Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-07 / 49. szám

1929 december 7. Pctrovácz Gyula. Őszentsége XI. Pius pápa Petrovácz Gyula ország­gyűlési képviselőt, székesfővárosi bizottsági tagot, a Herminamezői Egyházközség társelnökét a Szent Szilveszter-rend középkeresztjével tüntette ki. A magas kitüntetést a Szent Domonkos-rend Thököly-uti templomában Mészáros János dr. érseki helytartó nyújtja át decem­ber 8-án a fél 12 órai ünnepélyes szent misével kapcsolatban. A szent mise után a Szent Domonkos Egy­házközség kulturházában diszgyii- lést tart a Herminamezői Egyház- község. A héten még egy kitüntetés érte Petrovácz Gyulát: országos középitési tanácsossá nevezték ki, amely minőségében a városrende­zési szakosztály tagja lett. — Min­dig örvendünk, ha a polgári érde­met és kiválóságot egyházi és vilá­gi téren kitüntetésekkel halmozzák el, de kétszeres az örömünk, amikor Petrovácz Gyuláról van szó. Rész­ben mert cimkórságos világunkban talán Petrovácz Gyula volt az egyetlen, aki nobilis gesztussal há­rított el magától mindenfajta ki­tüntetést. Ha valakit, hát Petrovácz Gyulát nem lehet megvádolni azzal, hogy egy évtizedes munkássága alatt, mióta a közéletben tevékeny­kedik, bármikor hiúsági vagy ehhez hasonló szempontok vezették volna. Ez a szürkülő fejű mérnökember hivatásának precizitását, szorgal­mának és lelkiismeretének szinte páratlan maximumát, energiájának töretlen erőkifejtését hozta tiz esz­tendővel ezelőtt a fórumra. Amikor annyi felületes hozzászólást látunk a legnagyobb problémákhoz, annyi áltehetséget és felfújt nagyságot látunk tolongani a parlamentben és a közgyűlési teremben, annyi kalóz­lobogó leng, annyi önérdek rikoltoz a bujkálni kényszerült erények fe­lett: meg kell emelnünk a kalapot Petrovácz Gyula előtt, mert ő a leg­alaposabb hozzáértést, a mély tu­dást, a szivjósággal párosult becsü­letességet tűzte fel magasan Ívelő közpályájának firmamentumára ve­zérlő csillagként. Petrovácz Gyula élete az alkotó munka jegyében fo­lyik, úgy a politikai élet, mint az egyházi élet mezején. Ha lapozzuk ezt a pompás albumot, amely Pet­rovácz Gyula templomépitéseit tár­ja képekben elénk, vagy ha elme­rengünk az általa csak legutóbb épített törökőri és angyalföldi templomok nemes ókeresztény stí­lusán, megértjük, hogy Petrovácz Gyula olyan, mint az általa épített annyi templom: nemes, egyszerű, ment minden hiúságtól és cifraság­tól. Az ünneplések sorozatában kö­szöntem fogják benne a városi po­litika tisztakezü és hűséges szivü vezető tényezőjét, az országos poli­tika komoly és megbízható bajno­kát, a kitűnő tanárt, az elsőrendű mérnököt, a kiváló egyházközségi adminisztrátort: mi az embert ün­nepeljük benne, inkarnációját a pol­gári erényeknek, azoknak a nemzet és városmentő ideáloknak, amelyek­nek annyira szűkében van a szomo­rú trianoni Magyarország! HUFF 1 ESTVÉREK i iparművészeti és galvanoplasztikái műhely. Aranyéremmel kitüntetve. Fémek színezése, aranyozás, ezüstözés, patinázás. Bronz- és fémöntés. , VIII., Kisfaludy-u. 29 (Corvin-szinhóz köz) és IX., Tompa-u. 13. RIETSCHEL ÉS HENNEBERG R. T. Budapest, Vili., Práter-u. 12. Tel. J. 23—18 Központi fűtések és távfűtések. Gőz-, hütő-, főző- és gdzmosó-berendezések, szárítók. Vízvezetéki, csator­názási. fürdő-. gáz-por»zivó és egyéb egészségügyi berendezések. — Városi vízmüvek. — Szivattyútelepek. UJ BUDAI l A>T Erdő, erdő, sötét erdő . •. — Erdővásárlási kiskáté — Ritkán adott közgyűlési tárgy több szóbeszédre alkalmat, mint az az előterjesztés, amelyet a kisajátítási bizottság javaslata alapján a tanács a pénzügyi bizottságnak és a közgyűlésnek tesz a Haggenmacher- féle erdők megvétele kapcsán. Annyi érv szól a megvétel mellett és ellen, hogy szükségesnek tartottuk perrendszerü formában a Haggenmacher- félc erdők megvételeit illetően a vád és a védelem álláspontjait külön csoportosítani. Az érv: 1. Ezekre az erdőkre esztendők, mond­hatni évtizedek óta pályázik a főváros. Meg kell az első kínálkozó alkalmat ragadni a megvételre. 2. Ez az alkalom visszatérni sohasem fog, az örökösök most adják el az erdőt, vagy soha. 3. Az örökösök, ha a főváros nem veszi meg az erdőt, parcellázni fognak. 4. Ki ajánlotta fel az erdőket megvé­telre a fővárosnak? 5. A parcellázás alkalmával ki fogják irtani az erdőket. Még rosszabb lesz Budapest levegője! Ahogy a kormány­párt félhivatalos városházi lapja irja: A vásár szükséges, Budapest levegője szempontjából. A levegő másképpen leng Haggenmacher-erdő és másképpen fővárosi erdő felett... 6. A magántulajdonban levő erdőség forrásai el vannak zárva a kirándulók elől. Kénytelenek korcsmába menni és alkoholt inni. 7. A száz magyar holdnyi erdőt béké­ben a főváros négyszögölenként tizen­négy aranykoronáért sem tudta meg­vásárolni, most nyolc pengőért veszte­getik! Az ellenérv: 1. Miért éppen 1929 december 2-án ju­tott a tanács erre a felfedezésre? 2. Annyi baj legyen! A Kerepesi-uton szénakazlakban laknak a hajléktalanok, nincs pénzünk erdővásárlásra! 3. Kérdés, hogy lesz-e vevő! Közmüvek nélkül, villamos nélkül, irtás nélkül __ 4. Csármann tanácsnok: Engem nem érdekel, ki a közvetítő, én soha egy eleven Haggenmachert nem láttam. Engem csak az érdekel, szüksége van-e az erdőkre a fővárosnak, igen vagy nem? 5. Mire való az erdővédelmi törvény, és miért nem a dunai hajók, a gyárak füstje miatt fáj a tanács feje? 6. A turisták vasárnapi szórakozása szintén nem ér meg egy millió pengőt. Ha pedig forráshoz akarnak menni, menjenek Dobogókőre. Ami az alkohol- fogyasztást illeti, az egyáltalában nem válik kárára a Haggenmacher-csalúd nak. 7. A nyolc pengő is sok! Yan-e arra az erdőre ma Közép-Európában más vevő, mint a főváros? És főleg kész­pénzvevő?! ... Kétségtelen, hogy a vád és a védelem képviselőinek meghallgatása után a főváros törvényhatósági bizottsága egyhangúlag fogja kimondani határozatát, amely szerint a legnagyobb udvariassággal utasítja vissza az eladásra vonatkozó ajánlatot. Amikor a költségvetés tárgyalása kapcsán a legelemibb szükségletekből volt kénytelen a főváros törvényhatósági bizottsága lefaragásokat eszközölni, hogy a háztartási egyensúly bizto­sítva legyen, akkor a jó levegő címén nem fog egymillió pengőt kiadni. A jó levegő különben is, mióta a Károlyi-palotát megvásárolták, kezd kissé kopott argumentum lenni... CSAKXtemit" VÉDSZÓVAL JELÖLT PAt,A ÉS CSŐ VALÓDI. ETERNIT MŰVEK HAT3CHIK LAJOS. BUDAPEST. AHORÁJSY-ÚT33;6ÚR1 KVfRGESUJFALU A Budapest Sport Egyesület ünne­pélye. A Budapest Sport Egyesület motoros szakosztálya kedden este tartotta a Millenáris Sporttelep dísztermében szezónzáró ünnepélyét. Az ünnepélyen jelen voltak Purébl Győző dr., tanácsnok, a BSE elnöke, Kovácsházy Vilmos ü. v. elnök, ven­dégek: Schimanek Emil műegyete­mi tanár, mint a Királyi Magyar Automobil Klub elnöke, Déghy Ödön dr., a Kmac ügyésze, Szelnár Aladár dr., a Hungária Autóclub igazgatója, Nagy Ferenc, törvény­hatósági bizottsági tag, s ezenken kívül számos vezető sportember és egyesületi tag. — Impozáns jelen­ség volt az a 179 versenydij (ezüst­serleg, dísztárgy, plakett, stb.), amit a szakosztály versenyzői az 1929. év­ben nyertek s melyek a helyszínen ügyesen csoportosítva ki voltak ál­lítva. Purébl tanácsnok, egyesületi elnök méltatta volt azt az ered­ményt, amelyet az egyesület ver­senyzői Kovácsházy Vilmos szak­osztályi elnök és Kazinczy alelnök buzgó vezetése mellett elértek, s amelyet Magyarországon legtöbb dijat nyert egyesületek közé a leg­első helyre küzdöttek fel magukat, Schimanek Emil, a K. M. A. C. ne­vében méltatta az egyesületi veze­tők és versenyzők páratlan sikerű munkáját, s további sikereket kí­vánt az egyesületnek. — Nagy Fe­renc törvényhatósági bizottsági tag lelkes, buzdító beszéddel ösztönözte az egyesület tagjait a további mun­kára. — A jó kívánságokat és üd­vözleteket Kovácsházy Vilmos kö­szönte meg és az egyesület barátai­nak további támogatását kérte. Tőke György emelési vállalkozó Budapest, VI., Hungária-körut 79. TELEFON: L1PÓT 975 - 62 Endre-nap a városházán. Az a bensőséges szeretet, amely a város­házi ügyosztályok belső életét át­lengi, a névnapi ünneplésekben nyilvánul meg elsősorban. Nincse­nek itt bankettek, végeláthatatlan szónoklatok, pezsgős dáridók: a ta­nácsnok névnapján öt percre meg­áll az ügyosztályban a munka, és a beosztott személyzet apraja-nagyja pár szóban kifejezi szerencsekivá- natait főnökének. így történt ezév- ben az András-napok alkalmával is, amikor a két városházi Endrét: Li­ber Endrét és Édes Endrét üdvö­zölte a hagyományos András-napon, november 30-án a szociálpolitikai, illetőleg a városgazdasági ügyosz­tály. A szociálpolitikai ügyosztály­ban Schuler Dezső dr. tanácsi fő­jegyző volt a hivatalos szónok, aki az ügyosztály ragaszkodását és jó­kívánságait tolmácsolta mindenki által szeretett és nagyrabecsült gaz­dájának. Liber tanácsnok megkö­szönve az ünneplést, azt mindjárt vissza is fordította a főjegyzőre, akinek ugyanezen napon volt har­mincéves hivatali jubileuma. Ez a harminc esztendő — mondotta Liber tanácsnok — a tehetséges munka, a nem lankadó szorgalom, a szigorú kötelességórzet jegyében múlt el, aminek jele az őt nem régiben ért kormányzói kitüntetés és legfelsőbb elismerés is. Isten áldását kérte Schuler Dezső további közhivatal­noki pályafutására, és átnyújtotta az ünnepeltnek az ügyosztály részé­ről felajánlott szép emléktárgyat, — Lelkes és bensőséges ünnepség színhelye volt az ezévi András-na­pon a városgazdasági ügyosztály is, ahol a névnapját ünneplő tanács­nokot Vigyázó Géza dr. főjegyző köszöntötte a délelőtt folyamán az ügyosztály élén és lendületes sza­vakkal. Az ügyosztályi személyzet kedves módon tette emlékezetessé a napot: szombaton délután Balaton­kenesére utaztak, ahol nagysikerű hangverseny és táncmulatság verte fel a Balaton őszi csendjét. Termé­szetesen itt is voltak szónoklatok. A vacsora során Vigyázó Géza dr. főjegyző, Laczó Viktor dr. tanács­jegyző, majd Édes Imre, a tanács­nok fia és természetesen maga az ünnepelt beszéltek. Nyugalomba ment az utolsó béke­beli elöljáró. A főváros törvény- hatósági bizottságának határozata értelmében november 30-án nyuga­lomba vonult Rupp László, a fővá­ros VI. kerületének érdemes elöl­járója. A szokatlanul meleg köz­gyűlési ünneplés után szívélyes és meghatott volt a bucsuzkodás a ke­rületi elöljáróság tisztviselői részé­ről, akiknek élén Tatár Béla dr., ta­nácsi főjegyző, h. elöljáró mondott búcsúztató beszédet. Rupp elöljáró távozásával a régi boldog Buda­pestnek egy darabja távozik el a városházáról, hogy soha többé visz- sza ne térjen. Ö volt az utolsó béke­beli elöljárója Budapestnek: 1912 október 23-án jutott az elöljárói székbe, az utána következő elöljá­rót, Wigh Jánost, már egy egész tenger: a háború és a forradalmak tengere választja el tőle. A búcsú fájdalmas volt, még pedig mindkét részről. A nyugalomba vonuló Rupp Lászlónak fájt elhagyni az ő kedves Terézvárosát, az alája rendelt tiszt­viselő személyzetnek pedig fájt megválni szeretett főnökétől. Szere­tettel és rokonszenvvel veszünk mi is búcsút Rupp Lászlótól, azzal a kívánsággal, hogy az Úristen hosz- szu és békés öregséget engedélyez­zen számára. Bieoensiok Józseí és Fia írógép, papír, nyomtatvány és irodafelszerelési osztálya, rug­gyanta bélyegző-gyár, vésőin­tézet, zománc tábla-gyár Budapest, V1IL, Rákóczi-ut 27. Telefon: József 421—34.

Next

/
Thumbnails
Contents