Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-16 / 46. szám
UJJBUDAPjESI 1929 november ltí. Műszaki razzia a „dühöngő telepben A közmunkatanács megállapította, hogy az alsó-rákosi réteken 3000 ház közül 846 engedély nélkül épült, és a legelemibb követelményeknek sem felel meg — Petrovácz Gyula költségvetési beszédében nagy elismeréssel adózott Csármann tanácsnoknak — Az Uj Budapest tudósítójától —. A költségvetés közgyűlési vitája a gazdasági problémák jegyében folyt le. A vitának ezt a mindenesetre stílusos és jelentőséggel teljes nivóját a polgármesteri expozénak köszönhetjük, amely a mai idők szellemének megfelelően már hangsúlyozta a főváros háztartásában a gazdasági problémák fontosságát. A részletes vita minden egyes fejezeténél komoly gazdasági hozzászólásokat hallottunk, de ezek között is messze kiemelkedett az a beszéd, amellyel Petrovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt kitűnő tagja a városrendezési fejezet vitáját megnyitotta. Valamennyi párton figyelemmel és tetszéssel fogadták Petrovácz felszólalását. A beszédről és annak hatásáról Petrovácz Gyula a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Magam is észrevettem, hogy beszédem általános hatást keltett, amit főleg annak tulajdonítok, hogy beszédemben, a közérdekű szempontokat tartottam szem előtt és óvakodtam attól, hogy felszólalásomba politikai momentumokat keverjek. Örömmel tapasztaltam, hogy Csármann Ferenc tanácsnokról ejtett dicsérő szavaim általános tapssal találkoztak, és örömmel gondolok arra, hogy erélyes és energikus szaktanáesnok áll a városrendezés élén, akinek meg lesz az ereje, hogy a városépítés és városrendezés terén felmerült panaszok elimináltassanak és az ügyeket egészséges irányba lehessen terelni. — Azok a szempontok, amelyeket költségvetési beszédemben felvetettem általános érdeküek, mondhatnám túlnőnek egy költségvetési vita határain. így például igen fontos része volt beszédemnek az, amelyben a város belteljesebb fejlődésének előmozdítását kértem. A főváros üzemi szolgáltatásainak okosabb és racionálisabb kiszolgáltatását teszi lehetővé a belterjes fejlődés és ezért érdekünkben áll a külteljes fejlődésnek, ami a fővárosnak óriási pénzébe kerül, a lehetőség szerint való meggátolása. — Nem. valószínű, hogy az ügynökök és spekulánsok tetszésével találkozna azon meggyőződésem, hogy a parcellázási engedélyeket a lehetőség szerint meg kell szorítani. Ezt az álláspontot én állandóan képviseltem a kisajátítási bizottságban is, és az a véleményem, hogy parcellázási engedélyt csak akkor szabad megadnunk, ha az illető parcellázó egyben kötelezi maOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCf A LEGJOBB KERESZTÉNY NAPILAPOK: NEMZETI ÚJSÁG UJ NEMZEDÉK gát, hogy az ottlevő utakat, vizet, csatornát, gázt, szóval az összes közmüveket előzetesen megépíti. Ezt pedig nem lehet csak telekkönyvi korlátozás formájában elhatározni, ezt ténylegesen végre is kell hajtani. Voltak esetek, amikor ezt a kikötést a telekkönyvbe feljegyeztük, az illető parcellázó mégis eladta kisembereknek a telket mindazokkal a kikötésekkel, amit mi a telekkönyvben az ingatlanra bekebeleztünk. így kerül azután a szegény postás vagy vasutas abba a helyzetbe, hogy száznégyszögöles telke révén útépítési, csatornaépítési és egyéb közműépítési kötelezettsége van a parcellázásra feljegyezve, amely végeredményben a városra nézve nem jelent semmi garanciát, az illetőre ellenben óriási terhet ró. — Még egy fontos problémát akarok az Uj Budapest közönsége előtt ismertetni, hangsúlyozván, hogy arra közgyűlési beszédemben is kiterjeszkedtem. Még a tavasz folyamán a Fővárosi Közmunkák Tanácsában indítványt tettem arra vonatkozóan, hogy kerületem külső részén, az alsó-rákosi réteken tartsanak egy műszaki razziát. Ennek a műszaki razziának azt kellett kiderítenie, hogy hány ház épült ott, hány ház épült engedély nélkül, hányán laknak ott egyáltalában és ezek közül hányán olyan lakásokban, amelyek a műszaki követelményeknek egyáltalában nem felelnek meg. A Közmunkatanács mérnöki osztálya által megejtett razzia során igazolást nyert, hogy a szó- fa anforgó területen 3000 ház épült és ezekben 30.000 ember lakik. Ebből a 3000 házból 846 építési engedély nélkül épült! Nyolcszáznegyven ház van ott a leglehetetlenebb anyagokból, szerkezetből és olyan kiképzéssel összeépítve, hogy formálisan a főváros legcsufabb részei közé tartozik ez a terület, amelyet a környékbeliek az ide-oda dülöngő házak révén méltán neveztek el „dühöngő telepM-nek! A 846 házban az egészségügyi követelmények a legutolsó falusi nivón mozognak. Negyven névtelen utca épült azon a területen, a postai kézbesítés ott valóságos csuda. A rákosi rétek dühöngő telepe újabb érv amellett, hogy a kerületeket meg kell osztani, hiszen képtelenség hét és fél- kilóméter hosszú közigazgatási kerületeket fenntartani, ahol a kerületi mérnökök lehetetlen feladatok előtt állanak, idejük sincs arra, hogy ezeket a perifériákat bejárhassák. Petrovácz közgyűlési beszédében részletesen kiterjeszkedett még a halálsorompó kérdésére, az utcai illemhelyek föld alá való süllyesztésének problémájára, és több aktuális ügyre, amelyeket állandóan szem előtt kell tartani. Fontosnak tartjuk, hogy ezek az égetően sürgős gazdasági problémák ne merüljenek el a költségvetési indítványok áradatában, hanem azokat az illetékes tényezők igyekezzenek megoldani. Az Autóbuszüzem beszüntet két deficites járatot—de mi lesz a többivel? Fontos tárgyalások a kereskedelemügyi minisztériummal és a BART-tal a környékbeli járatok ügyében — Addig szó sem lehet a száz uj autóbusz megrendeléséről, amíg a meglevők rentabilitása nincs biztosítva! — Az Uj Budapest tudósítójától — A költségvetés közgyűlési vitájában Balkányi Kálmán dr., az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés igazgatója hangot adott annak a régi kívánságnak, hogy a Fővárosi Autóbuszüzem sürgősen rendelje meg az újabb száz autóbuszt, ami a felszólaló szerint a fővárosi közlekedés fejlesztése szempontjából elengedhetetlenül fontos. Balkányi felszólalása újra felvetette az Autóbuszüzem immár megoldhatatlannak tetsző problémáját. Tény az ugyanis, hogy az üzem mai struktúrájában és vonalvezetésében erősen passzív, deficites vállalkozás. Végre tisztázni kell azt a kérdést, üzleti vállalkozást akart-e a főváros az Autóbuszüzemmel csinálni, vagy pedig az üzem felállításával az volt-e a célja, hogy a közadókból befolyó fővárosi jövedelmet protekciós autóbuszjáratok veszteségeire fordítsa? A mi véleményünk szerint az újabb száz autóbusz megrendeléséről addig szó sem lehet, amig nem tisztázódik a már beállított száz autóbusz jövedelmezősége, amennyiben pedig a most forgalomba került száz kocsit nem sikerül olyképen fruktufikálni, hogy az Autóbuszüzemnek deficitje ne legyen, amennyiben a megrendelendő száz uj kocsi számára sem sikerül már előre nyereséggel kecsegtető vonalakat találni, akkor igaza van a kereskedelemügyi miniszternek, hogy újabb rendelésről szó sem lehet. Tűrhetetlen állapotnak tartanok, ha az Autóbuszüzemet elvonva eredeti rendeltetésétől, az újabb száz kocsival is protekciós vonalakkal telítenék újra és újra, amelyek szol-* gálják talán egy-két kisebb-nagyobb befolyással rendelkező bizottsági tag népszerűségét és hiúságát, de a köz szempontjából teljességgel értéktelenek. Örömmel állapítjuk meg különben, hogy az üzem igazgatósága is az erélyesebb elhatározások terére lépett és a tanácsnak jelentést tesz a deficites vonalakról, kérvén egyelőre a két legdeficitesebb vonalnak, a Gyáli utón közlekedő 9-es számú ko-- csinak és a Rákosfalváról Kőbányára közlekedő 19-es járatnak a beszüntetését. Ezen járatok megszüntetésén túlmenően azonban szigorú vizsgálatot követelünk arra vonatkozóan, hogy melyek a fennmaradó deficites járatok, beleértve azokat a meghosszabbításokat is, amelyekkel eddig jövedelmes vonalak hozadékát a minimumra redukálták. Rá kell eszmélnie úgy az Autóbuszüzemre felügyelő bizottságnak, mint a főváros tanácsának: az Autóbusz- üzem nem karitatív, nem szociális intézmény, üzleti vállalkozás, ahol csak jövedelmezőségi szempontok lehetnek! A Budapesti Autóbuszközlekedési R. T. különben most adja át az üzemnek a 12-es vonalat, amelyet az üzem azután a Vörösmarty téri végállomástól meghosszabbít a Dékány ueeáig. Ezzel kapcsolatban az 5-ös vonalat a Vörösmarty-tértől az Aréna-utig fogják meghosszabbi tani. Az 5-ös vonal meghosszabbitá sának részben árleszállitási tendenciája is.van, több vonalra, amelyre eddig kétszeri átszállásra jogosító jegyeket kellett vásárolni, a jövőben egyszeri átszállással lehet jegyet váltani. Ezen tagadhatatlan előnynyel szemben kétséges, hogy szabad-e és gazdaságos-e ennyire hosz- szu vonalakat létesíteni, a Pasarétről a Városligetig. A 12-es vonal átadása után már csak a 15-ös marad a Bart kezelésében, amely a Boráros tértől az uj Lipótvárosig közlekedik. A tárgyalások azonban ezen vonal átvétele iránt is folyamatban vannak és arra minden valószínűség szerint még ebben az évben sor kerül. Mivel a Bart működése a győri a,utóbuszok bérleti ideje alatt megfelelő volt és ellene kifogás nem merült fel, tárgyalások indultak meg azirányban, hogy a Bart-féle autóbuszokat a fővárosi perifériális közlekedés fejlesztésére az Autóbusz- üzem valamilyen formában továbbra is felhasználja. Ezek a tárgyalások a kereskedelemügyi minisztérium közbejöttével folynak és azt célozzák, hogy a 12-es és 15-ös vonalakról kivonuló piros autóbuszokkal három környékbeli vonalat állítsanak be: az újpestit, a rákospalotait és a pestújhelyit. Az újpesti vonal egy nagy hurkot járna be Újpest belsejében és a Balzsam uccán keresztül a Szent László úti vonalhoz csatlakozna. A rákospalotai vonal Rákospalota legszéléről indulva, a körvasuton át az Erzsébet királyné utón keresztül az Aréna úti vonalba torkolna, mig a pestújhelyi vonalat olyképen kívánják forgalomba állítani, hogy az Pestújhely közepén csinálna egy hurkot és a főváros határán olvadna bele a rákospalotai vonalba. A magunk részéről az akciót, amely hivatva van a környéki közlekedést javítani, pártolásra érdemesnek tartjuk. Kérdés azonban, hogy mi lesz azokkal a környékbeli községekkel, amelyek abban a helyzetben vannak, hogy a főváros közlekedési vállalatai és a Helyiérdekű konkurenciájában a két malomkő közé kerül? A kereskedelemügyi minisztérium ma nem engedélyez olyan járatot, amely a Helyiérdekű monopóliumát sértené. Már pedig több olyan vonalat lehetne létesíteni, ahol a Helyiérdekű sem veszítene, a környékbeli lakosság és a Fővárosi Autóbuszüzem pedig csak nyerne. így elsősorban Mátyásföldre gondolunk, melynek úri közönsége szívesen közlekedne a Helyiérdekű helyett autóbuszon még abban az esetben is, ha a viteldijakból a főváros valamilyen részt kénytelen lenne a Helyiérdekünek leadni, vagy épen a Helyiérdekű tartaná fent az üzemet. Ez a. tarthatatlan állapot is bizonyítja, hogy a Helyiérdekű egyre súlyosabbá váló problémáit a köz érdekében haladéktalanul meg kell oldani. KUPÁN JÁNOS angol úri szabó Budapest, IX., Ferencz-körut 31 TUNGSRAM
