Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-16 / 46. szám
1929 november 16, ujjmmmsr 3 Wolff Károly: a Keresztény Községi Párt a súlyos gazdasági válság megoldására a krisztusi szociális szeretetet kívánja érvényesíteni! Wolff Károly hatalmas költségvetési beszéde egy évtizedre ad programot a fővárosnak — A munkanélküliség, a külföldi hitelek, az üzemek és az üzemigazgatói fizetések — Ha a költségvetési vita hattyúdala is ennek a közgyűlésnek, a Keresztény Községi Párt büszkén hivat- kozhatik arra, hogy megtette kötelességét! A költségvetési vitának, amely az utolsó volt a régi törvény alapján összeállított fővárosi törvényhatósági bizottság életében, legkimagaslóbb eseményéül kétségenkivül Wolff Károly dr.-nak, a Keresztény Községi Párt elnökének hatalmas beszéde jelentkezett. Ha figyelemmel kisérjük végig Wolff Károly közgyűlési költségvetési beszédeit, felfelé ívelő vonalat állapit hatunk meg: Wolff Károly dr. költségvetési beszéde esztendőről esztendőre mélyebb, tartalmasabb, telitettebb a gazdasági élet ideáival. Amig a lelkeket elsősorban a politikai és világnézeti problémák izgatták, egy politikai és világnézeti hitvallás volt a Wolff-féle beszéd, később, amikor a politikai és világnézeti kérdések színezetének gyöngültével a gazdasági problémák kerültek az általános nyomorúság közepette előtérbe, Wolff Károly dr., aki a való élet ütőerein tartja kezét, felismerve a dolgok lényegét, simulni tudott az általános közhangulathoz és az ő évről-évre visszatérő költségvetési beszéde is, túlmenően a keresztény politika általános elvein, szivesen fordult a főváros és a főváros lakosságának gazdasági kérdései felé. Arra való tekintettel, hogy Budapest lakossága életében a gazdasági problémák hovatovább a legfontosabbak közé tartoznak, az ezévi Wolff-beszéd jellegét a gazdaság- politika adta meg. A beszéd a nemzetgazdaságtan egy nagyfontosságu tételével kezdődik, bepillantást engedve a tudásnak abba a tárházába, amellyel elmondójuk rendelkezik. Beszéde kezdetén megállapítja Wolff Károly, hogy a fölöslegek rendszere a költségvetésben nem helyes, mert azt mutatja, hogy a kivetés a szükségletet meghaladóan a fizetőképesség túlságos igénybevételével történik. Sokkal helyesebb a nemzeti jövedelem tartalékolása az egyes adóalanyoknál, mert nem az a nemzeti vagyon, amely pillanatnyilag befolyik az állampénztárba, hanem az a nemzeti vagyon, amely tartalékolva van az egyes adóalanyoknál. Ha az államháztartás feléli a nemzeti vagyont, a tartalékot, nem állhat meg az államháztartás konszolidációja. Ami most már a fővárosi költség- vetést illeti, — mondotta növekvő érdeklődés közepette Wolff Károly — itt is, mint az állami adók akci- dentális járuléka, jelentkezett a fölöslegek rendszere. Hiszen a főváros jövedelmeinek megállapításánál kötve van a törvényes kulcsokhoz, és ott, csak ott lehet önálló kivetési szempontokra hivatkozni a város költségvetése keretében, ahol az adóalap meghatározása a város autonóm hatásköréhez tartozik. így a város saját életében a fix alapokat kénytelen alkalmazni, lévén egy természetszerű viszonossági jelenségről szó és amint az állam háztartásában a fölöslegek rendszere megszűnt és beáll a deficites rendszer, ugyanez következett be a város gazdasági életében is a költség- vetés keretében. Megszűnvén tehát a fölöslegek rendszere, eldöntendő, mily magatartást kövessen a székesfőváros az ő pénzügyi egyensúlyának megőrzése céljából a jövőben. Ma a guvernamentális alapon álló tényezők, akik felelősségteljesen akarnak belenyúlni a közélet irányításába, sok töprengés, sok lelkiismereti vizsgálódás után fogják csak megtalálni azt a helyes utat, mely úgy az államot, mint a közületeket ebből a nehéz gazdasági helyzetből ki fogja vezetni. Ezekben a súlyos időkben elsősorban a nemzeti erők összefogását kell keresni és nem szabad elismerni semmiféle választófalnak a jogo-1 — Az Uj Budapest tudósítójától — sultságát. Annál is inkább, mert a magyarországi gazdasági helyzet nem csupán egy tényezőnek az eredménye, hanem szoros kapcsolatban van elsősorban a világgazdasági krízissel, másodsorban Magyar- ország sajátságos gazdasági helyzetével. Ki ne érezné, hogy ennek az országnak a fővárosa — állapította meg általános helyeslés közepette Wolff Károly — és az ország között fennállott arány a legbünösebb módon megbontatott és hogy ez a megbontás bűnös volt, azt nagyrészben a középeurópai helyzet is tanusitja, mert egy adott gazdasági egység- ma már nem tud azzal a nagy erővel belenyúlni Közép-Európa gazdasági helyzetébe, amely eddig lehetséges volt és amelynek nélkülözése az egész középeurópai gazdasági helyzetben súlyos válságot idézett elő. Kétségtelen, — folytatta Wolff — hogy a főváros helyzete a trianoni békeszerződés következtében bonta- tott n.eg közg-azdasági vonatkozásban. A mi gazdasági helyzetünk nem osztálykérdés, hanem az itt élők egyetemes érdekének kérdése. Ijesztő mértékben emelkedik a munkanélküliség, a zárt vámterület rendszere lett úrrá Európában, kivitelünket korlátozzák a kereskedelmi szerződések, termelvényeinket nem tudjuk elhelyezni, ipari cikkeinktől elzárják az utat, úgy hogy lehetetlenség ezen vámrendszer mellett megoldani Európa gazdasági krízisét. Ma minden nemzeti energiát igénybe kell venni, hogy az előttünk álló súlyos feladatokat megoldhassuk a polgárság üdvére és a haza javára. Áttérve a főváros eddigi pénzügyi politikájára, megállapíthatjuk, hogy a város pénzügyi politikája nem hibáztatható, mert hiszen végeredményben mi az állammal szemben népszövetségi kölcsön nélkül stabilizáltuk háztartásunkat, sőt tovább mentünk, mi még valorizáltuk is külföldi tartozásainkat és olyan hitelt biztosítottunk a város részére külföldön, amelynek szolidságával és kétségtelen komolyságával szemben még ellenfeleink sem tudnak argumentumokat felhozni. A nép- szövetségi kölcsön megkötésével szemben a székesfőváros hitelképessége majdnem jobbnak nevezhető és azt tartom, ha a székesfőváros pénzügyi gazdálkodása nem lenne megfelelő, akkor a külföldi hiteltényezők ezt a gazdálkodást nem honorálnák állandó kölcsönajánlatokkal. Az eredmény az, hogy a város pénzügyi politikája nem difikultálható, de nem szabad szemet hunynunk azon tények előtt sem, hogy ezen elmúlt évek alatt kulturális és szociális vonatkozásban mennyit alkotott a székesfőváros. — Sohasem hittem volna, hogy szociális vonatkozásban mennyire elől állunk, de Amerikát és az európai városokat is megnézve, nyugodt lélekkel mondhatom, hogy szociális vonatkozásban Budapest az első sorban áll. Nem volna érdeke ezen közösség egyetlen pártjának sem, hogy lebecsülje azokat a pozitív értékeket, amelyeket a főváros biztosított a maga részére. A múlt napokban ott jártam a Primás-bás- tyán és a lelkem megtelt a büszkeség érzésével, hogy olyan gyönyörű dolgokat alkottunk az utóbbi években, amelynél szebbet egy világváros sem alkotott. Ebben a defe- tizmusban, ebben a lehangoltság- ban, amikor a lelkeket pesszimizmus fogja el és gondokkal telve néznek a jövő elé, végeredményében mégis meg kell állapítanom, hogy történtek olyan dolgok a város életében, amelyek csak haladásnak minősíthetők. Az autóbuszforgalom, a Községi Takarékpénztár, a hegyvidék bekapcsolása, a Gellért-park, a Károlyi-park, a Széchenyi-fürdő, a Hullámfürdő és az újabb építések mind azt mutatják, hogy a székes- főváros fejlődése előrehaladott. — A takarékosság alatt én nem azt értem, hogy a szükséges dolgoktól tekintsünk el, hogy ezt a várost akadályozzuk meg fejlődésében, de azt a nagyvonalúságot, a pazarlásnak is minősíthető hajlamokat az építkezésben és a beruházásokban kétségtelenül revideálnunk kell. Általános figyelem közepette ezután az üzemek kérdésére tért át Wolff Károly. Megállapítja, hogy a székesfővárosban csak egy pénzügyi politika lehet, még pedig az, amit a kompetens szervek, az autonómiának szervei, a városra nézve mértékadóul elismernek. Ezt az egységes politikát követni tartozik minden üzem, mert a legfőbb elv az, hogy az autonómia, mint gazdája ezeknek az üzemeknek, egyedül hivatott az irányt, a pénzügyi politikát, a gazdálkodási rendszert meghatározni. Az üzem közszükségletet elégít ki, és kétségkívül tekintetbe jön a város gazdálkodásának szempontjából is. így elesik az üzemek öncéluságának a ténye. Az üzemeket illetően kétféle nézet harcol egymással. Az egyik nézet, amelyet a szociáldemokrata párt is követ, hogy a szükséges beruházásokat eszközölve, a közszolgáltatások árai szállíttassanak le. A másik az, hogy az üzemek bevételei enyhítsék a város központi pénztárának a helyzetét. Szerintem ez a tétel mereven nem tartható fenn. Igenis, egy olyan megoldás lehetséges az üzemek kérdésében, hogy a közszolgáltatások árai lehetőleg ß legkisebb mértékben állapíttassanak meg. Mindenesetre indokolt, ha más városok hasonló körülmények között olcsóbban tudják adni a közszolgáltatásoknak az árát, úgy a főváros is szállítsa ezeket arra a mértékre, amennyire a saját gazdasági helyzetének gondos mérlegeléséből kifolyóan is le lehet szállítani. Kétségtelen, hogy nem lehet folytatni azt a rendszert, hogy a beruházásokat kizáróan a bevételből fedezzük. A beruházások kérdésénél nem vagyok barátja az eladósodásnak és nem tartom valami üdvös állapotnak a külföldi tőke folytonos behívását. Az üzemeknél még kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogy a jövő szerződéseknél biztosítani akarBELLMGB K. ISTVÁN MOaÄfmSjSin VHT.. AGGTELEKI-UTCA 17. Epll ~ Tervez - Rekonstruál Speciális tekercselések és kapcsolótáblák FARKAS LAJOS mérnök Magas-, mély-beton- és vasbeton épitési vállalkozó Budapest, VII.. Kolumtius-n n/a,Tti.:J.»6-78 Andezit utburkoló követ, kocka-fejkő. járda-, termés- és zúzott- követ Dunabogdány—csódi és Visegrád— mátyáshegyi kőbányából vagy budapesti raktárból azonnal szállít: Kondor és Feledi Építő- és Kőbánya-Vállalat RT. Budapest, V., Vörösmarty-tér 3. az. Telefon: Aut. 839—18. Tőke György emelni vítlilktzó Budapest, VI.. Hungória-körut 79. TELEFON: L1PÓT 975-62. iCOBDAUG a tökéletes aaiopnea nám, hogy mamut jövedelmek az üzemek keretében ne legyenek szerződésileg kiköthetők. A cél csak az lehet, hogy a szakértelmet, becsületes munkát meg kell jól fizetni, de a mértéken tuhnenni nem lehet. Végezetül a jövő programját fejtegette Wolff Károly. Beszédének ez a része jelentőségben messze túlmegy a költségvetési vita szempontjából is. A város nagy feladatok előtt áll, — mondotta Wolff — a gyorsvasutak kérdése, a Tabán rendezése, a városrendezési feladatok, a csatornaépítés és útépítés problémái, a vízművek fejlesztése, a centrale-ügy, a szükséglakások építése, — valamennyi szép és valamennyi nagy feladat! Mi, a Keresztény Községi Párt e feladatok elől nem fogunk kitérni, mert a szó legnemesebb értelmében akarjuk a súlyos gazdasági válság megoldására a krisztusi szociális szeretetet érvényesíteni a szegényekkel és nélkülözőkkel szemben. Ezek a tervek, ezek a szándékok, ezek a gondolatok. Lehet, hogy a válságot nem mindenben megoldók, de egyről biztosíthatom úgy a közgyűlést, mint Budapest székesfőváros közönségét, hogy tiszta és nemes szívből eredő szándékok, amelyeknek megvalósítása nemcsak frázis akar lenni, nemcsak ígéret, hanem a legszentebb elhatározás, hogy összefogva annak a nemzeti egységnek jegyében, amelyeket hirdettem, ezeket a feladatokat oldjuk meg. Beszéde legvégén a jóvátételi terhek újabb kirovása ellen tiltakozott az egész közgyűlés nevében Wolff Károly dr., majd azon meggyőződését fejezte ki, hogy az uj fővárosi törvény nem fogja lábbal tiporni az autonómia elvét, hanem még szélesebben fogja érvényesíteni. Bízom abban — fejezte be Wolff Károly dr. emelt hangon beszédét — ha ez a mai tárgyalás hattyúdala is lenne ennek a közgyűlésnek, ha nem volna többé abban a helyzetben, hogy ő állapítsa meg a város költségvetését, akkor is azt mondom: nyugodt és büszke öntudattal hivatkozom a polgárság előtt arra, hogy mindenben megtettük kötelességünket! A Keresztény Községi Párt percekig felállva ünnepelte vezérét, de melegen megtapsolták a beszédet a középen, sőt a balodalon is. BOOM Géza és vitéz Cséry Miklós oki. építész oki. mérnök és építőmester épitési vállalkozó Budapest, VII., Erzsébet-krt 19. Telefon: József 358-98, 421—31 ÉKSZEREKET és órákat a legnagyobb változatban és legmegbízhatóbb minőségben, a FANSz tagjainak igen kedvező fizetési feltételek mellett szállít SZIGETI JÓZSEF ,x- mester-u. 21 1 ■ Telefon : J. 350-09 aranyműves, ékszerész es oras E hirdetésre hivatkozók 5% engedményben részesülnek „CYKLOP“ építő részvénytársaság BUDAPEST. IV., RÉGIPOSTA-UTCA 7-9. SZÁM. * TELEFON: AUT.
