Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-22 / 25. szám
Szerdahelyi *, Bp— '■ Sándor,szerkesztő t '-r'o' 4„ VI. évfolyam 25. szám Budapest, 1929 Junius 22 Előfizetési Arak: Egész évre .......... 30 pengő Fél évre....................................................13 pengő Egyes szám éra 60 llllér Szerkesztőség és klndrthlvolnl: Budapest, V., Visegrédl-utca 19. Telefon: Llpól 923-23. Poslalakarékp. chequeszámla: 30913 Közjótékonyság, szociálpolitika és közművelődés Az én költségvetésem Irta: Liber Endre, fővárosi tanácsnok Megint Éber Ismét kénytelenek vagyunk foglalkozni a régi képviselőházban tartott üzemi nagygyűléssel és a törvényhatósági bizottság azon határozatával, amellyel az üzemi problémában a főváros vezetőségének adott igazat. Ugyan nem a kérdés fontossága izgatja kedélyünket, még kevésbé Éber urnák és társainak Személye, hiszen a probléma el van döntve és az sem kétséges, hogy a vesszőparipán való lovaglás Éber Antal és társai részére a legközelebbi törvényhatósági bizottsági választásokra való nagyon is átlátszó készülődés volt. A héten azonban uj vágányokra terelődött az üzemek dolga: Éber Antal és társai az üzemek fenntartására vonatkozó közgyűlési határozatot megfellebbezték a belügyminiszterhez. Ismételjük, sem bennünket, sem egyetlen komoly politikai faktort nem érdekel, hogy az üzemellenes ipari és kereskedelmi érdekeltségek párttá fognak-e tudni tömörülni Éber Antal mai, a nyilvánosság kizárásával működő erzsébetvárosi pártköre mögé, vagy hogy a kamarai elnökség fogja-e jutalmazni a ■vezérigazgató ur dús fantáziáját. Lehet, hogy mint a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, főrend is lesz az Olaszbank kitűnő vezére, aki azonban nem túlzottan válogatja az eszközöket, amelyek céljai elérésére vannak hivatva őt segíteni. Erre a tőle különben nem szokatlan kíméletlenségre és az eszközök meg nem válogatására vall a közgyűlési határozatnak a belügyminiszterhez való megf ellebbezése, amely tudatos megsértése az autonó miának, annak az autonómiának, amelynek a közgyűlésen való védelme zésére egy meggondolatlan pillanatában Vázsonyi jóindulata Éber Antalt csatasorba állította. Az elvakultság tehát akkora Éber Antalban, hogy az autonómia ellen ő hívja segítségül a belügyminisztert és vesztes félként maradva a porondon, idegen segítséggel készül megoldani egy számára dicstelenül végződött belső háborút! A formai jgg természetesen egyetlen pillanatig sem zárja ki Éber ur számára a fellebbezési lehetőséget, ám az anyagi igazság egy pillanatig sem lehet ezen eljárás mögött. A legnagyobb mértékben lovagiat- lan ez az eljárás, de Éber Antal nem az a fiú, akit túlzott nemeskeblü- séggel lehetne vádolni. Tagadhatatlan, hogy Éber ék vesztesen hagyták el az üzemi probléma közgyűlési csataterét: nos, Éber Antal nem restet feltápászkodni a küzdelem színteréről, hogy a sarkát vágja el ellenfelének, akivel szemben a nyílt ütközetben vesztes maradt. Hogy a bankokráciában milyen dicsérő jelzővel illetik az üzleti „geszi ió“-nak cet a módját, azt nem tudjuk, de nem is vagyunk rá kiváncsiak, de erről a virtusról az autonómia minden egyeneslelkü barátjának megvan a maga véleménye. Túl azonban minden hátbatámadáson és szánalmas erőlködésen, élni és virágzani fognak a közjóiét érdekében a városi üzemek! A jövő évi költségelőirányzat összeállításánál a szociálpolitikai ügyosztály is annak a jó gazdának a számításával dolgozott, aki elsősorban is szemügyre veszi a rendelkezésre álló vagy előreláthatóan biztosan befolyó pénzkészletet és azután valósítja meg azokat a szükségesnek mutatkozó terveket, amelyek már mind készen vannak és kivitelre várnak, de amelyek azután egy pontos számvetés után el-elmaradoznak egy szebb jövőre. Kétségtelen az, hogy a szociálpolitikának az élettel együtt kell haladnia és mindenütt az egész világon a háború befejezése óta a szociálpolitikai elvek és gondolatok hatalmas változáson mentek keresztül. Soha olyan nagy mértékben nem fejlesztették a szociális intézményeket, mint éppen az utolsó években, aminek okát a szociálpolitikának az egész állam életére kiható nagy hatásaiban kell keresnünk. A székesfőváros törvényhatósága sem vonta ki magát ez alól a szociálpolitikai fellendülés alól és lépten nyomon kifejezést adott annak a kívánságának, hogy itt nálunk is a szociálpolitikai kérdésekkel rendszeresen és behatóan foglalkozzunk. A háború után bekövetkezett súlyos gazdasági helyzetben, amelyet az gtkos trianoni szerződés még csak megnehezített, a legelső tennivaló az volt, hogy a segítésnek minden forrását odairányitsuk, ahol arra a legnagyobb szükség volt, hogy ezáltal a pillanatnyi nyomort enyhítsük, de lassan és fokozatosan ezek a törekvések odairányulták, hogy az ideiglenes és pillanatnyi segítségre szolgáló pénzforrásokat olyan célokra fordítsuk, amelyek maradandó intézményekkel szolgálják a szociális gondoskodás eszméjét és állandóan biztosítják az arra rászorulók segitését. A főváros anyagi erejéhez mérten és viszonyítva a háború előtti kiadásaihoz aránylag elég sok terhet vállalt magára; elegendő e tekintetben arra utalni, hogy mig a háború előtt szegényházai és árvaházai alig kerültek valamibe, hiszen az alapitványok kamatai, az adományok és egyéb rendesen visszatérő jövedelmek ezeknek az intézményeknek úgyszólván az összes kiadásait fedezték, ma ezeknek az intézményeknek a kiadásait az újonnan létesített intézmények kiadásaival együtt a községi alapnak kell fedeznie. A rendszeres szociálpolitikai munkában, sajnos, nagyon hosszú idő mulasztásait kell helyrehozni és ha ezeknek a mulasztásoknak a pótlása és az immár elkerülhetetlenül szükséges intézményeknek a létesítése kissé lassúbb tempóban is halad, mint ahogy haladnia kellene, ennek csakis az az oka, hogy a még mindig eléggé súlyos gazdasági viszonyok a már megkezdett munkában is, reméljük nem hosszú időre, megállást parancsolnak, mert vannak a fővárosnak olyan szükségletei, amelyeknek a kielégítése elkerülhetetlenül szükséges, még az any- nyira fontos és elsőrangú szociálpolitikai feladatokkal szemben is. Az uj költségvetés összeállításánál ezek a szempontok vezérelték ügyosztályunkat; szem előtt kellett tartanunk a főváros pénzügyi helyzetét és ha néhány uj és fontos intézménynek a létesítésétől és néhány uj tervnek a megvalósításától ezidőszerint el is kellett állnunk, tettük ezt abban a biztos reményben, hogy a főváros törvényhatósága intencióinak a főváros pénzügyi helyzetének a megszilárdulása után, ha talán csak lépésről-lépésre, de okvetlenül eleget tudunk tenni. Szeretetotthonainknál a költségvetést a folyó évi kiadásokkal szemben alig emeltük valamivel, sőt az uj szeretetotthon építésére is csupán a folyó évben beállított összeget irányoztuk elő, bár a szakbizottságok, amelyek ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak, e tekintetben annak az összegnek a felvételét hozták javaslatba, amely összeggel az építkezés megindítása biztosítható volna. A szegénysegélyezésnél a magunk részéről is kb. 88.000 pengő emelést tartottunk szükségesnek, mig a szakbizottság a nagy gazdasági nehézségekre való tekintettel, még ezt az emelést is kevésnek tartotta és további 100.000 pengő emelést javasolt. Hasonlóképpen némi költségtöbblettel kell számolnunk az étkeztetési akcióknál, aminek okát főleg az élelmiszerek árának az emelésében kell keresnünk. Látszólag nagy költségtöbblet mutatkozik az árvaházak tételénél. Tudvalevő dolog, hogy a közgyűlés a fővárosi Erzsébet-leányárvaház részére megszerezte a Notre Dame de Sion Villányi- uti intézetét, ahol a férőhelyek számát lényegesen emelhetjük és ahol 3—6 éves leányok részére is tudjuk biztosítani az intézeti ellátást. Az uj intézet vételárának második részlete: 750.000 pengő, de ezzel szemben áll 800.000 pengő bevétel, amit az Erzsébet-leányárvaház régi telkének az eladásából remélünk bevenni; ezt az ingatlant t. i. a főváros, mihelyt az árvaház uj hajlékába átköltözik, nyilvános árlejtés utján kivánja értékesíteni. Uj tétel még az árvaházaknál a leányárvaház fonyódi üdülőtelepe, amely még ezen a nyáron elkészül és rendeltetésének átadható lesz. Az anya- és csecsemővédelem terén az Országos Stefánia Szövetség 15 anya- és csecsemővédelmi intézetén kivül a főváros a múlt évben nyitotta meg hat uj intézetét, amelyekben a védőintézeten kivül a napközi otthon és bölcsőde is működik azzal a céllal, hogy a munkába, hivatalba járó, vagy az arra rászoruló anyák nappal gyermekeiket ott elhelyezhessék. Ezeknek az intézményeknek a szaporítását is kimondotta a közgyűlés, minthogy azonban a kor- mányzóné nevéről elnevezett két gyermekotthon fenntartásának a költségei újabb 600.000 pengővel terhelik a jövő évi költségvetést, egyelőre újabb intézmények létesítése a jövő évben elmarad. Az uj „Horthy Miklósné gyermekotthon“ két részből fog állani: a bicskei átmeneti gyermekotthonból, ahol a csecsemők és a leányok 18 éves korukig nyernek elhelyezést és gondozást, a hűvösvölgyi gyermekotthonban pedig átmeneti leányotthon és külön 3—6 éves gyermekek árvaháza lesz. Ez a két uj intézmény még ennek az évnek a második felében megnyílik és körülbelül 350 arra rászoruló gyermek elhelyezésére lesz alkalmas. Az egyesületi segélyezés terén az ügyosztály pontosan eleget tett a m. kir. belügyminiszter rendeletének. A miniszter a f. évi költségvetést jóváhagyó leiratában a főváros által nyújtott segélyek összegét tulmagasnak találta és 1 millió pengőben állapította meg azt az összeget, amelyet a főváros általában véve segélyezésekre fordíthat. Ügyosztályunkra ebből az összegből 297.000 pengő jut, ennek az öszegnek a költségvetésbe való beállítását javasoltuk, ami az idei évi segélyösszegekkel szemben egy 48 százalékos leszállítást jelent. A .szociálpolitikai bizottság éppen a társadalom nehéz helyzetére és az egyesületek működésének a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok között való szükségességére való tekintettel azt java* soita, hogy a tanács kérje a kormánytól annak engedélyezését, hogy az egye* sületi segélyek legalább is az idei keretek között állapíttassanak meg. A kislakásos bérházak kiadásainál is egy nagyobb költségtöbblet szerepel a kiadások között: az 1926. évben épített kislakások építési összegének törlesztésére 1,350.000 pengő; ez a kiadási többlet azonban az általános költségvetést nem érinti, mert a költségvetés más helyén mint bevétel szerepel. Egyébként újabb lakások építését az ügyosztály ezidőszerint, a főváros anyagi helyzetére való tekintettel, nem tervezi, csupán 400.000 pengő van előirányozva, mint évenként visszatérő kiadás, szükség- lakások építésére. Egy nagv város életében újabb szükséglakások építésére éppen úgy kell gondolni, mint a rendes bérházak építésére, ezért kell erre a célra minden esztendőben fedezetről gondoskodni. A szociálpolitikai bizottság ezen a téren is nagyobbfoku tevékenységet kívánt és ennek az összegnek a kétszeresét javasolja előirányozni. De ha a főváros lakásépítkezése a jövő évben szünetel is, minden remény megvan arra, hogy a főváros tisztviselőinek lakásépítési akciója — habár egyelőre csak kisebb keretekben is — a megoldás stádiumába kerül. Megvalósul még ebben az évben az ügyosztály népfürdőépitési programmjá- ból is az első kísérlet: a Dandár-utcai népfürdő, amely minden valószínűség szerint még november elején készen lesz. Fenntartására felvett kiadások uj tételként szerepelnek a költségvetésben, de az előirányzott bevételek a kiadásokat fedezik, úgy hogy ez az nj intézmény nem jelenti a főváros újabb megterhelését. Ugyancsak nj tétel az I. kér. kelenföldi ingyenes dunai strandfürdő, ami már a múlt évben megnyílt, de most már mint rendes tétel kerül a költségvetésbe, újabb többletkiadást azonban nem jelent. A Fővárosi Nyilvános Könyvtárnál lényeges különbség nem mutatkozik, a jövő évi költségvetéshez az ideivel azonos összegben szerepel a Wenekheim- palota átalakítása, ami az idén kezdetét is veszi és minden valószínűség szerint a jövő évben befejezést nyer. Ha a munkálatok rendesen haladnak előre, a jövő év tavaszán a Fővárosi Nyilvános Könyvtár átköltözik uj hajlékába, amely nemcsak hogy meg fog felelni a modern kor követelményeinek, de a szükségleteket jó hosszú időre tudja biztosítani. Éppen az ezen téren felmerülő nagy kiadásokra való tekintettel a jövő évben uj fiókkönyvtár létesítését nem tervezzük. Múzeumaink fejlesztéséről sem lehet szó. Költségvetésünk azonos az idei ösz- szeggel. A múzeumi bizottság a maga részéről azonban megvalósitandónak tartja már a jövő évben a film-muzeuin létesítését, amit különben Magyar Miklós biz. tag indítványában a közgyűléstől is kért és amihez a képzőművészeti bizottság is hozzájárult. Első részletként 20.000 pengőre volna szükség. A Károlyi-palota felhasználása tekinteUJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI \P ES CKÖZGAZDASÁGI \> HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR dL
