Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-03-24 / 12. szám

1928 március 24 TUmWAPEST HIRER Riport Szibériából. Az Uj Budapest egyik legutóbbi számában a tanács által tervezett ügyosztály-szétválasz­tások kapcsán megemlékezett a IV. ügyosztályról is, amelynél az ügy­osztályok számának szaporítása kap­csán a restitutio in integrum elve nem. érvényesült. A mai IV. ügyosztály ugyanis a régi IV. (katonai és illető­ségi) és a régi XI. (közjogi) ügyosztá­lyokból tevődött össze, de csak formai­lag, mert lényegileg egyesülni ma sem tudott. Erre vonatkozó cikkünk élénk tetszést váltott ki a városháza Károly- köruti frontján, ahonnan több előkelő tisztviselő sietett ebben az ügyben közölt információinkat kiegészíteni. Megtudtuk többek között, hogy a IV. ügyosztálynak még ma is két iktatója van, külön a honosítások és illetőségek és külön a házassági és egyéb jogi ter­mészetű ügyek számára. Az illetőségi és honosítási alosztály iktatója kezeli a Budapesten élő hatvanezer külföldi lakhatási bizonylatát és egyéb ügyeit és havonta harmincezer aktát forgal­maz, vagyis többet mint a főváros összes ügyosztályai együttvéve ! Ez az iktató különben független az elsőeme­leti nagy iktatótól is, mig a jogi al­osztály iktatója a nagy iktatóval szer­ves összefüggésben van. Az illetőségi és honositási ügyekből évente két­százezer pengő bevétele van a fővárosnak, ez az ügyosztály tehát a legaktívabb az egész városházán. A személyzet ennek ellenére kevés és rosszul fizetett: délelőtt nem lehet dolgozni annyi az ügyfél, délutánonként pedig csupán húsz bejáró tisztviselő számára van külön munkadíj engedélyezve. Az alosztályba beosztott tisztviselői és kezelői kar nagy szorgalmát és munka­bírását dicséri, hogy ily körülmények között is példás rend uralkodik az illetőségi és honossági ügyekben és hogy restancia alig van. Amikor az egész városháza úgyszólván elüzemie- sedik, amikor az ügyosztályok általá­nosságban eredeti közigazgatási hiva­tásuktól eltérve túlnyomóan nagy- részben nem egyebek, mint a városi üzemek központi képviseleti, akkor kétszeres dicséret illeti a IV. ügyosz­tályt, amelynek keretében nem mű­ködnek üzemek, amelynek munkássága még ma is kizárólagosan a legpregnán­sabb értelemben vett közigazgatásban merül ki. Az illetékes tényezőknek tehát egy pillanatra rá kell figyelniük a Károly-köruti frontra, amelyet mél­tán neveznek a többi ügyosztályok a városházi Szibériának és az ügy­osztályok számának szaporítása kap­csán ki kell elégiteni az ügyosztály által támasztott jogos igényeket, annál is inkább, mert az a néhány fogalmazó, aki viszont a jogi alosztályban a dis- penzációkat, az egyházi közigazga­tást és az egyesületi ügyeket végzi, szintén minden elismerésre érdemes. Ünnepség Kossuth Lajos első buda­pesti szobránál. A Svábhegyi Polgári és Közművelődési Egyesület, amely Perczel Béla kormányfőtanácsos, tör­vényhatósági bizottsági tag vezetése alatt működik, továbbá a Virányos- Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület szép ünnepséget rendezett a márciusi nagy napok megemlékezéseül a budai hegyvidék legszebb helyén, a Disznófő felett, ahol Kossuth Lajos­nak első budapesti szobra áll. A szob­rot néhai Eperjessy István kezdemé­nyezésére a budai hegyvidék lakóinak nemes áldozatkészségéből a Budapest- Zugligeti Egyesület és a Szabad Polgári Kör emelte, azon a helyen, ahol Kos­suth Lajost a Törvényható'ági Tudó­sítások szerkesztéséért Eötvös József királyi fiskus egy kapitány kíséretében 48 gránátossal 1837 májusában elfo­gatta. Az ünnepségen koszorút he­lyeztek az első budapesti Kossuth- szobor talapzatára. klnnántanillólf ré8zéreösszevonttankönyvek, ItloydlIlulllilUn kivonatok, segédkönyvek ZSOLDOS I udapeát, VII. kerület, I Telefon: József 424-47. Dohány-utca 84. szára röíKJSK Beketow százezer pengője Az elmúlt héten, mint azt a napi­lapok hírüladták, korszakalkotó elhatá­rozás érlelődött meg a városházán a kultúra és művészet fejlesztését illető­leg. Az Űr 1927-ik évét Budapest tör­ténetében nem a Községi Takarékpénz­tár létesítése, nem a főváros vezetőségé­nek amerikai útja, nem a centrale ala­pítása fogja emlékezetessé tenni, hanem az a megható áldozatkészség, amellyel a főváros minden szép és jó iránt való lelkesedésében hóna alá akar nyúlni Be­ketow Mátyásnak, a Fővárosi Cirkusz közkedveltségnek örvendő igazgatójának. Arról van szó, hogy a cirkuszépület, amelyben nyári estéken a derék és nép­szerű Mátyás lovait mutogatja élénk ostorpattogás közepette a nagyérdemű közönségnek, az idők folyamán elavult. Viharvert és öreg a cirkusz, alapos reno­válásra szorul és a főváros százezer pengővel siet a nagyszerű terv meg.- valósítására, hogy a Beketow-féle mu­tatványoknak lyuk- és rozsdamentes vas falak közepette tapsolhasson Buda­pest. A százezer pengőn, amelyet, mint elismerésének és hódolatának csekély jelét nyújt át a Székesfőváros Beketow- nak, teljesen átépítenék a cirkuszt, oly képpen, hogy az épület újabb évtizedeken át sikeresen dacolhasson az idő vasfogával Ha emlékezetünk nem csal, abban a szerződésben, amelyet Beketow annak­idején, mint a legmagasabb ajánlattevő, a cirkusz bérletére vonatkozóan a fő­várossal kötött, már foglaltattak bizo­nyos kikötések a renoválásra és az ál­landó jókarban tartásra vonatkozólag. Arról is tudomásunk van, hogy Beke­tow és a régi bérlő között egy és más pe­res ügyek keletkeztek a cirkusz átadása miatt. Azt is tudjuk, hogy Beketow nem­csak lovagolni tud, hanem sírni is, ha talán nem is jobban, de mindenesetre hasznosabban. Beketow ugyanis jó né­hány percenttel sírta le már a főváros százalékban kikötött bérrészesedését, úgy- annyira, hogy ma jelentősen kevesebb bért fizet, mint az az alapszerződésben ki volt kötve. Noha az alapszerződést a törvényhatósági bizottság szankcionálta, az a megállapodás, amelyet a bérösszeg leszállítására vonatkozólag kötött a fő­város Beketoivwal, ismeretlen okokból máig sem került a törvényhatósági bizottság elé. Lehetetlenségnek tartjuk, hogy ami­kor a főváros járványkórházában a be­tegeket takaró rozzant pokrócokra a hiá­nyos tetőzeten át becsorog a víz, amikor hosszú és kínos teleken át még mindig fedél nélkül vagy pincék mélyén nyomo­rognak ezrek és ezrek, akkor a főváros új kórházak és új szükséglakások építése helyett nemzeti ajándékot adjon az oroszból magyarrá vedlett cirkuszigaz­gatónak. Az az ellenérv, hogy a főváros nem Beketownak épít, hanem saját ma­gának, hiszen az épület nem az igaz­gatóé, hanem a fővárosé, szánalmas szófizma, mert az átépítésre nem a fő­városnak van szüksége, hanem az élel­mes cirkuszigazgatónak. Hagyják a cirkuszépületet úgy ahogy van; ha egyébnek nem kell, az elhasználódott traverzeket ócskavasnak adja, el a fő­város. A Beketow-féle kultúrára, a Beketow-féle művészetre egyetlen pen­gőt sem szabad áldoznia annak a kö- zületnek, amelynek iskolákra, kórhá­zakra, szociális intézkedésekre alig van­nak fillérei. A Fővárosi Cirkusz át­építése nem közérdek, Beketow hasz­nálja az épületet úgy, ahogy van, ha pedig ez nem tetszik neki, térjen vissza fatornyos hazájába ... él A háztulajdonosok a szabad kémény­seprőválasztást kívánják. Az új ké­ményseprési szabályrendelet kapcsán a Háztulajdonosok Országos Szövetsége felterjesztést intézett a fővároshoz, amelyben kéri a szabályrendelet oly- értelmű intézkedését, hogy miután egy kerületben több kéményseprő­mester van kinevezve, a háztulajdonos a kerületében lakó kéményseprő- mesterek közül szabadon választhasson. Az évenkénti kéményégetés megszün­tetését is kérik a háztulajdonosok, mert véleményük szerint a kémény- égetés rendkívül károsan rongálja a kémények falát és ezáltal fokozza a tűz­veszélyt. A Háztulajdonosok Szövet­sége statisztikát állított össze, amely szerint 1918 óta, mióta évenként köte­lező a kéményégetés, megkétszereződött a kéménytüzek száma, ugyanakkor, amikor ezen idő alatt az összes tűz­esetek száma egyáltalán nem emelke­dett. Ripka Ferenc főpolgármester megtekin­tette a Magyar Radiátorgyár Rt. gyárte- pét. liipka Ferenc főpolgármester meg­látogatta a Magyar Radiátor gyár Rt. Gyömről-úton lévő modern gyártelepét, hogy személyesen is meggyőződést sze­rezzen ennek a szépen fejlődő magyar iparvállalatnak úttörő munkájáról. A fő­polgármester kíséretében voltak : Solthy Lajos szív. tanácsnok, Frischfeld Ede főv. főmérnök, továbbá Friedrich István volt miniszterelnök, országgyűlési kép­viselő, Usetty Béla. Szilágyi Lajos és Désy Géza országgyűlési képviselők, Bőim. József, Scheuer Róbert főv. bizottsági tagok, Fejér Gyula h. államtitkár, Papa- nek Ernő min. tanácsos és a többi szak- tekintély. A főpolgármestert és a többi megjelent vendégeket a gyár igazgatói­nak és tisztviselőinek élén a gyár vezér- igazgatója, Beck József oki. mérnök fo­gadta és végigkalauzolta a teljes üzem­ben lévő gyártelepen, egyúttal felvilágo­sításokkal szolgált arra nézve, hogy a gyár ezidőszerint több mint 600 munkást foglalkoztat s hogy a gyár kizárólag ma­gyar mérnökök vezetése mellett a kitűnő hírnévnek örvendő központi fűtőberen­dezéseket (kazánokat, radiátorokat), to­vábbá a közismert »Marabun folytonégő- kályhákat, kereskedelmi gépeket gyárt. A kórházak és szállodák részére szüksé­ges gőzfőzőüstök, valamint mosógépek és mosóberendezések, mángorló- és vasaló- gépek, amelyeket a Magyar Radiator- gyár igen tetszetős és praktikus kivitel­ben készít, osztatlan tetszést arattak. Örömmel hallotta a főpolgármester és a megjelent, vendégek, hogy a Magyar Radiátorgyár gyártmányai az export révén a külföldön is, főképpen Jugo­szláviában, Romániában, Görögország­ban, sőt a tengerentúl is nagy elterjedt­ségnek örvendenek. A főpolgármester a látottak felett legteljesebb megelégedé­sét nyilvánította és köszönetét fejezte ki a gyár vezetőjének, Beck József mér­nök, vezérigazgatónak a nyújtott szak­szerű felvilágosításokért és főképp azért a hatalmas munkáért, amelyet vállalata révén a magyar ipar fejlesztése érdeké­ben kifejt. Halálozás. Tury István székesfővárosi műszaki főtiszt, a középítési ügyosztály­nak egyik legmunkásabb és legrokon­szenvesebb régi tagja, 49 éves korában, hivatali szolgálatának 16. évében Buda­pesten meghalt. Temetése csütörtökön, március 22-én, délután 4 órakor volt a kerepesi-temető halottasházából. A XX. m. kir. osztálysorsjáték április 14-én kezdődik. Az összes sorsjegyeknek a felét kisorsolják, tehát minden második sorsjegy nyer. A nyeremények összege több mint 6 millió pengő, melyet azonnal készpénzben fizetnek ki. Már egy sors­jeggyel szerencsés esetben 500.000 pengő nyerhető, jutalom 300.000 pengő, fő­nyeremény 200.000 pengő, ezenkívül 100.000, 50.000, 40.000, 30.000, 25.000, pengő stb. Nyerési esélyek tekintetében az összes sorsjátékok élén áll. Ezen körül­ményben és a feltétlen megbízhatóságban leli magyarázatát ezen intézmény napról- napra fokozódó közkedveltsége. Sorsje­gyek az eddigi áron : egész 20 pengő, fél 10 pengő, negyed 5 pengő, nyolcad 2 Y2 pengő, az összes árusítóknál kaphatók. FRESCHL MIHÁLY ÉS FIA I épület- és bútorasztalos üzeme Budapest, X., Juranics-utca 7. sz. jj Specialista csigalépcsők készítésében, | portálok, üzletek és irodaberendezések- | ben. A cég föszakmája épületmuakák 5) készítése i Aw. Uj Budapest naptára Msére. 25 Vasárnap d. e. 8—12 ó. ínspekciós szolgálat a Városházán. Msíre. 36 Hétfő d. e. 12 ó. A magánépítési albizottság ülése , d. e. 12 ó. Versenytárgyalási határidő az út-és csatorna- építési ügyosztályban d. u. 5 ó. Az út- és csatornaépítési albizottság ülése d. u. 7 ó. Pártértekezlet az Egységes Községi Polgári Pártban Msíre. 2^ Kedd d. e. féli ló. Versenytárgyalási határidő a középítési ügyosztályban d. e. 11 ó. A középítési albizottság ülése d. u. 5 ó. A közmunkatanács ülése d. u. 6 ó, A Keresztény Községi Párt értekezlete Márc. 588 Szerda d. e. 9 ó. A kislakásépítkezésekre felügyelő bizottság ülése d. e. 11 ó. A kisajátítási bizottság ülése d. u. 4 ó. A főváros közgyűlése Msíre. 39 Csütörtök d. e. 10 ó. Rendes tanácsülés. Msíre. SIÓ Péntek d. e. 10 ó. Rendes tanácsülés d. e. 11 ó. Versenytárgyalási határidő a XI. ügy­osztályban d. e. 12 ó. A városgazdasági bizottság ülése d. u. 6 ó. A Beszkárt igazgatósági ülése d. u. y29 ó. Pártvacsora az Egységes Községi Polgári Pártban Márc. SÍ Szombat Hirdessen az Uj Budapestben ! I

Next

/
Thumbnails
Contents