Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-15 / 24. szám
i n 2 k Budapest, 1929 junius 15 UJ BUDAPEST Előfizetési árak: Egész évre................................. ..... 30 pengő Fél évre ...........................................................13 pengő Egyes szám éra 60 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., VlsegrAdl-utca 19. Telefon; Llpól 923—23. Postatakarékp. chequeszámla: 30913 Üzem és közérdek A patronok, amelyeknek a régi képviselőházban tartott üzemellenes nagygyűlésen kellett volna fel- robbanniok, nem sültek el, a petárdák nem robbantak és a hordó, amelyről Éber Antal és társai szónokoltak, kongóbb és üresebb hangot adott, mint valaha. A közönség és a közérdek szempontjából egyáltalában nem számitó érdekeltségen kívül szánalmas részvétlenségbe süllyedt ez a nagygyűlés, amely ha egyáltalában eredményről lehet ezzel a gyülekezettel kapcsolatban beszélni, egyetlen eredményt ért el: igazolta, hogy a főváros primér üzemeire nagyobb szükség van, mint valaha. Ha valakinek voltak és vannak az üzemekkel szemben aggodalmai és kifogásai, nekünk voltak és vannak és ezeknek az aggodalmainknak egy pillanatig sem mulasztottunk el sohasem hangot adni. Ha szükség van a fővárosi törvény revíziójára, szükség van az üzemek revíziójára is, amint azonban a fővárosi törvény revíziójának nem szabad bántania a mai struktúrát és nem célozhat az egyebet, mint újra meszelni a régi épületet: azon- képen az üzemek revíziója sem jelenthet egyebet, mint hogy a háború utáni árdrágítások és kizsákmányolások politikája után bekövetkezett karteltörekvésekkel szemben óvja meg a főváros közönségét továbbra is és a revíziónak csupán az elhatalmasodott üzemi bárók letörésére szabad irányulnia. Ismételjük: a legszűkebb érdekeltséget kivéve ez nagyjából és a maga egészében a főváros közönségének, sőt a törvényhatósági bizottság minden pártjának is az álláspontja. Noha a törvényhatósági bizottság a maga összetételében egyáltalában nem hű tükre a közönség gazdasági érdekképviseletének, a legutóbbi közgyűlésen mindegyszálig felvonult kereskedői érdekeltséggel szemben imponáló módon nyilatkozott meg a többségnek az üzemek további fenntartására irányuló akarata. Kik azok tehát, akikre Éber Antal és társai akcióik keresztülvitelében számítani akarnak? Hiszen a vasárnapi nagygyűlést még ők sem tekinthetik akciónak, még kevésbbé eredménynek! Hol vannak azok a. tömegek, akik az üzemek eltörlését követelik, Éber Antal mindennek, csak lelkesítőnek nem nevezhető beszéde után? Azok a tömegek, Éber ur, az élelmiszerüzem pultjai előtt szoronganak, hogy olcsóbb és jobb virstlit vásároljanak, mint amilyen az Ön által pártfogolt henteseknél kapható. Az Ön harca, Éber ur, politikai harc, szánalmas és groteszk erőfeszítés arra, hogy a legközelebbi választásokra pártot sikerüljön tömöritenie önmaga köré. A kísérlet nem fog sikerülni, tisztelt vezérigazgató ur, mert az Ön naiv elgondolása méltatlan a bankokrá- ciia általánosságban körmönfont és kacskaringós észjárásához. Örüljön, ha saját magát visszamenti a törvényhatósági bizottság uj közüle- tébe, amikor is az Ön által vezérszónokolt nagygyűlés feljegyzései odakerülnek az Ön által annakidején propagált üzemeladási gondolat ma már szintén anakronizmusnak feltűnő emléke mellé. Valóban nem tudjuk, visszaemlékezve az Ön közgyűlési beszédeire, nem ezek az emlékek fütötték-e a vasárnapi nagygyűlés rendezőinek és vezérszónokainak nem túlságosan nagy fantáziával megáldott agyvelejét? Bevétele negyedrészét tanügyre költi a főváros A legnagyobb ráfizetés az elemi iskoláknál van: 13,408.221 pengő — Horribilis lakbéreket fizet a főváros magánházakban elhelyezett iskolák után — Költségelőirányzata egynyolcadát nyugdijakra költi el a közoktatási ügyosztály Elkészült az 1930-as tanügyi költségvetés VÁROSPOLITIKAI £S CKÖZGAZDASÁGI PHETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBV ANDO A költségvetési tárgyalás kor- mányhatóságilag szabályozott rend je szerint junius a bizottsági tárgyalások hónapja, ekkor tárják £ tanácsnokok a szakbizottságok elé £ tervezeteket, ekkor nyilatkoznak meg az egyes bizottságokban azok a kivánságok és remények, amelyeket azután szeptember havában kö nyörtelenül pirosceruzáz keresztül a pénzügyi bizottság szigorú kritikája. Az egyes költségvetési részletek közül a legnagyobb érdeklődés a bizottsági tagok részéről a közoktatásügyi költségvetés iráni nyilvánul meg és noha a közoktatásügyi bizottság csütörtöki ülést részletesen foglalkozott már a költségvetés adataival, mégis szükségesnek tartjuk a tanügyi költségvetés részletes ismertetését. A főváros kiadásainak egyik jelentékeny hányadát foglalja el a közoktatási ügyosztály. Az 1930. évre a törvényes kötelezettség alapján fenntartott iskolákra 26,073.018 pengőt, a törvényes kötelezettség nélkül fenntartott iskolákra 6,428.32,1 pengőt, egyéb közoktatási intézetekre és szükségletekre 16,265.488 pengőt, összesen tehát 48,766.831 pengőt kiván felvenni a közoktatási ügyosztály. Az 1928. évre megállapított költségvetés szerint ezek a kiadások 45,687.910 pengőre vannak előirányozva, az 1928. évi zárszámadás eredménye szerint az elmúlt esztendőben ezekre a tételekre kereken 44,068.762 pengőt költöttek el. Tekintettel arra, hogy a főváros összes kiadásai 1928-ban 200,812.975 pengőre rúgtak, megállapíthatjuk, hogy a közoktatási ügyosztály a jövő esztendőben a főváros kiadásainak 24 és fél százalékát óhajtja közoktatási célokra fordítani. Ha most már összehasonlítjuk az 1928. évi költségvetés és a közoktatási ügyosztály 1930-ra szóló költségvetési tervezetének főbb adatait, látjuk, hogy — nem számítva az egyéb közoktatási intézmények és szükségletek „vegyesek“ tételét, a legnagyobb kiadási többlet az iparostanonciskoláknál merül fel, 480.731 pengő. Párezer pengővel még ennél is nagyobb az elemi népiskolák tétele, ahol 496.708 pengőre rug a kiadási többlet az 1930-ik esztendőre. Megjegyezzük, hogy az iparostanonciskoláknál 300.000, az elemi népiskoláknál pedig 210.000 — Az Vj Budapest tudósítójától — ► pengő a rendkívüli előirányzat, ezzel szemben a főreáliskolák 149.054 pengős kiadási többletéből 120.000 pengő, a leányközépiskolák 102.077 pengős kiadási többletéből 80.000 pengő esik rendkívüli előirányzatra. Ha már most az egyes tételek rendkívüli előirányzatait nézzük, látjuk, hogy a kisdedóvóknál az épülő uj kisdedóvók személyzeti kiadása, az elemi népiskoláknál a Márvány-utcai és a Szvetenay-ut- cai iskolák központi fűtőberendezésének átalakítása és berendezése, a Kazinczy-utcai iskola és a Gyáli- uti iskolának uj központi fűtőberendezései azok a tételek, amelyek a legnagyobb költségeket jelentik. A polgári iskolák tételénél 15.000 pengőbe fog kerülni a Bajza-utcai iskola két kazánjának kicserélése. Az iparostanonciskolák rendkívüli kiadásaira előirányzott 300.000 pengőből önálló tanonciskolákat akar építeni a közoktatási ügyosztály. A főreáliskolák tételénél 120.000 pengős költséggel uj központi berendezést kap a IV. kerületi főreál, ugyancsak uj központi fűtőberendezést építenek 80.000 pengő költséggel a Váczi-utcai leánygimnáziumba, 25.000 pengő költséggel folytatják mint rendkívüli előirányzati tételt a gazdasági telep építkezését, ugyanennyit fordítanak a kertészképző iskola építésére. A legnagyobb tétel a rendkívüli kiadásokat illetően a vegyesek tétele. További 2,000.000 pengőt kiván az ügyosztály uj kisdedóvók és iskolák céljaira felvenni, 832.000 pengőbe kerülne a Lajos- és Hernád-utcai iskolaépületek helyreállítása, 90.000 pengőbe tornatermek átalakítása, 20.000 pengőbe bérelt épületek visz- szaalakitása, 156.178 pengőbe ideiglenes állások véglegessé való átszervezése, 300.000 pengőbe pedig illetmények szabályozásából folyó többletkiadás. Nem érdektelen az egyes közoktatási kiadási tételeket részletesen ismertetni. Az 1930. évi létszám szerint a jövő évben változatlanul 228 óvónője és 83 dajkája lesz a fővárosnak. A legnagyobb óvónői fizetés — ezt 24-en kapják — 3744 pengő, a legkisebb — ezt 8-an kapjak — 2160 pengő. A legnagyobb dajkafizetés 1920 pengő, a legkisebb dajka-fizetés 1560 pengő. Vannak azonban napibéres dajkák is, számsze- int 85-en, akik lakbér nélkül 1895 1 pengő 20 fillértől 2360 pengő 20 fillérig terjedő fizetést kapnak. Az elemi népiskoláknál 125 igazgató, egyenként 4272—5916 pengőig terjedő fizetést, 1619 tanító 2280—5496 pengőig terjedő fizetést kap. Óradijak cimé^ 20.000 pengő, helyettesítések címen 150.000 pengő van a jövő évre az elemi iskoláknál előirányozva. Az elemi népiskoláknál tehát beleszámítva az igazgatókat is, 1744 végleges tanerő működik. Az. elemi iskolák dologi kiadásai közül közöljük, hogy a magánbér- házakban elhelyezett iskolák közül a Damjanich-utcai fizeti a legnagyobb házbért: 33.930 pengőt, a Ke- lenföldi-uti a legkisebbet: 9160 pengőt. Az elemi iskolák a jövő évben 58.000 pengő értékű vizet, 180.000 pengő értékű világitóáramot és 31.600 pengő értékű gázt fognak elfogyasztani, viszont 49.696 pengőt telefonálnak el. A polgári iskoláknál a jövő évben 4,285.99 pengőre fog rúgni a véglegesített tanerőkre fordított személyzeti kiadás. Közlekedési segély címén 133.008, családi pótlék eimén 103.156 pengőt kapnak a polgári iskolai tanerők. A legnagyobb házbért a nem fővárosi épületben elhelyezett polgári iskolák közül a Vilmos császár-ut 23. számú ház tulajdonosának fizet a főváros: J5.287 pengőt. Az iparostanonciskolák személyi kiadásai a jövő évben, mleértve az altiszteket is, 1,770.349 pengőre rúgnak, a főreáliskoláké pedig csak 445.034 pengőre. A leányközépiskolák személyi kiadásaira 548.505 pengőt, a felsőkereskedelmi skoláknál ugyanezen cim alatt L,608.289 pengőt költ el a főváros. V pedagógiai szeminárium személyzeti kiadásai ezzel szemben mind- issze 137.438 pengőre rúgnak. A teneiskolák és tanfolyamok 446.128 mngő személyzeti kiadást és 20.633 lengő dologi kiadást jelentenek. Nézzük ezzel szemben, hogy meny- tyit vesz be iskoláiból a főváros? V kisdedóvóknál 110.396 pengőt, az slemi iskoláknál 317.721 pengőt, a lolgári iskoláknál 449.147 pengőt rész be a főváros, amelynek ösz- izes jövedelme iskoláiból 2,862.986 lengő, 316.302 pengővel kevesebb, nint az 1929. évi előírás. Ha azt íézzük, hogy melyik iskolatípusra izet rá legtöbbet a főváros, látjuk, logy a 45,989.845 pengős közoktatási lánynak több mint egyharmadát,
