Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-07 / 49. szám

4 UJ BUDAPEST 1929 december 7. A főváros uj gyermekotthonai (A Horthy Miklósné gyermekotthon felavatásához) Irta: Liber Endre tanácsnok Immár 13 esztendeje állok a fővárosaki közjótékonyságának és szociálpolitikájá­nak a szolgálatában és még élénken emlékezem arra, hogy amikor 1916-ban a polgármester megbízásából mint ta­nácsnok-helyettes a közjótékonysági ügyosztályban állásomat elfoglaltam és szorgosan áttanulmányoztam az ügyosz­tály hatáskörét, már az első pillanat­ban megállapítottam azt az óriási hiányt, amely a közjótékonyság terén a legutóbbi időkig fennállt, hogy a fővá­rosnak öt árvaháza mellett nincsen olyan árvaháza, amelyben 3—6 éves gyermekeket lehetséges volna elhelyez­ni. A csecsemőkről való gondoskodás már akkoriban megindult — igaz, hogy eléggé kis keretekben — az iskolás gyermekek védelme is mind nagyobb és erőteljesebb lett, de a 3—6 éves gyer­mek mindenütt kiesett a gondozás kö­réből, legfeljebb bekerült az állami gyermekmenhelybe, ennek révén valami vidéki család gondozásába jutott és ha képes volt megküzdeni azzal a sok ve­széllyel, amely a gyermekeket környé­kezi, mint nagyobb gyermek is hányó- dott-vetődött az éleiben. A 3—6 éves árva gyermekek részére külön árvaház létesítése iránt már 1916- ban meglettük az első kezdeményező lépést, de akkor javában dull a háború és sok minden egyéb sürgős feladat megoldása mellett, ennek a szinte sür- gős kérdésnek a megoldása elmaradt. Azután minden évben felmerült a kér­dés, de megfelelő anyagi eszközök hiá­nyában megoldani nem lehetett. Az 1929. évi költségvetés tárgyalása alkalmával, amikor ügyosztályunk már beszámolhatott néhány újabb ered­ménnyel a csecsemövédelem terén, vált ismét túlságosan szembeszökővé ez az annyira kirívó hiány és akkor a szo­ciálpolitikai és közjótékonysági bizott­ság egyhangúlag olyértelmü javaslatot tett, hogy ez alkalommal már nem le­het eltekinteni ennek a kérdésnek a megvalósításától. De ez az erélyes állás­foglalás csak annyit jelenteit, hogy az 1929. évi költségvetésbe a 3—6 éves ár­vák árvaházának létesítése céljára első részletként 200.000 P-t állított be a köz­gyűlés a főváros rendes költségvetésébe, de bizony ez az összeg csak egy kis része lehetett annak az összegnek, mely­re az uj árvaház létesítéséhez okvet­lenül szükség volt. Ennek a költségvetésnek a tárgyalása alkalmával számoltunk be azoknak az újonnan létesült csecsemővédö intéze­teknek a működéséről, amelyeket a fő­város a maga uj bérházaiban rendezett be és amikor ezeknek az uj intézmé­nyeknek az eredményeire rámutattunk, a bizottság a maga részéről is szüksé­gesnek tartotta ezeknek az intézetek­nek évről-évre olyan mértékben való szaporítását, amely azután a szükségle­tet tényleg kielégíthetné. A bizottság javaslata értelmében az 1930. évben há­rom ilyen uj intézet létesítése iránt kellett volna javaslatot tenni, mert hi­szen a már működő intézetek csak igen csekély mértékben tudják befogadni azokat a csecsemőket, akiknek a meg­felelő gondozása fontos nemzeti érdek. Sajnos, a pénzügyi fedezet itt sem állt rendelkezésre, úgy, hogy ebben az évben nem tudtuk szaporítani a csecsemővédö intézetink számát. Ugyancsak régi hiánya volt a főváros szociális életében egy olyan átmeneti gyermekotthon, ahol az élet nehéz kö­rülményei közé került szülőknek gyer­mekei minden nehézség nélkül és a leg­rövidebb idő alatt elhelyezhetők legye­nek mindaddig, amig erre az elhelye­zésre szükség van. Akkor, amikor a fiú­gyermekek részére ilyen átmeneti otthon már régebben rendelkezésre áll, valóban feltűnően érezhető hiány volt, hogy ép­pen azokról a leánygyermekekről nem történik gondoskodás, akiknek a hely­zete még sokkal nehezebb, mert ter­mészetüknél fogva gyengébb szerveze- tüek, kevésbbé tud ellenállni az őket környékező veszélyeknek. De egy ilyen intézmény létesítésére a főváros nehéz pénzügyi helyzete mellett egyelőre nem is gondolhatunk mindaddig, amig a 3—6 éves árvák részére árvaház nem léte­sült és amig az anya- és csecsemővé­delem terén az intézmények megfelelő bővítése nem történt meg. Már-már feladtuk a reményi arra, hogy ezt a hiánypótló intézményt be­látható időn belül megvalósítsuk, ami­dőn a Kormányzóné ÖfÖméltósága —­jóságos szivének sugallatát követve, magyar gyermekek megmentése érde­kében már oly régóta és oly nagy meg­értéssel fáradozott, — két évvel ezelőtt felvetette az átmeneti leányotthon léte­sítésének szükségességét és ennek a ré­gen nélkülözött 'intézménynek a meg­valósítását állandóan nagy szeretettel és gondossággal szorgalmazta. Minden ille­tékes tényező belátta azt, hogy egy ilyen intézmény létesitését sokáig halo­gatni immár nem lehet és ügyosztályunk hozzá is fogott a kérdés megoldásához. Minthogy megfelelő épület erre a célra nem állott rendelkezésre, lelket keres­tünk és találtunk is az Üllői-ut külső részén, műszaki ügyosztályunk az inté­zet terveit is elkészítette már, amikor a m. kir. népjóléti miniszter ur hasz­nálatra felajánlotta a fővárosnak, szo­ciális intézmények berendezése céljá­ból, az I. kér. Hidegkuti-uti 107. számú ingatlant és a bicskei volt Batthyány- kastélyt. A népjóléti miniszter urnák ez a nagylelkű áldozatkészsége lehetővé tette nemcsak az átmeneti leányotthon meg­valósítását, de egyúttal az ügyosztály régi programújának a megvaiósitását is. Az előbb említett három nagyfon- tosságu intézménynek a megvalósítása a megejtett számítások szerint a fővá­rosnak kb. 3,500.000 pengőjébe került volna, berendezés és fenntartás nélkül és ez voll az indoka annak, hogy be­látható időn belül ezeknek a gondola­toknak a megvalósítása nem igen volt remélhető. Ezzel szemben a népjóléti miniszter ur által felajánlott telkeken a három uj intézménynek a megvalósítá­sa — berendezés és fenntartás nélkül — 750.000 pengőbe került, amire részben fedezet is állt rendelkezésre és pedig a f. évi kő 11 ségve lésben a 3—6 éves gyermekek árvaházának létesítése cél­jára előirányzott 200.000 pengőben, to­vábbá az uj anya- és csecsemővédő in­tézet céljára előirányzott 250.000 pen­gőben. A főváros községi alapja az át­alakítási költségekre külön, tehát ösz- szesen 250.000 pengőt engedélyezett és tulajdonképpen ez az a többletösszeg, amibe került ennek a 400 gyermek gondozására és ellátására szolgáló há­rom uj intézménynek a megvalósítása a községi alap újabb megterhelésével. Természetes, hogy akkor, amikor a tanács a főváros közgyűlésétől az át­alakítási költségekre kért fedezetet, fe­dezetet kért a berendezési költségekre, amelyek feltétlenül felmerültek volna akkor is — sőt akkor még többe ke­rültek volna — hogyha ezeket az in­tézményeket külön-külön létesítjük és fedezetet kért az intézetek üzembehe­lyezése után szükséges fenntartási költ­ségekre is. Ezek a költségek a három uj intézménynél összesen 200.000 pen­gőt tettek ki. A népjóléti miniszter ur által áten­gedett két hatalmas telken berendezett három uj intézmény: a 3—6 éves árvák részére létesített árvaház, a csecsemők és kisdedek részére szolgáló otthon és az átmeneti leányotthon céljáról és ren­deltetéséről ez alkalommal nem kívánok szólni, hiszen ezekről már részletesen adtunk programmot, csak annyit kivá­ltok megemlíteni, hogy az uj árvaház szervezetét a tanács a már jelenleg is működő árvaházak szervezetével telje­sen hasonlatosan állapította meg, az anya- és csecsemővédő intézeteink min­tájára rendeztük be és kezeljük az át­meneti leányotthonba felvett hat éven aluli gyermekek ügyét, viszont az át­meneti leányotthonba felvett nagyobb ' gyermekek felvételére és intézeti gondozására vonatkozólag egyelőre a tanács ideiglenes szervezési szabályza­tot állapított meg; a végleges szervezet csak akkor lesz megállapítható, ha az intézet rendes működése után véglege­sen kialakul a helyzet és csak akkor lehet majd megalkotni ennek az uj in­tézménynek a rendes szervezetét. Az élet, hajótöröttjei számát orszá­gunk feldaraboltsága és az egyre foko­zódó gazdasági válság napról-napra sza­porítja. Nagy terhek alatt nyögünk. Szomorú ország szomöru szivü polgárai sokszor tehetetlenül nézik legnagyobb értékünknek: gyermekeinknek lassú leromlását és lelkűk ezernyi veszedel­mét, segíteni akaró, de segíteni nem tudó szivükkel azokra gondolnak és azokra tekintenek fel, akiket a sors az ország élére állított, akik ma az orszá­got vezetik. És ime, a legfelsőbb helyen megmoz­dul egy asszonyi szil) és kigyullad benne az isteni szikra és ez a megmozdulás és ez a szikra csakhamar tetté, való­sággá válik. A mai nehéz gazdasági viszonyok ellenére hamarosan megterem­tődnek a „Horthy Miklósné“ gyermek- otthonok, amelyeknek átfogó célja egé­szen eltérő az összes, már meglevő szo­ciális intézményektől. Csak az tudja így megérezni a legsürgősebb tennivalókat, aki maga is ismeri az étet nyomorúsá­gait, aki maga is tudja, mit tesz az: szerető szivü anyának lenni. Boldogok vagyunk, hogy megérhettük azt a na­pot, amelyen az ország legelső asszo­nyának: a Kormányzó Őfőméltóságá- nak gondolatát — amennyire tőlünk tellett — valóra válthattuk és ezeket az intézményeket rendeltetésüknek átad­hatjuk. De őszinte és igaz hálával kell gon­dolnunk dr. Tass József m. kir. nép­jóléti és munkaügyi miniszter ur ő nagyméltóságára is, azért a nagylelkű áldozatkészségért, hogy átengedte hasz­nálatra a székesfővárosnak a Hideg­kúti intézetet és a gyönyörű bicskei kastélyt és ezáltal teret adott ennek a nagy jelentőségű tervnek a megvalósí­tására. Ebből a bicskei kastélyból, amely a magyar szabadságharc történetében olyan nevezetesen szomorú szerepet ját­szott és amely annyi és annyi névtelen szabadsághős halálát pecsételte meg, — ebből a kastélyból a mai nappal kezdődö- leg az élet háza lesz. Az élet nagy körforgása talán több­ször is vissza fogja hozni ezek közé a falak közé az intézet védenceit. Szép és magasztos gondolat a Főméltóságu Asszonynak az a gondolata, hogy az átmeneti jelleg biztosításával elérhető lesz a lehetőség, hogy egy csecsemő, akit ebben az intézetben gondoztak, ké­sőbb mint átmeneti gondozásra szoruló leánygyermek esetleg visszatérhessen ide, ugyanebbe az intézetbe, még később pe­dig mint anya, esetleg gyermekével együtt újra otthonra találjon itt. De őszinte köszönet illeti Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsá­gát, polgármesterét és tanácsát is azért a nagy megértéssel hozott elhatározá­sukért, hogy most, amidőn a népjóléti miniszter ur önagyméltóságának megértő elhatározása révén alkalom adódott ezeknek az intézményeknek a megvaló­sítására, nemes áldozatkészséggel siet­tek lehetővé tenni az átalakítást és a berendezést. A főváros törvényhalósági fr»»»»»»»»»»*»»*»»»»»»»»»»»»»»»*»»»*»»»**»»» w I Müller László oki. vegyészmérnök ] Akkumulátor és elektrotechnikai vállalata Budapest, VI., Liszt Ferenc-tér 6. \ Telelőn s A. 149-93. VART A AKKUMULÁTOROK A száraz porral olló TAT ü1 M a tflzoltókészQIékek 99lUl/iL királya, mert nem vizzel.haem száraz porral olt. tehát aemmiféle vízkárt vagy egyéb kárt nem okoz. Télen be nem fogy, nyáron ki nem szárad. El lehet vele oltani minden anyag tüzét, nem robban és a legtartósabb, mert nem rozsdásodik el. Kezelés a tehető legegyszerűbb Magyar gyártmány! Ismertetővel és árajánlattal szolgál: LIGETI ÉS BÍRÓ, Budapest, V., Vigszinház-u. 5. TELEFON: AUTOMATA 277-99. bizottságának és tanácsának legutóbbi időben folytatott működése igazolja azt, hogy amikor a mostani nehéz időkben a nyomorúság enyhi léséről van szó, megszűnik minden ellentét, minden más felfogás, csak egy cél van: minél többet, minél jobbat és minél gyorsabban nyúj­tani azoknak, akik erre rászorulnak. Ilyenkor, amikor a Jóságnak, a Sze­retetnek emelünk oltárt, mindenki egy­formán meghozza a maga áldozatát és leteszi erre az oltárra. Azok a kis cse­csemő- és ikisdedágyak, amelyeket az intézetben látunk, a jövendő Nagy-Ma- gyarország veteményes kertjei. Az in­nen kikerülő leányok az életbe is ma­gukkal viszik mindazt a sok szépet és jót, amit az intézet falai között tanul­tak és megszoktak: a higiénikus életet, a kötelességtudást és annak a szeretet­nek melegét, amelyben itt ezek között a falak között részük volt. A kertek­ben is elsorvadnak a palánták, ha nem sugároz reájuk a nap éltető melege és a kis emberpalánták is elsenyvednek, ártatlan lelkűk megmérgeződik, ha nél­külözniük kell a szeretet napsugarait. ,,A gyermekek, az árvák — mondotta dr. Vass József népjóléti miniszter ur egyik legutóbb tartott nagyszerű beszé­dében — bimbók a nemzet életfáján és kell, hogy kivirágozzanak, mert szálfát várunk belőlük a nemzet erdeje részére, amelybe uj villámok ülnek s amelyek­nek uj viharokat kell majd kiállaniok.“ Weisz Mihály építési vállalkozó MAGASÉPÍTÉSEK mélyépítések V.. BALATON-U. 2. ÚTÉPÍTÉSEK Teherautomobilok, autóbuszok, utcaseprőgépek, tűzoltó- és lo­csoló-autók. Automobilok kü­lönleges célokra a legjobb anyagból készülnek. Kiváló egyéb gyártmányok: Ipari stabilmotorok, lokomobilok, mezőgazdasági gépek, traktorok, vizho rdó- és öntözőkocsik. Különféle hengerelt áruk, acél- és vasöntvények, keres­kedelmi öntvények, öntött vascsövek és karikás kályhák Jobbágy-féle folytonégö kályháink felülmúlhatatlanok! MAGYAR KIR. ALLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányai-ut 21. Telefon : József 460 - 29.

Next

/
Thumbnails
Contents