Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-05 / 1. szám

Az első polgár A kristálytiszta gondolatsornak amely a Városok Kongresszusánál miskolci közgyűlésén, kezdődött, ai Uj Budapest karácsonyi interjújá­ban folytatódott, betetőzése az c nyilatkozat, amelyet a Keresztény, Községi Párt újévi köszöntőjén adott válaszában tett a polgármes­ter. Sipőcz újévi megnyilatkozása az autonómia védelme mellett az u: fővárosi törvény készülődésénél disszonáns hangjai közepette való­sággal zászlóbontás. Abban a kusza és zavaros vi­szonyban, amelyben a főváros és a kormány esztendők óta leledzenek a hegyi csermely tisztaságát jelenti a polgármester újévi szózata. Si­pőcz, aki büszkén hangoztatta, hogy mint a fővárosnak első polgára sokszorosan érzi át a város polgár­ságának minden gondját és baját önként de visszavonhatatlanul sze­gezte le magát az autonómia őrző­jéül, elindulva a tövises utón, mely­nek végén nem intenek feléje mi­niszteri bársonyszékek, nem csalo­gatják titulusok és vitulusok, ha­nem csupán a kötelességét híven teljesített, feladatát maradéktalanul megoldott polgári öntudat apró mécses pislog. Integer vitae see- lerisque purus... a latin költő em­beri és politikai ideálja az az esz­ménykép, amely felé pillájának rez­zenése, elhatározásának megingása nélkül halad a polgármester, szive fölött egyetlen kitüntetéssel, ame­lyet hite érdekében kifejtett mun­kásság jutalmául szent Péter földi helytartója küldött neki. Sipőcz elhatározása a földi hiv- ságoktól ment férfiú kemény és ne­mes elgondolása és az ő tábora, mely az autonómia védelme jegyé­ben száll síkra, tábora az igaz és becsületes embereknek. E pillanat­ban bizonytalan, hogy mikor kerül a parlament elé a fővárosi törvény revíziója, hiszen az illetékes ténye­zők annyira érzik már ma is a köz­szájon forgó tervezet hibáit, hogy azt, mielőtt a nyilvánosság elé bo- csátanák, állandóan toldozzák-fol- tozzák. Hogy milyen formában ke­rül tehát a törvény javaslat majd az országgyűlés elé, azt ma még nem tudja senki, de mindenki tudja, hogy annak minden olyan intézke­dése, amely az önkormányzati jog ősi alkotmánybiztositékával ellen­kezik, szemben találja magával Si­pőcz Jenőt, és mindenkit, aki c hozzá csatlakozik az ő nemes és tiszta gondolkodásával azonosítja magát. Most már bizonyos, hogy az 1929. esztendőnek történelmi jelentőségű eseménye lesz az a bizonyos uj fő­városi törvény, amelynek főváros­ellenes intézkedései ellen az uj ke- resztesháborut hirdette meg újévi beszédében a polgármester. A száz­ezrek számára, akik távol a város­házától és a városi politikától a mindennapi élet nehéz küzdelmei­ben fecsérlik pusztuló energiájukat, azt a megnyugvást jelenti az újévi szózat, hogy nyugodtan alkatnak mert álmaik felett híven és becsü­lettel őrködik mindannyiunk feje: a város első polgára. Régi szokás a városházán, hogy az ujesztendei üdvözlést és az azok­ra adott válaszokat politikai nyi­latkozattételre használják fel a ve­zető várospolitikusok. Soha azon­ban akkora jelentősége nem volt az újévi nyilatkozatoknak, mint 1929 első napjának délelőttjén. Ez az esztendő sorsdöntő éve az autonó­miának, minden ok megvolt tehát arra, hogy a fővárosi törvény re­víziójának küszöbén illetékes he­lyekről illetékes nyilatkozatok han­gozzanak el. A Keresztény Községi Párt üd­vözletét nagy küldöttség ólén Csil- léry András dr. tolmácsolta Sipőcz polgármester előtt. Tíz évvel ozoljtt ennek a városházának falai között — mondotta, — nem ilyen boldog, meghitt, csendes és talán bizakodó ujesztendő virradt a fejünkre, mint ma. A tanácskozások, a tanácsok ideje volt az, amikor jött-ment em­berek ad hoc összeálltak, akiket sem szellemi készségük, sem képes­ségük nem hivott arra, hogy ilyen hatalmas emporiumnak az élén áll­va, annak ügyeit irányíthassák. — Méltóságod — mondotta meg­újuló tetszésnyilatkozatok között Csilléry, — kilenc esztendeje áll en­nek a városnak az élén. Azt mond­hatjuk, rövid idő óta és mint a té­kozló apának becsületes, hűséges fia vette át ezektől a vandáloktól a főváros felépítését és rekonstruk­cióját. Méltóságod nemcsak abban volt nagy, hogy nagy kitartással tudta ezekből a rettenetes kaotikus napokból kivezetni a fővárost, ha­nem abban is, hogy át tudta plán­tálni mindenkibe azt a hitet, nem­csak a főváros tisztviselő-karába, hanem az egész főváros közönségé­be is. Ma úgy tekint Méltóságodra az egész főváros közönsége, mint Budapestnek nemcsak első polgárá­ra, hanem mint arra a polgárra, aki ennek a fővárosnak érdekében való munkálkodás terén is az első volt. Minden cselekedetével, minden megnyilatkozásával, munkásságá­nak minden hitével és minden gon­dolatával csak azon dolgozott, hogy a fővárost naggyá, boldoggá tehes­se és hogy ezzel az országnak is hasznára válhassék. Adjon a Min­denható Úristen Méltóságodnak egészséget, kitartást, háritson el az Isteni Gondviselés az utjából min­den olyan momentumot, amely za­varhatná ezt a munkát, áldja és véd­je meg nekünk a székesfőváros kö­zönségének javára, családjának és mindnyájunknak örömére és boldo­gulására. (Hosszantartó élénk él­jenzés és nagy taps.) — Az Uj Budapest tudósítójától — Sipőcz Jenő dr. polgármester meghatottan köszönte meg az ün­neplést. — Én mindenekelőtt hálásan kö­szönöm azt a szeretetet — mondotta — amely Csilléry őnagyméltósága szavaiban felém csendült és köszö­nöm a megjelenteknek a szeretet- nyilvánitását, amelyet — méltóztas- sanak megengedni — bizalomnyil- vánitásnak is merek tekinteni. Ter­mészetes tulajdonsága a léleknek, hogy az újévben a rosszból lehe­tőén minél kevesebbet kiván min­denki magának, a jóból ellenben minél többet. Én mégsem merném megtenni, hogy többet kérjek a sze­letből és bizalomból önöktől, mint amennyit eddig kaptam. Bol­dog leszek ebben az újévben is, ha ezt a szeretetet és bizalmat a jö­vőre is szerencséé lesze megkapni. (Élénk helyeslés.) — Az ember sokszor hálátlan az elmúlt évvel szemben és minden re­ménységét a jövőbe vetve hajlandó lekicsinyelni az elmúlt év eredmé­nyeit. Ne legyünk hálátlanok az elmúlt év iránt, mert az elmúlt év nem volt eredménytelen. Sok nagy dolgot hajtottunk végre. Csak egé­szen röviden hivatkozom a beru­házó Programm végrehajtására, fontos szociális, közegészségi, köz- élelmezési és egyéb intézményeknek részben a megalapozására, részben a megalkotására, a községi takarék- pénztár létesitésére és még más al­kotásokra, amelyekre büszkén mu­tathatunk rá. — Nekünk megvannak a pro- grammjaink a jövőre nézve is. Mi azt akarjuk, hogy ez a főváros szo­ciális, közegészségi, gazdasági, kul­turális és vallási téren a jövőben is előre haladjon. Nekünk minderre kész programmjaink vannak, azt akarjuk, hogy minél kevesebb le­gyen a szegény ember, a bqldogta- lan, az ínséges ember, hogy a mi akcióink, szociális akcióink mind nagyobb terjedelmet nyerjenek. — Nekem egy óhajtásom van az újévre, amelyhez a keresztény köz­ségi párt munkáját és támogatását kérem: szeretném biztositani, hogy ebben az országban, ebben a fővá­rosban minél kevesebb legyen a boldogtalanság, ínség, szerencsét­lenség, minél több legyen a jólét, a boldogság, az egészség, a kultúra. a polgárság megelégedése. — Csilléry Őexcellenciája hivat­kozott a jövőre és arra, hogy a fő­város a törvényalkotás szempont­jából ma a közérdeklődésnek a góc­pontjában áll. Hozzátehetem ehhez a magam részéről, mint akit Őex­cellenciája a főváros első polgárá­nak mondott, hogy én átérzem a főváros egész polgárságának az aggodalmát a jövőt illetően, vájjon ez az uj szabályozás meg fog-e fe­lelni egy nagy világváros érdekei­nek. — Ez az aggodalom táplálkozik az ország, a nemzet és a főváros egymáshoz való viszonyának — hogy úgy mondjam — homályossá­gából. — Budapestet nem fejedelmi kegy alapította. Budapestet a nemzet, minden magyarok alapították. Azt hiszem, ebben az alapításban feje­delmi kegy nagyon kevés szerepet játszott. (Úgy van!) A nemzet kö­rülvette szeretetével ezt a várost, gazdasági, kulturális centrummá tette és megadta neki azt a nagy szabadságot, azt az önrendelkezést, amely az erők teljes kifejlődését biztosítani képes. — Csak annyit mondhatok, hogy most látok egy ezzel ellentétes ten­denciát és látom azt, hogy a fővá­ros bizonyos tekintetben hátrább tétetik, mint a múltban volt. Talán úgy fejezhetném ezt ki röviden, hogy amig azelőtt volt itt egy gaz­dasági és kulturális centralizáció és amellett egy közigazgatási de­centralizáció, addig ma látunk meg­fordított irányzatot, amely arra tö­rekszik, hogy Budapest már ne le­gyen olyan jelentős gazdasági és kulturális centrum, mint volt, vi­szont az erői ne tudjanak olyan akadálytalanul és zavartalanul ér­vényesülni, mint a múltban érvé­nyesülni tudtak. — Én aggodalommal látom ezt a tendenciát és mint a főváros első polgára, hivatkozom arra, hogy mindenkor, de különösen ma, a megcsonkított országban mindent meg kell tennünk arra, hogy a re­prezentatív főváros a maga teljes épségében, kulturális és gazdasági nagyságában és erejében megma­radjon, mert még a látszatát is ke­rülnünk kell annak, mint hogyha a főváros kisebbítésével az ország megkisebbitését befejezett dolognak kívánnánk tekinteni, vagy tenni. — Lélektanilag sem értem ezt a felfogást. Nemzet és főváros soha­sem állottak olyan közel egymáshoz, mint most. Emlékezzünk csak visz- sza, a főváros történetében volt idő és korszak, amikor a nemzet és fő város teljesen egyesültek egymás­sal egy szent eszmében, amikor Vö­rösmarty, a Kisfaludyak, Petőü idejében a főváros vezetője volt en­nek az országnak és a nemzetnek VI. évf*K — f. szá~ 3 zei ab A Budapest, 192$ január 5 Ngs. Szerda Jf. önti-utca 4. ________ UJ JÍUDAPEHT VÁROSPOLITIKAI V ES <■ KÖZGAZDASÁGI VHETILAP Előfizetési árak: flft FELELŐS SZERKESZTŐ: nrsxzr. : : : : ™i dOBY ANDOR dr. Egyes szám ára 60 fillér V ^ „Atérzem a főváros egész polgárságának az aggo­dalmát a jövőt illetően“ - mondotta a polgármester Elsőrendű politikai esemény volt Sipőcz polgármester újévi beszéde, ? mely élesen állást foglalt az autonómia épsége mellett — A Keresztény Községi Pártnak az a legnagyobb érdeme a polgármester szerint, hogy közel hozta egymáshoz a fővárost é^a nemzetet — Wolff b ároly elvárja, hogy ne a felügyeleti hatóság magas lováról nézzék és intézzék a főváros ügyeit Szerkesztőség és klndúhlvaial: Budapest, V., Visegradt-utca 19. Telefon: Llpöt 923-23. Postatakarékp. chequeszámla: 30913.

Next

/
Thumbnails
Contents