Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-14 / 37. szám
VI. évfolyam 37. szám Budapest, 1939 szeptember 14Fogalmazók Bár az orkán zúgása közben vajmi kevesen szoktak ügyet vetni falevelek zizegésére, a közelgő költségvetési tárgyalás és a főváros nagy őszi problémái közben igyekszünk felhívni a figyelmet a fővárosi fogalmazók helyzetére. Pár hét múlva a szakbizottságok elé kerül az elnöki ügyosztály előterjesztése a fővárosi fogalmazói kar helyzetének javítását illetően, kapcsolatosan azzal a memorandummal, amelyet a fogalmazók még az év tavaszán szerkesztettek, elsírván az illetékesek előtt helyzetük reménytelenségét, jövőjük bizonytalanságát. Egyetlen fővárosi szak sincs any- nyira elnyomott és kétségbeesett sorsban, mint a fővárosi fogalmazók. Egy súlyos és értékes diplomával tarsolyukban, amelyet másfél évtized kitartó munkája után tudtak csak megszerezni, annyi jövedelmük sincs, hogy családot alapítsanak, annyi lakbérük sincs, hogy szoba-konyhás lakás bérét ki tudnák belőle fizetni. A fogalmazói állapot széles e hazában az ifjúság gondolatával asszociálódik, nos, a fővárosi fogalmazók átlagos életkora a harmincnyolc év: túl a férfikor küszöbén, tiz-tizenötéves városi szolgálat után egy olyan kezdőfoka a hivatali hierarchiának, ahonnan az ő korukban már kevés lépcső vezet felfelé. Nem az ifjúság szokott türelmetlen hangja a fogalmazók panaszos litániája, hanem a nagyobbrészt családot alapított, a hivatalos munkában már-már ernyedő, a megélhetés küzdelmeiben elfáradt diplomás hivatalnokok komoly kiáltása! Ha ez a siralmas állapot közös sorsa lenne valamennyi városházi kategóriának, akkor lehetne még azt az általános lerongyolódás vagy Trianon számlájára Írni. A negyvenéves fogalmazókkal szemben azonban huszonnyolcéves főmérnökök élik világukat a városházán, arról nem is beszélve, hogy akár a kezelési szakot nézzük, akár az oktatószemélyzetre vetünk egy pillantást, mindenütt jobb életstandardot, jobb előlépési viszonyokat, a diplomának inkább való megbecsülést látunk. Pedig, akárhogy forgatjuk is a dolgokat, minden mérnöki szólam és egyéb konkurrens, minden irigy le- sajnálás ellenére a jogi egyetem nyújtotta képesítés gerince még mindig a közigazgatásnak, a jogi diploma által nyújtott műveltség, értelem és tudás az alfája és ómegája minden aktának! És akármilyen lesz is az uj fővárosi törvény, a jogászi műveltséget erről a pozíciójáról letaszítania semmiféle szakdiplomának nem lehet, mert erre a kimagasló helyre a jogi diplomát nem helyzeti adottság, hanem történelmi evolúció predesztinálja. Minden ok megvan tehát arra, hogy a főváros bizottságai komolyan és melléktekintetek nélkül vegyék fontolóra a fogalmazói kar helyzetének javítását, előmenetelének biztosítását, fizetésének felemelését javasoló tanácsi előterjesztést. Az Uj Budapest hasábjain néhány hét óta mélyreható vita folyik arról a kérdésről, lehet-e többségi kormányzó pártot létrehozni a Városházán. Azóta, hogy Lázár Ferenc felsőházi tag, a Keresztény Községi Párt vezető tagja felvetette egy többségi párt létesítésének a gondolatát — kapcsolatban a közelgő választásokkal, minden oldalon per- traktálják ezt az ötletet és megállapítják a megvalósitás lehetőségét, feltételeit, nehézségeit és ;J:adi lyait. Mi a magunk részéről csak örömünknek adhatunk kifejezést afölött, hogy e vita megindítására módot és lehetőséget nyújtottunk, mert meg vagyunk győződve arról, hogy minden vita csak az eszmék tisztázását eredményezheti. Legutóbb Petrovácz Gyula és Fridrich István hozzászólásait közöltük Lázár Ferenc fölvetett ötletével kapcsolatosan. Mind a két hozzászólás megegyezik egymással abban, hogy a tervet nem tartja ke- resztülvihetőnek. Petrovácz Gyula, a keresztény jelleget félti az uj alakulástól, viszont Fridrich István a személyi ambíciók kielégíthetetlensége miatt, valamint határozott ellenzéki álláspontja miatt tartja lehetetlennek e többségi párt megalakulását. Az Uj Budapest munkatársa ezekután szükségesnek tartotta, hogy ismét Lázár Ferenchez forduljon és megkérje arra, hogy válaszoljon az elhangzott észrevételekre. Lázár Ferenc a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Petrovácz Gyula barátom nem tartja njegvalósithatónak azt az ötletet, amit én a fővárosi kormányzási rendszer megjavítása érdekében vetettem föl. Én mindenek előtt kijelentem, hogy érvelése ^ után is keresztülvihetőnek tartom tervemet. Az ő aggálya indokolatlan, mert nézetem szerint e többségi kormányzó párt létesítése semmi szin alatt sem eredményezheti a keresztény irányzatnak a gyöngülését. El-1 lenkezőleg: én azt tartom, hogy a Keresztény Községi Pártot sokkal jobban eltávolítja programjától a mai paktumos kormányzás, amely néha a szociáldemokrata párttal is koalícióba lép. Szerintem ez a távolodás sokkal nagyobb, mint az első elgondolásra látszik, mert ilyenmódon, — ha nem nagy mértékben is — de voltaképpen mégis csak a Keresztény Községi Párt nem egyszer hozzásegíti a szociáldemokrata pártot ahhoz, hogy e paktumok révén sikereket könyvelhessen el és az internacionális szociáldemokrácia elveit a fővaros bizonyos intézményeiben egyes vonatkozásokban megvalósíthassa, mint ahogy egyszer-kétszer sikerült is megvalósítania. — Ennyit Petrovácz Gyula barátomnak. Ami Fridrich Istvánnak, az én régi, kedves barátomnak a kifogásait illeti, ezek főleg az ellenzékiségre vonatkoznak. Azt mondja, hogy ő teljességgel ellenzéki és igy nem állhatna bele — az ő véleménye szerint is bármennyire helyes — többségi, kormányzásra alkalmas polgári frontba, amikor ez a front a kormány frontja lenne. — E kifogásra vonatkozóan utalok előző interjúmnak aira a részére, amelyben kijelentettem, hogy az én véleményem szerint kialakuló párt nem volna szükségképpen függvénye egyik országos politikai pártnak sem, sőt nagyon hasznosnak tartanám éppen a fővárosra nézve, ha az országos politikai pártok egyike sem tekinthetné a saját pártjának ezt az én elgondolásom szerint megalakítandó uj városházi pártot. Ez a megjegyzésem szól természetesen Petrovácz Gyula barátomnak is és az ő irányában szükségesnek tartom újólag hangsúlyozni, hogy ezt az uj pártot csak a Keresztény Községi Párt bázisán tartom felépithetőnek. A mai rendszer a városházán nem más, mint az országos politikai pártok csatázása — más kiadásban, ez pedig a legke- vésbbé sem kívánatos. — Én úgy látom, hogy még a Keresztény Községi Párt a legfüggetlenebb az országos párttól, mert eredeti elgondolásunk és a párt alapszabályai szerint helyet foglalhatnak a Keresztény Községi Párt törvényhatósági bizottsági tagjai között olyanok is, akik az országos pártnak nem tagjai, ha a párt pro- grammját a városházát illetően magukévá teszik. Bizonyíték erre az a tény, hogy a pártnak vannak tagjai úgy a Bethlen-pártból, mint a keresztény ellenzékből is. És ha már Itt tartunk, nem mulaszthatom el megemlíteni azt, hogy az egységes keresztény — keresztyén kisgazda, földműves és polgári párt vezetősége az utolsó nemzetgyűlési választást megelőzően nyilvánvalóan a kormány intenciói alapján adta ki a hozzáforduló régi egységespárti törvényhatósági bizottsági tagok részére azt az utasítást, hogy a kormány a fővárosi politikában a Keresztény Községi Pártra kíván támaszkodni. Ez a magyarázata annak a ténynek, hogy a Wolff-párt ma is több hűséges Bethlen-párti katonát számíthat vezető tagjai közé. Ezekben válaszolt Lázár Ferenc Petrovácz Gyula és Fridrich István ellenvetéseire. Ami a fölvetett ötlet megvalósításának érdemi kérdését illeti, erre vonatkozóan Lázár Ferenc a következőket mondja: — Én egyébként nem akarok pártot alakítani. Csak azt akarom, hogy azt a problémát, amely elgondolásomnak az indítéka, közelebb vigyem egy lépéssel a megoldáshoz. Határozott. meggyőződésem ma is, hogy a városházán egy ilyen többségi párt megalakítása nélkül helyesen kormányozni nem lehet. A mai rendszer mellett az egyes pártok okos, bölcs és a közérdeket szolgáló programmját megvalósítani lehetetlen. De baj az is, hogy a tanács, — illetve majdan a városi in- tézőség — nem tud maga mögött egy biztos hátvédet és igy minden egyes kérdésnél incidentaliter toboroz össze többséget. Határozatlan, iránynélküli, teljesen rendezetlen, közgazdasági és pénzügyi tekintetekből át nem gondolt adminisztrációt eredményezhet csupán az ilyen többségi párt nélküli, kompromiszu- mos kormányzás, amely gátolja a főváros haladását és az adminisztrációt költségessé teszi. — Azt az ideát, amit fölvetettem, minden ellenvetés ellenére megvalósíthatónak tartom. Állítom, hogy a főváros kormányzása sokkal nyu- godtabb, gazdaságosabb és kellemesebb volna, mint a mai erőszakos és a politikai tanításokkal nem egyező módszerek alkalmazása mellett. Lázár Ferenc azzal fejezte be ezt az újabb nyilatkozatát, hogy a választások időpontja még eléggé távol van és igy az ő tervét nem szabad úgy felfogni, mint hogy ha választási expedienst ajánlott volna. Ez nem fölhívás egy pártalakitásra, — úgymond — hanem csak egy jól átgondolt ötlet, amelyhez mindenki hozzászólhat gusztusa, politikai elvei és érzelmei szerint. UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI P ÉS CkÖZGAZDA&ÁCI VMETILAJP ElAIIzelésl Arak: B FELELŰS SZERKESZTŐ: 9 Szerkeszlfiség 6» kladúhtvatal: íp.É*2 «vre.................................30 pengő ■ _ ^ __ I Budapest, V., Vlsegradl-utca 19. Félévre. ... ......................13 pengd W ¥) Q R V A M || A D rí v* V leleíon: LIpOl 923—23. Egyes szóm Ora 60 fillér w Postatakarékp. chequeszámla: 30013 Az u| partot Lazar Ferenc csak a Keresztény Községi Párt bázisán tartja felépithetőnek Lázár Ferenc részletesen válaszol Petrovácz Gyula és Fridrich István ellenvetéseire az Uj Budapestben felvetett tervét illetőleg — Az uj városházi párt nem volna függvénye egyik országos politikai pártnak sem — A mai kompromisszumos kormányzás gátolja a főváros haladását Többségi párt nélkül kormányozni nem lebet! — Az Uj Budapest tudósítójától —
