Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-26 / 4. szám
i UJBUBAPESI 1929 január 26. HÍREK Naptár (4. hét) Január 27, vasárnap, d. e. 9—12 ó.: In- spekeiós szolgálat a városházán és a kerületi elöljáróságokon. Január 28, hétfő, d. e. 11 ó.: A köz- tisztasági bizottság ülése. — D. c. 11 ó.: Versenytárgyalási határidő a városgazdasági' ügyosztályban. — 1). e. 12 ó.: A magánépitési albizottság ülése, — D. e. 12 ó.: Versenytárgyalási határidő a III. ügyosztályban. — D. u. 5 ó.: Az ut- és esatornaépitési albizottság ülése. — 1). u. 7 ó.: Az Egységes Községi Polgári Párt értekezlete. Január 29, kedd, d. e. KdO ó.: Verseny- tárgyalási határidő a köztisztasági hivatalban. — D.'e. All ó>: Versenytárgyalási határidő a II. ügyosztályban. — D. e. 11 ó.: A középitési albizottság ülése. — D. u. 5 ó.: A Közmunkák Tanácsának ülése. — D. u. 6 ó.: A Keresztény Községi Párt értekezlete. Január 30, szerda, d. é. 9 ó.: A kis- lakásépitkezésekre felügyelő albizottság ülése. — I). e. 10 ó.: Pályázati határidő tiszti orvosi állásra a főpolgármesteri hivatalban. — D. u. 4 ú,: A főváros közgyűlése. Január 31, csütörtök, d. c. 10 ó.: Rendes tanácsülés. Február 1, péntek, d. e. 11 ó.: A pénzügyi bizottság ülése. Február 2, szombat, d. e. 9—12 ó.: In- spekciós szolgálat a központi városházán és a kerületi elöljáróságokon. A fedett uszoda. Egyebet se olvasunk most a napilapok sportrovatában, mint hogy mikor kezdődik el a főváros által építendő fedett uszoda megalkotása, amelyre egyes verziók szerint tíz. más verziók szerint tizenkét millió pengőt kell fordítania a fővárosnak. Az egyes sportnagyságok, akiknek nevét különben ez alkalommal halljuk először, ezekben a cikkekben diktátori hangon mordulnak rá a főváros tanácsára, követelvén, hogy záros határidő alatt kezdődjék meg az uszoda építéséhez szükséges pénz folyósítása, mert ellenkező esetben ők a főváros vezetőségét a nemzetközi sportközvélemény itélőszéke elé bocsátják. Nos, a magunk részéről fütyülünk erre a nemzetközi sportközvéleményre és a fedett uszodával kapcsolatosan megmondjuk a magunk véleményét. A sporthoz nem értünk, nem is akarunk túlságosan érteni és igy csupán azon laikus, de mindenesetre józan gondolatunkat fejezzük ki, hogy a sport általánosságban csak addig érdekli, csak addig szabad, hogy érdekelje a főváros hatóságát, amíg az tömegsport, tömegszükségleteket elégít ki és a tömegek edzését biztosítja. Ezt a körülményt azonban nem látjuk a fedett uszodánál, amelynek különben már tervei, rajzai is napvilágot láttak, sőt az is egészen bizonyos, hogy természetesen a főváros költségén, a létesítendő intézménynek már az igazgatója és egész vezérkara is ki van szemelve. Hogy néhány egyébként tiszteletreméltó uszófenomén télen is versenyezhessen, még nem szükséges külön uszodát felállítani, ha pedig mindenképpen fel akarnak állítani, ám állítsák fel, de a maguk pénzén és nem az adózó polgárok filléreiből. Hogy a sportból még többen éljenek meg, ez lehet egyéni üzleti szempont, de nem közérdek. Amikor a fővárosnak népfürdők építésére nincsen pénze, amikor a szükséglakások hiányzanak, amikor a nagy tömegek a hygiéne legelemibb követelményeit sem tudják teljesíteni, akkor fájó szívvel lemondunk a fedett uszoda létesítéséről, amelyet olyan bűnös luxuskiadásnak minősítünk, hogy azt a törvényhatósági bizottság külön felhatalmazása nélkül még akkor sem szabad tárgyalás alá sem venni, ha egyes sportvezér urak a főváros törvényhatósági bizottságában is elfoglalják a maguk fizikailag és erkölcsileg egyaránt jelentős helyét. Makovsky Ferenc Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg Ő kir. Fensége uradalmi építésze Budapest, VI!., Absr l-utca 4. Teleton: J. 331-17 Orrszarvú és oroszlán-csontokat találtak egy budai barlangban Negyven barlang van a budai hegyvidéken, de senki sem törődik velük — Bekey Imre Gábor érdekes előadása a Hollós Mátyás társaságban — Az Uj Budapest tudósítójától — A Hollós Mátyás Társaság, irók, művészek és tudósok egyesülete Budán, január hó 21-én tartotta a budai hegyvidék elrejtett kincseinek feltárása ügyében negyedik értekezletét.' Az első három értekezlet a budai hegyvidék eltemetett forrásaival foglalkozott és amig ott dr Eper- jessy István és dr. Tausz Béla elsősorban már a rómaiak és a későbbi időkben meglevő forrásokat és azok történetét ismertették, addig dr. Múday Lajos és dr. Pávay-Vajna Ferenc főbányatanácsos a jelenlegi helyzetet és a jövő kilátásait tárták a hallgatók elé. A negyedik értekezlet tárgya a budai hegyvidéken és a Buda közvetlen közelében levő, a nagyközönség által alig ismert barlangok ismertetése volt. Bekey Imre Gábor barlangkutató több mint 100 vetített képpel kisért előadásában Buda környékének 42, mondhatni ismeretlen barlangját mutatta be a jelenlevőknek. Előadásának bevezetésében az autóközlekedésre úgyszólván használhatatlan utakról panaszkodott, amelyek egyes szebb helyek megközelítését autóval lehetetlenné teszik, majd a magyar szállodák túl- magas árait tette panasz tárgyává turisztikai szempontból összehasonlítva a külföldi szállodák áraival. Ennék okát abban találja, hogy amig nálunk a szállodák nagyrésze nyereségre alakult részvénytársaságok kezében van, akik azokból minél nagyobb jövedelmet iparkodnak elérni, addig a külföldi szállodák egy-egy szállodás dinasztia tulajdonát képezik, akik a szállodából csak szerényen kívánnak megélni. Ezek előrebocsájtása után ismertette a Gellérthegy oldalán levő, most kápolnává átalakított Szent Ilián-barlangot, a lipótmezei Apá- thy-sziklán levő kőkaput, bárom képben bemutatta a János-hegy oldalán levő kis barlangot, képeket mutatott be a hárshegyi, máriare- metei és újlaki barlangokról. Hosszasan időzött az idegenforgalmi szempontból nagyjelentőségű pálvölgyi barlangnál, amely a Pál- völgyben levő Holzspach-féle kőbánya munkáinál került napfényre. Ezen bánya, amelynek köveit az országház építkezésénél használtak fel, egy egész csomó barlang bejáratát nyitotta meg. Ismertette azon nehézségeket, amelyekkel ezen barlangok feltárása járt. Állandó életveszéllyel kellett a szűk sikátorokon több emeletnyi mély szakadékokon áthatolni. Csaknem 50 képben tárta a jelenlevők szeme elé e barlangcsoport egyes részleteinek szépségeit. Ma már a pálvölgyi barlang, amelynek bejárása több órát vesz igénybe, legtöbb részében utcai ruhában is minden nagyobb megerőltetés nélkül is bejárható. Sajnálattal emlékezett meg arról a pusztításról, amelyet a turisták a barlang feltárásának kezdetén a barlangban végeztek, a legszebb cseppkőképződményeket leverték, majd uton-utfélen elszórták. Sajnálatának adott kifejezést az iránt, hogy ezt a gyönyörű barlangot, amely az újlaki templomtól alig félóra járásra fekszik, alig látogatják, pedig Budapest egyik nevezetességét képezi. Buda közvetlen környékén levő barlangok ismertetése után a solymári, a kiskevély és a pilisi hegyek többi barlangjait ismertette. Említést tett azokról az értékes leletekről, amelyek e barlangokban ásatás közben napfényre kerültek, külön kiemelte e téren a Kis-Kevely barlangját, ahonnan orrszarvú, oroszlán és medve csontja kerültek nap fényre. Dr. Pávay-Vajna Ferenc főbánya tanácsos ezen barlangok keletkezésének egy részét melegvíz források feltörésével hozta kapcsolatba és nem egy vetített képen megtalálta a melegvíz források furó- muIlkájának nyomát, Az előadónak és a felszólalóknak dr. Morvay Győző elnök mondott fáradozásukért köszönetét. Az értekezletet társasvacsora követte. amelyen Viraagh Béla, a Hollós Mátyás Társaság háznagya üdvözölte a társaság uj tagjait, dr. Eperjessy Istvánt, dr. Pávay-Vajna Ferencet és Bekey Imre Gábort és kérte a jövőre is értékes munkájukat. A vacsora során felszólaltak Peterdy Sándor, a társaság titkára, Pávay-Vajna Ferenc, dr. Morvay Győző elnök, Kapcsa Imre gázgyári igazgató stb. Megérkezett az uj HUPMOBILE Hat- és nyolchengeres típusai raktáron Vezérképviselet: Köiber Testvérek Kocsigyár Rt. Budapest, Vili., József-utca 41. Telefon: 324—64. Müller László oki. vegyészmérnök Alikntttss afoc és elektrotechnikai vállalata Budapest, VB., Liszt Ferenc-tér 6. Telelőn: A. 149-93. VART A AKKUMULÁTOROK | Magyar iosó- és Fertőtlenítő Gépgyár R.-T. Budapest, HL. Lajos-utca 115. Telefon: Automata 625-23. Mosógépek, mángorlók, centrifugák, szárítóberendezések, minden ipar részére A FANSZ TAGJAINAK ÉKSZEREKET hat havi részletfizetésre at! Beczássy Andor ékszerszalónja Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 4,1. 2. Rel-táron tart mindennemű arany-, ezüst és ékszerárul, valamint a Phénix "Watch Co. és Cortebert Watch Co. svájci óra- gyárak kiváló gyártmányait. Spannberger és Muzsikó. A törvényhatósági bizottság szerdai közgyűlése elöljáróvá választotta meg Spannberger és Muzsikó főjegyzőket. Megható volt az a lelkes éljenzés, amely az uj főtisztviselőket a törvényhatósági bizottság minden oldalán pártkülönbség nélkül üdvözölte, amidőn az értük küldött bizottsági tagokkal a közgyűlési terembe beléptek. Úgy Spannberger- rel, mint Muzsikéval értékes személyiségekkel gazdagodik a főváros tiszteletreméltó elöljárói kara. Spannberger régi előljárósági ember, aki az évek során át, miután harctéri szolgálatot teljesített, kerületi elöljáróságokon működött. Csak dicsérettel emlékezhetünk meg Muzsikó Istvánról is, aki évtizedek óta működik a közélelmezési ügyosztályban, melynek egyik oszlopa. A két kitűnő főtisztviselő előlépé séhez baráti szívvel kívánunk sok szerencsét! A főváros és a banán. (Levél a szerkesztőhöz.) Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Azt olvasom a napilapokban, hogy Budapesten olcsóbb lett a banán, mert a tengeri viharok miatt azok a banánszállitmá- nyok, amelyek karácsonyra akarták elárasztani a budapesti gyümölcspiacot, egy teljes hónapot késtek és bizonyos árutorlódás állt elő, ami most az árak leszállását vonta magával. Nem tudom, mélyen tisztelt Szerkesztő ur, szereti-e a banánt és rajong-e ezért az izetlen és szerény véleményem szerint nem túlságosan gusztusos tengerentúli termékért, amelyről különben lexikonban azt olvasom, hogy az egyenlítő alatt a lakosságnak majdnem kizárólagos tápláléka. Én a magam részéről okkor lássak banánt, amikor a hátam közepét. Szóval a banán engemet nem érdekel, de érdekel a földmi vclésiigyi miniszternek az a rendetete, amely nemzeti érdeknek Írja elő, hogy belföldön a magyar gyümölcsöl megvédjük a déli gyümölcs konkurenciájával szemben és a külkereskedelmi mérlegünk passzív oldalán szereplő összeget csökkentsük. Komikus, hogy az elmúlt évben 11.500.000 pengő értékben 263.000 métermázsa banánt hoztak be M agyar- országba, amikor a magyar gyümölcsre viszont nemcsak, hogy külföldön egyáltalában nem akad vevő, hanem a belföldi piacon is bizony csak elvétve. Azt is olvasom, hogy a. földmivelésügyi minisztérium belföldön is plakáttal és ismeretterjesztő füzetekkel propagálni fogja a magyar gyümölcsöt, amikor is hivatalos vegyészt szakkimutatások hirdetik majd, hogy a magyar föld szilvájában, barackjában, cseresznyéjében, szőllőjébev levő vitamintartalom több, mint a banáné. Azonban azt is olvasom, hogy a kereskedelemügyi miniszter bizonyos külkereskedelmi érdekek miatt nem tilthatja meg a banán és általában a déligyümölcs behozatalát, miért is egyéb eszközökre van szükség, hogy a magyar gyümölcs érdekében a déligyümölcsök és a banán ellen fel lehessen venni a küzdelmet. Azt is olvasom végezetül, hogy Pest vármegye törvény- hatósági bizottsága legközelebbi közgyűlésén foglalkozni fog ezzel a kérdéssel és főleg a banán az, melynek ügyére a legnagyobb mértékben kiváncsiak a megyeházán. Azt kérdem ezékután Öntől, mélyen tisztelt Szerkesztő ur, hogy miért nem hallottam még egyetlen szót a városi bizottságokban és a városi közgyűlésen a banán ellen? Amikor a város nemes atyái és anyái tiiesköt-bogarat összehoznak unalmas és még unalmasabb interpellációik során, miért nem akad egy fenköltlelkü hazafi, aki a banán- ügyet szóvátenné? Van, aki szobrot akar emelni az olimpia szi uszó- bajnokoknák, van, aki saját magának akar szobrot emelni, de olyan bizottsági tag eddig nem akadt, aki a banán elleni küzdelemnek lenne a megindítója. Miért? Miért? Miért? Szerkesztő ur kész Inve: X. Y.
