Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-29 / 26. szám
1929 Junius 29. UJBUMFEST 3 A forgalmi adó titkaiból Egy millió pengő mellett évi tiz filléres forgalmi adótételek is szerepelnek a fővárosban — A forgalmi adót fizetők egyharmada másfél pengőnél kevesebbet fizet havonta — Érdemes-e 16.000 kisembert kényszerkönyveléssel vexálnia a hatóságnak? Hogy a székesfőváros statisztikai hivatala hivatásának magaslatán áll, azt már többször elmondottuk ezen a helyen. Egyre-másra jelennek meg azok az átfogó, nagyszabású munkák, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy lllyefalvi I. Lajos dr., a hivatal kiváló igazgatója, hozzáértő, éber figyelemmel kiséri a közélet jelenségeit. Kutatja a bajok forrásait. Keresi azokat az okokat, ahová azok a gondos statisztika tud bevilágítani. Most olyan terület került a statisztika reflektora elé, amit mi ezeken a hasábokon már sokszor szóvá tettünk, összefoglaló statisztikai adatok hijján azonban eddigi bírálatunk csak szűk keretre szorítkozhatott. A Statisztikai Közlemények legutolsó számában azonban Laky Dezső dr., műegyetemi tanár, kitűnő tollából „Az általános forgalmi adó Budapesten 1921—1927-ben“ cim alatt most olyan hatalmas tanulmány került a nyilvánosság elé, ami szélesebb publicitást igényel. Már a munka szokatlanul nagy terjedelme (majdnem 500 oldal) mutatja, hogy gazdag és értékes anyag került feldolgozás alá. Megjelentek tehát végre a régen sürgetett, régen várt adatok. S ha nem is a pénzügyminisztérium tette közzé a megígért országos anyagot, a főváros adatai éppen eléggé illusztrálják, hogy nem alap nélküliek az eddig elhangzott panaszok. Olyan kinövései, olyan elfajulásai vannak ennek az akciónak, amelyek akkor is károsan befolyásolnák a súlyos sebek alatt szenvedő magyar közgazdasági életet, ha ez a sokat kifogásolt adó az árak drágítása helyett azok olcsóbbodását okozná. Azt mutatják ezek az áruló számoszlopok, hogy fölöslegesen zaklatják a törpeadózókat. Pedig enélkiil is elég nagy bűne ennek az adónak, hogy nem a jövedelmet és nem a vagyont érinti. Súlyosbítja tehát a helyzetet, hogy a mai rendszer a kisemberek filléreit hajszolja nagy erővel. Talán nem ok nélkül idézi a szerző Smith Adómnak, a nagy angol közgazdásznak hires megállapításait, hogy:... „lehetnek olyan adók, amelyek igazgatása olyan nagy hivatalnoksereget mozgósít, hogy azok illetményei megemésztik az adóbevétel jórészét... és a gyűlöletes vizsgálatok kiélezik a szükségtelen nyugtalanságot...“ Ha végignézzük a könyvtáblákban is gazdag adatait, mindjárt megértjük, hogy miért volt szükség erre a sokat támadott adóra. Az adó életbelépte óta, 1921 szeptemberétől 1927 végéig egyedül Budapesten kereken 300 millió pengő forgalmi adó került behajtás alá. S ha el is ismerjük, hogy az államháztartás szanálása érdekében szükség volt az életrehivására, az is bizonyos, hogy miután teljesítette a hivatását, elérkezett az ideje a fokozatos leépítésnek, teljes megszüntetéséig. Sokat mondanak azok a számok, amelyek szerint a Budapesten 1926- ban befolyt 49.9 millió pengőt 56,511 adózó fizette, inig az 1927-ben beszedésre került 57.2 millió pengőt már csak 51,848-an fizették. A 7 millió többletet 5000-rel megfogyott adózó tábor hárította át az adó tényleges viselőire — a fogyasztókra. A látszólagos ellenmondás magyarázata abban van, hogy a növekvő forgalom nagyobb, hányada a nagyipari és nagykereskedelmi vállalkozások — Az Vj Budapest tudósítójától — felé terelődött. A kisemberek közül sokan elhullottak, de a fogyasztók terhe mégis növekedett. Egy-egy fogyasztóra 1927-ben Budapesten körülbelül 60 pengő adóteher jutott, ami bizony nagyon jelentős összeg — hiszen a sok közül ez csak egyetlen adóterhe. A statisztika szerint 1926-ban 25,927 iparos és 19,939 kereskedő volt a forgalmi adófizetők között, 1927-ben 24,981-re fogyott az adófizető iparosok száma és csak 16,017 kereskedő maradt az adózók között. Az iparosok tehát jóval többen vannak a forgalmi adófizetők között, de az adójuk jóval elmarad a kereskedőké mögött. Egy iparosra ugyanis 1907-ben 988 pengő fejkvóta jutott, mig egy kereskedőre átlag 1,557 pengő adóteher esett forgalmi adóban. Ami természetes is. Hiszen az ipar is a kereskedelem révén szerzi be a szükséges anyagot — és árui is jórészt a kereskedelem révén kerülnek forgalomba. De ettől eltekintve a kereskedelemben többször cserél gazdát az áru és mindannyiszor drágul az ára a forgalmi adóval. Szögezzük itt le mindjárt Laky professzor azon megállapítását, hogy az adóteher fokozatos enyhítésének első útja a fázisrendszer teljes kiépítése volna. Ezáltal a kiskereskedelem és kisiparosság kikapcsolódnék az árdrágító körből. És ennek másik nagy előnye az adó adminisztrációjának az egyszerűsítése lenne. Átlagokról beszél a statisztika, de talán sehol sincs úgy megcsufolva ez a szó, mint éppen a forgalmi adónál. Egy pár kikapott példa hamar meggyőz erről. 1927-ben egy- egy adózó átlag 1,074 pengőt fizetett. Nos, ez az átlag olyan szélsőségekből adódott, hogy a minimumot évi tiz fillér, a maximumot pedig csaknem egymillió, pontosan 989,566 pengő képviselte. „Ezeket a törpeadózókat meg kell kímélni a zaklatásoktól. Bosz- szantó ellenmondása ez az állami adózás magasabb célkitűzésének“ — igy mondja ezt szerzőnk és újabb számsereggel bizonyítja állításait. Az 51,848 adózó közül 25,821-en évi 80 pengőnél kevesebbet fizetnek — és az általuk befizetett összes forgalmi adó 1927-ben 900,000 pengőt sem ért el. Az összes adózók felerésze kevesebbet fizetett, mint egyetlen nagyadózó! Pedig 16,195 olyan kisadózó is van, akiknek évi adója 40 pengő alatt maradt. Ezeknek, vagyis az összes adózók egy- harmadának 1927. évi összes forgalmi adója 313,000 pengő volt csak. A fővárosban szedett forgalmi adóknak még a félszázaléka sem! Pontosan 2,356-nak az adója évi 5 pengőt sem ért el. Másik 2,388 sem fizetett többet 6—10 pengőnél egy évben. összesen 9,092 egyén évi forgalmi adója 20 pengőn alul volt. Ugyan érdemes-e az összes budapesti forgalmi adók másfél százalékáért a zaklató ellenőrzés minden kálváriáját végigjáratni 25,000 emberrel? Ugyan érdemes-e 16,000 kisembert kényszerkönyveléssel vexál- ni és sokkal, de sokkal költségesebb ellenőrzéssel gyötörni, hogy a i kincstár számára havi 161 fillér adó biztosíttassák? Nem is szólva azokról, akik 10—20—50 filléres évi adókért szenvedik el a kíméletlenségig elfajulható vizsgálódás kínjait. Ezek a kérdések nem feleletet, hanem sürgős intézkedést várnak. Ezeknek a számoknak a meggyőző ereje a fórum elé került — ott panaszolják el most a forgalmi adórendszer elfajulásait. Hisszük, hogy nem sokáig fognak itt maradni. És elhallgatásuk azt fogja jelenteni, hogy a kisemberek, a törpeadózók kiestek a forgalmi adó beszedési technikájából. És utón van ennek az árdrágító antiszociális adónemnek teljes és végleges leépítése is. „TOTAL“ A száraz porral oltó a tUzoltókészUlékek királya, mert nem vízzel,haem szára?: porril olt. tehát semmiféle vízkárt vagy egyéb kárt nem okoz. Télen be nem fagy. nyáron ki nem szárad. El lehet vele oltani minden anyag tüzét, nem robban és a legtartósabb, mert nem rozsdásodik el. Keze'és a tehető legegyszerűbb Magyar gyártmány! Ismertetővel és árajánlattal szolgál: LIGETI ÉS BÍRÓ, Budapest, V., Vigszinház-u. 5. TELEFON: AUTOMATA 277-99. SOLTY LÁfZLÓ kertépítő kertészeti telepei: BUDAPEST SOLTSZENTIMRE II. Pasaréti-ut 129 Pestmegye Telefon: Aut. 644-31 HLATKY JÓZSEF Budapest, VIII., József - körút 77. sz. Telefon: J. 395-78. Magasépítés, ut-, vasút-, hid- és vasbetonépitési vállalat. — Saját fuvar-, állvány és anyagtelepe: I., Fehérvári ut 42. Telefon J. 425-91 FIÓKIRODÁK: Kecskemét, telelőn 109. Gödöllő. Gr. Festetlch-ut 9 CSAK„£ternít~ VÉDSZÓVAL JELÖLT PALA és cső valódi. ETERNIT MŰVEK HAT3CHEKIAJOS. BUDAPEST. ANDRASSY-ÚT33;6YÁR: NVER6ESUJFAIU. Weisz Mihály építési vállalkozó I MAGASÉPÍTÉSEK mélyépítések V.. BALATON-U. 2. ÚTÉPÍTÉSEK Munkácsy Ernő épület, és műlakatosmester. takaréktűzhely, ét kályhakéssltó ♦ BUDAPEST. VII., Rózsa ncca 39 Telefon- J 312—30 DANUBIA MŰSZAKI VÁLLALAT IX.. CSONT-UTBA 3. TELEFON : J. 340-82. J. 322-79 Sheet-, topeka-aszfalt, bitumac va. amint maka- dámutaknak átitató eljárású és felületi kezelése. Utak pormentesitése egyidejű konzerválással, szabadalmazott olajos kátránybitumen kompozícióval. Asphalt ntépitő, szigetelő és tetőfedő vállalat KOR EK E. Iroda : Budapest, VIII., József-körut 64. sz. Telefon : József 449-21. Telep : VI., Agyag-utca 75. szám Telefon : Lipót 962—32. A legjobb biztonsági zárat mely teljesen betörésmentes, készíti Szilágyi László pénzszekrény és trezor-gyára IX., Liliom-utca 37. Telefon : József 386—99. Tüzmentes páncél pénzszekrények. Okmány vasszekrények, szakszerű szállítások és javítások. A m. kir. államrendőrség hivatalos szakértője. PAULAY LÁSZLÓ elektrotechnikai és mechanikai vállalata Budapest, VIII-, Losonczl-u. 3. Telefon : József 401-76. Magyar Epiio aeszvényiársiilai Budapest, VI., Teréz-körut 34. Telefon: Aut. 272-64. — Alapittatott 1889-ben. Sürgönyeim : „Mért, Budapest“ Mindennemű vízépítés, folyamszabályozás és csatornázás. Kotrások csatornakotrókkal excsavá- torokkal. Darukkal való kirakodások. Alapozások mély- és magasépítés. Ut- és vasútépítés. Hid építés. Mindennemű beton- és vasbetonépités Kőmunkálatok. Városi csatornázások és vizveze tékek. Hajó- és kotrójavitó telep Apostagon Megjelent a Kallós Kompasz 1929—30. évfolyamának első része, 750 oldal terjedelemben. A legújabb bank, szövetkezeti stb. mérlegekkel, újításokkal, magánbankházak, külföldi bankok stb. adataival. Megrendelhe'ő : a PESTI TŐZSDE kiadóhivatalában, Budapest. Városház-utca 6. — Ára: az ősszel megjetenő II. kötettel együtt 50 pengő. FODOR ISTVÁN mülakatos JJDAPEST, IX . VIOLA-UTCA 37|b. Készi. mű-, foulet-, vessz érkézét-, műszaki-, diszmű-, kovácsolt- sornament-munkákat, portálokat és belső berendezőket. - Tűzhely, redőny, ágybetét stb. jav lásokdi elfogad. KISS J. JENŐ építési vállalkozó. AEROL1TH-, CEMENTÁRU- ÉS TERRACIT GYÁR Központi iroda : III., Zsigmond-utca 70. Gyártelep: V., Újpesti-rakpart. Margalii Andor és Ödön okleveles mérnök, építőmester, vállalkozók BUDAPEST I., KELENHEGYI-UT II. SZÁM. RIEGER OTTÓ orgonagyára X. (RÁKOSFALVA) SZIGLIGETI-UTCA 29. SCHÖNDORFER JENŐ MÉRNÖK központi fűtési, szellőztetési, vízvezetéki és csatornázási berendezések vállalata. Budapest, Vili. kér.. Gólya-utca 22. szám. — Telefon: József 131—72. FÖLDESSY HENRIK épület-, műlakatos és tűzhely-készítő Budapest, VII., Rózsa-utca 38/a ____ Telefon hivó : József 435—02.
