Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-01 / 22. szám
1929 junius 1, W BUDAPEST Rossz az üzemi könyvelés mai rendszere Nincs összehasonlítási alap az üzemek költségvetésében és zárószámadásában — Külföldi mintára uj üzemtechnikai könyvelést kell meghonositani a főváros minden üzeménél — Az Idegenforgalmi Hivatal tanulmányozza a barcelonai világkiállítást, de számvevőségi embereket nem küldenek külföldi tanulmányútra A közelmúlt napokban került az illetékes üzemi felügyelő bizottság elé a Szent Gellért gyógyfürdő és szálló 1930. évi költségelőirányzata. Maga a költségelőirányzat a vállalat nagymértékű fejlődéséről, kitűnő jövedelmezéséről és jól bevált igazgatásáról tesz tanúbizonyságot, az időközben történt elhalálozások révén állásokat szüntet meg, a dologi kiadások csökkentése terén szintén mindent elkövet, hogy az üzem jövedelmezőségét biztosítsa. Amikor tehát a Szent Gellért gyógyfürdő és szálló költségvetését a kritikai boncasztalra fektetjük, már elöljáróban kijelentjük, hogy nem ezt a kiváló intézményt akarjuk hírnevében rontani, vezetését ócsárolni, működését gáncsolni: ez az üzemi költségvetés volt azonban az első, amely a jövő évet illetően kezeink közé került és igy ennek kapcsán akarjuk elmondani azon észrevételeinket, amelyek a főváros valamennyi üzemére egyképpen vonatkoznak. Az üzemek költségvetései általában imaginárius jellegűek, ami azt jelenti, hogy nincs bennük összehasonlítási alap, amely az üzemek jövedelmezőségét, a személyzet javadalmazását, a dologi és egyéb kiadások szükséges voltát igazolják. Nincs összehasonlitási alap, nincs mérték, hogy megállapítható lenne, takarékosság folyik-e az üzemnél, vagy pénzpocsékolás. A költségvetések és zárószámadások — ez a megjegyzésünk elsősorban a zárószámadásokra vonatkozik — magánvállalatokkal, sőt más fővárosi üzemekkel sem bírálhatók el ugyanazon alapon, az üzemi költségvetésekben és zárószámadásokban hiányzik az a közös nevező, amelyre hozva, az üzemi bevételeket és kiadá— Az Uj Budapest tudósítójától — sokat illetően bizonyos összehasonlítások lennének tehetők. Nézzük a Gellért költségelőirányzatát! A költségvetés a tartalékalapoknak 12.000 pengős javadalmazása, a kölcsöntörlesztésre és kamatra előirányzott 478.884 pengő mellett 2,113.769 pengő végösszeggel zárul, amelyből a községi háztartás javára előirányzott felesleg 164.953 pengő. Az igazgatás 250.170 pengőbe kerül, üzemi kiadások címén 985.550 pengőt fognak kiadni, az értékcsökkenési és a nyugdíjalapot összesen 12.000 pengővel dotálják, 213.412 pengőt pedig vegyesekre költenek el. Anélkül, hogy Bánlaky igazgatónak, vagy a városgazdasági ügyosztálynak tiszteletreméltó intencióit egy pillanatra is kétségbe vonnók, felvetjük azt a kérdést: nem sok-e az üzemi kiadások címén felvett 985.550 pengő, nem sok-e az igazgatás naponta közel 800 pengőre rugó tétele, nem lehetne-e például a dologi kiadásokat a felére, az igazgatási költségeket negyedére redukálni? Nem sok-e a szálló személyzete és nem költ-e tulnagy összeget fűtésre a szálloda! A stereotyp feleletet előre mosolyogni látjuk a maguk fölényes biztonságában a válaszadásra illetékesek ajkán. A Gellért szálló és fürdő költségvetési összeállításánál a legmesszebbmenő takarékosság érvényesült, az igazgatás olcsó, a dologi kiadások terén körültekintéssel és óvatossággal járnak el. Ezt a választ személyileg el is hisszük Édes tanácsosnak és Bánlaky igazgatónak. De mivel bizonyítják az urak, hogy csakugyan dühöng a takarékosság a fürdő költségvetésében, hol az összehasonlitási alap a budapesti és a külföldi nagyszállodák, nemkülönben a Gellért üzemvitele között, honnan tudjam, hogy a berÁltalában a beszédek rövidek, a vacsora hosszú volt. A szónoklatok kivétel nélkül dicsérőleg emlékeztek meg Franci bácsi „áldozatkészségéről“ — e tárgyban azonban, noha az igen-igen érdekelt volna, bővebb részleteket nem sikerült megtudnom... — Pedig ez lett volna az ügy érdekesebbik része! A közgyűlésekről van valami mondanivalója? — Nyári csend, unalom, és a legfontosabb értesülésemet mondom el a törvényhatósági bizottságról, ha közlöm, hogy az előrehaladott tavaszi szezonra való tekintettel, a disznósajtot az Élelmiszerüzem a városatyák iránti figyelemből kevésbé zsírosra készíti el és jobban füstöli és fűszerezi, mint télen. A helyzet különben a maga egészében füszernélküli és sótalan: okos beszédekről, amelyek nincsenek, ne történjen említés..; Mivel legalább tizen figyelmeztettek, hogy közöljem Önnel, ezúton hozom tudomására, hogy a közgyűlési lift ajtaján ez a figyelmeztetés van kiírva: „Adót fizetni kívánók számára a lift díjtalan!“ — Mely udvariasság! Miért nem adnak mindjárt ingyen zónapörköltet és pohár sört az adófizetőknek. Hát csak fizessen nyugodtan, esetleg helyettem is kedves dr. Vár ősit ázy! — Máris megyek és ajánlom magamat, mélyen tisztelt Szerkesztő ur! — A viszontlátásra, tisztelt barátom! ini gázgyár mennyivel termel olcsóbban vagy drágábban, mint a budapesti, hogyan vegyem az ösz- szeliasonlitási alapot arra vonatkozóan, hogy egy kiló hatósági krumplira mennyi igazgatási költség esik Budapesten és Bécsben, van-e közös alap megítélni, hogy egy pár községi virslire mennyivel több vagy kevesebb üzemi költség esik Budapesten, mint Európa valamelyik másik élelmiszerüzemmel rendelkező városában? Ismételjük, imaginárius számokkal dolgozó, rossz az üzemi költségek összeállítása és idegenül állunk az üzemi zárószámadások előtt. Ez a főoka annak, hogy a költségvetés és zárószámadási viták általában nivótlanok a közgyűléseken, hiszen a városatyák többsége nem szállodai, nem gázgyári és nem élelmiszerüzemi szakemberek, arra pedig, hogy egy magasabb üzempolitikai szempontból nézhesse a fővárosi üzemeket a költségvetések és zárószámadások mai rendszere mellett, neki mód és lehetőség nem adatik. Ha — hogy változatlanul a Gellért- fürdőnél maradjunk — tudom, hogy a hullámfürdő egy vendégére dologi kiadásokból és igazgatási költségekből, mondjuk 12 fillér esik, ezzel szemben egy külföldi hasonló nagyságú fürdőnél 15 fillér, akkor megvan az összehasonlitási alapom, hogy rentábilis-e a hullámfürdő, nem tulnagyok-e a kiadások, nem drágák vagy nem olcsók-e a jegyek. A nagy külföldi városi üzemeknél már régen felfedezték, hogy a régi kettős könyvelési módszer, amely a bevételekkel szemben a kiadásokat tünteti fel, az üzemeket illetően öreg játék, idejét múlta rendszer, amelyen sürgősen változ tátni kell. Elsősorban Németországban léptették életbe az üzemtechnitökéletes autopneu OZALiD, fény- és alumínium-másolatok Ferenc is* » Sándor^féle bordás tégla*>iödém Szabadalmi védelem alatt (13071. sz. szab. bej.) Kizárólagos építője vitéz SÁNDOR JÓZSEF és TÁRSA okleveles építészmérnök, épitési vállalkozók Budapest, VI., Isabella-utea SB., III. em. Telefon: Llpót 988-59. kai könyvelés rendszerét, ahol a személyzeti és egyéb költségeket,' az anyagárakat csakúgy külön kontókon könyvelik el, mint az, egyes fiókok bevételeit, a kiadási tételeknek az eladott cikkek vagy szolgáltatások alaptételeire eső hányadát. Az ezen összeállítások alapján felrajzolt grafikonok azután pontosan és részletesen mutatják, hogy hol a hiba, hol kell segíteni, hol drága, hol olcsó valamilyen üzemi szolgálatás. A városnál éppen elég tanulmányútra való készülődés van most is fo- yainatban, hogy csak egyebet ne $mlitsünk, az Idegenforgalmi Hivatal egyik kiváló fiatalembere fogja legközelebbi jövőben tanulmányozni a barcelonai kiállításon a főváros költségén a kiállított spanyol szépségeket.- Miért nem küldenek üzemi és számvevőségi szakembereket külföldre, hogy az üzemi könyvvezetésnek és az üzemi technikának újításait elsősorban Németországban megismerjék? Szükséges és fontos a fővárosi számvevőségek adminisztrációjának régóta tervezett reformjával és a hitelnyilvántartó mai bürokratikus rendszerének megváltoztatásával kapcsolatosan az üzemkönyvelési és üzemtechnikai problémák olyan tanulmányozása is, hogy a bizottságok és a közgyűlés elé ne imaginárius számok kerüljenek, hanem a külföldi újítások kapcsán olyan megfelelő formában megvilágított költségvetési és zárszámadási tételek, amelyek révén az illetékes tényezők hozzászólni és bírálni tudnak, ami a mai ósdi rendszernél teljesen és tökéletesen lehetetlen. RIEGER OTTÓ orgonagyára X . (RÁKOSFALVA) SZIGLIGETI-UTCA 29. DANUBIA MŰSZAKI VÁLLALAT IX.. CSONT-UTBA 3. TELEFON : J. 340-82, J. 322-79 Sheet-, topeka-aszfalt, bitumac valamint maka- dámutaknak átitató eljárású és felületi kezelése, Utak pormentesitése egyidejű konzerválással, szabadalmazott olajos kátránybitumen kompozícióval. GEOSAN ny sebtapasz tubusban antiszeptikus, rugalmas, kodásnál sem válik 1« FSförakM: Posewliz Tivadar főmérnök Budapest, HL, Timár-utca 15. szóm. FOLDESSY HENRIK épület-, műlakatos és tűzhely-készitő Budapest, VII., Rózsa-utca 38/a Telefon hivó : József 435—02. HICKER ÉS TÁRSA sodronykerités, drótszövet és ágybetét gyára IV., Ferencz József-rakpart 29. KASS BÉLA BUDAI VÍGA Bú vendé ölűje és iMfóa II., Szilágyi Dezso-tér 5. CORDATIC a Hagy. kir. állami sorsiátél Játékterve a közönség szempontjából ismét előnyösen változott. Főnyeremény : 30.908 pengőd Nyeremények: 20.000 pengő, 15.000 pengő, lO.OOOrpengó, azutun több 5000 pengő, 2500 pengő, 2000 pengő, 1000 pengő stb., összesen 17.000 nyeremény,Imelyek mind készpénzben fizettetnek ki. ^ _______ A sorsjegyek éra : ti ^ ~ 3 pengői 5 sorsjegy —15 pengő* 10drb = 3Q pengő| minden bank- és sorsjátéküzletben, dohánytőzsdében, postahivatalokban