Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-29 / 26. szám
FELELŐS SZERKESZTŐ : DOB Y ANDOR d r. Szerkesztőség és kladéhlvafal: Budapest. V., Vtsegrédl-utca 19. telefon: LlpOl 923—23. Postalakarékp. chequeszámla: 30913 Petrovácz Gyula az őszi munkaprogrammról A Keresztény Községi Párt megelégedéssel tekint vissza az elmúlt közgyűlési ciklusra és bizalommal néz a jövőbe — A párt útburkolási kölcsön felvételét és az utakra felügyelő hatóságok egyesítését tartja szükségesnek — A legújabb verzió szerint csak az érdekképviseletek kiküldöttei lennének tagjai a törvényhatósági bizottságnak — Legkorábban jövő karácsonyra ül össze az uj közgyűlés Nyár Bezárultak tehát a közgyűlési terem ajtói és szeptember vége előtt nem is fognak megnyílni .a törvény- hatósági bizottság tisztelt tagjai számára. Hivatalosan is megkezdődik a nyári szünet, amelyre úgy rászolgáltak a városatyák és a főváros tanácsa. Az immár hagyományossá váló pártközi paktum értelmében a 'nyári szünet alatt semmi fontosabb uj probléma nem fog felszínre vetődni, és igy a főváros nyári szünete csendesebb és nyugalmasabb lesz, mint valaha. Az élet azonban nem áll meg a maga utján, és kétségtelen, hogy a nyári szünet alatt a budai hegyek között épugy fognak nyílni a virágok, mintha távközgyüléseket tartana a törvényhatósági bizottság, a drágaság nőni fog, fordított arányban a lakosság keresetével. Azok az égető gazdasági problémák, amelyek hydraszerüen növekednek, egyre súlyosabbakká válnak, és a főváros közönsége egyre inkább várja m városházától a közmunkák megindítását, az adók leengedését, mint valaha. Az a köszönet, amelyet a törvényhatósági bizottság szerdán a polgármesternek szavazott a közmunkák gyors megindítására ki- mdott rendeletéért, mutatja, hogy itt nem a város vezetőségében rejlik a hiba, hanem a baj gyökerét mélyebben kell keresni. Az általános gazdasági válság az, amelynek hullámai a városháza kapuját nyaldossák, és a városháza csak bűnbak abban a küzdelemben, amely a munkanélküliség ellen folyik. A gazdasági leromlásért, a munkanélküliségért, az egyre nagyobb számmal jelentkező bajokért, mindenkit előbb tehet felelőssé tenni, mint akár a törvényhatósági bizottságot, akár a tanácsot. Ez alkalommal nem akarunk felelősségre vonni: a diagnózis megállapítása után gyógyítani akarunk. Ha azon gondolkozunk, hogy mi itt a tennivaló, bizony tanácstalanul állunk. A még meglevő gazdasági erőknek kellene a legsürgősebben összefogniok, hogy eltűnjön a sok „felesleges ember“, ahogy Erid- rich István a nagy világégés áldozatait nevezte. Ha látjuk, hogy mennyire igyekeznek mindenütt a világon a munkanélkülieken nagy közmunkák megindításával segíteni, ükkor szomorúan kell gondolnunk m főváros folyó évi útburkolási programjára, amely a miniszter által nem engedélyezett útburkolási kölcsön elmaradása miatt szükebb és szánalmasabb, mint valaha Kétségtelen, hogy máról-holnapra nem lehet segíteni a bajokon, és egy krónikus gyulladás tüneteit nem lehet órák alatt megszüntetni. A mai állapot egy hosszú, agóniának beillő betegség következménye és mi csak arra kérjük szeretettel a törvényhatósági bizottság minden tagját, hogy a nyári szünet után párt és világnézeti különbség nélkül álljon egy táborba a gazdasági válság leküzdésére. Abban a bizodalomban, hogy ez meg is fog történni, kellemes üdülést kívánunk a tisztelt törvényhatósági bizottságnak! Abból az alkalomból, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága szerdán tartotta a nyári szünet előtt utolsó közgyűlését, munkatársunk az aktuális problémákról kérdést intézett Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő, bizottsági taghoz. Petrovácz Gyula kérdéseinkre a következőkben válaszolt: — A nyugalom és az önmagunkban való bizás becsületes öntudatával tesszük mérlegre a most lezárult közgyűlési ciklus eredményeit és megállapíthatjuk, hogy amig egyrészről a párt hűségesen kitartott mind egy szálig azon eszmék és ideálok mellett, amelyeket vezérünk, Wolff Károly vall, másrészről a most lezárt ciklus komoly eredményeinek lehetőségeit a mi guver- nementális politikánk garantálta elsősorban. Most természetszerűleg nyári szünet következik, a pihenés időszaka, de számunkra a készülődés időszaka is, mert a pihenés ezen ideje a legalkalmasabb arra, hogy előkészüljünk az őszi nagy feladatok elvégzésére. — Az őszi időszak első nagy feladata számunkra a költségvetés lesz. Az erre vonatkozó tervezet már készül a pénzügyi ügyosztályokban, de nekünk sok olyan kívánságunk lesz, amelyeket a költségvetés keretén belül okvetlenül meg kell oldani. Az első és legfontosabb probléma az utburkoló kölcsön biztosítása és felvétele. — Az egyre növekvő forgalom mellett az utak burkolásának mai „rendjét“ tovább fenntartani nem lehet. Okvetlenül rendszert kell behoznunk a mai rendszertelenségbe, és ahogy évekre, gyakran egy évtizedre előre városrendezési és városfejlesztési programmja van a fővárosnak, Ugyanúgy biztositanunk kell egy megfelelő utburkoló program létrejötte mellett a főváros útvonalainak a változott időkhöz való simulását. Kétségtelen, hogy az általános költségvetés sziik- reszabott lehetőségei mellett egy ilyen útburkolási program elkészítése is céltalan, csak külön nagy kölcsönnel lehet a legsürgősebb problémákat is megoldani. Számokat e pillanatban mondani még természetesen nem lehet, előbb pontosan és részletesen tudnunk kell, hol mutatkoznak azok az útépítési szükségletek, amelyek napról-napra halaszthatatlanabbak lesznek. — Az útépítési kölcsön felvétele — amelynek engedélyezése elől általános gazdasági és egyéb okok — Az Uj Budapest tudósítójától — miatt a kormányhatóság sem vonhatja ki magát, — csak egyik része azonban a nagy burkolási problémának. A felveendő kölcsönt nem lehet efémer célokra elherdálni, és az általános nagy burkolási programmal kapcsolatosan bizonyos rendszert is kell hoznunk a mai rendszertelenségbe. Mi történik ma? A főváros III. ügyosztálya a költségvetési engedélyezés keretein belül megépíti az utat. Az ut a jótállási idő leteltével teljesen kiesik az ügyosztály hatásköre alól, a karbantartás már nem a tanácsi III. ügyosztály, hanem az elöljáróság hatáskörébe tartozik, amely külön ' él ügyel a karbantartásokkal kapcsolatban kövezet.javitásokra. Ismét más hatóság, a köztisztasági hivatal hatáskörébe tartozik az utak tisztogatása öntözése, olajozása. Vagyis három különálló fórum: az útépítési ügyosztály, az elöljáróság és a köztisztasági hivatal, dönt egy-egy ut fölött, anélkül természetesen, hogy egymáshoz ezirányban még kérdést is intézne! Természetes, hogy ily körülmények között nem fejlődhetik ki sem az együttműködés lehetősége a három hatóság között, sem pedig, ami ennél sokkal fontosabb, az utak építésének, karbantartásának és tisztogatásának egy kézben való egyesithetése. — Még nagyobb és kirívóbb az ellentét az útépítési, karbantartási és tisztogatási hatóságok és a közlekedési vállalatok között. Itt elsősorban az autóbuszüzemre gondolunk. A legmesszebbmenő részletekbe terjedően tárgyaljuk az autóbusz programot, milliókat és milliókat költünk az üzem fejlesztésére, gara- geok építésére, uj kocsik vásárlására, közben pedig megfeledkezünk a legelemibb kérdésről: rendben van-e az az útvonal, ahol az autóbusz közlekedik? Hogy csak egy közelfekvő példára utaljak, az Eg- ressy-ut, amelynek most autóbusz- vonalat javasolnak, egyáltalában semmiféle kövezettel nincs ellátva. Hiszen igy idő előtt tönkremennek a drágán beszerzett kocsik! A legsürgősebben tehát harmóniát kell létesíteni az utat épitő, karbantartó és tisztogató hatóságok között, nemkülönben a közlekedési vállalatok, elsősorban az autóbuszüzem vezetősége között. Az én véleményem szerint ezeket a dolgokat hamarosan dűlőre kell vinni, hogy jövőre már megindulhasson az a nagy útépítést reneszánsz, amelyre epedve vár a főváros lakossága. — A másik nagy probléma, amely az ősz folyamán reánk vár, a fővárosi törvény tárgyalása. Itt elsősorban a Keresztény Községi Párt képviselőtagjaira gondolok, akik a fővárosi autonómia érdekében any- nyi lelkesedéssel fogunk valameny- nyien csatasorban állítani, mint tettük azt a vármegyei törvényjavaslat parlamenti tárgyalásánál. Az országgyűlés képviselőháza most tudvalevőleg október 15-ig van elnapolva. Valószínű, hogy már az újból összeülő képviselőház egyik első ülésén be fogja nyújtani az uj fővárosi törvényjavaslatot, amely ugyan még mindig nincs végleges formába öntve, folyton változik, de változataiban is a meglepetések egész sorozatát rejti magában. Hogy az Uj Budapest olvasóközönsége jobban belelásson a kulisszák mögött folyó harcba, közlöm szerkesztő úrral, hogy az uj törvény- hatósági bizottság összetételére vonatkozóan egy egészen uj kombináció merült fel. Nevezetesen az, hogy a törvényhatósági bizottságnak mint olyannak, választott tagjai egyáltalában ne iegyenek, és azt csak az érdekképviseletek: a különféle kamarák és szaktestületek tagjaiból állítsák össze. Ha ez a terv, amely ellen zárt falankszban vonul harcba a Keresztény Községi Párt, megvalósulna, azt jelentené, hogy ez az uj fajta közgyűlés csak szurrogátum lenne, pótkávé, az autonómia teljes és tökéletes kigúnyolása, — Ami szerkesztő ur azon kérdését illeti, hogy technikailag hogyan áll majd az uj fővárosi törvényjavaslat sorsa, szives engedelmével egy kis naptárt vagyok bátor összeállítani. Nem kétséges, hogy az uj fővárosi törv/iftyjavaslat körül eró's harc fog megindulni, és még kétségtelenebb, hogy magában a képviselőház plénumában ez a harc a folyó esztendőben még csak meg sem indulhat, vagy csak közvetlenül a karácsonyi szünet előtt kerülhet rá a sor, mert a küzdelem már a bizottságokban megkezdődik. Ha hozzávesszük még a felsőházi tárgyalást is, ahol a Keresztény Községi Párt felsőházi tagjai erősen kiveszik a részüket a tárgyalásból, a legjobb esetben is március vége — április eleje lesz az az időpont, mire a fővárosi törvény tető alá kerül. Már most abban az esetben, ha a törvény — ami valószínű — uj névjegyzékek összeállítását fogja elrendelni, — nyár eleje — ősz kezdete lesz az az időpont, mire az uj törvényhatósági bizottság összeülhet. Kerek egy esztendő tehát a legjobb esetben, az az időpont mire uj törvényhatósági bizottsága lesz Budapestnek! 26. szám Budapest, 1929 junius 29 JUIBAPJESr VÁROSPOLITIKAI VÉS ^KÖZGAZDASÁGI PHETILAP Előfizetési árak: Egész évre .......... 30 pengét Fél évre .... ....... 13 pengét Egyes szánt éra 60 filier
