Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-07 / 49. szám
1929 december 7. Pctrovácz Gyula. Őszentsége XI. Pius pápa Petrovácz Gyula országgyűlési képviselőt, székesfővárosi bizottsági tagot, a Herminamezői Egyházközség társelnökét a Szent Szilveszter-rend középkeresztjével tüntette ki. A magas kitüntetést a Szent Domonkos-rend Thököly-uti templomában Mészáros János dr. érseki helytartó nyújtja át december 8-án a fél 12 órai ünnepélyes szent misével kapcsolatban. A szent mise után a Szent Domonkos Egyházközség kulturházában diszgyii- lést tart a Herminamezői Egyház- község. A héten még egy kitüntetés érte Petrovácz Gyulát: országos középitési tanácsossá nevezték ki, amely minőségében a városrendezési szakosztály tagja lett. — Mindig örvendünk, ha a polgári érdemet és kiválóságot egyházi és világi téren kitüntetésekkel halmozzák el, de kétszeres az örömünk, amikor Petrovácz Gyuláról van szó. Részben mert cimkórságos világunkban talán Petrovácz Gyula volt az egyetlen, aki nobilis gesztussal hárított el magától mindenfajta kitüntetést. Ha valakit, hát Petrovácz Gyulát nem lehet megvádolni azzal, hogy egy évtizedes munkássága alatt, mióta a közéletben tevékenykedik, bármikor hiúsági vagy ehhez hasonló szempontok vezették volna. Ez a szürkülő fejű mérnökember hivatásának precizitását, szorgalmának és lelkiismeretének szinte páratlan maximumát, energiájának töretlen erőkifejtését hozta tiz esztendővel ezelőtt a fórumra. Amikor annyi felületes hozzászólást látunk a legnagyobb problémákhoz, annyi áltehetséget és felfújt nagyságot látunk tolongani a parlamentben és a közgyűlési teremben, annyi kalózlobogó leng, annyi önérdek rikoltoz a bujkálni kényszerült erények felett: meg kell emelnünk a kalapot Petrovácz Gyula előtt, mert ő a legalaposabb hozzáértést, a mély tudást, a szivjósággal párosult becsületességet tűzte fel magasan Ívelő közpályájának firmamentumára vezérlő csillagként. Petrovácz Gyula élete az alkotó munka jegyében folyik, úgy a politikai élet, mint az egyházi élet mezején. Ha lapozzuk ezt a pompás albumot, amely Petrovácz Gyula templomépitéseit tárja képekben elénk, vagy ha elmerengünk az általa csak legutóbb épített törökőri és angyalföldi templomok nemes ókeresztény stílusán, megértjük, hogy Petrovácz Gyula olyan, mint az általa épített annyi templom: nemes, egyszerű, ment minden hiúságtól és cifraságtól. Az ünneplések sorozatában köszöntem fogják benne a városi politika tisztakezü és hűséges szivü vezető tényezőjét, az országos politika komoly és megbízható bajnokát, a kitűnő tanárt, az elsőrendű mérnököt, a kiváló egyházközségi adminisztrátort: mi az embert ünnepeljük benne, inkarnációját a polgári erényeknek, azoknak a nemzet és városmentő ideáloknak, amelyeknek annyira szűkében van a szomorú trianoni Magyarország! HUFF 1 ESTVÉREK i iparművészeti és galvanoplasztikái műhely. Aranyéremmel kitüntetve. Fémek színezése, aranyozás, ezüstözés, patinázás. Bronz- és fémöntés. , VIII., Kisfaludy-u. 29 (Corvin-szinhóz köz) és IX., Tompa-u. 13. RIETSCHEL ÉS HENNEBERG R. T. Budapest, Vili., Práter-u. 12. Tel. J. 23—18 Központi fűtések és távfűtések. Gőz-, hütő-, főző- és gdzmosó-berendezések, szárítók. Vízvezetéki, csatornázási. fürdő-. gáz-por»zivó és egyéb egészségügyi berendezések. — Városi vízmüvek. — Szivattyútelepek. UJ BUDAI l A>T Erdő, erdő, sötét erdő . •. — Erdővásárlási kiskáté — Ritkán adott közgyűlési tárgy több szóbeszédre alkalmat, mint az az előterjesztés, amelyet a kisajátítási bizottság javaslata alapján a tanács a pénzügyi bizottságnak és a közgyűlésnek tesz a Haggenmacher- féle erdők megvétele kapcsán. Annyi érv szól a megvétel mellett és ellen, hogy szükségesnek tartottuk perrendszerü formában a Haggenmacher- félc erdők megvételeit illetően a vád és a védelem álláspontjait külön csoportosítani. Az érv: 1. Ezekre az erdőkre esztendők, mondhatni évtizedek óta pályázik a főváros. Meg kell az első kínálkozó alkalmat ragadni a megvételre. 2. Ez az alkalom visszatérni sohasem fog, az örökösök most adják el az erdőt, vagy soha. 3. Az örökösök, ha a főváros nem veszi meg az erdőt, parcellázni fognak. 4. Ki ajánlotta fel az erdőket megvételre a fővárosnak? 5. A parcellázás alkalmával ki fogják irtani az erdőket. Még rosszabb lesz Budapest levegője! Ahogy a kormánypárt félhivatalos városházi lapja irja: A vásár szükséges, Budapest levegője szempontjából. A levegő másképpen leng Haggenmacher-erdő és másképpen fővárosi erdő felett... 6. A magántulajdonban levő erdőség forrásai el vannak zárva a kirándulók elől. Kénytelenek korcsmába menni és alkoholt inni. 7. A száz magyar holdnyi erdőt békében a főváros négyszögölenként tizennégy aranykoronáért sem tudta megvásárolni, most nyolc pengőért vesztegetik! Az ellenérv: 1. Miért éppen 1929 december 2-án jutott a tanács erre a felfedezésre? 2. Annyi baj legyen! A Kerepesi-uton szénakazlakban laknak a hajléktalanok, nincs pénzünk erdővásárlásra! 3. Kérdés, hogy lesz-e vevő! Közmüvek nélkül, villamos nélkül, irtás nélkül __ 4. Csármann tanácsnok: Engem nem érdekel, ki a közvetítő, én soha egy eleven Haggenmachert nem láttam. Engem csak az érdekel, szüksége van-e az erdőkre a fővárosnak, igen vagy nem? 5. Mire való az erdővédelmi törvény, és miért nem a dunai hajók, a gyárak füstje miatt fáj a tanács feje? 6. A turisták vasárnapi szórakozása szintén nem ér meg egy millió pengőt. Ha pedig forráshoz akarnak menni, menjenek Dobogókőre. Ami az alkohol- fogyasztást illeti, az egyáltalában nem válik kárára a Haggenmacher-csalúd nak. 7. A nyolc pengő is sok! Yan-e arra az erdőre ma Közép-Európában más vevő, mint a főváros? És főleg készpénzvevő?! ... Kétségtelen, hogy a vád és a védelem képviselőinek meghallgatása után a főváros törvényhatósági bizottsága egyhangúlag fogja kimondani határozatát, amely szerint a legnagyobb udvariassággal utasítja vissza az eladásra vonatkozó ajánlatot. Amikor a költségvetés tárgyalása kapcsán a legelemibb szükségletekből volt kénytelen a főváros törvényhatósági bizottsága lefaragásokat eszközölni, hogy a háztartási egyensúly biztosítva legyen, akkor a jó levegő címén nem fog egymillió pengőt kiadni. A jó levegő különben is, mióta a Károlyi-palotát megvásárolták, kezd kissé kopott argumentum lenni... CSAKXtemit" VÉDSZÓVAL JELÖLT PAt,A ÉS CSŐ VALÓDI. ETERNIT MŰVEK HAT3CHIK LAJOS. BUDAPEST. AHORÁJSY-ÚT33;6ÚR1 KVfRGESUJFALU A Budapest Sport Egyesület ünnepélye. A Budapest Sport Egyesület motoros szakosztálya kedden este tartotta a Millenáris Sporttelep dísztermében szezónzáró ünnepélyét. Az ünnepélyen jelen voltak Purébl Győző dr., tanácsnok, a BSE elnöke, Kovácsházy Vilmos ü. v. elnök, vendégek: Schimanek Emil műegyetemi tanár, mint a Királyi Magyar Automobil Klub elnöke, Déghy Ödön dr., a Kmac ügyésze, Szelnár Aladár dr., a Hungária Autóclub igazgatója, Nagy Ferenc, törvényhatósági bizottsági tag, s ezenken kívül számos vezető sportember és egyesületi tag. — Impozáns jelenség volt az a 179 versenydij (ezüstserleg, dísztárgy, plakett, stb.), amit a szakosztály versenyzői az 1929. évben nyertek s melyek a helyszínen ügyesen csoportosítva ki voltak állítva. Purébl tanácsnok, egyesületi elnök méltatta volt azt az eredményt, amelyet az egyesület versenyzői Kovácsházy Vilmos szakosztályi elnök és Kazinczy alelnök buzgó vezetése mellett elértek, s amelyet Magyarországon legtöbb dijat nyert egyesületek közé a legelső helyre küzdöttek fel magukat, Schimanek Emil, a K. M. A. C. nevében méltatta az egyesületi vezetők és versenyzők páratlan sikerű munkáját, s további sikereket kívánt az egyesületnek. — Nagy Ferenc törvényhatósági bizottsági tag lelkes, buzdító beszéddel ösztönözte az egyesület tagjait a további munkára. — A jó kívánságokat és üdvözleteket Kovácsházy Vilmos köszönte meg és az egyesület barátainak további támogatását kérte. Tőke György emelési vállalkozó Budapest, VI., Hungária-körut 79. TELEFON: L1PÓT 975 - 62 Endre-nap a városházán. Az a bensőséges szeretet, amely a városházi ügyosztályok belső életét átlengi, a névnapi ünneplésekben nyilvánul meg elsősorban. Nincsenek itt bankettek, végeláthatatlan szónoklatok, pezsgős dáridók: a tanácsnok névnapján öt percre megáll az ügyosztályban a munka, és a beosztott személyzet apraja-nagyja pár szóban kifejezi szerencsekivá- natait főnökének. így történt ezév- ben az András-napok alkalmával is, amikor a két városházi Endrét: Liber Endrét és Édes Endrét üdvözölte a hagyományos András-napon, november 30-án a szociálpolitikai, illetőleg a városgazdasági ügyosztály. A szociálpolitikai ügyosztályban Schuler Dezső dr. tanácsi főjegyző volt a hivatalos szónok, aki az ügyosztály ragaszkodását és jókívánságait tolmácsolta mindenki által szeretett és nagyrabecsült gazdájának. Liber tanácsnok megköszönve az ünneplést, azt mindjárt vissza is fordította a főjegyzőre, akinek ugyanezen napon volt harmincéves hivatali jubileuma. Ez a harminc esztendő — mondotta Liber tanácsnok — a tehetséges munka, a nem lankadó szorgalom, a szigorú kötelességórzet jegyében múlt el, aminek jele az őt nem régiben ért kormányzói kitüntetés és legfelsőbb elismerés is. Isten áldását kérte Schuler Dezső további közhivatalnoki pályafutására, és átnyújtotta az ünnepeltnek az ügyosztály részéről felajánlott szép emléktárgyat, — Lelkes és bensőséges ünnepség színhelye volt az ezévi András-napon a városgazdasági ügyosztály is, ahol a névnapját ünneplő tanácsnokot Vigyázó Géza dr. főjegyző köszöntötte a délelőtt folyamán az ügyosztály élén és lendületes szavakkal. Az ügyosztályi személyzet kedves módon tette emlékezetessé a napot: szombaton délután Balatonkenesére utaztak, ahol nagysikerű hangverseny és táncmulatság verte fel a Balaton őszi csendjét. Természetesen itt is voltak szónoklatok. A vacsora során Vigyázó Géza dr. főjegyző, Laczó Viktor dr. tanácsjegyző, majd Édes Imre, a tanácsnok fia és természetesen maga az ünnepelt beszéltek. Nyugalomba ment az utolsó békebeli elöljáró. A főváros törvény- hatósági bizottságának határozata értelmében november 30-án nyugalomba vonult Rupp László, a főváros VI. kerületének érdemes elöljárója. A szokatlanul meleg közgyűlési ünneplés után szívélyes és meghatott volt a bucsuzkodás a kerületi elöljáróság tisztviselői részéről, akiknek élén Tatár Béla dr., tanácsi főjegyző, h. elöljáró mondott búcsúztató beszédet. Rupp elöljáró távozásával a régi boldog Budapestnek egy darabja távozik el a városházáról, hogy soha többé visz- sza ne térjen. Ö volt az utolsó békebeli elöljárója Budapestnek: 1912 október 23-án jutott az elöljárói székbe, az utána következő elöljárót, Wigh Jánost, már egy egész tenger: a háború és a forradalmak tengere választja el tőle. A búcsú fájdalmas volt, még pedig mindkét részről. A nyugalomba vonuló Rupp Lászlónak fájt elhagyni az ő kedves Terézvárosát, az alája rendelt tisztviselő személyzetnek pedig fájt megválni szeretett főnökétől. Szeretettel és rokonszenvvel veszünk mi is búcsút Rupp Lászlótól, azzal a kívánsággal, hogy az Úristen hosz- szu és békés öregséget engedélyezzen számára. Bieoensiok Józseí és Fia írógép, papír, nyomtatvány és irodafelszerelési osztálya, ruggyanta bélyegző-gyár, vésőintézet, zománc tábla-gyár Budapest, V1IL, Rákóczi-ut 27. Telefon: József 421—34.
