Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-24 / 34. szám
2 UJHILDAPEST 1929 augusztus 24. A Széchenyi-fürdő strand és népfürdő építkezéseinek végelszámolása Irta: Lavotta Gyula műszaki főtanácsos sitó; a másik oldalon áll Ripka Ferenc főpolgármester személyes érvelése, amely az uj Rókus kórháznak a Tisza Kálmán-téren leendő elhelyezését egyenesen ideálisnak mondja. Ezek után felmerül a kérdés: hogy fog szólani Vass József népjóléti miniszter döntése? Az Uj Budapest munkatársának pozitiv értesülése szerint rövidesen megtörténik a végleges döntés. Vass József népjóléti miniszter ugyanis a maga részéről teljes mértékben honorálja azt a felfogást, hogy a döntés rendkívül sürgős. Mielőtt azonban a döntő szót kimondaná, a népjóléti miniszter szükségesnek tartja, hogy a főváros illetékes tényezőivel, nevezetesen Sipőcz Jenő polgármesterrel és Némethy Béla tanácsnokkal a főváros ügyosztályának a vezetőjével közvetlen tárgyalásokba bocsátkozzék. Ezek a tárgyalások kétségkívül megérlelik a kérdést a főváros szempontjából kedvező döntésre, amit ma már egészen bizonyosra lehet venni, annál is inkább, mert hiszen Ripka Ferenc főpolgármester érvei a népjóléti miniszterre élénk hatást gyakoroltak. Olyan helyen, ahol Vass József népjóléti miniszter intencióit ismerik, közölték az f/j Budapest munkatársával, hogy a népjóléti miniszter legkésőbb szeptember havában feltétlenül meghozza döntését és ez a döntés a közgyűlési határozatnak a jóváhagyását fogja tartalmazni. Ezek szerint tehát elhárul az utolsó akadály is az uj központi gyűjtő- kórház felépítésének és a Tisza Kálmán-téren leendő elhelyezésének rögös utjából. The Neuchatel Asphalte Company Limited Budapesten Iroda : VI.. Vilmos császár-út 31. sz. Telefon : Automata 212-46. Gyár: VI.. Váci-úl 35. sz. Telelőn : Automata 914-88. Gyárt és elad Val de traversi mastixot, raffinált bitument, falszigetelő aszfaltot. Készít: Traversi természetes tőmöritett aszf ltutakat és öntött aszfaltból járdákat és kocsiutakat. Budapest székesfőváros szerződéses vállalkozófa. Andezit utburkoló követ, kocka-fejkő, járda-, termés- és zúzott- követ Dunabogdány-csódi és Visegrád- mátyáshegyi kőbányából vagy budapesti raktárból azonnal szállít: Kondor és Feledi Építő- és Köbénya-Véllalat RT. Budapest, V., Vörösmarty-tér 3. sz. Telefon: Aut. 839—18. DCiiflirn I? íciviUl villamossági és DlLLMUO fi. 151 f/Hl MŰSZAKI VÁLLALATA Vili.. AGGTELEKI-UTCA 17. £plt ~ Tervez - Rekonstruál Speciális tekercselések és kapcsolótáblák KASS BÉLA BUDAI VIGAD!) VlMOglilE ÍS tDVtUU II., Szilágyi Dezső-tér 5. Halaman János asztalosáru gyár Alapittatott 1890. Telefon: Auf. 622-25 fff., Szöll6-u. 27. FÖLDESSY HENRIK épület-, műlakatos és tűzhely-készítő Budapest, Vll., Rózsa-utca 38/a Telefon hivó : József 435—02. Központi fűtések, vízvezetéki-, csatornázási berendezések ROHONCZ1HUGÓ oki. mérnök egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapesti Vlsp Fóthi-út 19* si> WlHARTFERENC építész és építőmester BUDAPEST, Vll.. COLUMBUS-U. Vb. Telefon r JAeeef 350-97. Az építési ügyosztályban nagy csendben, de annál lázasabb munka mellett elkészült a Széchenyi fürdőnél 1926. évbon megkezdett építkezések végelszámolása. Az összes vállalkozó cégek megkapták már régebben végjárandóságukat is, kivéve azokat, kiknél az elszámolás megejtése a mai napig nehézségekkel járt azon tulkövetelések miatt, melyeket a fővárossal szemben legtöbbször indokolatlanul támasztottak. Az elszámoló közegek kitartó munkája, valamint az építési felügyelő-bizottság faradságot nem ismerő buzgalma — győzedelmeskedett azon nehézségek felett, s ma már mondhatjuk, hogy egy eég kivételével nincs oly vállalkozó, kinek végszámlája rendezést nem nyert volna. Ez az egy cég a fűtési munkák vállalkozója a Fleischmann és Max-cég, mely időközben csődbe került s igy a esőeftö- meggondnokkal nehezebb az érintkezést felvenni 8 az ügyét végleg rendezni. Azonban csak hetek kérdése, hogy itt is sikerülni l'og megegyezést létre hoznunk. A legnagyobb s legnehezebb munkát adta kétségtelenül a fővállalkozók (Walla és Szentgyörgyi) cég számlájának a felül vizsgálata. Eltekintve a kőműves munkálatok ter- jedelmességétől, ennél a számlánál kellett érvényesíteni mindazokat a követeléseket, melyek a Széchenyi-fürdő épít- kezését oly hírhedtté lették a közvéleményben. Ismeretes még mindenki előtt az, hogy az építkezés folyamán észrevett hiteltuUépés mily közmegbotránkozást idézett elő a főváros közönsége előtt. A hiba felderítésére bizottságok küldettek ki s megkezdődött a különböző vizsgálatok végnélküli sora, amelyek megakasztották a jól haladó épitési munkát. Később határozott utasítások tiltották meg a munka folytatását azért, hogy ne végeztessék komoly munka addig, inig az uj hitelkeretek nem rendezhetnek. Ez a várakozás, a nagy felkészültséggel rendelkező építő vállalkozó céget tétlenségre kényszeritette több héten át, ami nagy megrendülést idézett elő a vállalatában. Éhez járult a nagy medencék időközben való megváltoztatása, a tervezett versenyuszoda gondolatának elvetésével, ami uj tervek bevárását tette szükségessé. A vállalkozó cég kifejezésre juttatta veszteségeit egy kárszámlában, melyben nem kevesebb, mint 330.000 pengő összeget követelt kártérítés cimén. Időközben ért bennünket az a másik nagyon kellemetlen meglepetés, hogy a Népfürdőket, a megnyitást követő harmadik hónapban bekellett zárni, mert a falakról s menyezetekről lehulló vakolatok komolyan veszélyeztették a fürdő- zők testi épségét. A hosszadalmas birói szemlék, a még hosszabb Ideig tartós szakvélemények meghozatala s végül az ujravakolási munkálatok, 102 napig kényszeritették a fürdők zárva tartását. Itt a főváros károsodott érzékenyen. A szenvedett károkért az épitő céget kellett nagymértékben felelőssé tenni. Az említett két kárkövetelésnek végleges megállapítása, csak hosszadalmas, majdnem két éven át tartó — tanácskozások után sikerült. A törvényhatóság kiküldöttjei s az ügyosztálynak számos mérnöki tagjának fáradhatlan, megalkuvást nem ismerő, lelkiismeretes munkájára volt szükség, hogy a Walla céggel oly egyes- ség jöjjön létre, moly mellett úgy a Főváros, mint a Walla cég kielégítést nyerhetett. E helyen csak elismeréssel, s a tisztelet hangján emlékezhetek meg az épitési feliigyelőbizottság minden tagjáról, akik ezzel a működésükkel közéleti hivatásuknak egyik legszebb s legönzetlenebb babérjait aratták. S mint ez már ismeretes, 85.000 P volt a kiegyezési főösszeg. A többi munkálatok vállalkozóival simán ment a megegyezés, kivéve a Fleischmann céget, mellyel rajtunk kívül eső okokból nem sikerült még végleges megegyezést létesíteni. A végelszámolási eredmények igen kedvezőek, s előreláthatólag az előirányzott 55 milliárd épitési költség elég lesz, vagy legalább is igen jelentéktelen összegről kell majd póthitel utján gondoskodni. A Székesfőváros tanácsa az elszámolásokat elfogadta az általunk javasolt módon. Ezzel a ténnyel lezárul a Széchenyi- fürdő épitési ügye s feledésbe fog menni az a sok igaztalan támadás, mely annak idején a napi sajtóban látott napvilágot. Érdemes lesz azonban ma összegezni az eredményeket, mit nyertünk s mit veszítettünk s minő tanulságokat vonhatunk le azokból a jövőbeli építkezéseinknél követendő magatartásunkra nézve. A Széehenyi-fürdő nj épületrészeivel kétségtelenül a fővárosunk egy uj intézménnyel lett gazdagabb s oly építészi alkotás birtokába jutott, mely méltán sorakozik azok mellé, melyek hivatva vannak Budapest Fürdőváros nagy céljait szolgálni. Szociális jelentőségük igen nagy. mert a népfürdők s strandfürdő is ép azon néprétegeknek készültek, akikért Budapest főváros ma oly messzemenő áldozatot hoz, lévén ez ma a városi politikának egyik legfontosabb program mpontja. Ez tehát a nyereség. Nem mondható azonban minden vonatkozásban sikerültnek az a kivitelezési mód, amellyel ezeket az építményeket létesítették. A Széchenyi-fürdő uj részei nélkülözik a régi fürdőépülettel való stylus- beli kapcsolatot. Még ez a hiba talán elnézést érdemelne, ha az nj részek architektúrája felülmúlta volna dualitásban a régit. De ez nem sikerült, s noha conceptió- ban nagyvonalúság. monumentalitás látszik — mégis a részleteiben — s főkarakterében az építmény elhibázottnak mondható. Az építész nem tekintette a célt, melyre az épitmény szolgálni fog, s népies használatra szánt intézményt „oly külső formákkal látott el, melyek indokoltak lettek volna luxus-fürdő helyen a gyógypalota épületén, de nem alkalmazhatók egy közhasználati intézménynél, melynél a célszerűség, használhatóság s egyszerűség s a hygenikus követelmények betartása a fontos. A strandfürdő főbejárata, a nagy várócsarnok, buffék — kiképzése nagyon gazdag, a külső s belső homlokzatok igen díszesek. Ugyanakkor a kabinsor a pincében elhelyezve célszerűtlen s éles ellentétje az előbbinek. A nagy strandmedencék s környezete, a sok szobor, váza s egyéb diszitő elemekkel gazdagítva, indokolatlan pazarságot mutat, viszont a háttérül szolgáló régi épületfront — dísztelen s összefüggésnélküli az előbbivel. A Népfürdők belső kiképzése gazdagabb, mint az I. oszt. fürdőké. Ha még megemlítjük, hogy a strandhomok mily jelentéktelen része a fürdőnek s mennyi bajt okoz a medencék, a kőcsütornák eliszapodásával, vagy ha a melegvizhiányt nézzük, mely a medencék megtöltésénél elsőrendű fontossággal bir, akkor felállítottuk azt a veszteséget is, melyről a Széchenyi-fürdőnél beszélni lehet. Ez azonban csak az anyagi veszteség, mely csökkenthető, ha időközben a hiányokat igyekszünk megszüntetni, ha nem is teljesen, de legalább részben. De van ennek az építkezésnek egy erkölcsi vesztesége is, melyet az a műszaki tisztviselői kar visel, akit megbélyegeztek s tehetetlenséggel vádoltak meg. Ma már tudjuk, amit a különböző vizsgálatok akkor megállapítottak, t. i. hogy ez a vád alaptalan volt. A vizsgálat nem talált semmi olyat, amit hivatalból elkövetett mulasztásnak, szabálytalanságnak vagy visszaélésnek lehetne minősíteni. A tisztviselő mérnökök, kik ezzel az épitési-üggyel foglalkoztak, a legnagyobb buzgalommal s odaadással végezték hivatalbeli kötelességüket, őket csak egy vágy vezette: segíteni a tervező építészt abban, bogy alkotása a kívánt időre s módon megvalósulhasson. Ebben a törekvésükben tévedtek, mert a Széchenyi-fürdő építkezés sokkal nagyobbszabásu feladat volt, semhogy a nyolc hónap alatt elvégezhető lett volna, mint ahogy azt illetékes helyen szorgalmazták. A feladat nagysága, az előkészületre rendelkezésre álló idő rövidsége volt az oka, hogy a tervezet nem ment át azokon a szűrő felületeken, mely megtisztította volna mindazoktól a hibáktól, melyek sajnos, igy bent ma- radtak, s idézték elő a pénzügyi lebonyolítás katasztrófáját. Az épitési ügyosztály akkoriban meglehetős felkészületlenül állt ily nagy építési feladatokra, a háború s az ezt követő idők sok oly rendszertelenséget honosítottak meg az épitési adminisztrációban, melyektől egyszerre nehéz volt átmenet nélkül szabadulni. A Széchenyi- fürdő építkezés ép ezen szerencsétlen időszakba esett bele. Ezt növelte az a sajnálatos hajsza, amit kifejtettek akkor annak az érdekében, hogy ez az uj fürdő alkotás minél imponálóbban valósuljon meg, annyi idő leforgása alatt, mely arra fizikailag nem volt elegendő. Az épitési ügyosztály rendbeszedte azóta magát s levonta a szükséges kon- zekvenciákat a jövőre nézve. Követelni fogjuk ezentúl, hogy adjanak nekünk, mint az épitési gondolat megteremtőinek s megvalósítóinak ép annyi időt, mint amennyit az építést elhatározók szoktak eltölteni a tárgyaló asztaloknál. Ha kellő idő fog állani rendelkezésre az előkészületekhez, a helyes tervezéshez s pontos költségvetések készítéséhez, akkor nem érhet semmiféle meglepetés a munkálatok közben. Főleg azonban, az épitési hitvallásunkhoz leszünk hűek, mely szerint csak az lesz igazán érdemes művészi alkotás, melyet a használat kívánalmainak legmegfelelőbben a gazdaságosság követelményeinek szemelőtt tartásával valósítunk meg. Mert ahogy az irodalomban nem minden Írói gondolat érdemli meg a nyomda- festéket, ép úgy nem minden terv érdemes arra, hogy megvalósuljon épület formájában. RIEGER OTTÓ orgonagyára X. (RÁKOSFALVA) SZIGLIGETI-UTCA 29. vitéz Horváth Nándor bádogos- és szerelő-mester Elvóllal minden e szakmába vágó munkát. I., Döbrentei-tér 3. Telefon hivó: Aut. 604 — 4 6. FODOR ISTVÁN mülakatos 3UDAPEST. IX.. VIOLA-UTCA 37|b. Készít mű-. épület-, vasszerkezet-, műszaki-, diszmű-, kovácsolt- omament-munkókat, portálokat és belső berendeéseket. - TQztiely, redőny, ágybetét sib. lavildsoka! elfogad. Makovsky Ferenc Fülőp Szész-Coburg Góthai herceg 0 kir. Fenség, uradalmi építésze Budapest, Vll., Abcayl-itca 4. Telítse: J. 381-17. Cyzanozás részletre STANDARD poloskairtó Kossuth Lajos-utca 17., Magyar-u. sarok. Városi tisztviselőknek 5°|o engedmény. csak-Eternit" védszóval jelölt pala és cső valódi. ETERNIT MŰVEK HATSCH EK LAJOS. BUDAPEST. ANDRASSY-ÚT 3 3; GYÁR) NYER6ESUJFAIU.
