Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-03-24 / 12. szám
mmwAPFsr 1928 március 24 mm sága? Állítólagos művészi szempontok miatt túlzottan tág liberalizmussal kezeli a dolgokat és nagyon könnyen eltéríthető attól az állásfoglalástól, amelyet az igazi művészet és az igazi erkölcs ír paran- csolóan eléje. Ne vegyék rossznéven, de nem nyilatkozom, mert hiábavalónak tartok itt már minden állásfoglalást. Tekintettel arra, hogy JRaffay püspök ilyen határozottan elhárította magától, Broschkó Gusztáv Adolf dr., a budapesti evangélikus egyházmegye esperese tette evangélikus részről a következő nyilatkozatot : — Ha megfelel az a tény a valóságnak, hogy ez a néger nő mezítelenül táncol, minden eszközzel meg kell akadályozni a szerepeltetését. Azt hiszem, még ma is áll, amit Kölcsey mondott, hogy : Minden állam támasza s talpköve a tiszta erkölcs. A kultuszminiszternek, mint az ifjúság legfőbb pedagógusának kellene közbelépnie elsősorban az ifjúságra való tekintettel ebben az ügyben. Elítélő szavakkal nyilatkozott a deszkákon dúló erkölcstelenségekről Ravasz László dr., dunamelléki református püspök : — Nem tudok közelebbit arról, — mondotta — hogy ki ez a szegény szerecsen nő, annyit azonban tudok, hogy mocskos, beteg és az egész emberi kultúrára árnyékot vető mulatságok azok, amikkel mostanában itt-ott szórakoznak. Szeretném, ha a reklámot jelentő tüntetések helyett minél több intelligense mber határozná el magában, hogy tudomásul sem veszi Josephine Bakernek és a hozzá hasonló szerencsétlenek szerepeltetését. — Általánosságban kijelenthetem, hogy ha a hatalom rajtam állna ebben a kérdésben, minden meztelenséget és szemérmetlenséget letiltanék a színpadról. Az erkölcstelenséget' szigorúan üldözném, a nyilvánosság deszkáiról kisöpörném. Nemcsak a szerecsen táncosnőket, akiknek mezítelenségében még lehet valami natúralitás, de főképpen a fehérborűek nuditását, mert nálunk nagjmbb baj a hiányzó ruha, mint a szerecseneknéi a meglévő ruha. Midőn Josephine Baker ellen is szólok, szeretném, ha az emberek figyelembe vennék, hogy itt nemcsak Josephine Bakerről van szó, hanem a budapesti irodalom, művészet és színpad kétharmad- részéről. Érdekes módon foglalkozik a néger táncosnő ellen kezdett akció ügyével Hevesi Simon dr., budapesti vezető főrabbi az Uj Budapest munkatársa előtt tett nyilatkozatában : — Josephine Baker-t nem ismerem, ebben a vonatkozásban róla nem beszélhetek. Nagyon helyeslem, ha olyan dolgokat, amelyek nem számolnak a közönség erkölcsi érzésével és finomabb ízlésével, kiküszöbölnek a színpadról. Sőt ez még abban az esetben is szükséges, ha van a közönségnek olyan része, melynek ilyen tisztult erkölcsi érzése és finomult ízlése nincs. Tudom nagyon jól, hogy az irodalmi cenzúrát általában azért nem kedvelik, mert a szépirodalmi cenzúra révén a politikai szabad vélemény- nyilvánítás is könnyen ilyen ellenőrzés alá eshetne. Mindamellett a törvény határozottan pornografikus irodalmi termékeket kirekeszti a forgalomból, mégpedig a törvény védelme alatt álló társadalom és az ifjúság érdekében. — Ha tehát általában a Kanzl- paragrafusok nem rokonszenvesek, a mutatványos dolgokban szükséges korlátozó rendelkezések viszont egyáltalán nem tekinthetők a szaLamotte tanácsnok, aki nyári szabadságideje helyett most volt egy hónapi üdülésen a francia tengerparton, szabadságáról hazaérkezett és helyettesétől dr. Márkus József főjegyzőtől átvette ügyosztálya vezetését. La- motte hazaérkezése a pénzügyi ügyosztályban a munka forszírozott megkezdését jelenti abban az irányban, hogy az elmúlt évi zárszámadások idejére elkészüljenek és hogy az 1929-iki fővárosi költségvetés a vonatkozó miniszteri rendeletekben megszabott időben kerüljön az illetékes szervek elé. Ami az elmúlt évi zárszámadásokat illeti, jelentjük, hogy a zárszámadás teljesen elkészült és azt még a húsvéti ünnepek előtt szét fogják küldeni a pénzügyi bizottság tagjainak. A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén Folkusházy alpolgármester is bejelentette a zárszámadások elkészültét 'és javaslatára külön bizottságot küldtek ki a zárszámadások felülvizsgálására. Ez a bizottság majd a pénzügyi bizottság plénumának fog működéséről jelentést tenni. Mióta a zárszámadásokkal dolgozik a főváros, nem volt rá eset, hogy a költségvetési év végétől számított any- nyira rövid. időn belül történjen meg bad véleménynyilvánítás korlátozásának. Véleményem szerint a társadalom rendje fölött őrködő hivatalos tényezőknek kötelességük afelett is őrködni, hogy a közönség és az if júság minél kevesebb erkölcsi rontás veszélyének legyen kitéve. a zárszámadások összeállítása, mirJ azt most néhány hónap alatt sikerült Sebő Bélának, a főváros kitűnő fő számvevő]ének keresztülhajtania. Sebő, aki aránylag fiatalon került mai magas tisztjébe, beigazolta, hogy nem volt érdemeden a beléje helyezett bizalomra, mert igazán kitűnő, nagyszorgalmú munkaerőt nyert benne a város. A zárszámadás idejében való elkészülése teljes egészében Sebő Béla érdeme. Ami most már magát a zárszámadást illeti, az nagyjából kitaposott utakon halad. Szürke és jelentéktelen volt az elmúlt esztendő a bevételek és kiadások szempontjából, hiszen a nagyobb beruházások nem a folyó költségvetési előirányzat, hanem a húszmilliódolláros kölcsön terhére íródtak. Sem a bevételeket, sem a kiadásokat illetően nem történt jelentősebb változás az előirányzathoz képest, befolytak az előirányzott bevételek, kiadásra kerültek az előirányzott ki adások, xígyliogy végeredményben a zárszámadás a költségelőirányzathoz képest változást alig tüntet fel. A zárszámadás elkészültével kapcsolatosan Bódy tanácsjegyző vezetésével megkezdődtek a jövő évi költségvetés előkészületi munkálatai is. Az ügyosztály már nyomdába adta Fortwursieln..« Készül az 1929-sKi Költségvetés, amely nem emeli, de viszont nem is csökKenti az adókat — Az elmúlt év zárszámadása alig tüntet fel változást a költségelőirányzathoz Képest — Az Uj Budapest tudósítójától — MI ÚJSÁG A VÁROSHÁZÁN • — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag úri — A régi városházán vajmi kevés, az újon azonban tálán túlontúl is sok. Az események a Váci-utcában szerdán reggel tíz órakor vették kezdetüket, amikor Halász József bátyánk, a közgyűlés derék háznagya és a városháza tiszteletreméltó gondnoka, nála szokatlan izgalommal várta a sajtó képviselőit, hogy nekik az újonnan épített tanácskozó- és büfféhelyiségelcet megmutassa. A városhá ö. újságírók csaknem teljes számmal vonultak fel az ünnepélyes bemutatóra, amelyet jelenlétével megtisztelt Édes Bandi és Bucsánszlcy főjegyző is. Meg kell állapítanunk, hogy a főpróba nagyszerűen sikerült: a pompás fotelekkel felszerelt tanácskozó-helyiségek, a tágas és kényelmes étkezőszobák csakúgy megnyerték a satjó magas tetszését, mint a számos új telefon, amelyek közül néhányat a sajtó máris egyszersmindenkorra lefoglalt magának, hiszen a napilapok fővárosi rovatvezetői városházi munkásságuk jelentékeny részét a közgyűlésekkel kapcsolatosan végzik el. Ellenben a bemutatóval kapcsolatos uzsonnáról talán szerkesztő úr adhatna bővebb felvilágosítást. — Az uzsonna fényesen sikerült, dacára annak, hogy a Községi Élelmiszerüzem, Reich Samu üzem,e nem minden városházi újságíróval szimpatizál egyformán,V amiben neki tökéletesen igaza van, mert a sajtó sem. rajong egyértelműen érte. Az első szónoklatot különben Édes tanácsnok mondotta, meghatottan emlékezve meg arról a. lelkes és k itartó munkásságról, amelyet a sajtó képviselői a törvényhatósági bizottság üdvözléseivel kapcsolatosan folytainak és azon reményének adott kifejezést, hogy az új helyiségekben a sajtó jól fogja magát érezni. Az újságírók nevében Salgó Ignác, a rovatvezetők doyenje adott szellemes és tartalmas vá laszt, majd a fiatalság nevében Pakots Gyurka, az öreg Pakots szintén mo- noklis fia köszöntötte Schwét apánkat, akinek tudvalevőleg a régi városháza folyosóján a polgármesteri hivatal előtti falmélyedésben már a legközelebbi jövőben fából készült szobrát fogják felállítani. Lelkesen ünnepelte azután az egész társaság Halász Józsefet, akinek páratlan szorgalma, kifinomult mű- ízlése hordták össze az új helyiségekbe mindazt a szépet és jót, amelyet nemcsak az újságírók, hanem a délutáni premieren a városatyák is nagyon megdicsértek. Az egész munkálat vezetése Halász Józsin kívül Horváth kezelőtisztet dicséri, aki két hónap óla éjt nappálá téve dolgozott, hogy idejére elkészüljenek az uj helyiségek. De halljuk, mi történt délután! — A premierről majd én teszek jelentést! A város atyjai és anyjai nagy élvezettel sétáltak az új helyiségekben és különösen a társalgók végén levő hall nyerte meg a fiatalabb bizottsági tagok tetszését. Voltak azonban, akik nem alaptalanul a megígért szökőkutat reklamálták Halász Józseftől, akit valósággal élhalmoztak pártkülönbség nélkül köszönettel és gratulációval. Halász Józsi a szökőkútra vonatkozólag kijelentette, hogy ami késik, az nem múlik, a köszönetékre vonatkozólag pedig meghatottan rebegte, hogy ez életének legszebb és legboldogabb napja volt. Ami az új tanácskozó-termeket illeti, azokat mindjárt le is foglalták maguknak az egyes pártok: a legnagyobb vitatkozás a legszélsőbb terem körül folyt le, amelyre elsőnek Scheuer Róbert tette rá a Rip'ka- párt nevében a kezét. Amikor ezt meghallotta Csilléry Bandi, úgy is, mint alvezér, tiltakozott a lefoglalás éllen, mondván, hogy egyénileg senkinek sincs joga intézkedni. Tekintettel azonban arra, hogy a régi nagy jobboldali társalgót is beleszámítva, most már ösz- szesen öt helyiség áll a tanácskozás céljaira a pártok rendelkezésére, sőt, ha az első emeleten levő főpolgármesteri tanácskozótermet is ideszámítjuk, akkor meg éppenséggel hat, közölhetem, hogy végeredményben minden párt ki lesz elégítve, sőt még az ezután elkövetkezendő pántoknak is jut majd megfelelő tanácskozóhelyiség. — Ki szentelte fel az új helyiségeket tanácskozási alapon? — Ki más, mint Lobm.ayer Jenő. Az ülésen elején vészes hírek keringtek arról, hogy nagy kavarodás lesz az autóbuszüzem által megvásárolt két Rába- autobusz miatt, főleg pártértekezleti határozatuk alapján a szocialisták ígértek nagyobb tumultust. Lobmayer azután sietve összehívta a jobbszélső tanácskozó- terembe az autóbuszüzemre felügyelő bizottságot, amely azután zárt ajtók mellett órákig tanácskozott. — Miért haragszik a szélsőbal Gallina főjegyzőre? —- Nem kell ezt a haragot olyan komolyan venni, csupán a politika által okozott izgalmi állapotban látszott a helyzet némiképpen feszültnek. Nem kétséges azonban, hogy Gallina, aki a legderekabb, legkomolyabb főtisztviselők közé tartozik a városházán és kapcsolt részein, helyesen számolta össze a szavazatokat, amit a kedélyek lecsillapultával a leghangosabbak sem vontak kétségbe. Azokat a fenyegetőzéseket pedig, hogy lesz még alkalma a bálodálnak Gallinával szemben kimutatni a foga. fehérjét, senki sem veheti egyébnek, mint az izgalomban és harcilázban elhangzott következmény nélküli közbekiáltásoknak, mert köztudomású dolog, hogy a legközelebbi tanácsnoki állásra, egyhangúlag fog Gallina felé fordulni a pártok bizalma. — Ki hiányzott a szerdai közgyűlésről? — Az amerikás városatyákon kívül jóformán senki. Feltűnést keltett azonban, hogy Bezzegh- Huszágh főkapitány úr, aki Andréka főkapitányhelyettes és választott bizottsági tag kíséretében eddig pontosan megjelent minden közgyűlésen,, az ülés elején hiányzott. Kiderült azonban, hogy hiányzásról szó sincs, csupán késedelemről. Némethy tanácsnok azután be akarta ugratni a. közeledő április elsejére való tekintettel a főkapitányt, hogy az új termekben' a sok zöldasztal tulajdonképen arra való, hogy a szünetekben a városatyák bakkot és chemin-t játszanak. Bezzegh- Huszágh elértette a tréfát és kijelentette, hogy ezt ö már régen tudja, sőt arról is értesülése van, hogy a pinkát odabent saját helyettese, Andréka Károly kezeli. . . Mi újság a régi városházán? — Csend, nyugalom. Lamotte-ék megjöttek Mentoneból. Csordás Elemérék is útban vannak Olaszországból, viszont az elmúlt vasárnapra, összekötve azt a március 15-i nemzeti ünneppel, Lobmayerék és Gallináék szöktek el néhány napra vidékre. Egyébként teljes az unalom,. A derék Gajáry Gyurival, Solty tanácsnok titkárával történt különben az elmúlt héten kedves eset. — Halljuk ! — Tehát Gajáry György fogalmazó úr, unokaöccse néhai való jó Gajáry Ödönnek, már hetedik esztendeje látja cl a középítési ügyosztályban a tanácsnoki titkári teendőket. Ébbeli minőségében fő feladata, hogy az állástkereső mérnökök, munkát kereső vállalkozók, tervezők és feltalálók légióit távottartsa, gazdájától, aki hivatalos teendőivel annyira tűi van halmozva, hogy idegeneket csak a legritkább esetben fogad. Mondani sem kell, hogy a rohamra- menők a legkülönfélébb harci cseleket
