Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-28 / 39. szám
1929 szeptember 28. UIMUJÁA1 3 1930: a kényszerűség és önmegtartóztatás költségvetése A tanács egyhangúan deferált Lamotte tanácsnoknak, aki erősen megnyirbálta az ügyosztályok költségelőirányzatát — Azért nem lehet a közszolgáltatások árát csökkenteni, mert a folyó bevételekből beruházások tömegét fedezi a Ióváros — Szemétégetőre van pénz, de a szellemi szükségmunka folytatását elejtik A rendkívüli tanácsülés, amelyen az egyes ügyosztályi költségvetések alapján összeállított általános nagy költségvetést mutatta be Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok, a tanács többi tagjainak, ezidén szokatlanul gyors és rövid lefolyású volt. A tanács tagjai észrevétel nélkül vették tudomásul legfiatalabb kollégájuk előterjesztését, amely ugyan alaposan megnyirbálta az ügyosztályok terveit és szándékait, de valamennyi tanácsnok átérezte a helyzet komolyságát, hogy itt nem az egyes ügyosztályi szakok céljairól és reményeiről, hanem az egész főváros, az egész tanács vigasztalan és szinte kilátástalan helyzetéről, költségvetéséről, sőt jövőjéről van szó, és ezért dicséretes önfegyelemmel rendelték alá ügyosztályaik céljait és érdekeit az egész főváros céljainak és érdekeinek. Főnökeinek és kollégáinak ezen magasabb nézőpontja révén érhette el csupán Lamotte tanácsnok, hogy a közvélemény aránylagosan nyugalommal fogadta a főváros jövő évi költség- vetését, azt a költségvetést, amelyet nyugodtan lehet a vigasztalanság és az önmegtartóztatás költségvetésének nevezni. Lamotte Károly dr. mindenesetre hálátlan és népszerűtlen, de annál komolyabb és reálisabb álláspontjának köszönhető, hogy túlmenően szakok és ügyosztályok nézetein és céljain, sikerült egységes egészbe összefognia a széthúzó nézeteket és érdekeket, és olyan költségvetést produkálnia, amely ha briliánsnak nem is, de az ország és a főváros adott helyzetében a viszonyokkal gazdasági pozíciónkkal szemben a legtürhetőbbnek mondható. A mi költségvetési kritikánkat erősen megkönnyíti az a többször hangoztatott nézetünk, hogy a folyó bevételek csupán a folyó kiadások fedezésére rendeltetnék, évtizedek és generációk számára készülő alkotásokat folyó kiadásokból fedezni nem szabad, azokat csak olyan kölcsönökből szabad létesíteni, amelyeknek amortizációját az utánunk következő generációk is fizetik, akik ezen alkotások jótékony hatását élvezni fogják. Több alkalommal rámutattunk arra, hogy a főváros háború utáni költségvetéseiben tul- nagy méretekben nyilvánul meg az alkotás láza, a folyó bevételekből kívánnak alkotni nemcsak a most élő, de a jövő nemzedék számára is. Ez a nemzetgazdasági tétel Németországból indult ki, ahol a márka elértéktelenedésének napjaiban divatos jelszó volt, hogy papirból aranyat kell termelni, igy jöttek létre a német városok szédületes nagyságú beruházásai, Berlin modernizálása, ahol a háborús és forradalmas esztendők után évtizedek mulasztásait hozta be pár rövid év leforgása alatt a kontinens legnagyobb városa. Mire azonban a német inflációs politikának ez a mindenesetre helyes és az ottani adottságoknak megfelelő Budapestre érkezett, nálunk már vége volt az inflációnak, bekövetkezett a pénzszűke, és azokat az alkotásokat, amelyekt a Csupor-féle takarékoskodó pénzügyi kormányzat idején a város elmulasztott megalkotni, a konszoli- dáicós pengőjü folyó bevételeiből. Az utóbbi öt esztendő városi költ— Az Uj Budapest tudósítójától — ségvetéseibe egyre több és több beruházási tétel került, az üzemeknél is egyre inkább győzött az a politika, hogy folyó bértételekből, az áramtermelési dijakból, viteldijakból kell a rekonstrukciós munkálatokon túlmenően uj alkotásokat létrehozni. Ennek a rosszul értelmezett alkotó politikának nyúlványait látjuk abban a rövid expozéban is, amely a főváros jövő évi költségvetését illetően eddig nyilvánosságra került. Vagy egyáltalában van-e helye a költségvetésben annak a kétmillió pengőnek, amelyet az Uj Rókus- kórház építésére, annak a kétmillió pengőnek, amit iskolaépítésekre, annak a négyszázhatvanezer pengőnek, amely uj tüdőbeteg pavillonok építésére, annak a hétszázötvenezer pengőnek, amit a Villányi-uti árvaház vételárára, annak a kétszázötvenezer pengőnek, amelyet szemétégetési telep létesítésére irányoz elő a költségvetés? A háztartási mérlegnek nincs és nem lehet egyéb feladata, mint folyó bevételekből folyó kiadások fedezése, a beruházások, a több generáció javát szolgáló uj intézmények létesítése csak kölcsönből vagy vagyontárgyak értékesítéséből fedezhető. Természetes, hogy nem lehet akkor az adók leszállításáról, a villamosviteldijak mérsékléséről, a közüzemi szolgáltatások dijainak mérsékléséről még csak beszélni sem, ha a folyó kiadások fedezésére szolgáló rendes bevételek beruházások céljaira fordittatnak! Egyetlen pillanatig sem mondjuk azt, hogy nincs szükség az Uj Ró- kusra, az uj iskolákra, a szemétégetőre! Szükség van rájuk, de ez a gazdaságilag tönkresujtott trianoni nemzedék nem képes ezeknek a beruházásoknak költségeit viselni, és azok törlesztése alól mentesíteni fiainkat és unokáinkat, akik minden valószínűség szerint egy jobb és gazdaságilag rendezettebb korban fognak élni. Ez nem de- fetista világnézlet, ez nem a kétség- beesés politikája, ez a józan realitás, az önmagunk teherviselő képességével való számolás politikája, amelyre előbb-utóbb rá kell bukkannia a főváros mai pénzügyi kormányzatának is! Jól tudjuk, hogy ma, amikor a városházán minden problémát politikai jelszavak és pártvezéri, párt- értekezleti és pártközi értekezleti megállapodások döntenek el, vajmi nehéz egy olyan, bármennyire reális, de mégis csak elméleti felfogásnak híveket szerezni, hogy a főváros hagyja abba a beruházásokat mindaddig, amig megfelelő kölcsön nem áll a beruházások eszközlésére. Figyelmeztetjük azonban az urakat, hogy a fővárosi költségvetés és pénzügyi kormányzat végeredményben circulus vitiosus, amig milliókat dobálunk szét akár lukrativ, akár nem lukrativ beruházásokra, ahol még arról is vitatkozni lehet, hogy a szóbanforgó beruházás egyáltalán városi feladat-e, — addig itt adók csökkentéséről — mert a költségvetésnek a vigalmi adónem csökkentésére vagy a fogyasztási adó uj számolására vonatkozó javaslatát ideszámítani igazán nem lehet — még csak javaslatot sem szabad tenni, és amig a Beszkártnak, az Elektromos Müveknek vagy a Gázmüveknek a központi pénztárba beszolgáltatandó fővárosi részesedését egyre növeljük, gondolni sem lehet a viteldijak, az elektromosáram és a gáz árának csökkentésére. Igen, a szakaszjegyekből a kis háztartások apró gáz és villanyszámláiból épül az Uj Rókus, az uj autóbuszgarage, az iskolák és létesül a sok minden egyéb beruházás, amelyeknek szükségességéhez és hasznosságához szó nem fér, de amelyeknek tégláit vérével ^s verejtékével malterozza nemzedékünk! Amikor minden beruházási akció mögött vagy a városházi pártok összessége, vagy azok jelentékeny része áll, akkor természetes, hogy a folyó kiadások azok, ahol a takarékoskodást hajlam a maga rideg meztelenségében és erőszakosságában megnyilvánul. Vagy van-e szó az uj költségvetésben arról, hogy a fővárosi tisztviselők fizetését az általános drágulás közepette emelni kell, vagy hogy emelnünk kell a közmunkák standardját, szaporítanunk kell az ut- és csatornaépítéseket, amelyeket Lamotte tanácsnok minden felderítő útja ellenére sem tartunk megfelelőknek! Az a költségvetés, amely páratlan bőkezűséggel juttat milliókat olyan alkotásokra, amelyeknek áldásait egy évszázad múlva is érezni fogják az itt élő magyarok, szűkkeblűén elzárkózik a szellemi szükségmunka folytatása elől, palotákat emelve a kései, nálunk valószínűleg boldogabb utódoknak, megfeledkezik szerencsétlen korunk szegényeiről, az ezrekről és ezrekről, akiknek életet, reményt és jövőt jelentettek a szellemi szükségmunka nyomorúságos nyolcvan pengői. Az egyes költségvetési tételek ismertetését feleslegesnek tartjuk ez Kőbányák 85 katasztrális hold. Márványbányák, mészkőbánya és égető, továbbá erdő. vasút és Duna közelében olcsó áron eladó. Felvilágosítást ad : MONTANA ingatlanforgalmi iroda III., Lajos-utca 9. ♦♦ Telefon: Aut. 606-'5 j com tökéletes I autopn I alkalommal, hiszen ezeket a számokat már közölte a napisajtó. Módunk és alkalmunk lesz, hogy a költségvetés részletes taglalására még visszatérjünk, annál is inkább, mert hosszú hónapokon keresztül a költségvetési tárgyalás lesz a fővárosi politika gerince. Ez alkalommal még csupán elvi szempontokat kívántunk megvilágítani, és igy sorát ejtjük a jövő évi költségvetés azon tételének, amely az 1930. évi költségvetés részbeni fedezetéül ingatlan eladások címén 2,760.000 pengő bevételt irányoz elő. Kétségtelen, bogy a költségvetés részleteinek közrebocsájtása során ki fog derülni, mely ingatlan vagy ingatlanok értékesítésére gondol a pénzügyi ügyosztály. A magunk részéről ismételten kifejezésre juttatjuk azon álláspontunkat, hogy egy okos és céltudatos városi telekpolitika, ingatlanoknak nemcsak vételében, hanem eladásában is kifejezésre jut. Nem lehet a város azon az állásponton, hogy csak veszek, de nem adok el, mert akkor az évtizedek során oly ingatlan-tezaurációt létesít, amely egyrészről bizonyos immobi- litásban nyilvánul meg, másrészről a közvagyon egy igen jelentékeny része számára csekély értékű jövedelmezőséget biztosit. Gondoljunk csak az annak idején 20,000.000 aranykoronába kerülő tabáni telek- vételekre, ahol a jövedelmezőségma alig éri el a brutto egy százalékot! A telekpolitikának ilyetén való felfogása nem a közvagyon kiárusítása, aminek azt bizonyos oldalon nevezni szeretik, hanem modern és koncepciózus felfogás, amelyért külön dicséret illeti az azt bátran kezdeményező Lamotte tanácsnokot! HLATKY JÓZSEF ÉI=5§3É Budapest, Vili., József • körút 77. sz. Telelőn: J. 395-78. Magasépítés, ut-, vasút-, híd- és vesbetonépitési vállalat. — Saját fuvar-, állvány és anyagtelepe: I., Fehérvári ut 42. Telefon J. 425-91 FIÓKIRODÁK: Kecskemét, telelőn 109. Gödttllő. Br. Festetlck-et 9 Hot vásároljanak a fővárosi tisztviselők? CSALÁDI HAZAT Értekezés 3—6 őréig. legelőnyösebb feltételek mellett, lakbér lekötése ellenében S- 35 évi tSrlmmx- tómro épít FANSz tagoknak. ÁLTALÁNOS építési vállalat VII,. RÁKÓCZ1-ŰT 38. TELEFON : 366-68. Bőrkabáto kp mutó-bőrf ej védők, bőmadrágok, sportmellények, stb. — Gyártja : ACZÉL BÖRRUKÄZATI IPAR VII., Károly-körut 13, 1. em. Fansz tagoknak előnyös fizetési feltételek. Kurucz F. Károly szőnyegek, függönyök, keretátvetők és pokrócok TOLNAI TEXTILMGVEK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG központi irodája Budapest, IV., Semmelweis-u. 9. Tel.: Aut. 891-24 Fansz tagoknak fizetési kedvezmény. I Tzemgazdasógi-, műszaki és gazdaság- technikai berendezések tervezése. Erőtelepek és belsőberendezések készítése. Könyvelések átreformálása. Adóügyekben felvilágosit és eljár. Fuvarleveleket felülvizsgál. ALTALANOS GAZDASÁGI VÁLLALAT VI., RÉVAY-UTCA 10. — TELEFON: L. 822-08. Viiáipras merek közvetlen gyári beszerzése JJEINELßSjIEBO^ Budapest, IX., Üllői-ut 10. FANSz tagoknak készpénzengedmény, vagy kedvező részletfizetés Telefon : Aut. 824—65. CZifiLEK JANOS Ipari gépgyára . nn, KoszoBu-u. hl Talataa: J. MS—M. ▼Maráa-, alamtalw-, alkkai- 4a
