Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-28 / 39. szám

1929 szeptember 28. UIMUJÁA1 3 1930: a kényszerűség és önmegtartóztatás költségvetése A tanács egyhangúan deferált Lamotte tanácsnoknak, aki erősen megnyirbálta az ügyosztályok költségelőirányzatát — Azért nem lehet a közszolgáltatások árát csökkenteni, mert a folyó bevételekből beru­házások tömegét fedezi a Ióváros — Szemétégetőre van pénz, de a szellemi szükségmunka folytatását elejtik A rendkívüli tanácsülés, amelyen az egyes ügyosztályi költségvetések alapján összeállított általános nagy költségvetést mutatta be Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok, a tanács többi tagjainak, ezidén szo­katlanul gyors és rövid lefolyású volt. A tanács tagjai észrevétel nél­kül vették tudomásul legfiatalabb kollégájuk előterjesztését, amely ugyan alaposan megnyirbálta az ügyosztályok terveit és szándékait, de valamennyi tanácsnok átérezte a helyzet komolyságát, hogy itt nem az egyes ügyosztályi szakok céljai­ról és reményeiről, hanem az egész főváros, az egész tanács vigasztalan és szinte kilátástalan helyzetéről, költségvetéséről, sőt jövőjéről van szó, és ezért dicséretes önfegyelem­mel rendelték alá ügyosztályaik céljait és érdekeit az egész főváros céljainak és érdekeinek. Főnökeinek és kollégáinak ezen magasabb néző­pontja révén érhette el csupán La­motte tanácsnok, hogy a közvéle­mény aránylagosan nyugalommal fogadta a főváros jövő évi költség- vetését, azt a költségvetést, amelyet nyugodtan lehet a vigasztalanság és az önmegtartóztatás költségveté­sének nevezni. Lamotte Károly dr. mindenesetre hálátlan és népszerűt­len, de annál komolyabb és reálisabb álláspontjának köszönhető, hogy túlmenően szakok és ügyosztályok nézetein és céljain, sikerült egysé­ges egészbe összefognia a széthúzó nézeteket és érdekeket, és olyan költségvetést produkálnia, amely ha briliánsnak nem is, de az ország és a főváros adott helyzetében a viszo­nyokkal gazdasági pozíciónkkal szemben a legtürhetőbbnek mond­ható. A mi költségvetési kritikánkat erősen megkönnyíti az a többször hangoztatott nézetünk, hogy a folyó bevételek csupán a folyó kiadások fedezésére rendeltetnék, évtizedek és generációk számára készülő alkotá­sokat folyó kiadásokból fedezni nem szabad, azokat csak olyan kölcsö­nökből szabad létesíteni, amelyek­nek amortizációját az utánunk kö­vetkező generációk is fizetik, akik ezen alkotások jótékony hatását él­vezni fogják. Több alkalommal rá­mutattunk arra, hogy a főváros há­ború utáni költségvetéseiben tul- nagy méretekben nyilvánul meg az alkotás láza, a folyó bevételekből kívánnak alkotni nemcsak a most élő, de a jövő nemzedék számára is. Ez a nemzetgazdasági tétel Német­országból indult ki, ahol a márka elértéktelenedésének napjaiban di­vatos jelszó volt, hogy papirból ara­nyat kell termelni, igy jöttek létre a német városok szédületes nagyságú beruházásai, Berlin modernizálása, ahol a háborús és forradalmas esz­tendők után évtizedek mulasztásait hozta be pár rövid év leforgása alatt a kontinens legnagyobb vá­rosa. Mire azonban a német inflá­ciós politikának ez a mindenesetre helyes és az ottani adottságoknak megfelelő Budapestre érkezett, ná­lunk már vége volt az inflációnak, bekövetkezett a pénzszűke, és azo­kat az alkotásokat, amelyekt a Csupor-féle takarékoskodó pénz­ügyi kormányzat idején a város el­mulasztott megalkotni, a konszoli- dáicós pengőjü folyó bevételeiből. Az utóbbi öt esztendő városi költ­— Az Uj Budapest tudósítójától — ségvetéseibe egyre több és több be­ruházási tétel került, az üzemeknél is egyre inkább győzött az a poli­tika, hogy folyó bértételekből, az áramtermelési dijakból, viteldijak­ból kell a rekonstrukciós munkála­tokon túlmenően uj alkotásokat lét­rehozni. Ennek a rosszul értelme­zett alkotó politikának nyúlványait látjuk abban a rövid expozéban is, amely a főváros jövő évi költségve­tését illetően eddig nyilvánosságra került. Vagy egyáltalában van-e helye a költségvetésben annak a kétmillió pengőnek, amelyet az Uj Rókus- kórház építésére, annak a kétmillió pengőnek, amit iskolaépítésekre, annak a négyszázhatvanezer pengő­nek, amely uj tüdőbeteg pavillonok építésére, annak a hétszázötvenezer pengőnek, amit a Villányi-uti árva­ház vételárára, annak a kétszázöt­venezer pengőnek, amelyet szemét­égetési telep létesítésére irányoz elő a költségvetés? A háztartási mérleg­nek nincs és nem lehet egyéb fel­adata, mint folyó bevételekből folyó kiadások fedezése, a beruházások, a több generáció javát szolgáló uj in­tézmények létesítése csak kölcsönből vagy vagyontárgyak értékesítésé­ből fedezhető. Természetes, hogy nem lehet akkor az adók leszállítá­sáról, a villamosviteldijak mérsék­léséről, a közüzemi szolgáltatások dijainak mérsékléséről még csak be­szélni sem, ha a folyó kiadások fe­dezésére szolgáló rendes bevételek beruházások céljaira fordittatnak! Egyetlen pillanatig sem mondjuk azt, hogy nincs szükség az Uj Ró- kusra, az uj iskolákra, a szemét­égetőre! Szükség van rájuk, de ez a gazdaságilag tönkresujtott tria­noni nemzedék nem képes ezeknek a beruházásoknak költségeit visel­ni, és azok törlesztése alól mentesí­teni fiainkat és unokáinkat, akik minden valószínűség szerint egy jobb és gazdaságilag rendezettebb korban fognak élni. Ez nem de- fetista világnézlet, ez nem a kétség- beesés politikája, ez a józan reali­tás, az önmagunk teherviselő képes­ségével való számolás politikája, amelyre előbb-utóbb rá kell buk­kannia a főváros mai pénzügyi kor­mányzatának is! Jól tudjuk, hogy ma, amikor a vá­rosházán minden problémát politi­kai jelszavak és pártvezéri, párt- értekezleti és pártközi értekezleti megállapodások döntenek el, vajmi nehéz egy olyan, bármennyire reá­lis, de mégis csak elméleti felfogás­nak híveket szerezni, hogy a fővá­ros hagyja abba a beruházásokat mindaddig, amig megfelelő kölcsön nem áll a beruházások eszközlésére. Figyelmeztetjük azonban az urakat, hogy a fővárosi költségvetés és pénzügyi kormányzat végeredmény­ben circulus vitiosus, amig millió­kat dobálunk szét akár lukrativ, akár nem lukrativ beruházásokra, ahol még arról is vitatkozni lehet, hogy a szóbanforgó beruházás egy­általán városi feladat-e, — addig itt adók csökkentéséről — mert a költ­ségvetésnek a vigalmi adónem csök­kentésére vagy a fogyasztási adó uj számolására vonatkozó javasla­tát ideszámítani igazán nem lehet — még csak javaslatot sem szabad tenni, és amig a Beszkártnak, az Elektromos Müveknek vagy a Gáz­müveknek a központi pénztárba be­szolgáltatandó fővárosi részesedését egyre növeljük, gondolni sem lehet a viteldijak, az elektromosáram és a gáz árának csökkentésére. Igen, a szakaszjegyekből a kis háztartások apró gáz és villanyszámláiból épül az Uj Rókus, az uj autóbuszgarage, az iskolák és létesül a sok minden egyéb beruházás, amelyeknek szük­ségességéhez és hasznosságához szó nem fér, de amelyeknek tégláit vé­rével ^s verejtékével malterozza nemzedékünk! Amikor minden beruházási akció mögött vagy a városházi pártok összessége, vagy azok jelentékeny része áll, akkor természetes, hogy a folyó kiadások azok, ahol a taka­rékoskodást hajlam a maga rideg meztelenségében és erőszakosságá­ban megnyilvánul. Vagy van-e szó az uj költségvetésben arról, hogy a fővárosi tisztviselők fizetését az ál­talános drágulás közepette emelni kell, vagy hogy emelnünk kell a közmunkák standardját, szaporíta­nunk kell az ut- és csatornaépítése­ket, amelyeket Lamotte tanácsnok minden felderítő útja ellenére sem tartunk megfelelőknek! Az a költ­ségvetés, amely páratlan bőkezűség­gel juttat milliókat olyan alkotá­sokra, amelyeknek áldásait egy év­század múlva is érezni fogják az itt élő magyarok, szűkkeblűén elzárkó­zik a szellemi szükségmunka foly­tatása elől, palotákat emelve a ké­sei, nálunk valószínűleg boldogabb utódoknak, megfeledkezik szeren­csétlen korunk szegényeiről, az ez­rekről és ezrekről, akiknek életet, re­ményt és jövőt jelentettek a szelle­mi szükségmunka nyomorúságos nyolcvan pengői. Az egyes költségvetési tételek is­mertetését feleslegesnek tartjuk ez Kőbányák 85 katasztrális hold. Márványbányák, mészkőbánya és égető, továbbá erdő. vasút és Duna közelében olcsó áron eladó. Felvilágosítást ad : MONTANA ingatlanforgalmi iroda III., Lajos-utca 9. ♦♦ Telefon: Aut. 606-'5 j com tökéletes I autopn I alkalommal, hiszen ezeket a számo­kat már közölte a napisajtó. Mó­dunk és alkalmunk lesz, hogy a költségvetés részletes taglalására még visszatérjünk, annál is inkább, mert hosszú hónapokon keresztül a költségvetési tárgyalás lesz a fővá­rosi politika gerince. Ez alkalom­mal még csupán elvi szempontokat kívántunk megvilágítani, és igy so­rát ejtjük a jövő évi költségvetés azon tételének, amely az 1930. évi költségvetés részbeni fedezetéül in­gatlan eladások címén 2,760.000 pen­gő bevételt irányoz elő. Kétségtelen, bogy a költségvetés részleteinek közrebocsájtása során ki fog derül­ni, mely ingatlan vagy ingatlanok értékesítésére gondol a pénzügyi ügyosztály. A magunk részéről is­mételten kifejezésre juttatjuk azon álláspontunkat, hogy egy okos és céltudatos városi telekpolitika, in­gatlanoknak nemcsak vételében, ha­nem eladásában is kifejezésre jut. Nem lehet a város azon az álláspon­ton, hogy csak veszek, de nem adok el, mert akkor az évtizedek során oly ingatlan-tezaurációt létesít, amely egyrészről bizonyos immobi- litásban nyilvánul meg, másrészről a közvagyon egy igen jelentékeny része számára csekély értékű jöve­delmezőséget biztosit. Gondoljunk csak az annak idején 20,000.000 aranykoronába kerülő tabáni telek- vételekre, ahol a jövedelmezőségma alig éri el a brutto egy százalékot! A telekpolitikának ilyetén való felfogása nem a közvagyon kiáru­sítása, aminek azt bizonyos oldalon nevezni szeretik, hanem modern és koncepciózus felfogás, amelyért kü­lön dicséret illeti az azt bátran kez­deményező Lamotte tanácsnokot! HLATKY JÓZSEF ÉI=5§3É Budapest, Vili., József • körút 77. sz. Telelőn: J. 395-78. Magasépítés, ut-, vasút-, híd- és vesbetonépitési vállalat. — Saját fuvar-, állvány és anyagtelepe: I., Fehérvári ut 42. Telefon J. 425-91 FIÓKIRODÁK: Kecskemét, telelőn 109. Gödttllő. Br. Festetlck-et 9 Hot vásároljanak a fővárosi tisztviselők? CSALÁDI HAZAT Értekezés 3—6 őréig. legelőnyösebb feltételek mellett, lakbér le­kötése ellenében S- 35 évi tSrlmmx- tómro épít FANSz tagoknak. ÁLTALÁNOS építési vállalat VII,. RÁKÓCZ1-ŰT 38. TELEFON : 366-68. Bőrkabáto kp mutó-bőrf ej védők, bőmadrágok, sportmellények, stb. — Gyártja : ACZÉL BÖRRUKÄZATI IPAR VII., Károly-körut 13, 1. em. Fansz tagoknak előnyös fizetési feltételek. Kurucz F. Károly szőnyegek, függönyök, keretátvetők és pokrócok TOLNAI TEXTILMGVEK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG központi irodája Budapest, IV., Semmelweis-u. 9. Tel.: Aut. 891-24 Fansz tagoknak fizetési kedvezmény. I Tzemgazdasógi-, műszaki és gazdaság- technikai berendezések tervezése. Erőtelepek és belsőberendezések készítése. Könyvelések átreformálása. Adóügyekben felvilágosit és eljár. Fuvarleveleket felülvizsgál. ALTALANOS GAZDASÁGI VÁLLALAT VI., RÉVAY-UTCA 10. — TELEFON: L. 822-08. Viiáipras merek közvetlen gyári beszerzése JJEINELßSjIEBO^ Budapest, IX., Üllői-ut 10. FANSz tagoknak készpénzenged­mény, vagy kedvező részletfizetés Telefon : Aut. 824—65. CZifiLEK JANOS Ipari gépgyára . nn, KoszoBu-u. hl Talataa: J. MS—M. ▼Maráa-, alamtalw-, alkkai- 4a

Next

/
Thumbnails
Contents