást. Nagy segítségül szolgálnak külföldön e célra az erdei iskolák. A németek szerint népegészségügyi szempontból súlyosan megbosszulja magát a takarékosság, amit az iskola és a higiéna rovására viszünk keresztül. A takarékosságról mondják a németek, hogy ezt nem az iskoláknál kell elkezdeni. Úgy a falusi, mint a városi iskolába bevezették a nép- és iskolafürdő intézményét. Különös gonddal vannak a tüdőbajos gyermekeknél a nyálkafertőzésre, mely előáll akkor, ha akár a tüdőbajos tanerő, akár a tüdőbajos gyermek beszédközben szájából kijövő nyálkaeseppel a szembenállót megfertőzi. Ezt részben a tüdőbeteg gyermek izolálásával, részben a nagyobb távolságban való beszélgetéssel hárítják el. Az iskolákra nagy ablakokat. építenek. Az iskolatermek nagyok, világosak, a napos oldalon vannak, az osztályok szellőztetése felül nyitható ablakokon, takarítása pedig központi porszívóval történik. Ugyancsak az iskolában egy csomó filccipő áll azoknak a gyermekeknek rendelkezésére, akik messzebbről, esős, sáros időben átnedvesedett lábbal érkeznek az iskolába. Félévenként a gyermekeket orvosilag megvizsgálják. íme e néhány szemelvény az iskolaegészségügy keretéből, amelynek keresztülvitele nemzeti érdek. Budapest székesfőváros közönsége is átárezte az iskolaegészségügy és gyermekvédelem nagy fontosságát és a közoktatási ügyosztálynak előterjesztésére a közegészségügy terén fennforgó kedvezőtlen viszonyok javítása érdekében elhatározta, bogy 192G. évtől kezdve rendszeres iskola-egészségügyi szolgálatot létesít. E célból a székesfővárost 62 iskolaegészségügyi körzetre osztotta fel, amelyekben a községi óvoda, elemi-, polgári-, főreál-, leányközép- és felsőkereskedelmi iskolákat osztotta be azzal a felhatalmazással, hogy amidőn a körülmények megengedik, a székesfőváros által fenntartott egyéb közoktatási intézeteket is bevonhassa az iskolaegészségügyi szolgálatba, Ez alapon 1927-ben a gyógypedagógiai nevelőintézeteket, a kertészképző iskolát, kertgazdasági tanfolyamot, a női kereskedelmi szaktanfolyamokat is bekapcsolta ezen egészségügyi intézményébe. Az iskolaegészségügyi szolgálatban egy-egy iskolaorvos, egy iskolai gondozónővér teljesít szolgálatot. Az iskolaegészségügyi körzeteken kivül a főváros szem-, fül-, orr-, torok-, gége- és idegbajokban, valamint a gerincoszlop elferdülésben szenvedő tanulók betegségének megállapítása és kisebb természetű bajoknak gyógykezelése céljából öt iskolaszakorvosi rendelőt állított fel teljes felszereléssel és ezeket kiegészítette a bőrbetegségben szenvedő tanulók szakgyógykezelésóvel is, létesítvén erre egy újabb rendelőintézetet. Bekapcsolta a főváros ezen iskolaegészségügyi szolgálatba nyolc iskola fogorvosi rendelőintézetét is, amelyekben a tanulók beteg fogait kezelik. Végül mindezekhez csatolta a főváros az iskolai Röntgen-intézetét is. Az iskolaszakorvosi rendelőintézetekben a szükséges számú és az illető betegségi csoportokra képesített szakorvos, továbbá egy-egy asszisztensnő teljesít szolgálatot. Az iskolaegészségügyi szolgálattal szoros kapcsolatban áll az iskola gyermek- védelmi szolgálat, melyet az iskolanő- véri intézmény lát el. A főváros az egységes gondozás szempontjából az orvosok mellett dolgozó iskolai gondozó- nővéreket, valamint a gyermekvédelem terén működő iskolanővéreket újabban egyesitette iskolavédőnői intézmény cim alatt és ezek működési körét az iskola egészségügyi körzetekbe bekapcsolt ösz- szes közoktatási intézetekre kiterjesztette. Az iskolaegészségügy szolgálatába bekapcsolt közoktatási intézetek tanulólétszáma 81.822. Az elmúlt iskolaévben az iskolaorvosi vizsgálatok száma 98.632 volt, amelyen felül még külön az iskolaszakorvosi rendelőintézetek száma szerinti tevékenység járul. Egy- egy iskola egészségügyi körzetre átlag 1337 tanuló esik. Az iskola egészségügyi és iskola-gyermekvédelmi szolgálatot ellátó alkalmazottak ezidőszerint ideiglenes vagy helyettesi minőségben működnek és szervezésük folyamatban van. Az iskolaegészségügyi és iskola-gyermekvédelmi szolgálat az iskolai élettel olyan szoros vonatkozásban áll, hogy az iskola egészségügyi és gyermekvédelmi alkalmazottak tevékenységének központi irányítása és személyi ügyeinek intézése a közoktatási személyzet működésének irányításától és személyi ügyeinek intézésétől a szolgálati érdekek jelentős sérelme nélkül el nem választható. Ezenkívül az iskolaegészségügyi és iskola-gyermekvédelmi alkalmazottak e szorosan vett iskola egészségügyi és iskola-gyermekvédelmi tevékenység mellett pedagógiai tevékenységet is fejtenek ki, például az iskolaorvosok ellátják az egészségtani órák tanítását, az iskolavédőnők (iskolanővérek) ellenőrzik az előadási órákat mulasztott tanulókat is. Ezért ezek a közoktatási személyzet létszámába tartoznak. Az iskolaorvosok kivételese» egy mellékfoglalkozást folytathatnak, amelyhez azonban tanácsi engedély kell. A székesfővárosnak ezidőszerint 62 ie- kolaegészségügyi körzete, 14 gyermek- védelmi kerülete, továbbá 21 iskolaszakorvosi rendelőintézete van. A felsoroltaknak kiegészítéséül a főváros még tüdőbeteggondozó intézetet is tart fenn, ahová a tanulók vizsgálatra heküldetnek. Gyermekvédelmi szempontból mindezeknek betetőzéséül a főváros fenntartja a gyermeknyaraltatási akcióját és 1929-ben 18.000 iskolásgyermeket nyaraltatott túlnyomórészt vidéken, részben a főváros perifériáján levő, a szabadban épült iskolákban; ezenfelül napközi nyaraltatással, tehát teljes élelmezéssel 21.000 gyermeket üdültetett. Mindezeket az utóbbi négy esztendőben a székesfőváros közoktatási ügyosztálya vezette keresztül Budapest székesfőváros közönségének áldozatkészségével. A fővárosnak célja ezzel az, hogy minél egészségesebb jövő generációt neveljen fel, akik hivatva lesznek szegény csonka hazánknak szolgálatába állni, azt újra talpraállítani. íme nagy vonásokban részben külföldi példák felhozásával, részben a főváros szervezésében vázlatosan, nagy vonatkozásban bemutattam az iskolaegészségügyet a gyermekvédelemmel kapcsolatban azzal, miszerint kívánatos volna ha mindezt ilyen formában és ilyen mértékben az ország minden iskolájában és intézményében -— bár ez nagy áldozattal jár — megszerveznék és keresztülvezetnék. Cüspir sananr aa; IX.. SZVETENAY-U. 30. •=• TELEFON : 386-45. RlETSCHEL ÉS HENNEBERG R. T. Budapest, VIII-, Prá.ter-u. 12. Tel. J. 23—IS Központi fűtések és távfűtések. Gőz-, hűtő-, főző- és gőzmosó-berendezések, szárítók. Vízvezetéki, csatornázási, fürdő-, gáz-porszivó és egyéb egészségügyi berendezések. — Városi vízmüvek. — Szivattyútelepek. FARKAS LAJOS mérnök Magas-, mély-beton- és vasbeton építési vállalkozó Budapest, VII., Kolumbusz 11/a. —1— m 111 mi ni .........rr HEUAG A legtökéletesebb kézi tözoltókészölék Minden tüzet, igy villamostüzeket is veszély nélkül olt. Oltási kárt nem okoz. Az emberi szét ve zetre nem ártalmas. Abszolút fagyálló. MAGYAR GYÁRTMÁNY. Gyártásihely : Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fém- árugyár R.-T., Budapest. Egyedárusitó: MOPSCH GÜNTHER BUDAPEST, VIII., SC1TOVSKY-TÉR 2. TELEFON: JÓZSEF 406-39. TUNCSRAM l MüHer László oki. vegyészmérnök | i Akhumu a tor és elektrotechnikai vállalata | t • Budapest, VI., Liszt Ferenc-tér 6.'t \ Telelőn; A. 149-93. VART A AKKUMULÁTOROK l RABA-KRUPP RABA-A. F. AUTÓBUSZOK TEHERAUTÓK minden nagyságban, minden speciális célra is alkalmas, minden tekintetben legmodernebb kivitelben készülnek MAGYAR WAGGON- ÉS GÉPGYÁR R.-T. AUTOMOBILGYARÁBAN Központi igazgatóság : Budapest, V., Deák Ferenc-utca 18 Telefon: 818-50, 818-59 Budapesti javilóműhely és alkatrészraktár: Budapest, Kerepesi-ut 26. szám Telefon: J. 453-84 Gépkocsik, alvázak bemutatása Budapesten is költségmentes FELT) OLY fest - tisztit - legszebben KBzgszmscutMt ügy idmaésr. — (ni: luuir-ó a sü. — rtktaza: Kod w—« ft tft—n.
